Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
1986. MÁRCIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tiszakürtieknek csak Magdi Gyógyszer a Trabantban A „patikusnö” három kívánsága Négyéves lehetett, amikor sokat oetegeskedő édesanyja egy műtét után hazajött a kórházból, ő pedig azzal fogadta: .Anyukám, ' ha megnövök, orvos leszek és meg foglak gyógyítani.” Nem orvos lett, fianem gyógysze- -ész. Felvételizett íz orvostudományi egyetemre — sikertelenül. Addig is, amíg másodszor próbálkozik, gondolta, dolgozik a martfűi gyógyszertárban. Így a ' szülei közelében maradt, és a szakma közelében is. — Nem akartam én gyógyszerész lenni, dehogy! — emlékszik vissza derűsen. — De ott, a martfűi gyógyszertárban is teljesült az álmom; betegekkel foglalkozhattam. Közben Mészáros Endre, akivel együtt dolgoztam, észrevétlenül „beoltott” a szakma szeretetével. Sok mindent megmutatott, elmesélt nekem. Aztán azon kaptam magam, hogy immár gyógyszerésznek jelentkezem. Dr. Mórocz Magdolna több, mint egy éve a tiszakürti gyógyszertár vezetője. Dolgozott Szolnokon is, nagyobb gyógyszertárban, beosztottként. A szolgálati lakás és a szakmai önállóság lehetősége csábította Tiszakürtre. Igaz, mielőtt elvállalta a gyógyszertár vezetését, volt néhány, álmatlan éjszakája. Mert a nagyobb önállóság nagyobb felelősség is. — Én vagyok az utolsó szakember, akivel a beteg találkozik. Nagyon oda kell figyelni tehát a munkámra. A beteg ember egyébként is nyűgösebb, szinte várja a jó szót. Előfordulhat az is, hogy hiba „csúszik” a receptírásba. Mondjuk, két olyan gyógyszert írtak föl valakinek, amelyik együtt nem szedhető. Ilyenkor fölemelem a telefont; „Doktor úr, ez és ez a probléma.” A telefonhívásra szerencsére nem sértődés a válasz, hanem: „De jó, hogy szólt!” Akkor se tanácstalan, ha neki kell segítséget kérnie. Ha bizonytalan, megint fölveszi a telefont, s valamelyik kolléga, vagy a megyei központ szakemberei rendelkezésére állnak. A legnagyobb öröm számára, amikor a gyógyszertárba betérő beteg azt mondja: „Nagyon jó orvosságot tetszett adni a múltkor!” A falubeliek elfogadták, befogadták az eltelt egy év alatt. Pedig a martfűi lány nem volt ismerős Ti- szakürtön. Azt hiszem, a kedvességében, nyugodt mosolyában, biztató tekintetében, közvetlen természetében van a titok. No meg a nem kopó szakmaszeretetében. amely még őrzi hatástan professzora intelmét; Nem szabad azt mondani a betegnek, hogy „nincs”. Ha a gyógyszertárban pillanatnyilag nem található a fölírt orvosság, másikat ajánl helyette (elfogadják!) és sokat ő maga is el tud készíteni, ha van hozzá alapanyag. Az utcán ráköszönnek az- emberek, érdeklődnek: „Hogy tetszik lenni? Mi újság van?” Néhány családdal össze is barátkozott, esténként összejönnek, együtt ünnepük a névnapokat. Amikor megszerezte a doktori címet, barátai azt mondták: „Nem baj, nekünk akkor is Magdi maradsz.” Szakmai ambíciói töretlenek. Mindig tanul. Most éppen újabb szakgyógyszerészi képesítés megszerzésén töri a fejét. Egyedül él, de nem érzi magát magányosnak. A könyvek, a lemezek, a tanulás kitöltik a hosszú téli estéket. A hétvége pedig a szülőké. A szülői ház szeretete, melege ma is biztonságos háttér, „sziget”. Az irodalom, a színház, a zene szere- tetét is otthonról hozta. Ma is együtt járnak kirándulni, színházba. A- szülők pályakezdéskor anyagilag is segítették. Trabantot vettek lányuknak, amely nélkül szinte elképzelhetetlen lenne az élete. Munkaeszköz. Magdi ugyanis hetente kétszer Cser- keszőlőn, a gyógyszerszobában dolgozik. Az orvosságokat Tiszakürtön készíti el. és gyógyszerescsomagokkal fölpakolva megy Cserkeszőlőre. Amikor megkérdeztem, ha teljesülne három kívánsága, mi lenne az, így