Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

1986. MÁRCIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Budapesten, a Normafánál Tanfolyam a Szolnok megyei téeszelnököknek - Kiállítás a szövetkezetek ipari tevékenységéről Csütörtökön szakmaI napot tartanak A türkeveI autójavítóban A pártmunka hétköznapjai A fővárosban, a Normafá­nál a Termelőszövetkezetek Házában tegnap kezdődött meg a Szolnok Megyei Me­zőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének szokásos év­ele ji továbbképző tanfolya­ma. Hagyomány már, hogy az egyhetes szakmai progra­mot egybekötik a megyében gazdálkodó termelőszövetke­zetek sokrétű tevékenységé­nek valamely területét rep­rezentáló rendezvénnyel. Ez­úttal a közös gazdaságok ki­egészítő ipari tevékenységé­nek megismertetésére vállal­kozott a Teszöv. A 16 tsz sa­ját gyártmányait, illetve kooperációban készülő ter­mékeit bemutató kiállítás tegnap déli megnyitásán — amelyen részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára és Simon Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára — Szegő László, a Teszöv elnöke köszöntötte a meghívottakat és a tanfolyam résztvevőit. Benedek Fülöp a Teszöv titkára megnyitó beszédében elmondta, hogy a kiállításon bemutatkozó termelőszö­vetkezetekben az ipari ki­egészítő tevékenység tavaly * több mint kétmilliárd fo­rint árbevételt eredménye­zett, ami jól segítette a nagy­üzemekben a folyamatos üzemvitelt, és növelte a nye­reséget. Az érdeklődők a hét végéig többek között megismerkedhetnek a Túr- kevei Vörös Csillag Tsz fo­nott bútoraival és kerámia- termékeivel, az úgynevezett Siolit kőedényekkel, a Jász- alsószentgyörgyi Petőfi Tsz cipőüzemének termékeivel a tószegi Petőfi Tsz papírfel­dolgozójának és orsózóüze­mének tevékenységével, a Jászladányi Egyetértés Tsz műszaki gumiáruival. A kiállítás megnyitása után elsőnek Majoros Károly előadását hallgatták meg a továbbképzés résztvevői. A megyei pártbizottság első titkára a népgazdaság és a megye agrárgazdaságának helyzetéről beszélt, rámutat­Interinvest Kétszázmilliós nyereség Sikeres időszakot zárt az egy éve szakosított pénzinté­zetként működő Interinvest Külkereskedelmi Fe illesztési Hitelintézet. A pénzintézet exportfejlesztési támogató tőkekihelyezéseinek érté­ke 681 millió forint volt, kétszerese az előző évinek. A múlt évi és a korábbi jö­vedelmező befektetések ered­ményeként az Interinvest 202 millió forint értékű nye­reséggel zárt, és ebből száz­millió forint osztalékot fize­tett a társulást létrehozó külkereskedelmi vállalatok­nak. valamint a Magyar Külkereskedelmi Banknak. Iványi György, a hitelin­tézet igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: az interinvest a múlt esz­tendőben fokozatosan kifej­lesztette a pénzintézeti te­vékenységet. fA szakosított pénzintézetek körében ve­teránnak számító, 1980-ban alapított intézet kétmilliár­dos alaptőkéjéből már eddig is számos exportfejlesztő, il­letve importot helyettesítő vállalkozást finanszírozott. Segített kiegészíteni a kül­kereskedelem versenykénes- ségét javító beruházások anyagi fedezetét. 