Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

1986. FEBRUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdte munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) egymással, és az egyenjogú­ság, a kölcsönös előnyök alapján együttműködjünk — de csak ezen az alapon. 4. A világ viharosan vál­tozik, és senkinek sincs ereje ahhoz, hogy meg­őrizze az örök status quó-t. A világ sok tucat államból áll, s mindegyiküknek meg­vannak a maguk teljesen törvényes érdekei. Kivétel nélkül mindannyiuk előtt alapvető jelentőségű feladat áll: látva a társadalmi, a politikai és az ideológiai el­lentéteket, el kell sajátíta- niok azt a tudományt és művészetet, hogy a nemzet­közi küzdőtéren mérsékelt és belátó magatartást tanúsít­sanak, civilizáltan, vagyis a korrekt nemzetközi érintke­zés és együttműködés kere­tében éljenek. De ahhoz, hogy ezt az együttműködést tág térségekre terjesszük ki, szükség van a nemzetközi gazdasági biztonság átfogó rendszerére. Tudomásul kell venni: a fegyverkezési hajszát, akár­csak a nukleáris háborút, nem lehet megnyerni. E haj­sza kiterjesztése a világűr­re felgyorsítja a nukleáris fegyverzet felhalmozásának egyébként is kritikusan gyors ütemét. A helyzet olyan jel­leget ölthet, amikor már nem függ a politikusok aka­ratától, hanem a technika, a katonai logika fogságába ke­rül. Vagyis nemcsak az atomfiltoorú, hanem annak Gorbacsov bejelentette: tegnapelőtt Reagan elnöktől választ kaptunk január 15-i nyilatkozatunkra, s az ame­rikai fél a genfi tárgyalá­sokon ip hozzálátott elkép­zeléseinek részletesebb kifej­téséhez. Természetesen fi­gyelmesen tanulmányo­zunk mindent, amit az amerikaiak előterjeszte­nek e kérdéseikről. De mivel a választ a szó szoros értelmében a kongresszus megnyitásának előestéjén kaptuk, feltételezzük, hogy az, amerikai kormányzat va­lószínűleg már erről a fó­rumról értesülni kíván, mi­ként ítéljük meg az ameri­kai álláspontot. Azt már azonnal megmondhatom: az elnök levele nem ad alapot arra. hogy bármilyen vál­toztatást is eszközöljünk a nemzetköri helyzet értékelé­sében, amelyet még az üze­net kézhez vétele előtt a kongresszusi beszámolóban megfogalmaztunk. Gorba­csov rámutatott: az ameri­kai válaszban megfogalma­zódnak bizonyos reménykel­tő megítélésék, de a pozitív kijelentések elvesznek a kü­lönböző fajta „kikötések” és „feltételek” között, amelyek gyakorlatilag megakadályoz­zák a leszerelés alapvető kérdéseinek megoldását Egyszóval: az éppencsak kézhez kapott dokumentum­ban nehéz felfedezni őszin­teséget az amerikai vezetés részéről a nukleáris fenye­getés felszámolása alapvető előkészítése, a katonai fö­lényre való törekvés sem hozhat politikai hasznot sen­kinek. Mihail Gorbacsov emlé­keztetett a legutóbbi idők szovjet békekezdeményezé­seire, arra, hogy a Szovjet­unió igyekezett új lendüle­tet adni a különböző tárgya­lássorozatoknak. Rámuta­tott, hogy az idén január 15- én közzétett szovjet nyilat­kozat célja a világ biztonsá­gának védelme a nukleáris­kozmikus érában. A Szovjet­unió kitartóan törekedni fog ennek a programnak a meg­valósítására, amit a követ­kező években külpolitikája központi elemének tekint. E kezdeményezések betűjelével és szellemével szigorú össz­hangban áll a Szovjetunió katonai doktrínája is, amely egyértelműen védelmi jelle­gű. A Szovjetunió meggyő- ződéses ellenzője a nukleá­ris háborúnak. Ennek kap­csán ismételten rámutatott a „csillagháborúval” kapcso­latos szovjet álláspontra. A dolgok állása azzal fenyeget — mondotta —, hogy ez a folyamat visszafordíthatat­lanná válik. Nagy szükség van ama, hogy amíg nem ké­ső, valós megoldást talál­junk, amely garantálná, hogy a fegyverkezési hajsza nem terjed át a világűrre. Az ennek útjában álló aka­dály leküzdését nagy mér­tékben elősegítené, ha lé­nyegesen csökkenteni lehet­ne a nukleáris fegyvertárat. A Szovjetunió kész lépést tenni ebbe az irányba. problémáinak gyakorlati megoldására. Gorbacsov ezek után rá­mutatott, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a szomszédaihoz fűződő kap­csolatainak, egyikkel szem­ben sincs területi követelé­se, egyiket sem fenyegeti. Az előadó külön kiemelte Európa jelentőségét az SZKP külpolitikai tevékenységé­ben. Rámutatott a helsinki folyamat továbbvitelének, a nukleáris és hagyományos fegyverzet radikális csök­kentésének fontosságára. Aláhúzta az ázsiai és a csendes-óceáni térség fon­tosságát is, majd kiemelte: a Szovjetunió arra törekszik, hogy közös erővel keressék a kiutat a bolygónk különbö­ző forrongó pontján meglé­vő konfliktushelyzetek megoldására. Mihail Gorbacsov a követ­kezőkben azt hangoztatta, hogy a béke és a társadalmi haladás sorsa minden ko­rábbinál szorosabban össze­függ a szocializmus világ- rendszere gazdasági és po­litikai fejlődésének dina­mizmusával. Meg vagyunk győződve arról — mondotta —, hogy a szocializmus ké­pes megoldani legbonyolul­tabb feladatait is. Ehhez rendkívül fontos, hogy aktí­vabb legyen az együttmű­ködés, amely nem egyszerű­en teljesítképességeink összeadása, hanem megsok­szorozása. A kormányon lévő kommunista pártok közös fellépése továbbra is a po­litikai együttműködés mag­va. Sorbacsov méltatta a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításának, a KGST-országok tudomá­nyos—műszaki haladása komplex programja elfo­gadásának, a szocialista or­szágok népei közötti kapcso­latok szélesítésének jelentő­A kommunista mozga­lomról szólva azt a véle­ményét hangoztatta, hogy a mozgalom egységét az osz­tályszolidaritás, a közös cé­lokért vívott harc, az összes testvéri párt egyenjogú együttműködésével lehet és kell megteremteni. Hangoz­tatta az SZKP változatlan szolidaritását a nemzeti függetlenségért, a társadal­mi haladásért küzdő erők­kel. Mihail Gorbacsov beszédé­ben kifejtette egy mindent átfogó nemzetközi biztonsá­gi rendszer elvi alapjait, amelyeket katonai, politikai, gazdasági és humanitárius téren egyaránt meg kell te­remteni. Az SZKP KB főtitkára be­szédének további részében "ámutatott az új szövegezésű pártprogram létrehozásának körülményeire, jelentősé­gére, majd felhívta a fi­gyelmet, hogy a pártszerve­zeteknek új módon kell dol- gozniok, növelve szerepüket és jelentőségüket a szocialis­ta építőmunkában. Mihail Gorbacsov előadói beszédét követően Genna- gyij Srizov, az SZKP Köz­ponti Revíziós Bizottságá­nak elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Mél­tatta azt a nagyszabású munkát, amely a beszámolá­si időszakban a szocialista demokrácia további erősíté­se és fejlesztése érdekében folyt. Gondos ellenőrzés kí­sérte a dolgozók leveleinek és beadványainak feldolgo­zását az SZKP KB osztálya­in. öt esztendő leforgása alatt ezekhez az osztályok­hoz több mint három és fél millió levél futott be, s a ségét. Az SZKP az összes kommunista párttal, a szo­cialista világrendszer vala­mennyi államával becsületes, nyílt kapcsolatokat kíván te­remteni, és a velük való elv­társi véleménycseréért száll síkra. Ennek kapcsán elégedettséggel beszélt a Szovjetunió és Kína kapcso­latainak bizonyos mérvű ja­vulásáról. Ennek kapcsán rámutatott a pártszervezetek munkájá­ban kiemelkedő pozitív ta­pasztalatokra, s élesen bí­rálta a pántmunika gyengesé­geit, formális vonásait, a kádermunka fogyatékossága­it. Nagy hangsúlyt helyezett az ideológiai munkára, rá­mutatva arra a követelmény­re. hogy erősödjön az ideoló­gia kapcsolata az élettel és gazdagodjék az emberek szellemi világa. Felhívta a figyelmet a burzsoá ideoló­gia elleni harc fontosságá­ra. Sorra vette az ideoló­giai munka eszközeinek fel­adatait, megfogalmazva a velük szemben támasztott növekvő követelményeket. Mihail Gorbacsov előadói beszédét befejezve rámuta­tott hogy a társad almi-gaz­dasági haladás meggyorsítá­sának irányvonala reális, mert marxista—leninista alapokra épül és megfelel az egész szovjet nép érdekei­nek, történelmi törekvései­nek. Központi Bizottság fogadó irodáján mintegy 120 ezer ember ügyét intézték. Gennagyij Srizov megem­lékezett arról is, hogy az SZKP Központi Revíziós Bi­zottsága szoros kapcsolatokat tartott fenn a testvérpártok revíziós és ellenőrző bizott­ságaival, s a tapasztalatcse­re kölcsönösen hasznosnak bizonyult. A bizottság elnöke vége­zetül emlékeztetett arra, hogy a Központi Revíziós Bi­zottság jelenleg érvényes szabályzatát több mint hat évtizeddel ezelőtt hagyták jóvá, ezért a pártkongresszus küldöttei elé terjesztették egy új szabályzat tervezetét. Koszorézás a Lenin- mauzóleumnál Tegnap Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai, a szövetségi köztársasá­gok kommunista pártjai köz­ponti bizottságainak első tit­kárai, valamint a pártkong­resszus elnökségének más tagjai, a határterületi és te­rületi pártbizottságok első titkárai felkeresték a Lenin- mauzóleumot és ott koszorút helyeztek el. A koszorú sza­lagján ez a felirat volt ol­vasható: „Vlagyimir Ujics Leninnek —az SZKP XXVII. kongresszusának küldöttei­től”. Újságírók és fotóriporterek a kongresszusi sajtóközpontban Fontos a helsinki folyamat továbbvitele A revíziós bizottság jelentése A pártszervezeteknek új módon kell dolgozniuk Szézhüszmllllós hItallal Technológiai rekonstrukció a Tisza Cipőgyárban Megkezdődött a VII. öt­éves tervidőszakra előirány­zott nagyszabású technoló­giai rekonstrukció az or­szág legnagyobb cipőipari vállalatánál, a Martfűi Ti­sza Cipőgyárban. Az évente 10 millió párnál több lábbe­lit gyártó, és Európa szá­mos országába, sőt a tenge­ren túlra is exportáló vál­lalat a tervidőszakban je­lentős termékmódosítást, szerkezeti változást hajt végre. A hagyományos ci­pők mellett — a külpiac igé­nyei alapján — a minőségi cipőgyártást fejleszti. A ter­mékváltáshoz a meglévő termelő berendezések jóré­sze már nem alkalmas, újak beszerzésére van szükség. A technológiai beruházásokra — öt évre — félmilliárd fo­rintot irányoztak elő. A Ma­gyar Nemzeti Bank és a Külkereskedelmi Miniszté­rium a rekonstrukcióhoz 120 millió forint hitelt máris en­gedélyezett, 1903-ig való visszatérítéssel, tehát elő­nyös feltételek mellett. A hitelből, illetve a vál­lalat saját forrásából a for­natalpgyártást, valamint a cipőipari technológiát kor­szerűsítik elsősorban. Az NSZK-ból vásárolt modern, automatizált stop-motoros, szélvágóval felszerelt tűző­gépeket állítanak a terme­lésbe. Az új gépekkel komp­lett tűződéket rendeznek be, az ott felszabaduló régebbi gépeket pedig a kooperációs üzemeknek adják át. Az olasz fröccsöntőgépekkel esztétikus, kétszínű talpak, továbbá új sarkok és talptí­pusok állíthatók elő igen termelékenyen. A nagy ener­giafogyasztó és környezet- szennyező etázs-gépeiket is korszerűekre cserélik fel, eh­hez Csehszlovákiából is kaptak ajánlatokat Az új technológiai berendezések folyamatosan érkeznek a gyárba, az elsők üzembeál­lítására még az év közepén sor kerül. A jövő évtől évente 2—2,5 millió pár ma­gasabb értékű, minőségi ut­cai és sportcipőket gyárt­hatnak tőkés exportra, és legalább 2 millió dollárral növelhetik az évi bevételt. A múlt évben faipari melléküzemágat alapított a Tisza*fllyi Béke-Barátság Tsz. Az Idén mintegy 4 millió forintos be­vétellel számolnak TKL CNC-vezérlésű esztergagép a Járműjavítóban (Tudósítónktól) Január második felében a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzemében is megjelent a korszerűbb forgácsolási technológiát képviselő szer­számgép egy CNC-vezérlésű esztergagép. Az üzem már hosszú ideje tervezi a kor­szerű forgácsoló technológia bevezetését, az anyagi lehe­tőségek azonban akadályoz­ták ezt a fejlesztést, míg­nem tavaly olyan anyagi forrás adódott, ami lehető­vé tette a régi álom megva­lósítását. c A beruházás előkészítése­kor első lépésként a meg­munkálni kívánt alkatrész­féleségek listáját kellett ösz- szeállítani. Ezek támpont­ként szolgáltak a megfelelő gép nagyságának és típus­családjának kiválasztásához. A lehetőségek és a kívánal­mak egyeztetése után a vá­lasztás egy — SZIM gyárt­mányú — EEN 320 típusú, CNC-vezérlésű csúcseszter­gagépre esett. A gép beszerzésével pár­huzamosan a kezelés techno- lógusi feladataival megbí­zott dolgozókat a SZIM-ben szervezett tanfolyamra küld­ték. Az üzembehelyezés ótá eltelt időszak a gép kezelé­séhez szükséges ismeretek gyakorlati elsajátításába szolgált, tarkítva az ilyenkor rendszerint jelentkező kez­deti üzemelési zavarokkal. A termelésbe való fokoza­tos bevonás egyértelműen bizonyította a megmunkáló gép termelékenységét a ha­gyományos esztergagéphez viszonyítva. A betanulási időszak ellenére is, az adott alkatrészek elkészítése lé­nyegesen rövidebb időt igé­nyelt, mint a hagyományos megmunkálásra megállapí­tott normaidő. A gyártás so­rán még gondot okoz a nem megfelelő minőségű forgá­csolószerszám használata, a közeljövőben azonban eb­ben is kedvező változás vár­ható. Az új megmunkálógép be­szerzésének célja természe­tesen nemcsak a technoló­gia korszerűsítése volt, ha­nem a termelékenység nö­velése is. A teljes beüzeme­lés után, a hagyományos gé­pekhez viszonyítva várható­an egyharmadával emelke­dik a termelékenység, és ez jelentősen hozzájárul a for­gácsoló kapacitás bővítésé­hez. (hamar) Kádár János, Gnstáv Busák és Erich Honecker az SZKP XXVII. kongresszusán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents