Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁRCIUS 25. Bíró íragy bírónő Elnőiesedő pálya Justátiát — mint neve is mutatja — nőneműnek képzelték el az ókori rómaiak. » Mégis férfifoglalkozás volt évszázadokon át a bíráskodás nálunk — és sok országban ma is az. Manapság viszont Justitiá- nak igencsak sok „papnője” van mifelénk, s nem ritka az a vélemény, — amit alátámasztanak a statisztikák is, — hogy túlságosan sok. Évtizedek óta tartó folyamat a bírói pálya elnőiesedése, ami napjainkban már odáig fokozódott, hogy a bírói apparátusban a nők aránya meghaladj* az 50 százalékot. S hogy távlatokban nézve még ennél is nagyobb mértékű lesz az elnőiesedés, azt az is mutatja, hogy az öt évnél kevesebb gyakorlatú bírák között 1984-ben 71 százalék tartozott a „gyengébb nemhez”. Am a természet törvényein mégsem lehetett erőt venni, s ha nem is gyengébbek a bírónők férfitársaiknál (értve ezen a munkabírást éppúgy, mint a vádlottak, al- és felperesek könyörgéseivel és egyéb befolyásolási kísérleteivel szembeni ellenállást), de n<5i mivol tűikből' mégis erednek áthidalhatatlan nehézségek. Ilyen az, hogy például 1982-iben több mint húszezer napot voltak távol munkahelyüktől a bírónők szülési szabadság, gyes, a gyerek betegsége és ehhez kapcsolódó táppénz, fizetés nélküli szabadság címén. Ez pedig 78 bíró teljes évi munkaidejének felel meg — vagyis úgy számítható, hogy az amúgy is túl népes bírói karból ennyien hiányoztak abban az esztendőben. Pedig a munkát — sajnos — így is egyre nehezebb győzniük a bíróságoknak, s nemcsak azért, mert évről évre emelkedik a bűnelkövetők és a bűncselekmények száma. Emelkednek bizony a válási arányok is, no meg már Arany János is ironikusan jegyezte meg, hogy „magyar ember fél a pörtül”. S az is köztudott, hogy minél több érték van valahol, annál több rá az igénylő, bőven van hát örökösödési és egyéb vagyonjogi per is, a birtokháborítási, becsületsértési és egyéb apró-cseprő ügyekről akár nem is szólva. Voltak az első időkben szép számmal — különösen idősebb jogászok —. akik kétségbe vonták, hogy a bonyolult jogi ügyekben, a paragrafusok csavarjai között el- tudnaik igazodni a jogásznők. Aztán bebizonyosodott, hogy képzettségben nincs hiány, az egyetemen talán még szorgalmasabbak is a lányok, mint a fiúk, többségük jobban is vizsgázik. Hanem aztán jön a nagybetűs Élet, amelyben meg van ugyan írva, a nemek közötti egyenlőség, mégis azt veszik természetesnek, ha a férj esetenként belemerül a szakkönyvekbe és a politikai ismeretekbe, miközben asszonykája süt-főz, meg a gyerekekkel bajlódik. Még akkor is, ha történetesen — hiszen ez nem éppen ritkaság — munkaidejükben mindketten igazságot szolgáltatnak. Ami viszont óhatatlanul azzal jár, hogy a bírónő — tisztelet a nem ritka kivételnek — lemarad a szakmai-politikai fejlődésben és nehézségei támadnak munkájában is. Megállíthatatlannak látszik az igazságügyi pályák elnőiesedésének folyamatai noha a minisztériumnak volt már néhány kezdeményezése ennek visszafordítására. Így például az, hogy ösztöndíjszerződést kötöttek joghallgatókkal, akik a tanulmányaik idején folyósított ösz- szegek ellenében vállalták, hogy diplomájuk megszerzése után a bírói pályára mennek. Az ösztöndíjasok több mint háromnegyede — a minisztérium szándékával megegyezően — az „erősebb” nemhez tartozott. Ám még tanulmányaik elvégzése előtt sokan felbontották a szerződést — csaknem egytől egyig férfiak. így alakul és erősödik a női többség a pályakezdő bírák között. Később pedig a bírónők sorai is megritkulnak. Vannak, akik családi okokból hagyják el a pályát, miután mind nehezebb egyeztetni az anya, a feleség és a bíró hármas hivatását. Másoknak egészsége rendül meg, hiszen óriási és állandó szellemi erőfeszítést igényel ez a munkakör. Felmentésüket kérik — bírákat csak az Elnöki Tanács választhat meg és menthet föl — fokozván ezzel az igazságügy területén amúgy is szinte állandó munkaerőhiányt. V. E. Névadástól — temetésig Ü/ szolgáltatásokat nyúlt, ül megrendelőket vár a Szolnoki Családi Intézet ^mikor az ifjú párok kimondják az igent, bizonyára nem gondolnak arra. hogy a házassági szertartás szervezői életük jelesebb napjainak hites tanúi lesznek a további akari