Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

1986. MÁRCIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az amerikai film világa Kiállítás és filmvetítés a megyei művelődési központban Meoánás a vendéglátó vállalat Festők a téli Hortobágyon Bőd László: Rég! programom az Alföld ábrázolása Tegnap délután Szolno­kon, a megyei művelődési központban megnyitották Az amerikai film világa című nagyszabású, látványos ki­állítást. Az „amerikai folklór”, a film, százéves történetét be­mutató komplex, audiovizu­ális hatásokra épülő tárlat már hosszabb ideje „vándo­rol” Európában. Budapesten 1984-ben láthatták az érdek­lődők. majd Nyíregyháza és Kecskemét után most Szol­nokon is bemutatkozik. Az ünnepélyes megnyitón Lengyel Boldizsár, a Szolno­ki Városi Tanács elnökhe­lyettese mondott köszöntő szavakat. A kiállítást Csaba Chikes, az Amerikai Egye­sült Államok budapesti Az elmúlt hét közepén zajlott le a törökszentmik­lósi művelődési központ pó­diumtermében a zeneiskolá­sok megyei hegedűversenye. A negyedik alkalommal megrendezett találkozón ez­úttal két fordulóban mérték össze tudásukat a megye if­jú vonósai. A neves zsűri előtt az első napon egy kö­telező etűdöt, míg a máso­dikon egy szabadon válasz­tott darabot mutattak be a zeneiskolák növendékei — zongorakísérlettel. A korábbi évekhez képest az idei versenyen kiegyen­súlyozottabb volt a me­zőny. A korosztályonkénti négy kategóriában induló 36 tanuló alapos felkészültség­ről tett tanúbizonyságot, mindkét nap magas színvo­nalú produkciókat hozott. A zsűri döntése alapján az el­ső kategóriában a pálmát a jászberényi Kelemen Csilla és Oláh Károly vitte el. má­sodik díjat nem adtak ki, a harmadik helyezett — ugyancsak megosztva — a mezőtúri Burján György, és Barlangjárás, előadás, biliárdverseny A szolnoki MÁV Jármű­javító Üzem szocialista bri­gádklubja március 15-re, az Ismerd meg hazádat mozga­lom keretében, kirándulást tervez a fővárosba, ahol a résztvevők megismerkednek a Pálvölgyi és a Mátyáshe­gyi barlang újonnan feltárt szakaszaival. Március 20-án a brigádklub székhelyén, a művelődési házban érdekes­nek ígérkező ismeretterjesz­tő előadást tartanak gyógy­növényeink hatásáról. Márciusban is folytatódik az üzemi biliárdbajnokság, amelynek végén kiderül ki, lesz a legjobb a zöldasztal­nál. A kiállítás egyik részlete nagykövetségének sajtó- és kulturális tanácsosa nyitotta meg. Beszédében méltatta azokat a tengeren túl alkotó magyar filmművészeket __ K orda Sándor, Kertész Mi­hály, Czukor György és má­sok — akiknek jelentős sze­repük volt az amerikai film­művészet fejlődésében. A kiállítás több mint 5 ezer négyzetméteren mu­tatja be az amerikai film történetét. A legfontosabb eszköz ehhez a különböző korokhoz és tematikákhoz kapcsolódó videolánc, amely a mozgó képek segítségével egyaránt idézi az eredeti műveket, de kronológiai és individuális — sztárok, sze­repek — összefüggéseket is bemutat. Mindemellett szí­Iglócli Bernadett lett. Kü- löndíjat kapott a karcagi Győri Erika. A második kategóriában első lett Balaskó Mária Tö- rökszentmiklósról, a továb­bi sorrend: Harangi László és Rócz Judit Karcag. Sza­bó Gabriella Kisújszállásról és Hegedűs Veronika Tö- rökszentmiklósról különdí- jat kapott. A harmadik kategóriában az élen a jászberényi Illési Erzsébet végzett, második díjat nem osztottak ki„ a harmadik díjat Galambos Olga kisújszállási tanuló kapta. Különdíjban része­sült Guba Erzsébet Mezőtúr­ról. A továbbképzős növendé­kek a negyedik kategóriá­ban indultak. Itt már a he­lyezésnek tétje is volt, hiszen a nyertes felvételi nélkül mehet tovább a deb­receni vagy a kecskeméti zeneművészeti középiskolá­ba. A „nagyok” közül a kar­cagi Szabados Annamária bizonyult a legjobbnak, őt követte a szolnoki Boronkay A Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza (Budapest, Semmelweis út 1—3.) már­ciusi programjának kiemel­kedő eseménye lesz a 17-én kezdődő tudományos és műszaki filmhét. A megnyi­tó napján levetíttik az Atomenergia a Szovjetunió­ban, a Tudományos-műszaki haladás és a Lézer a gyó­gyászatban című dokumen­tumfilmeket. A hét többi napjain is bemutatnak érde­kes alkotásokat, mint pél­dául kedden A világűr az ember szolgálatában és Az atomenergetika jövője: szerdán Az interkozmosz pályái és A szovjet metró; csütörtökön A közlekedés nes állóképek, filmtörténeti emlékek teszik szemléletes­sé a bemutatót. A kiállításhoz kapcsolód­va régi és új amerikai fil­meket vetítenek az érdeklő­dők számára, így láthattuk már moziban is Elia Kazan A rakparton, Normann Je­wison Forró éjszakában cí­mű filmeket és a Találkozz velem St Louisban című al­kotást, amelynek az egyik főszereplője Judy Garland. Két eddig nálunk még nem vetített filmet is műsorra tűznek, az 1982-ben forga­tott Tiszt és úriember címűt és a Gyengéd irgalmat, Ro­bert Duvallal a főszerepben. A kiállítás március 23-ig tart nyitva. Ferenc, míg a harmadik dí­jat a Karcagról érkezett Hosszú Ildikó és Hajdú Ma­riann megosztva kapta. A versenyzők által össze­gyűjtött pontok átlaga adta végül a zeneiskolák helyezé­sét. A kétnapos küzdelem­ben az alábbi sorrend ala­kult ki: Jászberény, Karcag, Törökszentmiklós, Kisújszál­lás, Szolnok. Mezőtúr. Az első helyezett iskola a me­gyei tanács különdíját, a második és a harmadik pe­dig a Törökszentmiklósi Vá­rosi Tanács különdíját kap­ta meg. A zsűri a legeredménye­sebb felkészítő tanár címet Tímár Gábornénakj a Jászberényi Zeneiskola pe­dagógusának ítélte. Kelemen Csilla és Oláh Károly fel­készítéséért. A kétnapos rendezvény során műsort adott a Debre­ceni Kodály Zoltán Zenemű­vészeti Szakközépiskola ze­nekara. Előadásában Vival­di: Négy évszak című mű­ve szerepelt, valamint Hän­del egyik concertója. jövője és A kémia a .béke szolgálatában, valamint az Űj távlatok felé című filme­ket. A filmhét mellett termé­szetesen egyéb rendezvénye­ket is tartanak: március 21- én az országos középiskolai orosz nyelvű vers és prózai- mondó versenyt, március 24- én műsoros megemlékezést a szovjet békevédelmi törvény elfogadásának 35. évfordu­lója tiszteletére, március 29- én az MSZBT-tagcsoportok napján pedig dokumentum­filmekkel színesített eszme­cserét Az SZKP XVII. kong­resszusa és a tudományos­műszaki haladás meggyorsí­tása címmel. Első tavaszi napja köszön­tötte pénteken a téli álmá­ból ébredező Hortobágyot. A kunsági ködöket fölröppen­tette a puszta fölött a Nap. Fényt, koszos hócsomókat, tocsogós pocsolyákat ajándé­kozva helyettük a gumicsiz­más embereknek, akik dél­utánfelé a hortobágyi foga­dó ivójában gyülekeztek. A Fogadó emeletét meg festék­szak járja át, úgy látszik, ez a délutáni óra a legalkal­masabb az alkotásra. Festők ecsetei a kézben. Az