1980 óta 322 millió dolláros export- többletet, illetve imoortmeg- takarítást eredményező fej­lesztés finanszírozásba kap­csolódott be. va azokra a területekre, amelyeken a lehetőségeket és az adottságokat jobban ki­használva, tartalékaikat mozgósítva javíthatják gaz­dálkodásának színvonalát és eredményeit a megye me­zőgazdasága. Ma hangsúlyoz­ta a hozamok növelésének, a mezőgazdasági termékfel­dolgozás fokozásának, az energia és anyagfelhasználás csökkentésének,, a munkaidő- alap jobb kihasználásának, valamint a szocialista de­mokratizmus fejlesztésének fontosságát a termelőszövet­kezetben. Eleki Jánosnak a TOT főtitkárának a magyar termelőszövetkezeti moz­galom negyedik kongresszu­sa óta elért eredményekről és az V. kongresszus előké- készítéséről szóló előadását hallgatják meg a tanfolyam résztvevői. A szakmai prog­ramon kívül kulturális ren­dezvényt is szervezett ré­szükre a Teszöv. Ma este a jászapáti népi együttes és a jászfényszarui Fortuna színpad mutatkozik be a Termelőszövetkezetek Há­zában. Csütörtökre megyei szak­mai napot is szerveztek. Amolyan börze lesz ez, ame­lyen a meghívott külkeres­kedőknek és ipari vezetők­nek a kiállításon bemutat­kozó téeszek szakemberei felkínálják termékeiket, sza­bad kapacitásaikat. Szerepel még a program­ban Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárá­nak előadása az aktuális népfrontpolitikai felada­tokról, a termelőszövetkeze­tek működési területén lévő kistelepüléseken végzett munkáról. Pénteken a Te­szöv küldöttközgyűlésével zárul a tanfolyam, amelyen a megye 55 téeszét, egy ha­lászati szövetkezetét és a közös vállalatokat képviselő küldöttek megvitatják a Te­szöv elnökségének jelentését a tagszövetkezetek tavalyi te­vékenységéről, jóváhagyják az idei terveket. Az MSZBT-tagcsoportok munkájának időszerű kér­déseiről tartott beszámolót Forgács István, az MSZBT Országos Elnökségének osz­tályvezetője tegnap Szolno­kon, a megyei pártbizottság székhazában a szolnoki és városkörnyéki üzemek, vál­lalatok tagcsoportjainak ve­zetői részére. Először a múlt év eredményeiről beszélt. Az 1985-ös esztendő nemcsak hazánk felszabadulásának, hanem az MSZBT megala­kulásának is 40. évforduló­ja volt. A tavalyi rendezvé­nyek között igen fontosak voltak a veteránok találko­zói fiatalokkal. Országszer­te találkoztak a fiatalok ve­teránokkal. baráti találkozó­kon emlékeztek a nehéz évekre, Barátságvonatok indul­tak a Szovjetunióba, s az utak során személyes isme­retségek születtek, ezzel is erősítve a magyar—szovjet barátságot. A tavalyi sikeres munkát bizonyította az is, hogy az országban kétszázan kaptak emlékplakettet, és több ínint kétezer oklevelet osztottak ki a. tagcsoportok Kubai vendég részvételével Nögyiilés Tiszavárkonyban Tegnap délután megyénk­be érkezett Silvia Alfonso Carola, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövetsé­gének sajtó- éis kulturális attaséja, akit a HNF Megyei Bizottságán Tóth Lajos, a népfront megyei titkárhe­lyettese fogadott. Ezt köve­tően a kubai vendég Tisza- várkonyba utazott, ahol tá­jékoztatót hallgatott meg a község lakóinak életéről, majd ellátogatott az általá­nos iskolába és a diákott­honba. Este a klubkönyv­tár nagytermében tartott ün­nepi nőgyűlésen felszólalt Silvia Alfonso Carola is, aki a kubai nők mindennap­jairól. munkájáról, a terme­lésben betöltött szerepükről beszélt. A találkozó az álta­lános iskolások irodalmi színpadának a műsorával fe­jeződött be. Gyorsjelentés az influenzáról Sok a fiatalkorú beteg Mint korábban már több­ször hírül adtuk, az idei in­fluenzajárvány sajnos me­gyénket sem kímélte. A múlt hét végi jelentések szerint eddig Szolnok megyében 32 ezer 193 influenzás megbe­tegedés fordult elő. és az ápoltak közül 12 ezer 967-en táppénzes állományba ke­rültek. A betegek 60 száza­léka 24 éven aluli, és eddig 780 olyan esetet tartanak nyilván, amikor valamilyen szövődményt is okozott a járvány. A megbetegedettek 0,2 százalékának olyan sú­lyosra fordult az állapota, hogy kórházba kellett szállí­tani. A megyénkből eddig a lakosság 7,3 százaléka esett át a fertőzésen, és az eddi­gi tapasztalatok szerint úgy tűnik, hogy a járvány a na­pokban éri el csúcspontját. legjobban dolgozó tagjai kö­zött. A Világifjúsági Talál­kozó Moszkvában tovább mélyítette a barátságot a né­pek nemzetek fiai között. Forgács István beszámo­lójában az idei feladatok között említette, hogy a tagcsoportok alaposan rpeg- ismerkednek az SZKP XXVII. kongresszusának ha­tározataival. Az országos elnökség előadói irodája eb­ben szakképzett előadókkal segít. Forgács István bejelentet­te azt is, hogy az idén no­vemberben a Parlament kongresszusi termében ren­dezik meg az MSZBT Vili. kongresszusát. Az idei év a felkészülés fontos állomá­sa lesz. A tagcsoportokban a kongresszusi készülődés fel­adatai közül is kiemelkedik az ifjúság körében végzett munka. Minden tagcsoport­ban felkészült ifjúsági fe­lelős munkájára lenne mie­lőbb szükség. A tájékoztatón részt vett és felszólalt Berki Ferencné, a városi pártbizottság titká­ra. Vannak a pártmunkában időszaki feladatok, mint napjainkban a pártnapok szervezése, új tagdíjbesoro­lás elkészítése vagy az éves munkaterv kidolgozása. Az alapszervezetek életét még­sem a kampányok jellemzik, hanem a mindennapi követ­kezetes munka, amit a he­lyi sajátosságok is befolyá­— A korábbiaknál moz­galmasabbnak tűnik ez az év — kezdte Vasas Lajos. — Túl vagyunk a XIII. párt- kongresszuson, kezdjük a VII. ötéves tervet. Ez a helyzet rengeteg kérdést vet fel dolgozóink körében, amikre választ kell adnunk, hiszen tapasztalataink sze­rint sokszor hangulati té­nyezőn múlik egy munka­nap eredménye. Dolgozóink nagyon figyelnek minden jó kezdeményezésre. Helyeslik például, hogy úgy dolgoz­zunk, úgy szervezzük a mun­kát, hogy mindenekelőtt a fő munkaidő legyen a meg­élhetés forrása. Az emberek. — ha értelmét látják — dol­goznak, akár látástól vaku- lásig. Akkor érzik jól ma­gukat, ha a közösség számá­ra hasznos munkát végeznek. — Csak egy év óta va­gyok alapszervezeti titkár — kapcsolódott a beszélgetésbe Gombos József. — Kevés gyakorlatom ellenére állí­tom, hogy a pártszervezet csak akkor végez jó nevelő­munkát, a dolgozók köréi­ben, ha a pártvezetőség re- szortosai elosztják egymás között a feladatokat. Az al­kotó szellemű vitát nagyon igénylik az emberek. Ügy vélem, jó hatással volt alap­szervezetünk életére az is, hogy az év végén minden párttagunk munkáját külön értékeltük. A mindennapi gyakorlat­ban jól bevált nálunk az is, hogy a kijelölt feladatok összehangolt végrehajtása érdekében összedugják a — Mindennapi munkánk­kal azt szeretnénk elérni — magívaráizítaGombos József, l— hogy minden dolgozónk érezze: az övé is a vállalat. A tulajdonosi szemléletet akarjuk erősíteni. A vállalat sorsa az én sorsam, ez fogal­mazódjon meg az emberek­ben. — Erősödik ez a felisme­rés a dolgozókban — fejte­gette Vad Lajos. — A poli­Mezőtúron a VI. ötéves terv során a lakosság 100 millió forintot tett le jelké­pesen — társadalmi munká­jával — a város közös aszta­lára. Hogy mire vállalkoztak legszívesebben a patrióták? Utak karbantartására, csa­padékvíz, belvíz elvezetésé­re, parkosításra, fásításra, egyszóval olyan közhasznú munkavégzésre ahol a fizet­ség a napi jó közérzet. A fent említett jelentős summa negyede a közvetlen környezet csinosításának eszmei munkabér lehetne. A tavaszi nagy rendcsináló ne­kibuzdulás természetesen a város lakóinak igénye is, ám mindenképp ösztönözte a városszépítő tevékenysé­get, hogy a tanács az elmúlt esztendőben például több mint 10 ezer tő rózsát osz­tott szét az utcák lakói kö­zött. 1984-ben a megyében elsőként nyilvánították kör­nyezetvédelmi mintautcáyá az Achim András utat, ám sóinak. Erről a koránt sem látványos munkáról, mond­hatnám úgy is, hogy a párt­munka hétköznapjairól be1- szélgettünk a túrkevei autó­javítóban Kiss Jánossal, az üzemi pártbizottság titkárá­nak helyettesével és Vad Lajos, Papp Lajos, Gombos József és Vasas Lajos alap­szervezeti titkárokkal. » fejüket az alapszervezeti titkárok — nem kell ehhez titkári értekezlet — és együttes javaslattal fordul­nak az üzemi pártbizottság­hoz. Ez az öntevékeny tit­kári munka elősegíti, hogy az egymás mellett levő mű­helyek munkásai ugyanab­ban az időben, ugyanazt az információt kapják. — Mondhatnánk ezt úgy is — jegyezte meg Papp La­jos, hogy minden különö­sebb „szertartás” nélküli, bürokráciamentes elvtársi­emberi kapcsolatokat ápo­lunk. — Azelőtt nem így volt — fűzte hozzá Vad Lajos, a „rangidős” párttitkár. — Mostanában sokat jelent, hogy jól bevált, gyakorlati tapasztalatokat szerezhetünk egymástól. Ez a politikai és a gazdasági munkában egy­aránt érezteti hatását. Ez, az üzem nagyságrendjét te­kintve, különösen fontos. Az utóbbi években állandó volt nálunk a fejlődés. A továb­biakban is ezt szeretnénk biztosítani. Nem tévesztjük szem elől, hogy a politikai munka hat a gazdasági tevé­kenységre. Dolgozóink köré­ben például igen kedvező visszhangot váltott ki, hogy az év első napjaiban a veze­tők az idei feladatok vázo­lása mellett megköszönték helytállásukat. — Ez az évindítás is hoz­zájárult ahhoz, — szólt köz­be Kiss János, — hogy az idei január az utóbbi idők egyik legjobb évkezdése volt. tikai munkákban nagy súlyt helyezünk a gazdasági fel­adatok teljesítésére. Az in­tenzívebb, hatékonyabb ter­melés érdekében rendszere­sen tartunk termelési ta­nácskozásokat. Egy-egy cso­port előtt értékeljük, hogy abban a hónapban ki mit csinált. Szorgalmazzuk, hogy az alapbér mellett a mozgó­bérhányad minél nagyobb legyen. Mindennek követ­keztében az üzem dolgait a cím odaítélése már akkor sem volt egyszerű, mivel a Köztársaság útiak alapos konkurenciát jelentettek. Az ösztönzők között mindenképp szót érdemel az a 100 ezer forint, amelyet a legvonzóbo küllemű tanácstagi körzet la­kói nyernek el. Talán ez is sarkallta a társadalmi mun­kásokat arra, hogy a Kertvá­rosban egy mini arborétu­mot létesítsenek, ahol helyet kapott a városrész egyetlen játszótere is. Persze, nemcsak virágos oldala van a városnak: a sportlétesítmények építése területén csak 22 százalék­ban realizálódott a tervezett társadalmi munka. Ezúttal sem jelentkezőkben