válaszolt: — Egészséget és hosszú életet szeretnék a szüleimnek, a nagymamámnak, magamnak pedig sikert a szakmában és egy olyan társat, aki becsületes, őszinte és szintén gyermekre vágyik. A második már teljesült. Paulina Éva Oz idén: szabadstrandok a tározó mentén (Folytatás az 1. oldalról.) gatója — és a vízügyi ágazat a következő öt évre 30 piillió forintot irányzott elő a partbiztosításra. A szabadstrandokon már az idén megkezdik a munkálatokat, ahogy azt az időjárás, a vízjárás engedi. — Rente Ferenc, Tiszafüred tanácselnöke a fejlődés igen fontos állomásaként örömmel adta hírül, hogy a térségben a hetedik ötéves tervben jelentősen javulnak a telefonálás lehetőségei, hiszen Tiszafüreden olyan crossbar-rendszerű telefon- központ telepítése kezdődött, amelybe bekapcsolódik a környező települések, sőt Karcag és Kunmadaras telefonhálózata is. Rente Ferenc elmondta, hogy tavaly száz közművesített üdülőtelket alakítottak ki, közülük hatvanat már tartós használatba is adtak, a telektulajdonosok nyilván már az idén megkezdik az építkezést, ezért mindenképpen indokolt lenne az üdülőépítéseket tervajánlatokkal segíteni, hogy az építészeti, a környezeti kultúrának megfelelő, a tájba illő házak épüljenek, amelyek évtizedekre meghatározzák az üdülőkörzet képét. Abádszalókon a telkek osztását hátráltatja a közművesítés anyagi fedezetének hiánya — mondta Fábián Gábor, a nagyközségi tanács elnöke — pedig már 4—500 magán üdülőtelek kiosztásának terve elkészült és vagy negyven nagyobb, vállalati üdülő építésére is jelentkezett igény. Abádszalókon egyébként már az idei nyárra jó volna valamilyen megoldást találni a strandolás kulturáltabb feltételeinek megteremtésére, hiszen a 120, 150 centiméter magas szakadópart nem megfelelő. Az ülésen határozat született arról, hogy a Középtisza- vidéki fntéző Bizottság székhelye 1987-től Tiszafüred lesz, a titkárság működéseinek feltételeit a városi tanács részben már megteremtette, részben megteremti. Egri Sándor Sikeres bemutatkozás után Mit akar a SZÉKI? Építőipari vállalatok újfajta közös akciója A Szolnok megyei építőipari szervezetek már 1980- ban gazdasági társulást hoztak létre, hogy az együttműködés előnyeit kihasználva gazdaságosabban tevékenykedhessenek. A SZÉKI néven megalakult koordinációs iroda fogja össze azóta is a gazdasági társulás szervezési feladatait. Az iroda székhelye Szolnokon, az Ady Endre úton található. Lehet, hogy azért, mert nem jósoltak valami nagy jövőt az építőipari vállalatok újfajta közös akciójának, az irodát egy fabarakkban alakították ki. Az eltelt néhány év azonban bebizonyította, nemcsak az elképzelés, ennek megvalósítása is életképes volt. Bekapcsolódnak a kisvállalatok A koordinációs iroda — mint arról Tóth János, az iroda vezetője tájékoztatott — már az induláskor országos figyelemfelkeltő ötlettel kezdte meg szervezőmunkáját. Az országban elsőként valósították meg az építőipari dolgozók szállítását. Mór akkor az a cél vezérelte a SZÉKI-t — mondja. — hogy a költségek csökkentésével járuljanak hozzá a gazdaságosabb termeléshez. A sikeres bemutatkozás után vajon hol tart ma a szervezési iroda, van-e folytatás. hiszen az együttműködés számtalan lehetőséget rejt magában, vajon mi az. amit ebből a sokszor eltérő vállalati érdekek ellenére A gazdasági társulásnak jelenleg huszonhat tagja van. A munkában az építőipar érdekelt tervező, beruházó, kivitelező, anyagellátó és szállító vállalatok vesznek részt — mondja Tóth János. A munkásszállítás mellett a vállalatok kapacitásának jobb kihasználását prólbáltuk előmozdítani. A megrendelők ezáltal gyorsabb munkavégzésre, az építőipari vállalatok pedig arányos, folyamatos leterhelésre számíthatnak. Idén ezt a tevékenységüket 150 építőipari kisvállalatra is kiterjesztették. A kisebb — főleg fenntartási, felújítási — munkálatok elvégzésé vár rájuk. meg lehet valósítani? Sínre került a cement A gazdasági társuláshoz tartozó cégek gépállományát is nyilvántartásba vettük. Újabban — amióta az Épí- tésgazdasági és Szervezési Intézet debreceni leányvállalata is bekapcsolódott a szervezésbe — számítógépes rendszer fogja biztosítani a vállalatok közötti információcserét. Várhatóan tovább növekszik a gépek egymás- közti cseréje, ezáltal ezek kihasználása is hatékonyabbá válik. Az Építőipari Gépesítő Vállalattal is felvettük a kapcsolatot. Ennek következtében javult a magánerős lakásépítés kisgépellátása. Az építők részére korszerű kisgépkölcsönző boltot hoztunk létre, ami évi 3—4 millió forintos bevételt jelent az ÉGV-nek. Az építőipari gépek alkatrészellátását az elmúlt évben szerveztük meg. Az ÁÉV telepén kihelyezett alkatrészraktárát létesítettünk. Csökken ezáltal a beszerzési idő, s az elfekvő készletek viszszacsatolására is van lehetőség. Ésszerűbbé és célszerűbbé vált a cementszállítás is. Ha szabad azt mondani, sínre került a cement A közúti cementszállítás helyett kidolgoztuk és megvalósítottuk az ömlesztett cement vasúti szállítását. A fogadótelep kiépítésével lényegesen csökkent a fuvar- költség. A vállalatoknak ez 53 százalékos szállítási költségmegtakarítást jelent. Ha csak évi 10 ezer tonna cementtel számolunk is, a gyakorlatban a kiadások 4 millió forinttal csökkennek, de a telep kapacitása 30 ezer tonna. Helyben kapják az árut Végiül az anyaggazdálkodás összehangolását említeném. Célunk, hogy a vállalatok a nyugellátását jobbá, biztonságosabbá tegyük. Ennek érdekében hoztuk létre az ÉPTEK kihelyezett raktárát a SZOÁÉV déli ipartelepén. A társulás vállalatai itt, helyben kapják meg az árut. A tavalyi 76 millió forintos forgalom 4 milliós szállítási költségmegtakarítása mutatja, hogy érdemes volt az együttműködés területét bővíteni. A közös érdekeltségen alapuló együttműködésből további jelentékeny tartalékok szabadíthatok fel a népgazdaság számára. A szervezés jelentőségét épp ebben látom, s sokat várok a most beinduló számítógépes rendszerektől, mert a számítástechnika bevezetése a szervezést valóban a kor elvárásainak színvonalára emeli. Sz. Gy. Vetőmagkínálat - újdonságokkal (Folytatás az 1. oldaról.) egyes fajták — például az uborka, a bab és a káposztafélék — vetőmagját külföldi fajták behozatalával egészítették ki. Készleteik csaknem két és félmillió hektár bevetésére elegendőek. Újdonságaik: a szántóföldi növénytermesztés hatékonyságát új növényfajtákkal szeretnék segíteni. Űj lucerna, lóbab, tavaszi árpa, silócirok, hibridkukorica- fajták magjai kaphatók. A kertészeti ágazatnak újdonság lesz a Tavasz gyöngye retek, a Delfin, Formax és Taurus fejeskáposzta-hibn- dek, a Kecskeméti livmé uborka, a fér tőd i korai hibrid sárgarépa, a Lugas, Tini Módi és Sála paradicsomhibridek. — Az elmúlt esztendei rossz uborkatermés kihat-e az idei vetőmagellátásra? — Két éven ót valóban rossz volt a 'termés, ezért van mostanában „uborkaláz”. De elegendő a vetőmag. — A boltok is állják majd a rohamot? — Több mint négyezer boltunk felkészült, a vetőmagok 88 százaléka már az üzletekben található. Csak a babfélékre kell még várni, mert azokal importból szerezzük be. — krasznai — Szövetkezeti bikefúrum Budapesten március 7. és 9. között szövetkezeti békefórumot rendezett az Országos Béketanács együttműködve a három szövetkezeti ágazat, az OKISZ, a SZÖ- VOSZ és a TOT vezető szerveivel, valamint az Országos Szövetkezeti Tanáccsal és a Szövetkezeti Kutató intézettel. A rendezvény segítette az OBT és a szövetkezeti mozgalom kapcsolatának kiszélesítését; a résztvevők egyebek között számbavették a közös cselekvés lehetőségeit a béke fenntartása érdekében. Autópálya-gyűrű a főváros körül Folytatódik a Budapest környéki úthálózat kiépítése, korszerűsítése. A Pest Megyei Tanács információja szerint jelenleg a legnagyobb munka az M 1-es autópálya Törökbálint és Herceghalom közötti 10 kilométeres szakaszának építése. Tovább épül a Budapest— Szeged közötti M 5-ös autópálya is. Budapesttől Öcsáig már megvan az autópálya, Ócsa és Örkény között a félpálya készült el, most pedig az Örkényt Kecskeméttel összekötő 20 kilométeres félpályán dolgoznak az építők. A pályának ezen a szakaszán várhatóan 1988-ban indulhat meg a közlekedés. Ugyancsak jó ütemben épül az M 5-ös Budapestre beérkező Soroksár—Pestlőrinctől a Határ útig terjedő szakasza. Várhatóan az év közepén kezdődik az M— 0-ás Budapest körüli autópálya-gyűrű első szakaszának építése. Mint ismeretes, a körgyűrű a fővároson átmenő tranzitforgalom egyszerűsítését, Budapest közlekedésének tehermentesítését szolgálja. A közeljövőben írják ki a versenypályázatot az építésre. Az első 15,5 kilométeres szakasz az M 5-ös utat köti össze a 6-os, Pécsre futó úttal. Kézművesek, kismesterek Qz abádszalőki csipkeverő A Magyar Néprajzi Lexikon szerint: „csipke: többféle technikával készíthető, hántásán áttört laza vagy tömörebb szövedék. Több ismert fajtája közül a magyar népművészetben jelentős: a rececsipke. a varrt, a tűzött — vagy tű, a vert, a fonott csipke”. A lexikon okos szócikkéből megtudhatjuk — egyebek közt — a vert csipkéről azt is, hogy a magyarság körében elsősorban felföldi vándorárusok révén terjedt el; bizonyos területeken innen származik a „tótcsipke” elnevezés. Abádszalók, Karcag, Kunmadaras környékén jelentős hagyományai vannak a vert- csipke-készítésnek. (A csipkeverők munkáját a Karcagi Népművészeti Háziipari Szövetkezet fogja össze: bedolgozói rendszerben). Az Abádszalókon élő 59 éves Pusztai Jánosné 11 éves korában tanulta meg a csipkeverést — két hét alatt. A tanulási idő rövidsége dacára, azért óva intünk mindenkit: a csipkeveréshez nem elegendő beszerezni a verő- párnát, a fácskákat (orsókat), a gombostűket, a cérnákat. Mint minden kézműves tevékenységhez ehhez is türelem, idő. készség, s ha magas fokon óhajtja valaki művelni, bizonyos fokú elhivatottság is kell. Pusztai Jánosné emlékszik olyan időkre, amikor csak Abádszalókrói 180 csipkeverő bedolgozója volt a karcagi szövetkezetnek. Ma mindössze huszonkettőn vannak. Pusztainé önállóan tervezi darabjait, mostanában elsősorban térítőkét, futókat, de házi gyűjteményében gyönyörű, női nyakak éke- sítésére szolgáló gallérok is akadnak. Hogy valamelyest fogalmunk legyen e munka gazdaságosságáról is: egy kéttenyérnyi vertcsipketerítő két-három napi munkát igényel; s ha egy csipkeverőnő „jó formában” van 2500 forintot keres egy hónapban. Szelíden mondja: — Nézze, ma már nem is az anyagi oldala a fontos számomra. Nekem a csipkeverés mindig szenvedélyem volt, s e mellett a munka mellett a férjemnek, a lányomnak, mindig időre elkészítettem az ebédet. A tizenkét éves unokám. aki mirdjárt hazaér, megtanulta tőlem a legfontosabb fogásokat. A szakma jövőjét illetően meglehetősen szkeptikusan vélekedik: — A Defektetett munkát tulajdonképpen nem lehet kifejezni a csipkeverők hivatalos bérével. Magyarán szólva — ezt csak kedvtelésből érdemes csinálni. Pusztai Jánosné utóbbi mondatait a népművészet, a kézműves hagyományok is- tápolására hivatott intézmények illetékesei akár figyelmeztetésként is értelmezhetik. S nem csak azért, mert a Kunságban és környékén készített vertcsipke szép... Vágner János Készül a gyógyszer Fotó: Tarpai Zoltán
