Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

1986. FEBRUÁR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két szalagon naponta mintegy 1100 pár sza badidőcipő-felsőrészt gyárt naponta a rákó- czifalvi Rákóczi Tsz szajoli melléküzemága. A felsőrészeket a Tisza Cipőgyárban látják el fröccsöntött talpakkal Pedagógusok ifjúsági Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tegnap fogadta Köp/ Lász­iónét, a Pedagógusok Szak- szervezete Központi Vezető­ségének titkárát. A beszél­getésen, melyen az oktatás­ügy és a pedagógus-szak­szervezeti mozgalom idő­szerű kérdéseit tekintették át, részt vett Fábián Péter. a megyei pártbizottság tit­kára és Zámbó Arpádné. a pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottságának titkára. Ezt követően a Verseghy Ferenc Gimnázium díszter­mében Köpf Lászlóné ifjú­sági aktívaülésen találkozott a megye pedagógus-szakszer­vezeti képviselőivel és a megyei bizottság mellett működő ifjúsági rétegtaná- csok tagjaival. Előadásában az ifjúságpolitikai határoza­tok értelmezéséről, össz­hangjáról szólt, majd kér­désekre válaszolt, melyek el­sősorban a Pedagógusok Szakszervezete XII. kong­resszusa határozatából adódó konkrét feladatokra vonat­koztak. Nagyobb hatótávolságú Rádiótelefonok Továbbfejlesztette két ter­mékét a BRG Salgótarjáni Rádiótelefongyára. Mind­kettő már az idén piacra kerül. Az egyiknek, a CB—1001 típusú kézi rádió- telefonnak már a nullasoro­zatát készítik. A továbbfej­lesztett típus hatótávolsága az előző CB—100-asnak mintegy ötszöröse, és szebb, könnyebb kivitelben készül. Jól vizsgáztak a kétwattos, hatcsatornás FM—503-as hordozható rádiótelefon mintapéldányai is. Megkez­dődtek a készülék nullasoro­zatának is az előkészületei. Tanácsülés Jászberényben és Mezőtúron (Folytatás az 1. oldalról) sek. A nyári csúcsfogyasz­tásig a Il-es számú vízmű­telepen 5 millióért megépül egy újabb 800 köbméteres felszíni víztározó, mely a fogyasztásban jelentkező in­gadozást fogja kiegyenlíteni. Emellett még egy napi 500 köbméter vízhozamú kutat is üzembe helyeznek. Az egészségügyi ágazat fejlesz­tésére alig félmillió jut. melyből gépkocsit és műsze­reket vásárolnak. A város közműellátottságban nem áll előkelő helyen, fejleszté­sükre 4 milliót költenek. Eb­ből az összegből 1200 mé­ter út, 500 méter gázvezeték. 5 kilométer járda építhető meg, de lakossági összefo­gással ez megsokszorozható. Elsősorban az ilyen igények támogatására gondolnak a felhasználáskor. Fiatal há­zasok, több gyermekes csa­ládok lakáshoz jutását 2.1 millióval támogatják, kerék­párút épül a Hűtőgépgyár megközelítésére, nyilvános telefonállomást kap a Pesti úti lakótelep, és gondolni kell az új szeméttelep jövő évi kialakítására is. mivel a jelenlegi ’87-re megtelik. A fejlesztésre fordítható 57 millió forintból tizenötöt emészt fel a hiteltörlesztés. Az intézmények működ­tetése és fenntartása és a városgazdálkodási feladatok 257 milliót igényelnek. En­nek 45 százalékát az iskolák és a közművelődés, 42 szá­zalékát pedig az egészség­ügy és a szociális ellátás emészti fel. Ez az összeg csak arra elegendő, hogy a már elért szintet megtartsák, javulást a jászladányi szo­ciális otthon bővítése (1986- tól 75 rászorulttal többet tudnak elhelyezni) és a 8 szakorvosi óraszám-növeke­dés jelent. Kommunális fel­adatokra (vízelvezetés, köz- világítás, parkgondozás, utak, járdák felújítása, kar­bantartása, köztisztaság) 16 millió jut, amivel a meglé­vő színvonal megőrzése is kérdéses. A gazdálkodásról szóló terv a településfejlesztési hozzájárulással nem szá­molt, mivel a szavazás eredménye a tervkészítés idején még nem született meg. Azóta kiderült, hogy a ta­nács évenként mintegy 2 és fél millió forint ilyen be­Szerdán ülést tartott Me­zőtúr Város Tanácsa is. A legnagyobb érdeklődést ki­váltó napirend a város egy­séges pénzügyi tervének elő­terjesztése volt. A több al­ternatíva közül mindenki a számára legjobbnak ítéltre szavazhatott. Szabó Károly rendőr szá­zados. a Mezőtúri Városi Rendőrkapitányság veze­tője vázolta a továbbiakban, miként alakult az elmúlt öt esztendőben a közrend és a közbiztonság. A lakosságot nyugtalanító, durva bűncse­lekmény ritkán fordult elő a városban, ám megnyugta­tó, hogy ezek közül egy sem maradt felderítetlen. A va­gyonelleni bűncselekmé­nyek — ezek aránya 60 szá­zalék — adták a legtöbb munkát a rendőrségnek. Ez­után a közlekedési kihágá­sok következtek, majd ga­rázda jellegű bűneseteknél kellett közbe avatkozni a rendőrségnek. A vagyonel­leni bűncselekmények kétharmadát személyi tulaj­don sérelmére követték el, ritkább volt az, amikor a társadalmi tulajdont érte a károsodás, de mind két te­rületen gyakori volt a tolva­jok „megkísértése” az őrzés gondatlanságával. Kik azok akik leggyak­rabban letérnek a törvé­nyesség útjáról? Az elköve­vételre számíthat. Idén ezt az összeget a vízellátás ja­vítására fordítják. Az éves feladatok megoldásában re­mélik, hogy 29 millió forint értékű társadalmi munká­val segít a lakosság és a vállalatok. Ezen túl a tanács pályázatokkal, önkéntes fel­ajánlások szorgalmazásával megragad minden ésszerű lehetőséget évközben is, hogy növelje pénzforrásait. tők 40 százaléka büntetett, 20 százaléka pedig vissza­eső. Mezőtúr közbiztonságá­nak megnyugtató tendenciá­ja, hogy évről évre csökkent a fiatalkorúak által elköve­tett bűncselekmények szá­ma. Számos további ifjú törvénysértőt lehetne még visszatartani a bűncselekmé­nyektől, megnyugtató csalá­di háttérrel, és a hasznos szabadidő eltöltését garan­táló környezettel. Az utakon az 1985-ös esz­tendő „fekete év” volt, míg korábban 15—20 baleset tör­tént a város területén, ta­valy ez a szám 36-ra szö­kött fel, ebből 3 volt a ha­lálos közlekedési baleset. Főként a magánkézben lévő gépkocsik vezetői vétettek gyakrabban a közlekedés biztonsága ellen. A beszá­molóban is helyet kapott az a tény, ami a város köz­rendjére mindenképp kedve­ző hatással volt, miszerint Mezőtúr „katona város”, így a rendőrség munkáját a 180 önkéntes rendőr mellett a honvédség is segíti. A továbbiakban a tanács számos napirend mellett Mezőtúr korszerűsített test- nevelési és sportfejlesztési hosszútávú programjáról is tárgyalt. E téma részleteire visszatérünk. LF—PB n közbiztonságban mérlegkészitás n sportban program 1990-ig Szemléletet alakított a mostoha időjárás Az eredményesség nem nélkülözheti a szakszerű munkát Beszélgetés Lengyel Lajossal, az Agrocoop Állattenyésztési és Takarmány Termelési Rendszer igazgatójával Az utóbbi időben a mező- gazdasági termelés — a nö­vénytermesztés és az állat- tenyésztés — jövedelmező­sége sok helyen romlik vagy legalábbíis színvonala ingadozik. Ebben a helyzet­ben a különböző termelési rendszereknek is nehezebb a dolguk, hiszen a gazdasá­gok ijobfoan meggondolják, hogy a rendszerek által kí­— Nem árt előre bocsáta­ni, hogy az Agrocoop fő profilja a nehezebb körül­mények ellenére sem válto­zott. Továbbra is az állati termékek gazdaságos előál­lítását. a szálas- és tömeg- takarmány-gazdálkodását te­kintjük elsődleges felada­tunknak. Mi elsősorban a szarvasmarha- és juhtartó gazdaságokkal állunk kap­csolatban, és munkánk ered­ményességét egy tágabban és szűkebben értelmezett közgazdasági környezet ha­tározza meg. — Mit jelent ez? — A népgazdasági és a vállalati érdekek nem min­dig esnek egybe. Mi ponto­san azokkal az ágazatokkal foglalkozunk, amelyekben az utóbbi években kisebb-na- gyobb gondok voltak, mivel kedvezőtlenebbé vált a jö­vedelmezőség és nőtt a rá­fordítás összege. És az .ter­mészetes, hogy a gazdaságok csak azokat az ágazatokat fejlesztik, amelyekben na­gyobb nyereség érhető el. Persze, a helyzet javítására történtek már intézkedések. Ugyanakkor az elmúlt évek aszályos időjárása sok gaz­daságot lépésváltásra kész­tetett, és csökkentették vagy felszámolták veszteséges ágazatokat. Nekünk ilyen körülmények között kellett tevékenykednünk. S, hogy munkánk eddig eredményes volt. köszönhető annak, hogy megtanultunk alkalmazkod­ni a pillanatnyi helyzethez. Törekedtünk arra, hogy kü­Vagy egy másik példa: már több éve szorgalmazzuk a takarmánycirok termeszté­sét. Vizsgálatokat végeztünk, és olyan, tájra adaptálható fajtákat ajánlottunk a gaz­daságoknak, amelyek siló­zásra és legeltetésre egy­aránt alkalmasak. — Mi ennek az előnye? — Vannak cirokfajták, amelyek jobban alkalmaz­kodnak a kedvezőtlen időjá­rási körülményekhez, s aszá­lyos időszakban is nagv zöld töm eget adnak. Igv a ..zöld etetésben” is folyama­tossá tehető az átmenet, s a tehénállományok tejter­melése sem csökken. Ugyan­akkor a cirok — mint már említettem — silózva is ki­váló takarmány. Ennek be­vezetésével csökkenteni le­nált sokféle szolgáltatás kö­zül melyiket vegyék igénybe. Egy termelési rendszer tevékenységének eredménye hogyan jelentkezik a mező­gazdasági nagyüzemekben? Mit tudnak adni. és azt ho­gyan fogadják a gazdasá­gok? Többek között erről is kérdeztük Lengyel Lajost, az Agrocoop Állattenyésztési és Takarmány Termelési Rendszer igazgatóját. lönböző szolgáltatásainkat egyre többször igénybe ve­gyék a gazdaságok. — Hogyan lehet ezt elérni, hiszen éppen ön említette: a mezőgazdasági nagyüze­mek szűkös anyagi lehető­ségeik miatt százszor is meg­gondolják, mire adják ki pénzüket? — Több éve fő felada­tunknak tekintjük, a mű­szaki fejlesztést, ezen belül az anyag-, a költség-. az energiatakarékos termesztési és tenyésztési eljárások, technológiák kidolgozását és elterjesztését. Például már jó néhány éve nem támo­gatják a gvepgazdálkodást. Erre mi kidolgoztuk a di- .rektvetéses gyepfelúiítási módszert. Ahol igény jelent­kezett, fölmértük a gyepek állapotát, középmély lazító- val megteremtettük a víz- és tápanyaghasznosítás fel­tételeit, és a direktvet.éses felújítási módszert alkal­maztuk. Persze, a géneket — így a direktvetőt és a la- zítót — nem kellett meg­venniük ia gazdaságoknak, mivel mi ezeket bérbe adtuk részükre. Így a fejlesztési alapjukat nem terhelte a gépvásárlás. Vagy említhet­ném a felületi tömlős öntö­zési eljárást. Ennek beveze­tésével jóval olcsóbban ön­tözhetnek a nagyüzemek, őszintén szólva eleinte nem nagyon kapkodtak érte. Az­tán két évvel ezelőtt, amikor állami támogatást kantak a gazdaságok az öntözés fej­lesztésére. ugrásszerűen megnőtt az igény a beren­dezések iránt. hét a silókukorica vetéste­rületét, s az így fölszabaduló földeken árunövényeket ter­melhetnek a gazdaságok. Eleinte ettől is idegenked­tek a gyakorlati szakembe­rek. Aztán mégis sikerült... De ehhez kellett a kétéves aszály. hogy rájöjjenek, hasznos dologról van szó. Mondhatnám úgv is: szem­léletet alakított a mostoha időjárás. — Említette, hogy a szarvasmarha- és a juhtar­tó nagyüzemekkel állnak kapcsolatban. Mit tudnak ajánlani részükre? — Szinte mindent. Persze nem ilyen egyszerű a dolog. Hiszen éppen a szűkösebb anyagi források miatt a korábban épített állattartó telepek mára már elavul­tak, így az új és korszerű technológiát nem. vagy csak részben tudják fogadni és alkalmazni a gazdaságok. Azért már tapasztalható né­mi előrelépés, mivel a ta­valy január 1-től érvényes szabályozók nagyobb beru­házási támogatást biztosíta­nak a szarvasmarhatartó gazdaságoknak is. Ennek ha­tása már érezhető a nagy­üzemek (fejlesztési szándé­kában. így részükre rekonst­rukciós terveket készítünk, fejési technológiákat dolgo­zunk ki. Ezeket szakembe­reink nemcsak tervezik, ha­nem legyártják és beszere­lik a berendezéseket, és a szervizelési és egyéb felada­tokat is elvégzik. Emellett a juh- és a szarvasmarha-állományok­ban korszerű tenyésztő­munkát folytatunk a na­gyobb hozamok elérése ér­dekében. De ennek feltéte­leit takarmányozási és tar­tástechnológia oldaláról is biztosítani kell, mert ettől is függ az ágazat eredmé­nyessége. Csak a szakszerűség segít — A tenyésztőmunka el­lenére is a juhállomány fo­kozatosan csökken. — Jelenleg valóban ez a helyzet. Igaz. tavaly január­ban növelték a fölvásárlási árakat, de ez az intézkedés csak részeredményeket ho­zott. Sokat várunk attól, hogy az idén az ágazat köz- gazdasági feltételei — be­ruházások támogatásával, a felvásárlási árak további nö­velésével — javulnak. Hi­szen most éppen az utolsó órában vagyunk, hogy meg­állítsuk a juhállományok to­vábbi csökkenését. Mert ha ez nem történik meg. úiabb külföldi piacokat veszítünk el. mivel nem tudiuk kielé­gíteni a jelentkező igénye­ket. Az Agrocoop ezután is mindent megtesz, hogy se­gítse a juhtartó gazdaságo­kat. Ma már például 9 féle iuhfeiőgéoet ajánlunk ré­szükre. de a tartás és ta­karmányozás területén is úi munkaerő- és költségtaka­rékos megoldásokkal állunk rendelkezésükre. A temvész- tőmunka színvonalának to­vábbi növelésére lehetőség a korszerű korai vemhesség és kosspermavizsgálat, amelyeket a gazdaságok, mint a rendszer szolgáltatá­sát. ma már igénybe is ve­szik. — Hogvan tudná összegez­ni az elmondottak lényegét? — A megfelelő technoló­giák. a korszerű tenyésztő­munka és a javuló közgaz­dasági környezet csak egyik féltétele az eredményesség növelésének, mivel ezek nem nélkülözhetik a mezőgazda- sági nagyüzemek szakszerű munkáját. ValójábEf ott dől el minden. N. T. Szűkös lehetőségek Tanít az aszály Hazai meg­rendelések­re dolgozik az idén a Jövő Asztalosipari KisszövetKfe- zet jászjá'- kóhalmi te- jlepei A ren­deléseknek megfelelően elsősorban a Leila és a Me- linda család különböző bútorait gyártják TKL

Next

/
Thumbnails
Contents