Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
to Nyugdíjasok fóruma 1986. MÁRCIUS 29. Hasznosan a Szekuritásnál Nyugdíjas bedolgozók Jászberényben Az egyik „csengő hangú” esztergapad mögé szeretne mégegyszer odaállni, a másik a „makacs vasról” reszelné le újból a felesleges millimétereket. Megint egy másik az életéhez nőtt íróasztal fiókjában turkálna lázasan, az elintézésre váró ügyiratot keresve. Van akinek a társaság, a volt munkatárs hiányzik, és van, akit a tétlenség fojtogat. Sokan — és ők vannak a legtöbben — munkával szeretnék megüzenni, hogy egy nyugdíjas is lehet hasznos. Sajnos a bizonyításra kevésnek van lehetősége. Az esztergapadok változtak, bonyolultabbak lettek, az íróasztalnál is már a fiatalabb és magasabb képzettségű utód ül. A munkahelyek többségénél pedig csodálkozva kérdezik, hogy „mit akar az öreg, hiszen szépen elbúcsúztattuk?” Talán ezért mondják, hogy szerencsés helyről — és helyre — mennek nyugdíjba a jászberényi Szekuritás Ipari Vállalat (Vegyesipari Szolgáltató VálA szakérettségire előkészítő tanfolyamon töltött idő ez idáig nem számított szolgálati időnek, ha a tanfolyam idejére a munkáltató a munkaviszonyt megszüntette. Ez évtől a szakérettségire előkészítő tanfolyam ideje szolgálati időnek számít azzal a kiegészítéssel, hogy akik már nyugdíjba mentek és ilyen idejük van, kérhetik ennek az időnek utólagos beszámítását. A kitüntetés alapján járó jutalmak — ha azt nem a munkáltató adta — csak akkor számították be a nyugdíjba, ha a kitüntetést az Elnöki Tanács vagy a Minisztertanács adta, 1986- tól a miniszter vagy az országos hatáskörű szerv vezetője által adott kitüntetéshez járó jutalom is nyugdíjalapot képezhet. A kisiparos, a magánkereskedő, ha ezt a tevékenységét nyugdíjasként végezte — az általános rendszerhez igazodóan — évi 60 ezer forint adóköteles jövedelmet érhetett el nyugdíjának a korlátozása nélkül. Ameny- nylben ezt az összegkeretet túllépte, a nyugdíját 12 hónapon át szüneteltetni kellett. Ez évtől a kerettúllépés esetén a nyugdíj szüneteltetése igazodni fog az általános rendszerhez, vagyis a 60 000 forint túllépése eselalat) bedolgozói munkakörben foglalkoztatott öregjei, ök folytatják ott. ahol abbahagyták, otthonukban, a műhelynek berendezett szo- bácskájukban, a konyhában, vagy a fészerben. A Szekuritás Ipari Vállalat négyszázhúsz dolgozót foglalkoztat. Ebből kétszáz- negyven a bedolgozó, és ilyen munkával egészíti ki nyugdíját az a hatvan idős asz- szony, aki nyugdíjba vonulása után is vállalt munkát. A tényleges szolgálati idejüket töltő szaktársaikhoz ha- nonlóan nyugdíjasok is otthon készítenek bedolgozóként bőrből vagy textilből munkavédelmi kesztyűket, polírozó korongokat. Nyíri Lajosné, a szakszervezeti bizottság elnöke elmondta, hogy a bedolgozói rendszerben való foglalkoztatás egyformán előnyös a vállalatnak és a munkát vállaló nyugdíjasoknak. A vállalat a sokasodó megrendeléseket a bedolgozók — köztük a tovább dolgozó nyugdíjasok — segítségével teljesíti. tén a nyugdíjat annyi hónapon át kell szüneteltetni, ahányszor 5000 forinttal az adóköteles jövedelem meghaladta az évi 60 000 forintot. A pedagógus-munkaerőhiány feszültségeinek a mérséklése céljából a közép- és alsófokú tanintézeti tanárok, tanítók, óvónők és egyéb pedagógus foglalkozásúak 1986. január 1-től továbbdolgo- zásra ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultak. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj igény- bevétele nélkül a nyugdíj- korhatár betöltése után munkában töltött minden évre az említett körbe tartozó pedagógusok nyugdíjuk 7 százalékát kapják pótlékként. A nyugdíj ezzel a pótlókkal elérheti a kereset 100 százalékát is. (Megjegyezzük, hogy az alsó- és középfokú oktatási intézményeknél az óvónői, illetőleg a pedagógusi, valamint gyermekintézményeknél a dajkai munkakörben dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának korlátozása nélkül foglalkoztathatók). Nagyon fontos érdek fűződik ahhoz hogy a nyugdíjat igénylő nyugdíját a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül lehetőleg megállapítsák és folyóMunkájukra tehát szükség van. A vállalat gondoskodik azokról a nyugdíjasokról is, akik idős koruk, vagy egészségügyi állapotuk miatt már a bedolgozói munkát se tudják vállalni. Rendszeres felmérések alapján győződik meg arról, hogy kik szorulnak külön támogatásra. Anyagi lehetőségeihez mérten és a segélyezési keret emberséges felhasználásával évente kétszer 800 forinttól 1200 forintig rendkívüli segélyt ad a leginkább rászorult nyugdíjasoknak. A segélyezési alap határozza meg azt is. hogy minden évben hány nyugdíjas kap rendkívüli segélyt tüzelő vásárlására. Nem feledkeznek meg a volt munkatársakról az üdülőjegyek el- osztásánl sem. A vállalat Bogácson (Mezőkövesd mellett) bérelt gyógy vizes üdülőjében évente egy-két nyugdíjas házaspár is gyógyíthatja fájós lábát, vagy sajgó derekát. sítsák. Ennek azonban feltétele az, hogy még a munkaviszony fennállása alatt tisztázódjon a nyugdíjba beszámítható szolgálati idő. Erre ez ideig is megvolt a lehetőség. 1986. január 1-től azonban a jogszabály kötelezően írja elő minden munkáltatóra nézve, hogy minden dolgozója tekintetében, aki a nyugdíjkorhatárt egy éven belül betölti, a megfelelő nyomtatványok kitöltésével hivatalosan keresse meg az illetékes társadalom- biztosítási igazgatóságot vagy kirendeltséget, és kérje a szolgálati idő hivatalos megállapítását. Ez esetben a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) határozatot hoz, amely ellen az érintett dolgozó jogorvoslattal élhet. Adott tehát a lehetőség arra. hogy a vitás kérdéseket még a munkaviszony fennállása alatt hivatalosan tisztázzák. Terme- szetesen ennek az intézkedésnek kizárólagosan a majdani nyugdíjbamenés előkészítése a célja és semmi köze ahhoz, hogy az egyes dolgozó megállapodva a munkáltatóval, mely időponttól kéri a nyugdíjaztatását. Ebben a kérdésben továbbra is a munkáltató és a dolgozó megállapodása az irányadó. Éremgyűjtés -hőbb/vagy tudomány? Az Országos Éremgyűjtő Egyesület mezőtúri csoportja nagyszabású kiállításra készül április 4-e tiszteletére. Ebből az alkalomból kerestem fel a titkárt, Sánta Sándort, akit napközben a DATE Mezőgazdasági Gépészeti főiskolai kara te- herportáján lehet megtalálni. Kedvteléséről beszélgettünk. — Sokan feltették már nekem a kérdést, hogy mi is az éremgyűjtés. Hobbi? Tudomány? Költséges pasz- szió? Egyik sem, de mégis mindegyik. Legtöbben úgy kezdtük, hogy kezünkbe került néhány, világháború előtti pénz. Simogattuk, felkeltette a kíváncsiságunkat. A közös érdeklődés hozott össze bennünket 12 évvel ezelőtt. Most negyvennyolcán vagyunk, köztük tizenketten alapító tagok. — Milyenek a gyűjtőtársak V — Nem lehet egy kalap alá venni őket! Van aki szenvedélyesen gyűjt. A spekulánsokat kizárjuk tagjaink sorából. Szeretjük az