lett vol­na hiány, sokkal inkább az volt az oka az elmaradásnak, hogy a prognózis készítése­kor az uszoda építését na­gyobb léptékkel kívánták folytatni, itt azonban a ki­vitelezés lelassult, így tehát nem volt szükség a társadal­tekintve kezd megfogalma­zódni, hogy ez a „mienk”. Megindult egy kedvező fo­lyamat, és ezt én jónak tar­tom. Próbáljuk hasznosítani az emberekben meglevő tar­talékokat. — Ügy véljük, nekünk is elő kell segítenünk, hogy az itt dolgozó ezerszáz em­bernek ezután is meglegyen a kenyere — mondja Papp Lajos. — És ez nem is olyan egyszerű feladat. Előfordult például, hogy néhány mun­katerületen nem volt mit csinálni. Ilyenkor kisegítő tevékenységre, átcsoportosí­tásra törekedtünk. Ez sem ment simán. Néha még a párttagokat is győzködnünk kellett. Ma már többnyire megszokták az emberek, hogy azt kell csinálnunk, amire igény van. — Nemcsak azt igyek­szünk megértetni, hogy mit kell csinálni, hanem azt is, hogy miért — vette át a szót Kiss János. — Tudatosítjuk, hogy a vállalati érdektől függ az egyén boldogulása. Ezzel elértünk egy bizo­nyos fokú szemléletváltozást, aminek következtében most már vannak jelentkezők szakmai továbbképzésekre. — Tavaly például fémipa­ri alapképzést szerveztünk — magyarázza Gombos Jó­zsef. — Sok betanított mun­kásnő dolgozik nálunk. Megmondtuk nekik, hogy nem tervezik ugyan az.elbo- csájtásukat, de ha létszám- csökkentésre kerül sor, elő­ször a képzetlenekkel kez­dik. Az eredmény: a terve*- zett egy osztály helyett ket­tő indult. Jó a jóval páros Megtörténhet, hogy al­katrészhiány miatt leáll egy- egy üzemrész — vélekedett Papp Lajos, — ezért a kise­gítő tevékenységre mindig számítani kell. Eddig is ké­szítettünk hűtőtartozékokat, átvállaltunk .aprítógépgyári munkát, végeztük a pótko­csik javítását. — A korszerűsítés mellett szorgalmazzuk a használt alkatrészek felújítását is — fűzi tovább a szót Vad Lajos. Az ügyfelek érdekét is jobban figyelembe vesz- szük. Elejét akarjuk venni annak a nézetnek, miszerint az alkatrészcserélő vállalat a javító vállalat. A takarékos­ságra törekvést akarjuk minél szélesebb körben el­terjeszteni. — Erőfeszítéseink során az az elv vezet bennünket — summázta Kiss János, — hogy nem -lehet együtt jó politikai munka és rossz gazdasági eredmény. mi munkások jelentős részé­re. Az uszodaépítés a város további nagy programja lesz, tehát az elszánásoknak tudnak majd teret biztosíta­ni a tanács vezetői. Szolnok megye tanácsa 1981-ben írta ki a területfej­lesztési versenyt, melynek Mezőtúr rendszeres résztve­vője. Mint köztudott, a me­gye területén lévő tanácso­kat öt csoportba osztották, elsőbe kerültek a városok s ezek vetélkedőjében Mezőtúr soha nem állt olyan jól, mint az 1985-ös teljesítés alapján. Korábban 2 ezer körüli pont­számmal tanyáztak a varo­sok mezőnyének közepetá­ján, most viszont több mint három és félezer ponttal vár­ják az eredményhirdetést. Egy rangos hely a társadal­mi munka frontján aligha­nem további lendületet ad­hat majd a környezetszépí­tő szándéknak. — pb — Kongresszusra készül az MSZBT Mérleg a tavalyi munkáról Idei feladatok Bevált módszerek Erősítve a tulajdonosi szemléletet Simon Béla A jó közérzet a fizetség öt év alatt százmillió forint értékű társadalmi munka Mezőtúron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents