Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

I SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvii. évi. sí. az., isse. márc. 8. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Történelmi felelősség magyar társadalom és a nem­zetközi közvélemény nagy ér­deklődéssel figyelt az SZKP most véget ért, rendkívül tar­talmas, a lenini hagyományok szellemében lezajlott kong­resszusára. A megkülönbözte­tett figyelem indokolt, hiszen a szovjet kommunisták tanácskozásán szá­mos, a társadalmi és a gazdasági fejlődés­sel, a nemzetközi béke és biztonság meg­őrzésével kapcsolatos állásfoglalás szüle­tett, amelyek befolyással lesznek nemcsak a szovjet emberek, nemcsak a szocialista országok népei, hanem az egész emberi­ség sorsának alakulására. Miként Mihail Corbacsov fogalmazott a kongresszus utolsó munkanapján elhang­zott zárszavában: a párt bel- és külpoli­tikájának elfogadott és megerősített álta­lános irányvonala, a gazdasági és társa­dalmi fejlődés meggyorsításának, az egye­temes béke megszilárdításának irányvona­la, ezek az SZKP XXVII. kongresszusá­nak legfontosabb eredményei. Az SZKP KB főtitkára utalt arra is, hogy „a szov­jet kommunisták tudatában vannak an­nak, milyen nagy felelősséget, milyen ha­talmas terhet vállalnak magukra a prog­ramban meghatározott feladatok és cé­lok kitűzésével”. A történelmi felelősség és annak követ­kezetes vállalása tükröződött a kongresz- szus élé terjesztett politikai beszámolóban és a gazdasági számvetésben csakúgy, mint a küldöttek hozzászólásában és a határozatokban. Ami a párt megújított programját illeti, abban például kimond­ják; elsietettnek bizonyultak az előző prog­ramnak azok a megfogalmazásai, ame­lyekben meghirdették az áttérést a kom­munizmus kiterjedt építésére, noha — miként az új program fogalmaz — belát­ható ideig még a szocializmus tökéletesí­tése lesz napirenden. Ez a bátorság és őszinteség a régi be­idegződések megszüntetésére a kezdemé­nyezésre és az útkeresésre ösztönöz nem­csak az SZKP-ban s nem csupán a Szov­jetunióban, hanem nemzetközi viszonylat­ban is. Ebben az egyetlen állásfoglalásban is tükröződik a kongresszus nyíltsága, 'kri­tikus, elemző légköre, a realitások figye­lembevétele. Nehéz lenne másként érté­kelni azt a másik, ugyancsak figyelemre­méltó megállapítást, hogy a hetvenes években a jelentős vívmányok mellett a társadalmi és a gazdasági élet különböző területein negatív tendenciák bontakoztak ki, amelyekkel szembe kellett nézni. A Központi Bizottság politikai beszámolója nagyfokú nyíltsággal fogalmazta meg, hogy az ország fejlődésében egy időben gyorsabban növekednék a problémák, mint ahogyan megoldották őket. Minden bizonnyal ezek a kialakult hely­zet gondos és realista elemzése nyomán született megállapítások is szerepet ját­szottak abban, hogy a párt a társadalmi és a gazdasági szféra fejlődésének gyor­sítását határozta el. Lényegében ezt a programot hirdette meg már a Központi Bizottság .múlt év áprilisi ülése is. ennek szellemében dolgoztak a párt felsőbb szer­vei. ezt a programot fogadta el most a kongresszus, a gyorsításnak ki kell ter­jedni minden lényeges kérdésre. Az egyik a gazdaságirányítás és az az­zal összefüggő problémák, amelyek megol­dásához új módon közelítettek. A doku­mentum ezzel összefüggésben hangsúlyoz­za: az irányítás rendszerének folyamatos tökéletesítésében elért eredményeket nem szabad lebecsülni. Ugyanakkor megálla­pítja: „most olyan a helyzet, hogy a dol­gokat nem korlátozhatjuk részleges javítá­sokra. radikális reform szükséges”. Ez a megfogalmazás a kongresszus falain kí­vül, a Szovjetunió határain túl is nagy visszhangot váltott ki. Amint a vitát ösz- szefoglaló zárszóból s magából a kong­resszusi határozatból is kitűnik, az SZKP vezetése a „radikális reformon” belül az egvik legfontosabb kérdéskörnek az irá­nyítás tökéletesítését, az érdekeltség és a gazdávágoisság közötti kölcsönhatást te­kinti. Azt hogv érdekeltté tegyék az egves embereket és a kollektívákat a munka jö­vedelmezőségében. s hogy annak arányá­ban javadalmazzák őket. Figyelemre méltó, hogy az idevonatko­zó megállapítások, egves korábbi elméleti tételek újbóli vizsgálatát, az áru- és pénzviszonyok a szocialista tulajdon és a vállalati önállóság kérdésének a megvál­tozott körülményekhez való hozzáigazítá­sát szorgalmazzák. Ez a magyar társadal­mi és gazdasági fejlődés szempontjából is igen fontos. Továbbgondolkodásra ösz­tönző állásfoglalás. A változások azonban nem korlátozód­nak a gazdasági 'megújulásra. A kongresz- szus a termelés és a tudomány eddiginél szorosabb összekapcsolására a csúcs­technológiák meghonosítására és elterjesz­tésére ösztönzött Hangsúlyozta továbbá, hogy a változásoknak, a fejlődés gyorsítá­sának ki kell terjednie társadalmi viszo­nyokra, az intézményrendszer és az egyes intézmények, röviden a szocialista demok­rácia tökéletesítésére is. Ebben a vonatkozásban mindenek előtt a vezetők és a vezető testületek tevékeny­ségének ellenőrzésére, a társadalmat érin­tő döntések körültekintő előkészítésére, il­letve a döntésekbe való beleszólás jogának gyakorlására, e jog tágítására hangzottak el javaslatok, amelyeket a határozatokban is rögzítettek. A kongresszus arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a felmerült problémák megoldása nem csupán a szovjet társada­lom belső fejlődésének igénye, hiszen azt a merőben új nemzetközi helyzet is sürge­ti. Utalás ez arra, hogy a nagyszabású, a nép jólét emelését célzó gazdasági program és a társadalomformáló célkitűzések meg­valósítása nem képzelhető el a kedvező külső feltételek biztosítása nélkül. Ebben a legsürgetőbb feladat most a fegyverke­zési verseny megfékezése, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok együttműködé­sének megszilárdítása és kiszélesítése. A kongresszus és annak idevonatkozó határozata az SZKP és a szovjet állam ve­zetőinek nagyfokú rugalmasságáról, komp­romisszumos készségéről tanúskodik. Együttműködésre szólítja fel a világ va­lamennyi népét és államát, mindenek előtt az amerikai kormányt és nyugati szö­vetségeseit egy olyan biztonsági rendszer megteremtésében, amelyben nem a hadi- technika, nem a fegyverek nyújtanak vé­delmet. hanem a kölcsönös biztonság el­vének elfogadása, s e biztonság garantá­lása: A Szovjetunió abból indul ki, hogy az űrkorszakban egyetlen állam sem te­remtheti meg saját maga vagy szövetsé­gesei biztonságát csupán a katonai erőre támaszkodva. A kérdés korszerű megközelítéséről ta­núskodnak azok a szovjet javaslatok, ame­lyeket ez év január 15-én terjesztettek elő, s amelyeket a kongresszus szónoki emel­vényéről Gorbacsov megismételt. Ezek konkrét leszerelési elképzelések, és abból indulnak ki, hogy a szembenállás helyett az együttműködésre kell törekedni, a sa­ját biztonság mellett a másik fél bizton­ságát is figyelembe kell venni. Csakis ezen az úton, politikai és nem 'katonai eszkö­zök révén valósítható meg a tartós bizton­ság. Megkülönböztetett figyelmet szentelt a kongresszus a szocialista országok együtt­működésének. a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek. Ami az előbbit illeti, hangsúlyozta, hogy a szoci­alista országok együttműködését az eddi­ginél is jobban össze kell hangolni, egyez­tetni a nemzeti érdekeket kizárni a zava­ró tényezőiket. A cél a szocialista orszá­gok fejlődésének közös erővel történő fel- gyorsítása. hogv a társadalom és a gazdaság fejlesztésében elért eredményeikkel gyako­roljanak vonzást az őket körülvevő világra, azokra az országokra, amelyeknek népei saját útjukat keresik. Hogy milyen utat választanak, az nagyban függ attól, milyen példát mutatnak nekik a szocialista or­szágok. Ami a nemzetközi kommunista és a munkásmozgalom kérdéseit illeti, a kong­resszus hangsúlyozta, hogy nem lehetsé­ges és nem is szükséges a teljes nézetazo­nosság valamennyi kérdésben. Az állás­pontokat elvtársi vitában kell egyeztetni. Az egység tehát nem monolitikus, hanem a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen, a mozgalomhoz tartozó pártok gazdag ta­pasztalatainak cseréjén alapszik. indent egybevetve megállapít­ható: a szovjet kommunisták most véget ért kongresszusa a népek sorsáért viselt törté­nelmi felelősség tudatában nagy bátorsággal és őszinte­séggel elemezte az ország társadalmi ésgazdasági hely­zetét, a nemzetközi életben mutatkozó ve­szélyeket. realista szemlélettel közelített valamennyi bel- és külpolitikai problémához. Olyan megoldásokat javasolt, amelyek fi­gyelembe veszik nemcsak a szovjet em­berek szükségleteit, hanem az egész em­beriség legfőbb célját, a béke és a bizton­ság megteremtését, a tartós együttmű­ködés útján. Várkonyi Péter befejezte kubai tárgyalásait Várkonyi Péter külügymi­niszter március 4—7. között Isidoro Malmierca Peoli ku­bai külügyminiszter meghí­vására hivatalos baráti