érmeket, amelyeket verejtékkel szereztek meg régen, ki tudja hányán, és most a tenyerünk között lapul, egyszerűen a múlt emlékeként. Közben mutatja előadásának precíz jegyzetét. Belelapozok — szerepelnek itt István dénárától kezdve Mátyás király körmöcbányai aranyai, II. Rákóczi Ferenc libertásai. Megakad a szemem a mezőtúri Egy Pengőn. — A város felszabadítása idején, 1944-ben sokszor hiányzott az aprópénz. Tojással fizettek adót, még mozijegyet is. Elhatározták, hogy 1945. január 1. dátummal a helyi Corvin Nyomdában egypengősöket nyomnak ki. Végül nem bocsátották ki, mert a Vörös Hadsereg adott a városnak pénzt. De az 1 darab eredeti papírpénz megvan, a város tulajdona, erről készült a fénymásolat. — Mit láthat majd a közönség a kiállításon? — A numizmatika tárgykörében nyomon követheti a város múltját, jelenét, ugyanakkor a magyar pénzverés történetét. Április 4-én 9 órakor nyílik a kiállítás és két napon át 8—18 óráig várjuk az érdeklődőket. — Mit tervez a jövőre? — Szabad időmben fafaragással is foglalkozom. Sok fotót összegyűjtöttem Ba- dár Balázsról, a híres fazekasról. Az arcmását faragom. Szeretném, ha a legközelebbi kiállításra érem formájában is ki tudnánk adni. — k. j. p. — — illés — Jogi tudnivalók Szolgálati idő, nyugdíjkorlátozás, új kedvezmények Fél bajsza bánta Az idősebb generációbeliekben furcsa nosztalgiákat ébresztenek a műemlék-szélmalmok. No nem a villanymalmok helyébe kívánnák vissza őket. Hanem hát az ő ifjúságuk korát is idézik ezek a „felpi Hangozott”, vaskos kőbástyáik. Beletartoztak a pusztai tájba. Ha állt a levegő, lomha tömegük úgy szendergett a padkán, mint az ősidőkből ittmaradt kőbálvány. De ha feltámadt, a szél, s vígan keringélt a vitorla, csodálatosan kecsessé, virgonccá változott a kőmonstrum. Szinte el lehetett képzelni, hogy bármely pillanatban szárnyra kap. (Ez a varázslatos hatás ihlette talán Cervantest is. amikor a szélmalmoknak oly fontos groteszk szerepet álmodott a Don Quijote-ba.) Jómagam is de sokat ábrándoztam gyerekkoromban a karcagi Méri-féle szélmalom vitorlája alatt. Fogam közt frisszöld fűszál. Ebből hason fekve fülelek a fölöttem sustorgó, titokzatosan reccsenő lapátok forgására. Majd hanyatt fordulva élvezem a borzongást, ahogy a szappamhab színű felhők közül sorban alászállnak a vitorlásu- garak. Sssu-sssu! — suhannak szinte karnyújtásnyira, és már röppennek is fel az égnek. Jaj, mindjárt felkapnak engem is! Hányszor elzavart Méri Imre bátyám, a lisztportól mindig hamvaspiros képű szélmolnár a vitorla alól: „Nem míc onnan, fíkom teremtette!” — Hogyne, egy szeleburdi felugrás kellett volna, s főbekólint a vitorla fará- csos csücske. — De jókedvében be is hívott pajtásaimmal a malomba. Templomi áhítattal bámultuk a márványsimára csiszolódott, fagerendaidomokból ácsolt szerkezeteket. Hallgattuk az átható, zizegő-dörmögő zúgást, behunytuk a szemünket, hogy jobban °rezzük az arcunkra permetező finom lisztfelhőt. Aztán elmesélte azt az esetet, amit •gvlehet, hogy már csak igen öreg karcagiak emlegetnek fel, ha mesélni támad kedvük. Hogy egyszer, valamikor — Papp, Vad, Kiss, Nagy és Tóth ura- mék valamennyiük Sándor, együtt ültek névnapot. Szivárványos volt már a hangulat, amikor valaki kitalálta: ..Mit gondoltok, akad-e olyan ember. aki — mikor forog a szélmalom vitorlája, belekapaszkodik, körbefordul vele. s földet ér úgy, hogy semmi baja se lesz?” — Olyan ember nem szülelett. Képtelenség! A nyakam teszejn rá! — istenkedett az egyik vendég, Molnár János. — „Fogadjunk, hogy megteszem!” — fogta azonnal a szaván a vakmerőségéről híres Papp Sándor. — Nem is a nyakadat kívánom érte, hanem csak a fél bajuszod. Egy hónapig csak fél bajusszal jársz, gilt?” Kezet adtak. Azon melegében ki- sattyogott a vidám társaság a város alá. A déli temetőnél levő szélmalom vitorlája éppen forgott a jószagú tavaszi szélben. Míg a komák azon méláztak, hogy mily sebesen pereg, mily magasra, meg hát istenkísértés az ilyen fogadás, Papp Sándor már bele is „akóckodott” egy vitorlába. Mire a cimborák felocsúdtak a szörnyülködésből, ő már békésen földet is ért. Lett nagy vivátozás. Hát még mikor Molnár János — szavát állván — a borbély beretvája alá engedte fél bajszát. Egy hónapig úgy járt-kelt a városban, hogy zsebkendővel takarta a lenyisszantott fél bajusz helyét. .. Tóth István Tartás, juss, ajándék Egyedül élő ismerősömtől kérdeztem, mekkora igázszámlát fizetett a nagyon hideg téli hónapokban. „Semmit — mondja magabiztos mosollyal. — Hazaköltöztem a szüléimhez. Így legalább nem csak a rezsim lett kisebb, a kosztom is megvolt.” Persze, mondom én jóhiszeműen, az öregeknek is jól jött, hogy hozzájárult a kiadásaikhoz. „Egy frászt” — válaszolja lakonikus rövidséggel a kérdezett. (A gyermeki státuszban leledző férfiú túl van negyvenen, a példásan áldozatkész szülők a nyolcvan felé ballagnak.) Bízom benne, hogy ismerősöm talán nem egészen komolyan gondolta, amit mondott. De levelek özöne tanúsítja a .gyermeki önzetlenséget”. Csak néhány példa, tanulságok néllkül. Z. I.-né súlyos beteg. „A férjem meghalt — írja. Itt maradtam a 3 szobás öröklakással. amelynek a felét — apjuk után a gyerekeim örökölték. Nagy a rezsi, cserép- kályhával fűtök, drága a tüzelő, no és a cipekedés rémes. Ezt a nagy lakást a nyugdíjamból nem tudom festetni, mázoltatni. Minek panaszkodom — gondolhatják. Cseréljem el kisebbre és kész. Nohát, ezt szeretném. Egy másfél szobás lakást, meg egy rendes gondozót, akivel eltartási szerződést kötök. De a gyerekeim, akik egy fillérrel sem járulnak hozzá a rezsimhez — mondván, hogy én vagyok a haszonélvező —. nem engedik a cserét. Nem járulnak hozzá ahhoz sem, hogy eltartási szerződést kössek.” Az még csak-csak érthető, hogy a Z. gyerekek a már megörökölt apai rész jogán „nyakaskodnak”. De máig sem értem, mi jogon tette fel egy másik olvasónk a kérdést: Elpazarolhatja-e az öregem az én örökségemet? Az igaz. hogy a háza teljességgel az ő külön vagyona. Még anyámmal kötött házassága előtt építette. De most már mégiscsak gondolnia kellene arra, hogy az a ház enyém lesz. Képzeljék, csinált egy nagy adósságot És másként nem tudja törleszteni, csak ha ezt a gyönyörű nagy házat elcseréli valami vacak trásasházi lakásra, és a különbözet összegéből fizet.” Egy fiatalasszony leveléből: „Én már teljesen kivagyok. Remeg a kezem, lábam. Van a tűrőképességnek is határa. Még egy kis feszítés, és elszakad a húr.” Hogy mi a feldúltságának az okozója? A „mérleg”, amit mostanában elkészített: hogy férje jól kereső szülei mennyivel többet juttatnak az „örökségből” (így) a lányuknak, mint a fiúknak, vagyis a panaszkodó fiatalasszony férjének. Igaz, hogy az „öregek” (akik még egyáltalán nem öregek) ahelyett, hogy utaznának, szórakoznának. az évek során tőlük is átvállalták a konyhabútor, a magnó, és tizenötezer forint személyi kölcsön törlesztését. No