egyhónapos — február közepétől, március közepéig tartó — hortobágyi téli al­kotótábor művészeti vezető­je Égerházi Imre debreceni festőművész: — A Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat — azt hiszem az egyetlen az or­szágban, amelyik ilyenfajta mecenatúrára vállalkozik, hiszen a közművelődés nyil­vánvalóan nem tartozik a szorosan vett profiljába. Nos. a vállalat ötödik alkalom­mal teszi lehetővé a festő­nek — újabban fotósok is csatlakoznak hozzánk. — hogy megörökítsék a téli Hortobágyot. A vállalat adja a festőállványt, hogy ne kell­jen száz kilométerről ide ci­pelni, de fizetniük — a szo­kásostól eltérően nem ké­pekkel, hanem rendesen, fo­rintban kell. Ezt csak azért moh dóm, hogy érzékeltes­sem, valami nagyszerű do­log kell ahhoz, valami el­lenállhatatlan vonzerő, hogy a művészek idejöjjenek. — Mi lehet ez a vonzerő? — Egyrészt a táj, más­részt a társaság. Sorra ta­lálkozunk — most már is­merősként köszönünk egy­A zsebkendőnyi helyiség há­rom oldalról csupa üveg. Ra­gasztott zöld csillag van az ablakon, körülötte ide­gen nyelvű, mégis ismerő­sen csengő szöveg. A kilin­csen zászlócska lóg, a pár­kányról kikandikálnak a könyvek. Budapest és Pécs után Szolnokon, a Papírgyár új művelődési háza melletti aprócska portásfülkében ka­pott helyet az ország harma­dik eszperantó nyelvű köny­vesboltja. Ezzel a helyi esz­perantócsoport régi álma valósult meg. Az alig néhány négyzet- méteres üzletet a Papírgyár támogatásával kapták meg. S még mielőtt a portásfülke hallatán bárki mosolyra fa­kadna. elmondjuk: a nyitás óta eltelt négy hónap alatt a bolt — azon kívül, hogy eladott, vett — a me­gye, sőt egy egész ország­rész eszperantistáinak szel­lemi találkozó helye lett. így beszél erről a bolt „gaz­dája”, a nyugdíjas vasutas Pásztor Ferenc: — Hat éve a lakásomon kezdtem el árulni, cserélni a könyveket. De a nagy for­másnak a Hortobágy kuta­tóival, szakembereivel. a csikósokkal, a pásztorokkal. Aztán bejárjuk a téli Horto­bágyot. Egyikünket a lo­vak, másikunkat a birkák érdeklik, de ezerféle témát kínál maga a táj is: a puszr ta pasztellszíneinek sokasága csak ilyenkor, télen látható. És ez a telenkénti egy-egy hónapos élmény, az ilyenkor készülő vázlatok hosszú idő­re munkát adnak mindany- nyiunknak. — Hol láthatók a Horto­bágyon az itteni élmények alapján született alkotások? — Egyéni és csoportos ki­állításainkon sokfelé. A hor­tobágyi Fogadóban minden év júliusában rendezünk tárlatot, Szolnok megyében Tiszafüreden és Karcagon csoportosan is bemutatko­Bod László: Már érezni a a föld szagát galom lassan kinőtte a szo­bámat, így nekünk nagyon sokat jelent, hogy megkap­hattuk ezt a helyiséget. Most éppen tizennyolcezer forint értékű kiadvány van itt, a készletet tíz naponként fris­sítjük fel. A budapesti köz­pontból és a Kenyérmező ut­cai könyvesboltból hozzuk az új könyveket bizomány­ba, illetve készpénzért. (Azt csak szabódva említi: ennek jelentős részét saját zseb­pénzből fedezik.) — Persze nemcsak ma­gyar kiadványaink vannak, igyekszünk a világ minden tájáról beszerezni — teszi hozzá az üzlet „társszerző­je”, motorja, Erős Balázs, aki egyszemélyben nyelvta­nár és lelkes műfordító. Most éppen a nyáron Pe- kingben megrendezésre ke­rülő eszperantó világkong­resszusra készül, foglalkozá­sára nézve a gyárban tar­goncavezető. — Brazíliával is van cserekapcsolatunk. Rio de Janeiro egyik könyv­üzletével levelezés útján cse­rélünk könyveket, holland forintban megadott értékben kapunk és küldünk ki kiad­ványokat. zunk az idén ősszel, vagy jövő tavasszal. — Említette, hogy az idei év rekordnak számít az al­kotótábor történetében, hi­szen ennyien — harmincötén — még sohasem voltak. Ki­ket vonz a téli Hortobágy? — A hajdúböszörményi Maghy Zoli bácsi az össze­kötőkapocs a múlt és a jelen, a régi Hortobágy festői és a rpaiak között. A debrece­ni, a hajdúsági festőkön kí­vül szívesen jönnek a Vaj­daság festői: Gyurkovics Hunor, Torok Sándor, Sza­badkáról, Budapestről Ku- rucz D. István, és Bőd Lász­ló, a francia amatőr fotós Pierre Siest, néhány dunán­túli festő inevét is sorol­hatnám, szóval eléggé szí­nes társaság. A legnagyobb békességben dolgozunk együtt az amatőrökkel, ők talán még inkább észreve­szik a frisset a világban, kö­tetlenebbek, bátrabbak. De nézzenek szét a szobákban! Bőd László karcagi szüle­tésű festőművész másodszor vesz részt a hortobágyi téli alkotótábor munkájában. Most épppen a hóborította Bajor-ihegyekből érkezett. — Mit ad önnek a téli Hortobágy? — Fantasztikus élmények tömegét. Tavaly, azt az iga­zi, jó hideg telet végigéltem a Hortobágyon, most is azért siettem, hogy még a téli pusztából lássak valamit. A puszta nyári arca ugyanis már régebbről ismerős ne­kem a hajdúböszörményi, a balmazújvárosi művésztele­pekről. De ez a téli egészen más, csak Hortobágyon lak­va lehet megismerni. Nos, a télről úgy tűnik lekéstem, de nem baj, az olvadást is sze­retem. amikor már lehet érezni a föld szagát. — A hófödte Bajor-he­gyek után hóolvadás a Hor­tobágyon. Melyik élmény áll közelebb Bőd Lászlóhoz? — Ez, a tavaszi síkság. Gyerekkoromban, ha Karca­gon kimentem a Debreceni út végén a város szélére, ott már a síkság kezdődött. Most . nem teszek mást, az ér­zelmi benyomásokat ha­gyom rámtelepedni, és ha van rá időm, előhívódni. Nem turistaként járom, élem a tájat! Az impresszio­nisták csinálták ezt, követ­ték, megfigyelték a látványt. Nekem régóta programom az Alföld látványának ábrázo­lása. Egri Sándor Fotó: T. Katona László — Mennyi volt eddig a forgalom? — Négyezer forintot áruL . tunk. Ez talán nem túl sok, de nem is ez az érdekes, hi­szen épp az a célunk, hogy lassan frissítsük föl a me­gyében és az országrészben az eszperantistamozgalmat, hiszen a nyelvtanulásnál a gyors lelkesedés akareterő híján könnyen lelohad. Ren­delésre küldünk könyveket, szótárakat és szépirodalmat is. Szolnokon kívül eddig Túrkevére, Űjszászra és Sze­gedre postáztunk nagyobb csomagokat; reméljük, hogy ezek száma szaporodni fog. Búcsúzóul szemügyre ve­szem az ablakban sorakozó könyveket. (Polc még nincs, ha kész lesz, az egyetlen keskeny falsávon kap majd helyet. (Van itt mindenféle: versek és mesék, regények; a gyerekeknek a Pál utcai fiúk és Benedek Elek. a klasszikusok közül Arany és Petőfi versek; Móricz, Kaf­ka és Karinthy-regények; kazetták, lemezek, szótárak, nyelvkönyvek. Ez utóbbiból magam is vásároltam egyet... e — bjn r­Jól sikerűit verseny Ifjú vonósok találkozója Jászberényiek az élen A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Vers- és prózamondás oroszul Égerházi Imre egyik friss alkotása Kafka, Karinthy, Capek eszperantó nyelven Könyvesbolt a portásfülkében

Next

/
Thumbnails
Contents