láto­gatást tett Kubában. Várko­nyi Pétert fogadta Raul Cast­ro Ruz, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak másodtitkára, az Ál­lamtanács . és a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, és Jose Ramon Fernandez, a Kubai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese. A külügyminiszterek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik szocialista építőmunkájáról. Megelége­déssel állapították meg, hogy a magyar—kubai kapcsolatok a marxizmus-leninizmus és az internacionalista együtt­(Folytatás a 2. oldalon) Varsói Szerződés Külügyminiszter- helyettesek találkozója A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszter­helyettesei tegnap Budapes­ten találkozót tartottak, ame­lyen Viktor Karpov különle­ges megbízatású nagykövet, a szovjet—amerikai nukleáris és űrfegyverekről folyó tár­gyalásokon részt vevő szov­jet küldöttség vezetője tájé­koztatást adott a most befe­jeződött tárgyalási forduló­ról. Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár fo­gadta a találkozó résztvevőit és ebédet adott tiszteletükre. Virágok mellé köszöntő szavak Új honfoglalás Kelepce a kalóriáknak Fiatalok a városért Nemzetközi körkép Csak játék Tél a művésztelepen A nemzetközi nőnap alkalmából A lányokat, asszonyokat köszöntötték országszerte Kitüntetési ünnepség a Parlamentben, a megyei tanácsnál, vállalatoknál A nemzetközi nőnap al­kalmából tegnap kitüntetési ünnepséget tartottak a Par­lamentben. Részt vett az ünnepségen Németh Károly. az MSZMP főtitkárhelyette­se és Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a kitüntetési ünnepségen meg­jelenteket. A nők társadalmi szerepéről szólva hangsú­lyozta: Bármilyen részt vál­lal is magára az iskola — vagy általában a társadalom — az új nemzedékek formálá­sából, főként a jó családi légkör segíti elő, hogy gyer­mekeink elfogadják azokat az értékeket és erkölcsi nor­mákat, megszerezzék azokat a legalapvetőbb ismereteket, amelyek a társadalmi beil­leszkedéshez, a kiegyensú­lyozott élethez és munkához nélkülözhetetlenek. E jó családi légkör legfőbb őrzői pedig — az asszonyok. További feladatainkat fel­vázolva kiemelte: nem csu­pán a közgondolkodásban és a közmegítélésben még meg­levő korlátokat kell széttör­ni. hanem a nők szakkép­zettségének, általános és po­litikai műveltségének eme­lésével, a magánéletbeli és családi terhek igazságosabb elosztásával, többszörös te­herviselésük enyhítésével is lehetőséget kell adni társa­dalmilag értékesebb — tehát anyagilag és erkölcsileg is elismerhetőbb — munkájuk­ra, köztevékenységükre. A kitüntetések személynek, az átlagot meghaladó egyéni teljesítménynek szólnak. Az elismerés értékét azonban csak növeli, ha tudjuk: mun­katársak, dolgozó kollektí­vák, brigádok cselekvő tá­mogatása, együttműködése nélkül a legmegalapozottabb egyéni szándék sem vezethet' igazi eredményre — mon­dotta ezután, majd a Ma­gvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya elis­merését tolmácsolva további jó munkát, jó egészséget és sok boldogságot kívánt az ünnepségen részt vett lá­nyoknak, asszonyoknak. Losonczi Pál ezután át­adta a kitüntetéseket, ame­lyet a Nagyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa adomá­nyozott a béke védelmében, hazánk szocialista társadal­mi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munka- körülményeinek javításában kifejtett, kimagasló munkás­ságuk elismeréseként. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Földvári Imréné dr., a Karcagi Vá­rosi Tanács V. B. titkára; Kovács Lászlóné, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságá­nak nyugalmazott szakelő­adója; Vincze Károlyné, a Gödöllői Állattenyésztési Vállalat szolnoki állomása gazdaságvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatával Dorók Nagy Ist~ vánnét, az MSZMP Jászbe­rényi Városi Bizottságának munkatársát; Nagy Lajos- nét, a Május 1. Ruhagyár túrkevei telepének műveze­tőjét és Sándor Józsefnét, a Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC-áruházának vezetőjét tüntették ki. Tegnap a Szakszervezetek Országos Tanácsának szék­házában is nőnapi ünnepsé­get rendeztek. Nagy Sándor, a SZOT titkára köszöntötte azokat, a jelenlevő szakszer­vezeti aktivistákat és tiszt­ségviselőket, akik az elmúlt időszakban sokat tettek a nőpolitikái határozat végre­hajtásáért. Baranyai Tibor, (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents