Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
1986. MÁRCIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) oktatásban a legfontosabb az új szakmai programok megalapozása és a demográfiai hullám levezetése, annak személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése, a területi különbségek fokozatos mérséklése. A lakossági infrastruktúra egyéb ágazataiban a terv főként a belterületi úthálózat továbbfejlesztésével számol. A megye hosszú távú terület- és településfejlesztési terve széles körű társadalmi vitában alakult ki, sok hasznosítható javaslat érkezett. A hosszú távú tervezés folyamata különben nem zárult le, nyitott jellege azt jelenti, hogy a változó feltételekhez igazítva folyamatosan korszerűsíteni lehet és kell. A szóbeli előterjesztésben elhangzott, hogy mind a közép-, mind a hosszú távú terv fejlesztési tételei összhangban vannak a népgazdasági tervvel. Bereczki Lajos rámutatott arra is, hogy a tervkészítéskor maradéktalanul építettek a megyei pártbizottság közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési irányelveire, s a lehetséges mértékig figyelembevették a társadalmi és tudományos szervezetek, a tanácsi bizottságok észrevételeit, javaslatait. Ezek egy részét a helyi tanácsok terveiben szükséges realizálni. A napirend vitája A felszólalók sorát Tóth Albert Kisújszállás megyei tanácstagja nyitotta meg. aki az előterjesztés tudományos megalapozottságát emelte ki. A tervjavaslat fő érdemének tartva hangsúlyozta, hogy a korábbi ágazati szemlélet helyett a területi elvre alapoz. — Amikor egy tervezet elkészül annak feltétlenül a táj adottságait kell alapul vennie, hogy a valóságot minél reálisabban közelíthesse meg. Megyénk közgondolkodásából még mindig hiányzik ennek a ténynek egyfajta kellő, valós értéke szerinti megbecsülése, elfogadása — mondotta, majd a jellemző sajátosságok egybefüggő szemléletére hívta fel a figyelmet. Ezt követően a komplex melioráció és vízrendezés fontosságáról szólt. Végezetül a Tisza II vízlépcső üdülőkörzetének fejlesztési elképzeléseiből azt emelte ki, hogy ez — helyesen — a helyi adottságok feltárására törekszik, de a táj arculata megőrzése érdekében óva Intett a túlzott emberi beavatkozástól. Sándor László Jászalsó- szentgyörgy megyei tanácstagja, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára azt hangsúlyozta, hogy a terület- és településfejlesztés hosszú távú koncepcióját véleményezte a Hazafias Népfront megyei elnöksége, a gazdasági és településpolitikai munkabizottsága, valamint a városok bizottságainak különböző csoportja is. — A vélemények és észrevételek alapján azt állapíthatjuk meg — mondotta, hogy a program jól, reálisan rögzíti a megye 15 éves fejlődését. Megítélésünk szerint így elfogadható és támogatandó, helyes mérlegeléssel, a viszonyok reális elemzésével került a megyei tanács elé. Azok a természeti, gazdasági, szellemi, műszaki lehetőségek helyesen kerültek megfogalmazásra, amelyek döntően befolyásolhatják a megye fejlődését — állapította meg. — A fejlődés egyik alapkövetelménye lesz a foglalkoztatottsági gondok megoldása, amelyeket nem tekinthetünk csak mikro- problémáknak. Felszólalásában a továbbiakban az építőipari termelés csökkenéséből adódó feladatokról, a területi egyensúly kialakításáról, a lakosság ivóvízellátásának javításáról, az orvosi ellátás és az oktatás korszerűsítésének igényéről szólt. Végül a lakossági ösz- szefogás, a társadalmi munka fontosságát hangúlyozta. Az értékteremtés jelentősége Fenyvesi József Szolnok város megyei tanácstagja, az SZMT vezető titkára a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának véleményét tolmácsolva elmondta: az SZMT egyetértett a terület- és településfejlesztés 2000-ig szóló prognózisával. A középtávú terv- javaslat megvalósítása — emelte ki —, minden korábbi időszakhoz képest jobban függ az értékteremtő gazdálkodás minőségétől. A tervjavaslat döntő többségében helyesen, a korábban elért eredményekre támaszkodva és a mai követelményekhez alkalmazkodva rangsorol és határozza meg a célokat, és azok elérésének eszközeit. A testület véleménye az, hogy mindannyiunk érdeke a célkitűzések teljesítése. A mostani döntés után egyetlen feladatunk lehet: az elhatározások pontos megvalósítása — szögezte le Fenyvesi József. Az SZMT észrevételei között szólt a munkaerő átképzésének szerepéről, a településcsoport-együttes fejlesztésének fontosságáról, a szocális ellátás növeléséről. Fábiánná, Kocsis Lenke a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke hangsúlyozta; a hazai gazdasági, társadalmi fejlődés új módon veti fel az oktatási rendszer feladatait. — Egyre fontosabb, hogy a nevelés-oktatás eredményesebben segítse a gazdasági, társadalmi és a kulturális fejlődést. Erre azonban csak akkor alkalmas, ha mindehhez rendelkezik a szükséges személyi és gazdasági feltételekkel. El kell ismernünk, hogy megyénkben elismerésre méltó eredmények születtek a feltételrendszer megteremtésében, de nem mindenben tudott lépést tartani a követelményekkel — mondta. Egyetértéssel említette, hogy a tudatosabb tervezés hangsúlyos szerepet szán az iskolák színvonalbeli különbségei mérséklésének. Perez László, Pusztamonostor megyei tanácstagja a megyei tanács számvizsgáló bizottsága nevében elmondta, hogy a tervjavaslat a tanácsi gazdasági irányításban bekövetkezett változásokat és az ezekből adódó követelményeket tartalmában és szerkezetében egyaránt visszatükrözi. — A célok összhangban vannak a felsőbbszintű párt- és állami döntésekkel, ugyanakkor jól tükrözik megyénk eltérő sajátosságait is — mondotta. A továbbiakban az egyes ágazatok fejlesztéséről, a helyi tanácsok megnövekedett önállóságáról szólt. Ezzel összefüggésben kér.te, hogy a szakmai alaposság növelése érdekében a szakigazgatási szervek nyújtsanak nagyobb segítséget a testületeknek. Szabó Eszter, Tiszaroff megyei tanácstagja arról szólt, hogy a megye terület - és településfejlesztési koncepcióját a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága is áttekintette. — A testületi állás- foglalás kialakításakor annak átgondolásából indultunk ki, hogy hogyan élünk ma, milyen jövőt látunk magunk előtt itt a megyében. Nem tagadhatjuk más területekről ide is beszivárog a csábító vonzerő, amelynek hatása az egyébként könnyen mobilizálható ifjúság körében megnövekedhet, ha nincs kellő perspektíva az elkövetkező 15—20 évre — mondta Szabó Eszter. Majd azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok különösen érdekeltek a távlatos gondolkodásban, abban, hogy megalapozott, előretekintő döntések szülessenek. Végezetül arról tájékoztatta a tanácsülés résztvevőit, hogy a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága a megye terület- és településfejlesztésének hosszú távú koncepciójával egyetért, ennek eredményes megvalósítását szorgalmazza, s erre mozgósítja a megye fiataljait. Hegedűs Lajos, a megyei tanács településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága nevében elmondta: — A bizottság az anyag nagy pozitívumának tartja, hogy mind a helyi tanácsokat, mind pedig a gazdálkodó szerveket kellően informálják. Ez utóbbiak éppen ezekben a hónapokban készítik gazdálkodási terveiket, amelyek kialakításában az ossz megyei célkitűzést egyértelműen látják, s ezen keresztül saját tervük megvalósításával is támogatni tudják azokat. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi tanácsok fokozott segítésére van szükség, mindenekelőtt a tervezőmunka javítása érdekében. Ugyancsak a bizottság észrevételeit tolmácsolva szólt a fejlesztési célok szakaszos megvalósításáról és a felújítások, az állagmegóvás fokozódó szerepéről. A vízellátás javítása érdekében a következőket mondta: MAJOROS KÁROLY: Kapolyi László Ipari miniszter felszólalt az ülésen — A vízvezetékek vesztesége 20—30 százalékos a megye területén. Ez lényegesen meghaladja az optimális és az országos átlagot. A vízveszteség csökkentésével mintegy napi nyolcezer köbméterrel növekedhetne a felhasználható víz mennyisége. A több kutas településeken pedig a tározótér növelésére kell törekedni, mert ez még mindig olcsóbb, mint a további kútfúrás. A szennyvízhálózatok fejlesztése kapcsán Hegedűs Lajos kitért a szolnoki beruházásra.— A bizottság úgy ítéli meg — mondta, hogy kívánatos lenne, ha a szolnoki főgyűjtő építési munkálatai már 1988-ban elkezdődnének. A megvalósítás útja a munka Majoros Károly felszólalása elején a megyei pártbizottság nevében értékelte a testület elé terjesztett terv- javaslatokat: — Nagy felelősséggel ösz- szeállított jó program van előttünk, amely valós szükségleteket elégít ki és realista szemléletet tükröz. Ez a mai, VII. ötéves tervi program tekintettel van a korábbi politikai döntésekre, ezeket figyelembe véve állították össze nagy felelősséggel készítői. — Látszik, hogy a terv- javaslat középpontjában gazdasági kérdések állnak. Ez indokolt, hiszen a gazdasági kérdések előfeltételei minden másnak: magyarán szólva legyen rá pénzünk, amiből az elképzelt és indokolt feladatokat meg tudjuk valósítani. Azt is el kell itt mondanunk, hogy nálunk, Szolnok megyében a VI. ötéves terv teljesítése jó alap a következő évek feladatainak megoldásához. Szándékkal mondtam, hogy teljesítése, mert nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy ebben a megyében teljesítettük a VI. ötéves tervelőirányzatait. A megye VII. ötéves tervéről szólva kifejtette: — Ügy gondolom, ez a javaslat nem több, mint egy alaposan kimunkált, meghatározott keret. Akkor lesz belőle valóság, ha teljesítjük, s a községi, városi tervek is visszatükrözik, ami ebben a tervben is foglaltatik. Jól tudjuk, hogy egyszerre mindent megoldani nem lehet; mindent bepótolni, amiben lemaradásunk van, a VII. ötéves terv sem lesz képes. Az viszont igaz, ha már kevés a pénzünk, próbáljuk meg jobban felhasználni. Maradjon továbbra is jelszavunk a takarékosság. Takarékoskodjunk az energiával, idővel, anyaggal és sok mindennel. Van azonban néhány dolog, amivel bűn lenne takarékoskodni: a szorgalommal, jó szóval, fegyelemmel. Jó szóval tartozunk azoknak, akiknek ezt a tervet végre kell hajtani, akiknek segítségével a lakosság további támogatását meg kell nyernünk. Mi szükséges terveink teljesítéséhez? — tette fel a kérdést. — Rá kell hangolódnunk mindannyiunknak a mai kor követelményeire, a mai feladatokra. Nem véletlenül mondom ezt, mert biztos, hogy más feladatokról van már szó, mint korábban, és másképp is kell a megoldás útját járni. Gyakran mondjuk indokkal és joggal, hogy fel kell lépnünk minden eszközzel a csak újat akarás, a novo- mánia ellen. Nem igaz, hogy csak az a jó, az az értékes, ami új. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy lemondjunk a meglevő javaink jobb hasznosításáról és korszerűsítéséről. Majoros Károly felszólalásában hangsúlyozta: — Terveink megvalósításának útja csak a munka lehet. Feltétele a gondolkodó és alkotó ember. Legyünk igényesebbek, becsüljük meg saját munkánkat, eddigi eredményeinket, s tartsunk lépést a magasabb követelményekkel. Majd befejezésül a testület tagjaihoz szólt. — A megyei tanács eddig felszólaló tagjai közösségi szemléletről tettek tanúbizonyságot. A megyei pártbizottság azt kéri a testület tagjaitól, hogy legyenek jó harcosai a VII. ötéves terv megvalósításának, közös programunk teljesítéséért. Szolnok megye fejlesztéséért. Sipos Károly, Tiszakürt megyei tanácstagja először az ötéves tervek alkotásának jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy a mostani tervjavaslaton érződik az alapos előkészítés és a széles körű, sokoldalú vita. — A most kezdődő tervidőszakban megnőtt a helyi tanácsok gazdasági önállósága, vele együtt a helyi hatáskör és a helyi felelősség ,is — mondta. A sokféle feltétel között, amelyek segítségével a terv teljesíthető, kettőt említett. Az első a fegyelmezett munka, a munkahelyi rend szükségessége, amely pénzbe sem kerül, de hovatovább nélkülözhetetlen. A másik a lakossággal való együttgondolkodás és közös cselekvés tapasztalatainak hasznosítása. A lakosság támogatásának jó példájaként említette a településfejlesztési hozzájárulás megszavazását. A megye települései, hat kivételével, egyetértettek a helyi tanácsok által kezdeményezett támogatás vállalásával. Sipos Károly külön kiemelte a szociális otthonok fejlesztésének szükségességét. Hangsúlyozta, hogy keresni kell a bővítések lehetőségét is, mert ezzel enyhül az a nyomás, amely az idős, magányos betegek miatt a kórházak belgyógyászataira nehezedik. Ezzel együtt bővíteni és korszerűsíteni kell a szociális gondozói hálózatot is. Máté János Tiszagyenda megyei tanácstagja: A fokozott önállóság, az új helyzet adót körülményei között készültek az anyagok. Szakszerű és gondos munKAPOLYI LÁSZLÓ: kák. Véleményem szerint az ötéves terv jó lehetőséget ad a tanácsi önállóság fokozására, a gazdálkodás alkalmazására. Megfelelő arányban tartalmazza a terv a fejlesztéseken túlmenően a rekonstrukciót, a felújítások lehetőségeit is. Jobb feltételeket biztosít a kistelepülések önálló fejlődésének. Különösen örvendetes a céltámogatások pályázati lehetősége, — mondta — majd a megye szállítási kiadásainak csökkentésére tett javaslatot. — becslések szerint — hangsúlyozta — 6—7 százalékkal csökkenthető 5 év alatt a megye szállítási kiadása. Szükséges lenne vizsgálni — folytatta a javaslatokat — a megye határmenti települései közúti kapcsolatának helyzetét is. A továbbiakban szót emelt azért, hogy az új Tisza-híd építése még ebben az ötéves tervben elkezdődjék. Kifejezte azt a véleményét is. hosv célszerű lenne, ha a megyében úi hosszútávú közlekedési program is készülne. A maximumot nyújtsa mindenki Kapolyi László ipari miniszter a kormány nevében köszöntötte a megyei tanácsülés valamennyi résztvevőjét, majd a területi tervezés sajátosságairól és a VII. ötéves népgazdasági terv teljesítésének feltételeivel ösz- szefüggő kérdésekről szólt. Ennek során elmondta: — Napjainkban a regionális tervezés. a társadalmigazdasági fejlődési folyamatok területi vonatkozásai rendkívüli módon felértékelődtek. Azt hiszem, elég hivatkozni arra, hogy ma a társadalmi, gazdasági erőforrásoknak az elosztása a gazdaságfejlesztési programnak csak egy része, ennél sokkal lényegesebb, hogy az erőforrások az adott helyen milyen hatékonysággal érvényesülnek. Ezt a hatékonyságot mindenekelőtt az erőforrásokat felhasználók határozzák meg. A megyéről szólva kifejtette, hogy Szolnok megye — a VI, ötéves tervben elért eredményei alapján — a népgazdaság fejlődését minden területen és minden irányban eredményesen támasztotta aló. Szűkebb területe, az ipar nevében pedig köszönetét mondott a megyei pártbizottságnak a megyei tanácsnak, a tanácstagoknak azért a segítségért, amelyet a VI. ötéves terv során az ipar fejlesztéséhez nyújtottak, és ezt kérte a jövőre is. Majd így folytatta: —Azt hiszem, soha ennyire markánsan nem jelentkezett egy népgazdasági tervnek a vállalkozási jellege, mint jelenleg. A VII. ötéves terv tervezőmunkálatai még nem zárultak le. hiszen a célokhoz szükséges eszközök még koránt sincsenek egyensúlyban. A VII. ötéves terv teljesítése szempontjából meghatározó jellegű lesz, hogy az emberi tényezők dinamikája milyen mértékben fog kibontakozni népgazdaságunkban. Ha a terveket teljesíteni akarjuk, arra van szükség, hogy a társadalom azzal a közmegegyezéssel munkálkodjon ennek a tervnek a megvalósításán; hogy mindenki a maximumot hozza ki a saját munkaterületén. A hatékonyságnak elsősorban a minőségben kell megjelennie. A VII. ötéves népgazdasági terv sikerének előfeltétele az intenzív gazdaságfejlesztési szakasz , minőségi elemeinek kibontakoztatása és uralkodóvá tétele. Hozzá tartozik a VII. ötéves . terv teljesítéséhez, hogy az eddiginél sokkal mélyebben feltárt ágazatközi kapcsolatok is erősödjenek. Az ipar- fejlődés szempontjából meghatározó, hogy a mezőgazdaság. az élelmiszergazdaság fejlődése az ipar számára milyen belső piacot jelent, és az élelmiszergazdaság célkitűzéseinek realizálásához is szükséges, hogy az milyen ipari háttérre számíthat. Elő kívánjuk segíteni, hogy agrárpolitikánk az iparpolitika megbízható támasza legyén, és ez fordítva is igaz. Kapolyi László felszólalása végén, miután a megye adottságait az iparágak megyei bázisait számba vette, hangsúlyozta, hogy Szolnok megye a VII. ötéves terv végrehajtásában várhatóan a korábbi tervciklushoz hasonló eredményességgel fog részt venni, amihez sok sikert kívánt. Az ipari miniszter felszólalásával a napirend vitája v^eet ért, Bereczki Lajos válaszolt a javaslatokra, észrevételekre. összefoglalta a vitát. S. J.—Sz. Gy.