Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
1986. FEBRUAR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Látvány ós ih/etettség Baranyó-kiállítás nyílt Debrecenben Csütörtökön nyitották meg Baranyó Sándor kiállítását Debrecenben, a Képcsarnok Medgyessy-termében. A művész munkáit ötödik alkalommal láthatja a hajdúsági közönség február 15- ig. Megnyitót Lengyel Boldizsár, Szolnok Város Tanácsának elnökhelyettese mondott. Röviden ismertette a festő életútját, emlékeztetett a szülőföld iránt érzett hűségére, természetszeretetére. Beszélt a művész sikereiről, a képeiről leolvasható törekvésekről. Baranyó Sándort aligha kell bemutatni megyénk képzőművészetet kedvelő közönségének. ö maga így beszélt művészi törekvéseiről: — Hatvanhat éves korában az embe;- keveset törődik a világi hiúságokkal, egyre inkább csak a mű számít. Egyszerűsödnek az eszközök, egyértelműbbé, tisztábbá válik az önkifejezés. Ebben a nagyteremben 34 olajfestményt állítottam ki, az utóbbi 3 év termésének legjobbjait. Képeimen Szolnoknak és környékének világa elevenedik meg. Láthatólag a legegyszerűbb témák adják kezembe az ecsetet, ám ezeket az egyszerű témákat a megfelelő eszközökkel szeretném megemelni, szeretném perspektivikusan megfogalmazni. Az alföldi festőiskola stílusában dolgozom, ezt a stílust én expresszív ábrázolási módnak nevezem. Tiszteletben tartom a látványt, de közel sem annyira, mint hogy a saját, belső világomból származó adalékokkal, impulzusokkal ne gazdagítanám. Hogy milyen lesz a mű, azt nemcsak az élmény intenzitása, a szemmel lefényképezett látvány különlegessége, fontossága dönti el. hanem az a plusz, amit bensőnkbőí hozzáadhatunk. Ennek a plusznak az értékét a művész tehetsége, vérmérséklete, ihletettsége, műveltsége határozza meg. Sok előd és kortárs festőt •szeretek, kit azért, mert hozzám hasonlóan fest, kit pedig azért, mert merőben más kifejezési módnak enged. Arra esküszöm, hogy a művésznek kordában kell tartania a benne munkáló művészi erőt. Igyekeztem mindig határozott formát adni a mondanivalómnak. Szeretném hinni, hogy a festőiskola stílusát én is gazdagítottam néhány jellemző vonással, —erdei— Iz Irodaiam lelemttts műhelye A Rádiószínház idei terveiből Neves kortárs magyar írókból álló szerzői körének kibővítésére, fiatal, kezdő alkotók bemutatására, a külföldi hangjátékirodalom mind szélesebb megismertetésére törekszik a jövőben a Rádiószínház. Az elmúlt évtizedek során a magyar irodalom egyik jelentős műhelyévé vált Rádiószínház idei terveiben egyebek között tíz fiatal, magyar alkotó hangjátéka, közismert hazai írók új produkciói, valamint magyar és külföldi drámaírók alkotásait bemutató sorozatok szerepelnek. A magyar irodalom új irányzatait is tükröző változatos tematikájú hangjátékokat az idén több alkalommal rendezik majd filmesek — így Fáb- ri Zoltán, Sára Sándor és Gothár Péter is. Az új szerzők bemutatói között első lesz Békés Pál Holtvágány című alkotása, amely egy izgalmas, parabolaszerű történetben a nemzedéki ellentétekről szól: Gothár Péter rendezésében, a kaposvári színház művészeinek (tomácsolásá- ban hallható március 10-én. Ugyancsak márciusban tűzik műsorra Zalán Tibor sejtelmes, a becketti . drámákat idéző hangjátékát, Balázs Attila Éjszakai intermezzo című, két szereplőre írt kamaradarabját, Baranyai László eredetileg színpadra szánt Szervusz című hangjátékát és Tamás Menyhért azonos című regénye alapján készült Esőrácsok című rádiójátékát. Üj darabokkal jelentkeznek az idén a Rádiószínház régi ismert szerzői is Vészi Endre legújabb alkotása A leselkedők egy özvegyasz- szony életéről, legenda és valóság szembesüléséről szól. A március 31-én hallható játék főbb szerepeit Sulyok Mária, Szacsvay László, Sinkovits Imre és Shütz Ila alakítják. Moldova György A nagy szerep címmel írt egy megtörtént eset alapján új hangjátékot. Az 1944-ben játszódó történet színész főhőse egy véletlen folytán megmenti orvosa életét. A főszereplő Sinkovits Imre, a bemutató április 3-án lesz. Ugyancsak a második világháború végén játszódik Karinthy Ferenc Marharépa című hangjátéka, amelyet Marton Frigyes rendez — ezt március 1-én sugározzák. Az év második felében új rádiós művekkel jelentkezik Mándy Iván, Kolozsvári Grand- pierre Emil és Gyárfás Miklós is. Immár tízéves hagyomány, hogy egy-egy szerző műveinek színe-javából sorozatot állítanak össze. Május 12-től 31-ig Slawomir Mro- zek drámáiból lesz válogatás: három művének hang- játékváltozatát, és két drámájának színházi közvetítését sugározzák. KISZ-esek az iskolákért Ötmilliót ért a védnökség Iskolavédnökségi programjának eredményét értékelte a közelmúltban a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága. Az 1963-ban útjára indított kezdeményezés célja az volt, hogy a fiatalok meggyorsítsák a megyében létesülő iskolák építését illetve a meglevők bővítését, korszerűsítését. Mint a testület az akció zárásakor megállapította: a vállalásban rögzített feladatokat teljesítve az üzemi, intézményi és iskolai KISZ- szervezetek az elmúlt három évben ötmillió forint értékű segítséget nyújtottak az oktatás tárgyi feltételeinek javításához. A védnökségi programot egy-egy településen a helyi KlSZ-biaottságok irányították, s a tanácsi tervekben szereplő fejlesztések megvalósításából a fiatalok a legkülönbözőbb munkaformákkal vették ki a részüket. Szolnokon például a város hét nagyüzemének KISZ-esei vállalták a Tisza Antal Űt- törőház sportudvarának elkészítését a tervezéstől a kivitelezésig. Együttes tevékenységük értéke meghaladta az egymillió forintot. A megyeszékhely új városrészében az Ecseki Üti Általános Iskola építését a KISZ- szervezetek téglajegyek árusításával segítették elő. A karcagi fiatalok a Hazafias Népfront városi bizottságával és a Középtiszai Állami Gazdaság karcagi kerületének dolgozóival együtt a Zá- dor Üti Általános Iskola tornatermének kivitelezésén dolgoztak. A négymillió fi- rint összköltségből a társadalmi munka értéke 2,4 millió forint volt, s az anyag- költséghez kommunista műszakból, hulladékgyűjtésből és régi épületek bontásából befolyt pénzösszeggel is hozzájárultak. A Jászságban négy település — Jászszent- andrás, Alattyán, Jánoshida és Jászárokszállás — iskolái újultak meg a nyári szünetekben a helyi ifjúkommunisták munkája nyomán. Az akció folytatását illetően a testület úgy foglalt állást, hogy a döntés a VII. ötéves tervi fejlesztésekhez kapcsolódó, hasonló jellegű védnökségről a megyei küldöttértekezlet feladata lesz. Gyakorlat, nyelvtanulás, számítástechnika ÜJ tantervek a Kereskedőimi ám Vendógiátú/pari Főiskolán Az előző tanévben kezdődött a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán az új tantervek bevezetése. Jelenleg még csak az első és a második évfolyam hallgatóit képezik az új dokumentumok szerint. így messzemenő következtetéseket nemigen lehet még levonni a megújult tananyagról, ám az első tapasztalatok mindenesetre biztatóak. Az új tanterv tartalmában újítja meg a felsőfokú szakemberképzést. Megváltozott, korszerűsödött a tantárgyak tematikája, egyes kevésbé fontos tantárgyak kimaradtak a kötelező tantervből, s természetesen újak léptek a helyükbe. Az új dokumentumrendszer egyik legfontosabb jellemzője a gyakorlati oktatás, képzés erősítése. A kereskedelmi szakos hallgatók az október végén megnyitott Premier üzletben, a vendéglátó szakosok a budapesti Erzsébet Szállóban gyakorolják a szakma fogásait. A Premier boltban tói elsajátíthatják a főiskolás fiatalok a kereskedelem különböző területeihez kapcsolódó ismereteket az árubeszerzéstől az eladásig, a piackutatástól á reklámozásig. Az üzlet, amely az árusított termékeket gyártó szövetkezetek és a főiskola társulásának eredményeként jött létre, hamar népszerűvé vált az exkluzív ruhákat, cipőket kedvelő vásárlók körében. Az áruforgalom kétmillió forint körül van havonta, A Premierben biztosított folyamatos gyakorlat mellett tavaly decemberben is megrendezték a hallgatók a már hagyományos karácsonyi vásárt. A szolnoki Centrum és a Skála áruházban, valamint az alkalmilag berendezett Palermo Shopban ötletesen összeállított, ízléses csomagokkal segítették a vásárlókat az ajándékozásban. A vendéglátóipari szakon féléves gyakorlatot ír elő az új tanterv. s ez egyben azt jelenti, hogy hat hónappal megnövekszik a képzési idő. A szolnoki tagozat másodéves hallgatói természetesen az anyaintézmény diákjaival együtt a budapesti új Erzsébet Szállóban töltik a gyakorlatot. Az első csoport a napokban érkezett vissza a hathónapos munkából. Felváltva dolgoztak a konyhán, a portán, az étteremben, a sörözőben, a lányok voltak szobaasszonyok, a fiúk londinerek is. Megismerkedtek mindenfajta munkával, ami egy szállodában lehetséges, szembesíthették elméleti ismereteiket a gyakorlattal, hiszen az új tantervben már az első évben szerepelnek azok a szakmai tárgyak, amelyek elméleti megalapozást nyújtanak a munkához. A fiatalok' igen eredményesen zárták a gyakorlatot, a szálloda vezetői, s a vendégek elismeréssel szóltak felkészültségükről, magatartásukról. A másodikosok másik csoportja februártól augusztusig dolgozik a 3 csillagos szállodában, majd a harmadik évet már természetesen együtt kezdi szeptemberben az egész évfolyam. Ugyancsak jó alkalmat ad gyakorlásra a kezdő vendéglátóipari üzemmérnököknek a tagozaton létesült Véndiák ételbár, amelyben az eddigieknél színesebb programot terveznek az iskola vezetői. S persze változatlanul tartják a foglalkozásokat a Kék háromszög és az Ínyenc klubban is. A továbbiakban egy, a Premierhez hasonló üzlet nyílik majd meg a főiskola közreműködésével, Szolnokon. S ezzel, valamint a hagyományos nyári munkavállalással teljessé válik a hallgatók gyakorlati képzése. Űj tantárgy lett a főiskolán is a számítástechnika. A közelmúltban kialakították a számítógéptermet, amelyben Commodore 64 típusú komputereken tanulják meg a hallgatók a gépek használatát, alkalmazási lehetőségeit választott szakmájukban. A kötelezően előírt számítástechnika tantárgy igen nagy népszerűségnek örvend az oktatók, s a fiatalok körében, sokan még a szabadidejük jelentős részét is a Commodore-k társaságában töltik. Az új tantervek az eddiginél sokkal nagyobb teret szentelnek a nyelvoktatásnak is. A szolnoki tagozat hallgatói az orosz mellé angol, német és francia nyelvet választhatnak. Tanulmányaikat szigorlattal zárják, amely állami nyelvvizsgának számít. Ugyancsak az új dokumentumok teszik lehetővé a főiskolán a fakultációt. A harmadik év elején a hallgatók döntik el, hogy milyen speciális területen — például szállodai gazdálkodás, marketing vagy reklám — szeretnék tovább szélesíteni, mélyíteni ismereteiket. A harmadik tanév másik újdonsága lesz az úgynevezett szintetizáló tantárgyak bevezetése. Ezek az elméleti ismereteket és a gyakorlati tapasztalatokat egységbe foglalják. A hallgatók olyan feladatokat, szituációkat oldanak meg, amilyenekkel 'találkoznak majd mindennapi munkájuk során is, egyben persze számot adnak arról, mennyire tudják komplexen alkalmazni a három illetve a vendéglátóipari szakosok a három és fél éven át tanult tantárgyakat. Az új tantervek — amelyeknek csupán főbb jellemzőit emeltük ki — az oktatók, s a hallgatók véleménye szerint alaposabb, sokrétűbb képzésre nyújtanak lehetőséget. A jelenlegi harmadévesek azt sajnálják, hogy ők még a régi tantervek alapján tanulnak, s ha lehetőségük nyílik rá, belebelenéznek az új elsős, másodikos jegyzetekbe. Már persze amelyik tantárgyból elkészült. S ami még hiányzik, abból az oktatók adnak ízelítőt, hiszen a fiatal szolnoki tagozat tanári kara részt vett az új tantervek kidolgozásában, s bekapcsolódnak a tankönyvek elkészítésébe, a példatárak szerkesztésébe is. Tapasztalataikat. javaslataikat beépítették a felsőfokú szakemberképzés új dokumentumaiba, s ez a jóleső elismerés mellett még nagyobb lelkesedést, energiát is ad a megvalósításhoz. Tál Gizella Nagy sikert arattak a hazaiak A Jászberényi kamarazenekar romantikus estje Élénk érdeklődés, zsúfolt ház fogadta a Jászberényi kamarazenekar estjét a Lehel Művelődési Házban. Műsorukra tűzték XIX. századi nemzeti zenénk néhány remekművét is, köztük Liszt Esz-dúr zongoraversenyét, melynek előadása nagy vállalkozás, fontos mérföldkő a fiatal zenekar életében. Tehetséges, lelkiismeretes zenészek és lelkes növendékeik ülnek az együttesben, mely a barokk zenei profilból most kilépve a romantikus zene gyöngyszemeivel lépett a jászberényi közönség elé. A kamarazenekar művészeti vezetője és karmestere, Czeglédi Zoltán nagy rátermettséggel és ambícióval vezeti együttesét. Keze alatt Mascagni Parasztbecsület című operájából az Intermezzo intenzív és egységes hangzással, megtervezett és jól megválasztott dinamikával szólalt meg. Erkel Bánk bán című operájának Ellőjátéka és a Hazám, hazám.... kezdetű ária (szólót énekelt Simon Ferenc operaénekes), majd Erkel Palotása a Hunyadi László című operából igazi ünnepi hangulatot teremtett. A temperamentumos vezénylés és a virtuóz zenekari játék különösen — a gyors tétel felszabadult újrázásában kamatozott. Az előzőleg tapasztalt pillanatnyi ritmikai megingás jól mutatta, hogy az alapvetően dicséretes karmesteri szándékot a nagyléptékű megformálásra törekvést fel kell áldozni a részletmegoldásokra való koncentrálással szemben, a zenekar pillanatnyi pozíciójának és az adott mű nehézségi fokának megfelelően. A karmesternek nagyon tudatában kell lennie, mi az, ami már mintegy „magától is” megszólal zenekarán, s mi az, amire még nem futja a zenekar önállóságából. A három éve alakult Pa- lotásy fúvósötös (művészeti vezető: Czeglédi Zoltánná) Winter két miniatűrjével színesítette a hangversenyt. A biztos hangszerkezelésen és tiszta intonáción túl jelét adták a hangszínek és karakterek iránti érzékenységüknek is. A némi elfogódottságból táplálkozó biztonságra törekvés — a mű záró szakaszában — az együttes művészi adottságainak kibontakozását, s vele együtt a mű frappáns befejezésének hatását is fékezte. Gyakoribb szerepléssel ez a tényező könnyen kiküszöbölhető. A jászberényi zeneiskola hajdani növendéke, az immár filharmóniai ösztöndíjas — Ausztráliában, Olaszországban és Franciaországban is koncertezett — fiatal zongoraművész Gulyás István játszotta a Liszt-zongoraverseny rendkívül nehéz szólamát, amely* bővelkedik Liszt utánozhatatlan zongorajátékának megannyi effektusában. Természetes virtuozitása és a költőiségre való hajlama ellenére, játéka nélkülözte a romantikus lendületet, nem öltözött a főszereplő csillogó köntösébe. Ennek oka azonban inkább a külső körülményekkel magyarázható, s végeredményben a pianista javára írható. A zenekarra háruló feladat nagysága következtében, a korrekt és elismerésre méltó kivitelezés ellenére, még nem lehetett szó a zenei folyamatok öntörvényű megvalósulásáról a zenekaron belül, ami a zongoristák kamarazenészi énje előtérbe helyezésére késztette a szólistaattitűddel szemben. Zenekar és szólista között kohéziós erőként Gál Tamás friss diplomás karmester, hajdani herényi kisdiák, imponáló technikai felkészültségéről is meggyőzött. Ütései világosak, pontosak, mozdulatainak érzelmi jelentéstartalmat is tud kölcsönözni. amivel érezhetően felvillanyozta a zenekart és a közönséget is. Labáth Valéria Somogyi pásztorfaragó ősök mintájára vette először kezébe a faragókést Nagy Ferenc faszobrász, a népművészet mestere. Képünkön; Kört részlete (MTI Fotó; Cser István — KS)