is. Pedig így "igaz. Névtelen mellékszereplőként feledhetetlenné teszik az egész (?) életre szóló „igen” kimondásának ünnepi perceit, (a gyermekek névadóit, és majdan tiszteletteljessé a búcsúzást. Szolnokon a városi tanács végrehajtó bizottsága 1971Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: leszűkült az intézet feladatköre? Korántsem! A névváltozás nem jelenti ezt. Számtalan politikai rendezvény szerepel továbbra is az intézet programjában. Különben is ahhoz. hogy gyarapodjon a társadalmilag szervezett családi ünnepségek száma, megfelelő politikai szervezőmunkát kell végezni. Vegyük például azt a tényt, hogy a szolnoki inMivel az emberek jórésze hajlamos arra, hogy egyetlen társadalmilag rendezett családi ünnepségről általánosítson, minden névadót és esküvőt úgy igyekszik megszervezni a szolnoki intézet, hogy az mintaszerű legyen, követendő példaként szolgáljon. Gondoskodik arról is. hogy illő kegyelettel búcsúzzanak az életből eltávozottaktól. Ebbéli igyekezetét hathatósan segíti az aranykoszorús minősítést szerzett Bartók Béla kamarakórus és a Temetési kórus. Több évi következetes erőfeszítés eredménye, hogy mind többen veszik igénybe a Szolnoki Családi Intézet szolgáltatásait. Az utóbbi öt évben például nyolcezernél több családi és háromszáznál több társadalmi-politikai eseményt szervezett és renben hozott határozatával alapította meg a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodát. A lakosság is jelezte, mi is szóvá tettük hogy nem jó ez a név, idegenkedést kelt az emberekben, még akkor is, ha az ott dolgozók hivatásuk magaslatán állva — alkalomhoz illően —gyarapítják az örömöt, avagy csökkentik a gyász fájdalmát. Mindenképpen jobb az új elnevezés: Szolnoki Családi Intézet. tézethez tizenhat település tartozik. A különböző szolgáltatásokat tekintve ma még jóval nagyobb az intézet kapacitása annál, amit a városkörnyéki településeken igényelnek. A házasságra lépők családjai közül például a házasságkötés ünnepibbé tétele érdekében kevesen kérnek hegedűszólót, versmondást, kamarakórust. A szolnoki intézet ezért bemutatókat szervez — legközelebb, április 5-én, Sza- jolban. dezett az intézet. Az alapszolgáltatáson túl mintegy tizennégyezer térítéses szolgáltatást — komplex műsor, állófogadás, orgona, színes dia. stb — biztosított. A rendezvények színvonalasabbá tétele érdekében évente átlag nyolcvan énekes, versmondó, szónok továbbképzéséről gondoskodik az intézet — sok esetben a munkahelyek vezetőinek segítőkészsége révén. ők ugyanis — felismerve ennek a tevékenységnek tudat- formáló jellegét is — készséggel nvúitanak támogatást az intézet munkatársainak. A számuk nem 's kevés: százötvenre tehető. Mindezt úgy is lehetne summázni, hogy céljai elérése érdekében az intézet a számára lehetséges mértékig igyekszik koncentrálni az anyagi és szellemi erőfeszítéseket. Ebbe a sorba tartozik például az is, hogy tavaly megrendezte a kamarakórusok országos fesztiválját. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: szinte a nulláról indulva milyen szerepet tölt be a Szolnoki Családi Intézet a névadások, a házasságkötések és a temetések megrendezésénél. A társadalmi rendezvények száma minden vonatkozásban emelkedik. A névadóknál meghaladja a 82, a házasságkötéseknél megközelíti a 99 százalékot. A legalacsonyabb (49 százalék) a temetéseknél, bár az országos átlagot így is jóval meghaladják. és a hozzátartozók részéről ezért kapják a legtöbb elismerést. A továbblépés lehetősége A szolnoki intézet a város vonzáskörzetébe tartozó települések szakmai-módszertani irányítása mellett ellátja a megye tíz családi irodájának koordinálását is. A képzés mellett szakmai napokat szervez (legközelebb április 26-án. Törökszent- miklóson). Nem véletlen tehát, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága februárban napirendre tűzte az intézet tevékenységét, és határozatot hozott fejlesztésének segítésére. Célul tűzte ki — többek között — a technikai eszközök (hordozható orgona, videoberende- zés. fényképezőgép) gyarapítását. és változatlanul szükségesnek tartotta egy új szertartásterem létesítését. A hétvégi rendezvények száma ugyanis igen nagy, gyakran kell várakozniuk a házasulandóknak. Félig