Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

1986. MÁRCIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Szigligeti Színházban Fesztivál után, bemutató előtt A Csongor 6a Tünde Szlkora János rendezésűben A március minden színhá­zi társulat életében fontos hónap: a hó végén lezáruló szerződés Wo tések voltakép­pen már a következő színhá­zi évad előkészítése jegyében folynak. A szolnoki Szigligeti Színház vezetőinek, művé­szeinek hétköznapjait is ez a nem csekély tény határoz­za meg — miközben zajlanak a Csongor és Tünde utolsó próbái. Ráadásul a társulat a múlt hét végén tért haza Karlsruhéből, ahol az Euró­pai Kulturális Fesztiválon mutatták be Örkény István Sötét galamb című drámáját. Az NSZK-beli bemutatko­zásról Schwajda Györgytől, a társulat igazgatójától kér­tünk rövid beszámolót (Az előzményekről — négy meg­hívott magyar színház közül esett a Művelődési Minisz­térium választása a Sziglige­tire — korábban már tájé­koztattuk olvasóinkat.) — Keveset tudiunk magáról a fesztiválról. — Sajnos gazdag ismere­tekre mi sem tettünk szert, hiszen a fesztivál eseményei március 8 és 22 között zaj­lanak, s mi mindössze két napot töltöttünk Karlsruhé- ben. Német, svájci, lengyel, francia együttesek léptek fel a fesztiválon rajtunk kívül. Olyan rangos társulatok is, mint a krakkói Stary Teatr (néhány éve Szolnokon is láthattuk őket az Emigrán­sokkal), vagy a francia Re- naud-Barrault társulat. — Milyen volt a szolnoki színház fogadtatása, hogy si­került a bemutatkozás? — őszintén szólva, megle­hetősen tartózkodóan fogad­tak, ami némiképp érthető, hisz ismeretlenek voltunk az ottani rendezők, a közönség előtt. Különösebb propagan­dánk sem volt, ráadásul március 12-én este az NSZK —Brazília futballmeccsel egyidöben mutatkoztunk be. Nem volt tehát telt ház, de a szinkron- tolmácsolással előadott Sö­tét galamb így is szép si­kert aratott. A tartózkodó fogadtatást őszinte elismerés váltotta fel: a rendezőktől meghívást kaptunk a követ­kező fesztiválra. — Egy prózai kérdést: anyagilag mit jelentett a fesztiválon való szereplés? — A föllépésért 30 ezer márkát kaptunk, amiből fe­deztük az utazás, az ellátás költségeit, s megvásárolhat­tunk a színház számára egy — a szakmai munkában rég­óta nélkülözött — video be­rendezést. * Ma este pedig bemutató előadás: Vörösmarty Mihály halhatatlan (ám a színpadra állításnak gyakorta ellenál­ló) tündérjátékát, a Csongor és Tündét mutatja be a tár­sulat, Szikora János rende­zésében. Az egri színházban ugyancsak az ő rendezésé­ben az évad első felében mutatták be a darabot: a szolnoki produkció több sze­replője azonos az egriével; a díszletek, a jelmezek is ugyanazok. Mucsi Zoltán, aki — több szolnoki színész­szel együtt — az egri elő­adásban is játszott, az egyik ördögfit, Kurrahot alakítja: — Serdülőkori olvasmány- élményem alapján ne­hezen tudtam elkép­zelni, hogy a Csongor és Tündéből igazi színházi előadás születhet. Aztán a Szikora Jánossal való közös munka során kiderült, sokré­tegű, vérbeli színpadi mű ez. Lehet, hogy túlzás, de ne­kem Shakespeare-t. a Ró­meó és Júliát idézte föl a Csongor és Tünde. Humor, dráma, szerelem, izgalmas cselekmény — minden együtt van ahhoz, amit az ifjú, vagy felnőtt közönség a szín­háztól vár. A kétrészes tündérjáték ma este 7 órakor kezdődő bemutató előadásának dísz­leteit Jovanovics György, jelmezeit El Kazovszkij (mindketten vendégek) ter­vezte. Csongort a főiskolás Bal József, Tündét Eszenyi Enikő (mint vendég) alakítja. Mirigy szerepében — hosz- szabb idő után először — ismét a Szigligeti színpadán láthatja a közönség Takács Katalint. Ilma — Juhász Róza; Balga — Tordy Ba­lázs (mint vendég); Kurrah — Berreh — Duzzog — Mu­csi Zoltán — Mészáros Ist­ván — Tóth József; Ledér — Leviczki Klára; Éj — Baj- csay Mária; Kalmár — Pusztay Péter; Tudós — Phi­lippovich Tamás; Fejedelem — Tóth Tamás; Rókalány — Szabó Edit. Vágner János Ösztöndíj és nívódíjak átadása II FÁK háziünnepségén ÚJ könyvtár Kenderesen Avatás a költészet napján A Szolnok megyében élő fiatal alkotókat tömörítő Fi­atal Alkotók Klubjának in­tézőbizottsága javaslata alap­ján a megyei KISZ-bizottság döntött az idei ösztöndíjak és nívódíjak odaítéléséről. Az írókat, költőket, szoci- ográfusokat, képzőművésze­ket. fotósokat tömörítő kör tagjai számára a fenntartók — a megyei KISZ-bizottság, a megyei tanács és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont — ezen a módon is igyekeznek lehetőséget te­remteni alkotói céljaik meg­valósítására. A díjakat tegnap délután Szolnokon, a sajtóklubban rendezett háziünnepségen vehették át az arra érde­mesnek ítélt fiatal alkotók. A FÁK egy évre szóló, 18 ezer forintos ösztöndíját Kar­dos Tamás fotós kapta: a Szolnok megyében élő ci­gánylakosság szocializációs problémáinak fotográfusi feldolgozására készített ter­vei . valóraváiltásához. A KISZ megyei bizottságának 5 ezer forintos nívódíját és a velejáró plakettet Ban- gócs Gábor, a jászberényi „Alkotárs” képzőművészeti csoport vezetője kapta — a csoport munkájának szerve­zéséért, színvonalas működ­tetéséért. A megyei tanács 5 ezer forintos’ nívódíját és a velejáró plakettet a mezőtú­ri Fekete Júlia vehette át, grafikusi tevékenysége elis­meréseként. A díjakat Iváncsik Imre, a KISZ Szolnok Megyei Bi­zottsága első titkára adta át, további eredményes munkát kívánva az alkotóknak. Érthető a kenderesiek tü­relmetlensége, hisz hónapok­kal ezelőtt befejeződtek új szép könyvtáruk épületének külső munkálatai, s annak is jó másfél hónapja már, hogy lapunkban közzétettük: a belsőépítészeti kivitelezés is a vége felé közeledik; ám a könyvtár megnyitása még mindig várat magára. Mint megtudtuk: már nem so­káig. Ezekben a napokban folyik a régi könyvtárból az újba való költözés, ami nem pusztán a könyvek, könyvtári segédletek egyik helyről a másikra való telepítését je­lenti, hanem el kell végezni egy teljes állományfeltárást is. A tervek szerint az új könyvtár avatására József Attila születésnapja, a köl­tészet napja (április 11.) al­kalmából kerül sor. Benyó Ildikó grafikusművész munkáiból látható kiállítás a tiszafüredi Kis Pál Múzeum­ban. A pásztói Képzőművészeti Gyűjtemény tulajdonában lévő anyag május 4-ig tekinthe­tő meg A szakmunkástanulók művelődéséért 2. A hegy és Mohamed Ha a hegy nem megy Mo­hamedhez, Mohamed megy a hegyhez... Azaz kj legyen a kezdeményező a szakmun­kásképző intézetek és a mű­velődési intézmények kap­csolatteremtésében ? A Törökszentmiklósi 604_es Számú Iparj Szakmunkás- képző Intézet vonzáskörzete voltaképpen a városra szű­kül, a tanulók között kevés a bejáró, kollégista pedig egyáltalán nincs. A bejárók is inkább helybélinek számí­tanak, hiszen rövid távolsá­gokra utaznak naponta. Za­fír László igazgató szerint nem buszoznak többet, mint egy nagyváros lakótelepéről a központba utazó diákok. Tehát a törökszentmiklósi szakmunkástanulók az isko­la kapuján kívül is otthon vannak. Az egy helyben maradás ténye, a hazai pálya inkább előnyökkel, mint hátrányok­kal jár. Hiszen a város bár­melyik művelődési intézmé­nye bármelyik programjára elmehetnek: nem sürgeti őket a menetrend. Mindenért fizetni kell Más kérdés, hogy kihasz­nálják-e a hazai pálya elő­nyeit. A művelődési központ műsorfüzetét lapozgatva fel­tűnik, hogy az összeállítók milyen nagy hangsúlyt he­lyeznek a szakmunkástanuló- korú fiatalok igényeinek fel­keltésére és kielégítésére. Zafír László tapasztalatai vi­szont azt mutatják, hogy a művelődési központok és