Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUÁR 6. IA tudomány világa A hideg és a szél együttes hatására Téli növényártalmak Hazánk nagyobb részén tíz év közül kettőben-négy- ben szokott előfordulni mínusz 18 C-foknál erősebb fagy. Egy-két télen mínusz 22 C-foknál zordabb hideg is várható. Ennek ellenére ilyenkor is csak kivételesen következnek be nagyobb fagykárok a kint élő növényekben. Téli nyugalmi állapotukban ugyanis annyira fagyállóak, hogy könnyebben tudják elviselni a nagy hidegeket ártalom nélkül, mint máskor csak a gyengébb fagyokat is. Különösen jó ellenállóképességűek a különféle almák, de a kevésbé fagyálló őszibarack és szőlő fagytűrési határa is mínusz 18 C-fok körüli. Az idei télen szinte az egész országban viszonylag időben hóbunda került az őszi vetésekre és minden más, szabadban telelő növény földjére. A hótakaró azért védi az alatta lévő talajt, növényeket, gyökereket, mert a hóból frissen kialakult laza szerkezet térfogatának több mint kétharmadát a kitűnő hőszigetelő levegő teszi ki. Ezáltal a hó visszatartja a talaj alsó, melegebb rétegeiből felfelé áramló hőt. Ha túl vastag a hótakaró Igaz viszont, hogy a túl vastag hótakaró már a súlyával is árthat. Nemcsak az őszi vetések károsodhatnak miatta, hanem a fák ágai letörhetnek, vékony, sőt még vastagabb fatörzsek is megroppanhatnak a hótehertől. Kárt okozhat a nem fagyott talajra hulló tartós és vastag hólepel is, mivel ilyenkor az alatta lévő növényzet még folytatná az élettevékenységét, de ezt a vastag hóréteg — a levegő és a napsugarak útját állva — meggátolja. Emiatt meggyengülnek, és el is pusztulhatnak alatta a növények. Még súlyosabb következményekkel járhat, ha a hótakaró tetején jégbevonat keletkezik, vagy ha az olvadt hóié a hótakaró alján összegyűlik és megfagy, mert emiatt sem kapnak levegőt a növények, ezért megfulladnak, illetve kipállanak. Ez a baj megelőzhető, amíg vékony a jégpáncél, ha állatokkal, esetleg könnyű traktorokkal megjáratva a területet, sikerül feltördelni a jégréteget. A talaj hótakaróval való melegen tartásának ára is van, a hóréteg feletti levegő ugyanis erősen lehűl, mivel a melegebb talaj hője nem hatol át a hórétegen. A hóbundából kinyúló szőlőtőkék, rózsatövek, bokrok a hótakaró feletti fél-másfél méteres rétegben elhelyezkedő farészek sínylik meg ezt. Enyhe téli időszakokban, derült, napos időben a hőmérséklet fagypont fölé emelkedik, s a növények föld feletti része felmelegszik és fokozottan kezd párologni. Ha a talajban kevés a nedvesség, vagy még fagyott, a kellő nedvességutánpótlás hiányában megindulhat a növényekben a száradás, különösen a lombosán telelő fenyőknél és más örökzöldeknél. A téli aszálykár heves szárító szélben válhat különösen súlyossá. A komoly téli hideg és a szél együttes hatására, különösen a csertölgy, a szelídgesztenye, a szil és más erre hajlamos fafaj idősebb törzsén sokszor mélyre ható hosszabb repedések kelétkeznek. A fagyrepedések többnyire éjfél után, a napi hőmérsékleti minimumkor, hatalmas durranás kíséretében keletkeznek. Leggyakoribb ez a tél végén, vagyis, ha a nedvkeringés megindulása után hirtelen újra nagyon hideg lesz az idő. A repedés'kor keletkező nyílt rés a nap melegítő hatására teljesen záródhat, de a záródás csak látszólagos, újra hajlamos kinyílni. A beforrni igyekvő hegedési párkányokból lesznek a jellegzetes fagylécek. Fagyfoltok a fák derekán A téli fagyok hatására a fák törzsén és vastagabb ágain fagyfoltok keletkezhetnek. Ezeket legtöbbször az okozza, hogy derült téli napokon erősen felmelegszik a fáknak az a része, amelyet éri a napsugár, majd éjszakára lehűl. A túlmelegedés ellen védelmet nyújthat, ha a törzset nádréteggel veszik körül. Hasonlóan ]ó a többrétegű papírtakarás is. A fényvisszaverő fehér színű műanyag törzsvédők — a törzsmeszeléshez hasonlóan — gátolhatják a felmelegedést. Nem közvetlenül a hideghatástól károsodhatnak vagy pusztulhatnak el a siabad- földi növények, ha felfagynak. Ez esetben a károkozó az, hogy a hőmérsékletváltozások nyomán a talaj mozog, ,,harmonikázik”. Nagy fagyban a talaj felső rétegeinek hajszálcsövecskéiben lévő víz jéggé dermed, és a képződő jégszálacskák, a térfogatnagyobbodásuk következtében, a talaj felületét, a benne lévő gyökerekkel együtt felemelik. Felengedéskor a föld ismét visz- szasüpped régi helyére, de a növények nem követhetik, mert eredeti helyzetből kihúzott gyökereik szétterpedó- se akadályozza őket. Gyökérzetük tehát valamivel magasabb helyzetben marad. Ennek ismétlődésekor teljesen a felszínre is kerülhetnek a gyökerek, a mélyebben kapaszkodó gyökerek pedig elszakadhatnak, s a növények kiszáradhatnak. A gyökerek igen érzékenyek Különleges fagykár keletkezik, amikor a talaj mélyen átfagy. A fagyott talajból a gyökérzet képtelen a föld feletti részek télen sem szünetelő párologtatásával arányos mennyiségű víz felvételére. Ennek következménye szintén a szomjazás, majd a kiszáradás. A fenyők és a többi örökzöldek, valamint egyéb lombosán áttelelő fák, cserjék téli kipusztulásának legtöbbször ez az oka. A gyökerek jóval érzékenyebbek a fagyra, a föld feletti részeknél. Szerencsére nálunk a talajfagy ritkán hatol fél méternél mélyebbre. Az évelős és fás növények ennél lejjebb nyúló gyökereikkel tehát még ilyenkor is fel tudnak venni vizet. Gyakran két szomszédos hónap hőmérséklete felcserélődik nálunk. Például februárban márciusi tavasz köszönt be, és márciusban visszatér a februári tél, ami nagy kárt okozhat a növényekben. A tél közbeni csalóka időszakban felgyorsuló légzés ugyanis idő előtt elfogyasztja a fagyáspontcsökkentő anyagokat, például a cukrot. Emiatt rohamosan csökken a hideggel szembeni ellenállóképesség. Ennek következménye, hogy a még mínusz 25—30 fokos hidegek átvészelésére is képes fák, cserjék, évelők, már mínusz 15 fokos vagy ennél gyengébb hidegben is fagykárt szenvedhetnek a viszonylag enyhe téli időszakot hirtelen felváltó, szigorú utótélben. Komiszár Lajos Nem szereti az erős napfényt Hazánk természeti adottságai között több olyan növény ás előfordul, amelyek más földrészek növényzetének tagjai, s így .nálunk csak ritkán láthatók. Ilyen például a liliomfa (magnólia), a legősibb Zárvatermő növényünk. Jellemző rá a sok színes csészelevél, és a sok porzó. Hazánkban lombhullató fajai fordulnak elő, ezek főképpen erős fejlődésű cserje alakjában megjelenő formás növények. Parkokban, házi kertekben magányosan álló növényként ‘ is szépen mutatnak. Hazájuk Észak-Ameri- ka, Kína és Japán. Több faluk vart1, amelyeket a virágok színe és a virágzás időpontja. a virágok alakja, stb. alapján különböztetünk meg. A kevésbé gyakorlott növénykedvelők tulipánfának is nevezik a magnóliát, noha attól lényegesen eltér. A liliomfa — egyes nézetekkel ellentétben — a talaj iránt speciális igényt támaszt. A száraz, meleg talajokban, mint amilyenek a homoktalajok. sínylődik. Legkedvezőbb , számára a vályog, de a homokos vályog- és agyagtalaiokon is szépen díszük, ha azok nem tömődöttek és levegőtlenek. A közvetlen erős napfényt nem szereti. Félárnyékos helyeken szépen fejlődik. Az erős déli napsütésű helyeken virágai kisebbek, és 1—2 nap alatt elvirágzanak. Az erős szél a bimbókat és a_ virágokat leveri, ezért a kert, a park széltől védett helyére kell ültetni. Szaporítása magvetéssel és oltással történik, de nagy gyakorlatot kíván. A liliomfa 10—12 cm-es virágainak fehér színű sziromlevelei a lomblevelek megjelenése előtt díszlenek a növény zöld levelei csak az elvirágzás vége felé jelennek meg. A képünkön látható — a debreceni botanikus kertben levő — gyönyörű magnóliapéldánv évente mintegy ötszáz jókora virágot hoz. Hordozható szilárdságmérő Ismerve azokat a törvény- szerűségeket, amelyek szerint a vasbeton készítményekben az ultrahang terjed, mód van arra, hogy ultrahangos besugárzással kielégítő pontossággal meghatározzák a vasbetonépületek szilárdsági értékeit. E készülékek legtöbbje azonban terjedelmessége és viszonylag nagy tömege miatt csak nehezen alkalmazható. Nem így az új Béta—3 jelű hibaérzékelő: ez hordozható, s a tömege mindössze 2,1 kg. A mumpsz és az inzulin 1864 óta ismeretes, hogy a mumpsz olykor cukorbetegséget okoz gyermekeknél, de mostanáig nem volt rá magyarázat, hogy miért. Maga a mumpsz elég gyakori betegség, viszont a mumpszból eredő cukorbetegség meglehetősen ritka. Amerikai kutatók most kísérletileg kimutatták az összefüggést: a mumpsz vírusa el tudja pusztítani az ‘emberben a hasnyálmirigy sejtjeit, amelyek az inzulint termelik. Vaku nélkül A fotósok régi álma válhat most valóra: állvány nélkül is készíthetnek majd színes diaképeket félhomályos helyiségekben, alkonyati vagy hajnali szürkületben, esetleg éjszakai tábortüzek mellett. Azért válik ez most lehetővé, mert nemrégiben a KODAK-cég piacra dobta minden idők legérzékenyebb színes pozitív filmjét, a 400 ASA (27 din) érzékenységű Ektachrom 400-at. Akik ezzel a filmmel fényképeznek, nyugodtan exponálhatnak akár 1/30 vagy 1/60 másodperces időt, például egy kempinglámpa vagy néhány viaszgyertya fényénél. Sem állványra nem kell helyezniük a gépet, sem attól nem kell tartaniuk, hogy a téma elmozdul, ha elég nagy fényerejű objektívvei dolgoznak. Színházi felvételek készítéséhez is előnyös lesz, nem kell a_színészeket a vaku fényével zavarni. Néhány évtizeddel ezelőtt még többnyire csak gyerekek foglalkoztak a modellezéssel, és legfeljebb néhány hóbortos felnőtt. Ma viszont a modellezés már nem a gyerekek játéka, hanem tömeghobbi. A modellezők világa külön birodalom. a maga törvényeivel, szabályaival, konfliktusaival. Szakzsargonjukat a kívülálló alig érti. Belülről azonban már közel sem olyan nagy az egyetértés: még a modellezés pontos definíciójában sem tudnak megegyezni. A legszigorúbb szekta tagjai például csak azt tariják igazi modellezőnek, aki mindent salját maga fabrikál, még a legkisebb alkatrészeket is. Szerintük nem méltó a modellező névre, aki a készen kapható alkatrészkészletekből építi modelljeit, vagy kész modellt alakít át valami mássá. Háború dúl a dinamikus modellek és a statikus modellek kedvelői között is. Az előbbiek mániákusnak tartják az utóbbiakat. ők viszont a mozgó járműveket játékszereknek tekintik. Valamennyi szekta közös jellemzője azonban, hogy hívei között a gyerekek mellett egyre inkább túlsúlyba kerülnek a felnőttek. A mindennapi rutinmunka és a családi élet egyhangúsága arra késztet sok felnőttet, hogy játszadozásban kérés- lsén felüdülést, kikapcsolódást. Képünkön: egy rádióirá- nyítású repülömodell hangtompítóval ellátott — 11x8x4 cm méretű — egyhengeres motorját láthatjuk, mely 10 köbcentiméter hengerűrtartalmú, kétütemű. Technikatörténeti érdekességek ÍLmutf ^íorlsnfj I io60 Morlan számológépe. Science Museum, London Nagy-Britannia üzleti kapcsolatainak kiszélesedése a XVII. században, továbbá valutájának szerte a világon elterjedése szükségessé tette az elszámolások j él ént ős meggyorsítását. Ezt a célt szolgálta Samuel Morland 3 20 évvel ezelőtt, 1666-ban szerkesztett számológépe, amivel az alapműveletek közül az ösz- szeadást és a kivonást lehetett elvégezni. A gép fedőlappal volt ellátva, melynek eltávolítása után vált láthatóvá annak precíziós kerekekből álló kezelőrésze. A műveleteket angol font, shilling, penny és farthing (ez utóbbi régi, ma már használatban nem lévő angol aprópénznem, a penny egynegyed része, magyar fordításban: „fitying”) beosztásra lehetett teljesíteni, egészen 100 ezer fontig. A kerekek forgatását és így a számok beállítását — a mai telefonok forgódobjaihoz hasonlóan — a számoknál lévő lyukakba pálca behelyezésével lehetett elvégezni. Morland számológépéből két példány maradt fenn, melyek a londoni múzeum tulajdonában vannak. K. A. nun» A Szolnok Megyei Tanács Tervező—Beruházó Vállalata a Szolnok Városi Tanács V. B. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya megbízásából meghirdeti a SZOLNOK, VÖRÖS CSILLAG ÜTI 36—38. SZÁM ALATTI FÖLDSZINT + HÁROM EMELETES, ALÁPINCÉZETT, 32 LAKÁSOS LAKÓÉPÜLET ELBONTÁSÁT, vállalatok, termelőszövetkezetek vagy kisvállalkozások réL szére. Az épület lebontása vállalatba adás útján történik, a feltételekről érdeklődni lehet a SZOL- NOKTERV I. számú irodáján, ügyintéző: Szekeres József. Telefon: 18-989. Telex: 23-409. (1371) Mesés magnólia Már nem a gyerekek játé Modell- 'I