tréfásan azt mondhatnánk: közhangulatot ront ez, mert fennáll a veszélye, hogy a várakozási idő alatt a vőlegény vagv a menyasszony meggondolja magát. — sb — Társadalmi Is Kisugárzó hatás Nyáron palotajátékok Visegrádon repüli a nehéz kő A szolnoki Toldi-jelölt tartotta legszebben a rudat Felesége — Rónyainé Ri- móczi Márta színpadi táncos — nevezte be Rónyai Sándor 24 éves szolnoki központifűtés-szerelőt a Toldik versenyébe. Az arányosan daliás termetű — 182 centiméter magas, 90 kilós — fiatalembernek nemigen jutott volna eszébe efféle baj- víváson részt venni, de előfordulhat, hogy az asszonyok szívéhez vezető út malomkővel van kirakva. De félre a tréfával! A tizennégy „bajvívó” közti kilencedik helyével nem vallott szégyent a középső Tisza-táj egyetlen képviselője; a közel félmázsás malomkő két méter 65 centire repült a kezéből, a majd 3 méteres petrenceru- dat 11 másodpercig tartotta vállmagasságban — a zsűri és a nézőközönség rá a tanú, mindannyiuk közül a legszebb tartással. A szolnoki ToIdi-jelSlt A vetélkedőt vasárnap délelőtt rendezte Visegrádon, az egykori királyi palota melletti füves téren a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Az intézmény dolgozóinak tavaly jutott először eszükbe, hogy újfajta látványossággal csábítsák nyári hétvégeken a Duna-kanyarba az érdeklődőket; a visegrádi palotajátékokkal. A naptári tavasz első vasárnapján ebből — a Nagy Lajos korát, udvarát idéző hangulatból kaphattak ízelítőt a nézők. A vetélkedés célja sem volt más, minthogy ezzel a Tol- di-féle erőfelméréssel válasszák kj az idei nyári játékok egyik szereplőjét, a Toldi Miklóst megtestesítő vitézt. A palotajátékok egyébként június 28—29-én. július 5-én, 6-án és július 12—13_án lesznek. A győztes Pakucza József békéscsabai energetikus lett, ő játssza tehát Toldi Miklós szerepét, ám a többiek, a Toldi-választás résztvevői is szerepet, feladatot kapnak Nagy Lajos király udvarában. De térjünk vissza még egy rövid időre a szolnoki versenyzőhöz. Tíz évig kenuzott, manapság már csak hobbiból ül kedvenc hajójába. A versenyre 60, 70, 100 kilós súlyzók emelgeté- sével készült — köszönetét mond az edzőteremért a Vízügy SE-nek. Futni a Ti- szaligetben szokott, naponta-kétnaponta 4—6 kilométert. Elmondta, hogy neki a rudat Volt nehezebb tartani, hiszen igazából nem tartozik a „badis” srácok közé, nem vágyik egyéb dicsőségre, végig titokban is tartotta szűkebb környezete előtt, hogy elindul a Toldi-válasz- táson. Eszménye ezen a téren — csakúgy, mint feleségének — az egészséges életmód, a szép, arányos termet, a jó megjelenés, az esztétikus külső. Ezzel nyert, akár a kilencedik helyen is. Küldetem a malom körei — S. — Fotó: HargiUl latot Pakucza József a petrencerúddal Újdonság a sószegény sajt Űj, sóban szegény diétás sajtot hoz forgalomba a következő napokban a TSZ- tej Egyesülés. A Sárréti Tej szeghalmi feldolgozóüzemének termékét elsősorban cukorbetegeknek, magas vér- nyomásúaknak és keringési rendellenességekben szenvedőknek ajánlják. A diétás sajtból az elmúlt év végén adtak először kóstolót Budapesten és vidéken néhány nagyobb élelmiszerüzletben. A kereskedelem szakemberei szerint a vásárlók kedvezően fogadták az újdonságot, amelynek előnye az is, hogy szavatossági ideje viszonylag hosszú: harminc nap. A diétás sajt a trappistáéval azonos méretben és csomagolásban kerül a boltokba, s a kívánt mennyiségben, kimérve is árusítják. A csomagoláson lévő kör alakú sárga jelzéssel utalnak arra, hogy a terméket elsősorban diétásoknak ajánlják. A szeghalmi üzemben az idén mintegy 200 tonnát gyártanak belőle, s egyelőre a nagyobb budapesti üzleteket látják el vele. Később, várhatóan az év második felétől, a gyártás bővítése után a nagyobb vidéki városokban is forgalmazzák. Ötmillió köbméterrel több víz Főként a téli csapadéktól ötmillió köbméterrel növekedett az utóbbi hónapokban, s ezzel elérte a 24 millió köbmétert a kis-bala- toni tározórendszer víztömege. A Balaton óriási szűrőjének szánt tározó még további 10 millió köbméter víz befogadására alkalmas. A vízügyi szakemberek különös gonddal figyelték a vízszint alakulását, mert tulajdonképpen most vizsgázik a kis-balatoni tározó újonnan épített gátrendszere.