meg adtak százezer forintot. Aztán még tizennégyezret. És a csuda tudja, miért, ennek a tizennégyezernek a visszaadásához ragaszkodnak. Semmi többhöz, de ehhez igen. És ez a szülői „lel- ketlenség” bizony a lelki ösz- szeomlás szélére sodorta kis menyüket. Vannak szülők akik egy ingatlan vagy értékes ingóság értékesítésére még gondolni sem mernek addig, amíg a „gyerekek részét” ki nem osztják. Pedig saját vagyonával, ingó és ingatlan holmijával mindenki szabadon rendelkezik. Ha hagy valamit az utódaira, elismerést érdemel, gondos szülő. Ha feléli, amit szerzett joga van hozzá. Jó tudni, hogy örökölni csak az elhunyt hozzátarzó- tól lehet. Az élőtől ajándék kierőszakolását, kikövetelését sem a jog, sem az erkölcs nem támogatja. Dr. K. e. Minket már nem engednek be a diszkóba (TKL) t Beszélgetés közben elkészül egy kosár Az ajtózörrenésre Bogi söpör elénk. Nem ugatja meg a jövevényeket, csak körülszímatolja. majd elindul az alacsony, Petőfi korát idéző kis házikó bejárata felé. Az ajtónál megáll, visszatekint, ellenőrzi, hogy követ- jük-e. Miközben a tornácon tornyosuló kosarakat nézzük, csendes morgással jelzi, vendégek érkeztek. Róza néni nyit ajtót, tessékel beljebb. A földes konyha berendezésén azonnal látni: lakói idősek, a bútorok felett is elhaladt az idő, de Dobi Istvánék ragaszkodnak a környezet megszokott darabjaihoz. Dobi Pista bácsi jól tette annak idején, amikor gyerekkorában elleste a kosárfonás csín- ját-bínját. Mert úgy volt az, hogy senki sem tanította, csak amire magától jött rá, az lett az övé. Most jó hasznát veszi. — Igaz, akkoriban még Diny- nyésháton éltünk, s a püspök birtokáról szedtem össze a venyigéket — emlékszik vissza a pajkos csínytevések idejére. — Most a téeszből kapjuk a kosár- nakvalót. Pista bácsi beszélgetés közben egy pillanatra sem hagyja abba a munkát, hiszen ha csak a szája jár, nem hízik a kaska. Különben is itt van Róza néni, aki házi kolbásszal traktália a vendégeket, ö mesél a családról is, a két fiúról és az unokákról. Hamarosan a fényképek is előkerülnek, öröm, elégedettség, s némi büszkeség melegíti fel a hangját. Mert ha küzdelem és lemondás árán is. de a gyerekek már egyenesbe jutottak. Az öregek sorsa nehezebben Indult. Pista bácsi, amikor Abádszalókra költöztek, felhagyott apja után örökölt foglalkozásával. A parádés kocsis előbb kubikos lett, majd favágó. Ettől kezdve a fának valahogy mindig jutott szerep az életében. — Acs voltam tizennégy évig, dolgoztam a termelőszövetkezet építőbrigádjában is. Végül Innen mentem nyugdíjba, de még három évvel megfejeltem, portásként alkalmaztak. Azóta több Ideje van, a kosárfonás pedig elűzi a tétlenséget. — Igaz, van vele piszok, de megéri. Naponta egy-két kas, ha vékonyabb a vessző kaska kerül ki a kezem alól. Jól jön, amit kapunk érte — mondja. — El is kél a pénz — veszi át a szót Róza néni. — A nyugdíj 3600 forint, aztán egy-egy kosár 40 forintot hoz a házhoz. Jószágot is tartunk, arra is kell költeni, mert a gyerekek, ha jönnek, hoznak is, de visznek is. — Hát csak vigyenek Is — fűzi Pista bácsi a szót tovább, mint kezével a venyigéket. — Meg aztán — mondja, s a szemében huncutság csillan — minket már nem engednek be a diszkóba. Pedig Pista bácsiék mulatságra készülnek. Hamarosan házassági évforduló köszön rájuk. Immár az ötvenedik, amit egv- re békésebben és szelídebben töltenek egymás mellett. Szőke György Összeállította: Tóth látván