há­zak megváltozott gazdálko­dási rendszere — azaz a nye­reségre való törekvés — bi­zonyos okoknál fogva nem kedvez a fiatal látogatóknak. — Azokban az időkben, amikor az előadások jórésze ingyenesen volt megtekint­hető, sok tanulónk délutáni és esti időtöltését jelentette a művelődési központ prog­ramja. Most már azonban, hogy mindenért fizetniük kell, százszor is meggondol­ják, elmenjenek-e az előadá­sokra. — Vagyis meglazult a kap­csolat az iskola és a műve­lődési központ között? — Erről szó sincs, nagyon jó az együttműködésünk. — És a hegy megy Moha­medhez, vagy... — Kérdés, hogy melyi­künk a hegy. Különben nem hiszem, hogy a mi esetünk­ben értelme lenne ennek a szólásnak. Mindig az a fél kezdeményez, amelyiknek a másikra szüksége van. így alakult ki gyümölcsöző kap­csolatunk a városi könyvtár­ral is, ahol rendhagyó iro­dalomórákat tartunk, ezzel segítve a könyvtárt abban, hogy minél több olvasót nyerjen meg magának. A könyvtár pedig nekünk se­gít, amikor író-olvasó talál­kozókat szervez az iskolá­ban. Az írók honoráriumát a könyvtár fizeti. Boda Imre, a könyvtár csoportvezetője felüti a be­iratkozottak listáját tartal­mazó mappát: — Ez év elején negyven­hét szakmunkástanuló irat­kozott be hozzánk, kevesebb, mint tavaly. Ezt a lemorzso­lódást mindenek előtt azzal magyarázhatjuk, hogy az is­kolának nemrégiben nyílt meg a tízezer kötetes könyv­tára, ahová átpártoltak a gyerekek. Nem adjuk fel persze a reményt, és tovább­ra is igyekszünk ideszoktat­ni a tanulókat. Ennek érde­kében tartunk rendhagyó irodalomórákat, amelyek té­mája változatos: megismer­tetjük a gyerekeket az itt megtalálható folyóiratokkal, hetilapokkal; megtanítjuk őket a katalógus használatá­ra és az egyetemes tizedes osztályozás tudományára. Az ünnepi könyvhét alkalmából évről évre kiállításokat ren­dezünk az iskolában, az igé­nyeknek megfelelően hí­vunk Törökszentmiklósra írókat, költőket. Szabó Tibor, a Kunhegye- si Művelődési Ház közműve­lődési előadója röviden vá­laszol a hegy és Mohamed viszonyát firtató kérdésre: — A nagyközségben lévő iskolák közül a szakmunkás- képzővel van a legszorosabb kapcsolatunk, műsoraink kö­zönségének nagy hányadát az ott tanulók és a kollégisták adják. Nem tartjuk számon, hogy mikor ki kezdeménye­zi az együttműködést, mert úgy vélem, az iskola éppen úgy részese Kunhegyes köz- művelődésének, mint bárme­lyik más intézmény. A szak­munkástanulók szívesen töl­tik az idejüket nálunk, ha nem is mindig szervezetten. Esténként benépesül a mű­velődési központ előtere, ahol pingpongoznak, olvas­gatnak a gyerekek, vagy jó műsor esetén együtt nézik a tévét. Az ifjúsági pódiumso­rozatunkra főleg a szakmun­kástanulók járnak, részt- vesznek a különböző tanfo­lyamainkon és szakköreink­ben. De mi adjuk a helyet az iskolai báloknak és más nagyobb összejöveteleknek is. A kunhegyesi szakmunkás- képzőnek js van könyvtára, bár a kötetek száma mind­össze ötezer. — A nagyközségi könyv­tárral lényegében csak bü­rokratikus kapcsolatban ál­lunk — mondja Kun István- né. az iskola közismereti igazgatóhelyettese. — Olyan­kor keresnek fel bennünket a könyvtár vezetői, ha vala­melyik tanulónk többszöri felszólításra se vitte vissza a kölcsönzött könyvet. A szolnoki 633-as sok szempontból „kiváltságokat” élvez a megye többi szak­munkásképzőjéhez képest, hiszen a megyeszékhely min­denképpen nagyobb lehető­ségeket kínál a művelődés­re, mint például Kunhegyes. A szolnokiaág előnyei — Igyekszünk is kihasz­nálni a szolnokiságunkat — mondja Jusztin László igaz­gatóhelyettes. — Évekkel ez­előtt építettük ki a kapcso­latot a Helyőrségi Művelő­dési Házzal, és bízvást állít­hatom, hogy az együttműkö­dési megállapodásunk ma is mindkét fél számára elő­nyös. ök különböző progra­mokkal segítik a tanulók honvédelmi nevelését, mi pe­dig a diákokból közönséget szervezünk az előadásaikra, ök adják a helyet a na­gyobb rendezvényeinkhez, mi pedig tagokat a klubjaikhoz és művészeti csoportjaikhoz. A kialakult jó együttműkö­désnek is betudható, hogy végzős tanulóink közül mind többen választják a tiszthe­lyettesi pályát. A megye legnagyobb, 1200- as létszámú szakmunkáskép­zője csaknem tizenkétezer kötetes könyvtárral és ötszáz beiratkozott taggal dicseked­het. A szolnoki szakmunkás je­löltek helyzeti előnyeihez tartozik, hogy a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ hároméves kísérleti progra­mot dolgozott ki — termé­szetesen az iskolák bevoná­sával — a szakmunkástanu­lók művelődésbe, kulturált szórakozásba való intenzí­vebb bevonására. A program lényege, hogy az MMIK, ké­sőbb talán más művelődési házak is kihelyezett progra­mokkal, kisközösségek létre­hozásával, rendhagyó iroda­lomórákkal, a bejáró fiatalok részére szabadidő-sarok ki­alakításával kívánják bőví­teni szolgáltatásaikat. Nya­ranta pedig a hátrányos helyzetű elsőéves szakmun­kástanulóknak szabadidős tá­bort szerveznek. A három­éves kísérleti „akcióhoz” pá­lyázat útján 576 ezer forint támogatást nyert el az MMIK az Országos Közmű­velődési Tanács céltámoga­tási keretéből. A 633-as KISZ-bizottsága él a felkínált lehetőséggel, hogy nem kell messzire men­ni, ha színházi előadásra kí­váncsiak a diákok. — A Szigligeti Színház minden szezonjában két da­rabra négy telt házat veszünk meg — magyarázza Nádházi Sándor KISZ-tanácsadó ta­nár. — A tanév elején a ta­nulók képviselőinek bevoná­sával kiválasztjuk azokat a produkciókat, amelyek ér­deklődésre tarthatnak szá­mot. Az utóbbi időkben a legnagyobb sikert a Tánc­dalfesztivál ’66 című elgon­dolkodtató, ugyanakkor könnyen emészthető játék aratta a tanulók körében. Nem maradnak le persze a nem szolnoki szakmunkás- tanulók sem a színházlátoga­tásról, hiszen mind a kunhe- gyesiek, mind a törökszent- miklósiak rendszeresen el­utaztatják a fiatalokat a Szigligeti Színházba. Kunhe­gyesen huszonöt, Törökszent- miklóson kétszázhúsz tanuló rendelkezik bérlettel. (A kü­lönbség nem bizonyít semmi mást, mint a földrajzi távol­ságok eltérését.) (Folytatjuk) Bendó János Éneklő Ifjúság Középfokú iskolák kórusainak A forradalmi ifjúsági na­pok jeles ünnepén, holnap délelőtt 9 órától Szolnok me­gye KISZ-kórusai is bekap­csolódnak az Éneklő Ifjúság kórusmozgalomba. A Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfordulója tiszteletére rendezett nagy­szabású hangverseny alkal­mával a megyeszékhelyen egy időpontban két helyszí­nen zajlanak majd a bemu­tatók. A Pálfi János Vegy­ipari és Műszeripari Szakkö­zépiskola aulájában szűkebb pátriánk szakmunkástanuló intézeteinek és szakközépis­koláinak énekkarai állnak dobogóra, míg a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola aulájában a gimnáziumi kórusok adnak hangversenyt. Az itt szerep­lő énekkarokat kamarakó­rusra, női és vegyeskarra le­bontva hallhatják a nézők. Vendégként a csehszlovákiai Prerovból érkezett Pedagó­giai Líceum kara is fellép. Oktéber 13—18. Fiatal zeneszerzflk és zongoristák versenyo Liszt Ferenc születésének 175. évfordulója alkalmából versenyt hirdet a Fiatal Mű­vészek Klubja ifjú zene­szerzők és zongoristák szá­mára. A zeneszerzők verse­nyére 35 évnél nem idősebb alkotók nevezhetnek olyan, még be nem mutatott kama­raművekkel, amelyek vala­mely Liszt-mű témájára, il­letve szellemében készültek, s a zeneszerző koncepciójá­nak továbbgondolását céloz­zák. A pályaműveket szep­tember 30-ig kell eljuttatni a Fiatal Művészek Klubja címére: 1062 Budapest, Nép- köztársaság útja 112.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents