Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
1986. FEBRUÁR 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Negyven éve Magyarország — köztársaság Hazánk második világháború utáni történetének demokratikus v vívmányokban különösen gazdag időszaka volt az 1944— 1948 közötti periódus. Ekkor olyan történelmi jelentőségű események zajlottak le, mint például a földosztás, a köztársaság kikiáltása, az egységes állami iskolarendszer létrehozása. A köztársaság megteremtésének időszerűségét a Szociáldemokrata Párt vette fel elsőként a koalíciós pártok közül, közvetlenül az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások után, a Tildy-kormány programjának parlamenti vitájában. E javaslatot a Magyar Kommunista Párt elvileg azonnal magáévá tette, s hasonlóan kedvezően fogadta az ellenzéki Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt is. A királyság mellett a Habsburgok visszatérésében reménykedő, egyébként politikailag gyenge és elszigetelt legitimista csoport, valamint a katolikus egyház emelte fel a szavát a leghatározottabban, s indított propaganda hadjáratot annak védelmében. A Nemzeti Parasztpárt hivatalos támogatását követően a Független Kisgazdapárt baloldalán lévő Dobi István és Tildy Zoltán „egyénileg” foglalt állást a köztársaság mellett. Hosszas párton belüli viták után a kisgazdapárt centruma, élén Nagy Ferenccel, szintén tudomásul vette a köztársaság megteremtésének napirendre tűzését. A demokratikus erők 1946 január közepére egyetértésre jutottak tehát az államforma tekintetében, de abban a kérdésben, hogy ki töltse be a köztársasági elnöki tisztséget, még hosszantartó viták voltak. Számos kiemelkedő személyiség neve merült fel, így a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Radikális Párt részéről Károlyi Mihályé. A kisgazdapárt azonban mindenképpen saját jölöltjét kívánta köztársasági elnöknek. A pártban erre két politikusnak volt komoly esélye; Tildy Zoltánnak és Nagy Ferencnek. A jelöltségért folyó küzdelem kimenetelét döntően befolyásolta, hogy a kommunista párt javaslatára a baloldali pártok egyhangúlag Tildy Zoltán mellé álltak, aki baloldalibb magatartása és koalíciós együttműködési készsége miatt mindenképpen elfogadhatóbb volt. A nemzetgyűlés többnapos vita után, 1946. január 31-én fogadta el a köztársasági törvényt, amely az „1946. I. tövény- cikk. Magyarország államformájáról” címet viselte, majd február 1-én közfelkiáltással megválasztotta Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé. A köztársasági törvény bevezetője megfogalmazta az állampolgárok „természetes és elidegeníthetetlen” jogait („a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában”). A Magyar Köztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulóján demokratikus örökségünk jeles értékére emlékezünk. A TISZTESSEGGEL VÉGZETT MUNKA ÖRÖMÉVEL Törzsgyűlés a munkásőrség megyei parancsnokságán Sems el Imre és Hegedűs Lajos as országos parancsnok által adományozott plakettel és oklevéllel Várossá avatták Kunszentmártoni A munkásőrség megyei parancsnoksága tegnap este törzsgyűlést tartott, melyen részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Varga Sándor- né, a városi pártbizottság első titkára és Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színház- termében tartott rendezvényen ott voltak a politikaitársadalmi szervek, a fegyveres erők és testületek, a bázisüzemek képviselői mellett a kitüntetett munkakörök feleségei. Ezen az évzáró-évnyitó ünnepségen adta át Borzák Lajos Semsei Imrének, a Kötivizig párttitkárának és Hegedűs Lajos igazgatónak az országos parancsnok által az üzemi pártbizottságnak adományozott plakettet és díszoklevelet, melyeket a munkásőrök politikai nevelésében, a mun- kásőr-utánpótlás szervezésében, a munkásőri pártmegbízatás segítésében végzett kiemelkedő munkájával érdemelt ki az üzemi párt- bizottság. A törzs és közvetlen alegységeinek tagjai közül négyen kiváló parancsnoki, kilencen kiváló munkásőri kitüntetést kaptak. A Szolgálati Érdemérem különböző fokozatait tizennyolcán vették át. Ez alkalommal értékelték a szocialista verseny eredményeit is. A törzsgyűlést a úttörő gárda Délibáb Üti Általános Iskola Karkecz Károly munkasör alegységének tagjai köszöntötték. A megyei parancsnokság tavalyi munkájának elemzése mellett Zsovák László megyei parancsnok jelentése szintézisét adta a testület megyei egységei életének is. Szólt arról, hogy a munkásőrök egyetértenek a párt politikájával, azonosulnak a XIII. pártkongreszus által meghatározott célkitűzésekkel, részt vállalnak a határozatok végrehajtásából adódó feladatokból. Ezek mellett minden szinten még következetesebb munkaszervezést, határozottabb irányítást és ellenőrzést, nagyobb fegyelmet tartanak szükségesnek. A VI. ötéves terv eredményeinek méltatása után hangsúlyozta, hogy a testület is eredményes ciklust zárt A harckiképzési program követelményei a korábbinál sokkal jobban egymásra épültek és jobban érvényesült a fokozatosság elve. Javultak a kiképzés feltételei, csökkent a munkásőrök termelőmunkából való kivételének ideje, hatékonyabb lett a kiképzés, szilárdult a szolgálati fegyelem. A továbbiakban kifejtette a parancsnak, hogy a tisztességgel végzett munka örömével tekinthetnek ’85-re, mert a személyi állomány döntő része példás helytállást tanúsított a gazdasági építőmunka különböző területén, és aktív tevékenységet fejtett ki a munkásőri feladatok végrehajtása során. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának megállapítása szerint a Szolnok megyei parancsnokságon és a hozzá tartozó egységeknél imponáló munka folyik; a parancsnokok, jól ismerik és értik feladataikat, meghatározó szerepe van a párt- szervezetek sokoldalú segítségének, eredményes az állományépítés, pozitív a gazdálkodói tevékenység, példás az egységekkel való foglalkozás. Az eredmények forrása az, hogy a személyi állomány egységes, tettre- kész, szilárd az erkölcsi és politikai állapota. A munkásőrök és a parancsnokok meggyőződésüktől vezérelve együttes erőfeszítéssel tevékenykednek. Az állomány életének részletes elemzése után arról számolt be a megyei parancsnok, hogy a szervezeti korszerűsítést alapos előkészítés után, jól oldották meg. Javult az egységek harcértéke, magasabb szinten valósult meg a harckészültségbe helyezés. A munkásőrök képesek szolgálati csoportokban, harcmódban eredményesen tevékenykedni. Képesek a meghatározott normaidőn belül ellátni az objektumvédelmi — őrzési feladatokat. A megyei pártbizottság üdvözletét és jókívánságait Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője tolmácsolta a törzsgyűlés résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogy értékőrző és értékte- teremtő hagyománnyá váltak az évzáró-évnyitó mun- kásőrgyűlések. Az új munkásőrök eskütételével, a jelképes fegyverátadással egy- gyé válik a testület életében a múlt, a jelen és a jövő. Elismeréssel szólt arról, hogy ez a törzsgyűlés gazdag számvetése a megyei pa- rancsnoks4gnak és annak közvetlen alegységeinek. Betöltötték hivatásukat, példát adtak a nagyobb közösségnek. Társadalmunk tagjai méltán tisztelik és becsülik a munkásőröket. A továbbiakban azt hangsúlyozta, bogy jövőnk biztos alapját csak a munka képezheti. Szólt arról is, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése megsokszorozza erőnket. Befejezésül azt emelte ki, hogy jó munkával, nagyobb fegyelemmel tudjuk csak céljainkat elérni. Ebben felbecsülhetetlen szerepük van a munkásőröknek. Helytállásukért tolmácsolta a megyei pártbizottság köszönetét. Az Internacionálé hangjai után színvonalas kultúrműsorral zárult a megyei törzsgyűlés. S. B. (Folytatás az 1. oldalról.) A Himnusz hangjai után Lázi Béla tanácselnök üdvözölte az ünnepi tanácsülés résztvevőit. Bejelentette, hogy a tanácsülésen a városi pártbizottság tagjai, a népfront és a KISZ városi bizottságának küldöttei, valamint a város üzemeinek, intézményeinek vezetői is részt vesznek. Hangsúlyozta, hogy a város történetében jeles dátum 1986. január elseje. A Magyar Népköztársaság ElBevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében köszöntötte Czinege Lajos Kunszentmárton dolgos lakosságát. Beszédében ezután arról az útról szólt, amely a történelemében gazdag településen a várossá váláshoz vezetett. — Méltán lehet büszke munkásmozgalmi múltjára is a település — mondotta. — A XIX. század osztályküzdelmeinek idején már hallatta hangját az itteni nép, s 1944 október elején, amikor a második ukrán front csapatai fölszabadították a vidéket, a lakosság azonnal megérezte és megértette az új világ nyújtotta lehetőségeket. Létrehozták Kunszent- mártonban a munkástanácsot, és 1944. október 9-én megalakították a Magyar Kommunista Párt helyi szervezeteiét. Történelem, tiszteletet parancsoló történelem már az is, hogy az elsők között alakították mee 1948. októberében, a kezdetben 75 katasztrális holdon gazdál(Ezután arról szólt, hogy 1986-tól városaink száma a főváros és az öt megyei jogú város mellett 119-re emelkedett. — Mindez közigazgatáspo- litikánk, ezen belül településfejlesztésünk olyan eredménye, amellyel lényegében megszűntek hazánkban a múltból örökölt városhiányos térségek. Ahhoz, hogy köz- igazgatásunk eredményesen segítse a korábbiaknál dinamikusabb társadalom- s gazdaságépítő munkánkat. az állami szervek közötti munkamegosztáson, a hatáskörök elrendezésén, a struktúrán is. a módszereken is változtatnunk kellett. Ez a korszerűsítés a kormányzati, a területi és a helyi szerveket egyaránt érintette, és ma is folyamatban van. A hatáskörök elrendezésénél jórészt érvényesítettük azt az elvünket, hogy az érdemi jogosítvány ott legyen, ahol az ügyeket, a körülményeket legjobban ismerik és ennek alapján a lehető legjobb döntéseket képesek meghoznöki Tanácsa 36/1985. számú határozatával elrendelte Sze- levény községnek Kunszent- mártonnal történő egyesítését Kunszentmárton néven és a helységnév meghagyásával a 37/1985. számú határozatával Kunszentmárton nagyközséget várossá nyilvánította Ezzel a helybeliek 90 éves vágya teljesült, hiszen 1895- ig Kunszentmártonnak városi rangja volt. Ezután lépett a szónoki emelvényre Czinege Lajos. kodó szocialista mezőgazda- sági üzemet. A Minisztertanács elnök- helyettese szólt arról is. hogyan fejlődött a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a helyi társadalom, hogyan teremtették meg a város haladó erői az iparosodó Kunszentmártoni. — Kunszentmárton úgv alakította ki az iparosítás útját, hogy igyekezett építeni a korabeli kismesteri hagyományokra. a hajdani fazekasok, szűcsök, szabók, takácsok. lakatosok, molnárok, téglagyáriak, a fejlődés soksok elemét tartalmazó tradícióira. Miután a város fejlődésének fontos állomásait Czinege Lajos fölelevenítette, kijelentette: — A jelentős fejlődés mellett is meglevő gondokból, a természetszerűleg növekvő igényekből egyaránt következik, hogy a várossá nyilvánítás nem jelent és nem enged megállást, pihenést. A városi ranggal nemcsak több és más típusú jog, hanem összetettebb és nagyobb súlyú felelősség is jár. ni. Napjainkra azt is elmondhatjuk, hogy tanácsi területen lényegében teliessé vált a hatáskörök, hatosáéi jogkörök városi-községi szintre helyezése. Czinege Lajos a tarvícsá munka részterületeinek fejlődésével, további feladataival is foglalkozott. Szólt a VII. ötéves terv legfontosabb céljairól, s arról, hogy a tanácsoknak is körültekintően kell a tervüket elkészíteniük. A helyi feladatok megvalósításához, az úi város sikeres jövőjének alakításához sok erőt és jó egészséget kívánt a kunszentmártoniaknak. Beszédét ígv fejezte be: — Amikor átnyújtom a város tanácselnökének, s általa az egész lakosságnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának városala- pitó oklevelét, kívánok sikeres. alkotó évtizedeket, ellövendő gazdag évszázadokat új városuknak: békét, boldogságot a Kunszentmárton- ban élőknek és a következő nemzedéknek! A megyei pártbizottság és megyei tanács köszöntőjét Mohácsi Ottó tolmácsolta Köszöntések és kitüntetés sk Lázi Béla. a város tanácsának elnöke válaszbeszédében az egész lakosság nevében mondott köszönetét a városi rangra emelésben megnyilvánuló bizalomért és megtiszteltetésért. Az ünnepi tanácsülés dobszóval, énekkel folytatódott. Kunszentmárton 1131 úttörője, kisdobosa nevében piros nyak- kéndős úttörők szóltak először a megilletődött hallgatósághoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága és a megyei tanács nevében Mohácsi Ottó megyei tanácselnök köszöntötte a megye kilencedik városát. Szolnok megye városai nevében Búzás Sándor, a Jászberényi Városi Tanács elnöke hozott üdvözletét, s a herényiek nevében átadta dr. Czuczi Mihály tanácselnökhelyettesnek Lehel kürtje hiteles másolatát. A Hazafias Népfront helyi bizottsága nevében Szamecz Béla, a város üzemei, intézményei megbízásából Kakuk Mihály a város környéki tanácsok köszöntőjével Molnár Bálint öcsödi tanácselnök szólt az ünneplőkhöz. A várossá fejlesztés önzetlen társadalmi munkásai közül a Szelevény községért, valamint a Kunszentmárton nagyközségért díjjal tüntették ki Dávid Gézát, Dóba Lászlónét. Kocsis Istvánt, és a Debreceni Postaigazgatóság kunszentmártoni hivatalának dolgozóit. A tanácsülés után Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes és a kíséretében levő megyei vezetők a főutcán végigsétáltak a Körös-partig. Czinege Lajos útközben meg- megállt, kezet fogott idősebbekkel. ismerkedett fiatalok- keil» A helytörténeti múzeumban és a művelődési központban két kiállítás nyílt a nevezetes napon. A Hármas- Körös-parti városban ma folytatódik az ünnepségsorozat — si — Fotó: T. K. L. Ab ünnepi tanácsülés részt Tevői A várossá válás útja KorazsrffeOdO közigazgatás
