Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXVU. évf. 48. sz„ 1986. febr. 26., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Már fújják a pipát A iává képernyője előtt Edzés munkaidő után Közei hatezer elsőst várnak az Iskolák Megkezdte munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Mihail Gorbacsov főtitkár előadói beszéde Tegnap moszkvai idő szerint 10.00 órakor a Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa A kongresszust Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. A főtitkár megnyitó szavai után meg­választották a kongresszus vezető szerveit. A delegátusok jóváhagyták a kong­resszus napirendjét: — Az SZKP KB beszámolóját, a párt új szövegezésű programját és a módosított szervezeti szabályzatot tartalmazó politikai beszámolót Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra terjeszti elő. — A Szovjetunió társadalmi és gaz­dasági fejlesztésének a következő öt évre és a 2000-ig terjedő időszakra ér­vényes fő irányairól Nyikolaj Rizskov az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke tart beszámolót. — Az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának beszámolóját Gennagyij Szizov, a testület elnöke terjeszti elő. Az SZKP XXVII. kongresszusának kedd délelőtti nyitóülésén elfogadták azt a javaslatot, hogy „Az SZKP Köz­ponti Bizottságának beszámolója és a párt feladatai”, „Az SZKP új szövege­zésű programja” és „Az SZKP szerve­zeti szabályzatának módosítása” jel­zésű napirendi pontokról nem hang­zik el külön-külön beszámoló, hanem azok lényegét az SZKP Központi Bi­zottságának a XXVII. pártkongresz- szus elé terjesztett politikai beszámo­lója tartalmazza. A napirend elfogadása után Mihail Gorbacsov lépett az emelvényre, s megkezdte előadói beszédét. mákhoz, a nemzeti felsza­badító mozgalmakhoz, sok állam újjászületéséhez és új 'államok tucatjainak létre­jöttéhez. A beszámoló emlékeztet rá, hogy a társadalmi hala­dás kifejeződésre jut a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom fejlődésében, korunk új demokratikus tö­megmozgalmainak, köztük a háború- és atom fegyver-elle­nes mozgalmaknak a kibon­takozásában. Az emberiség haladása közvetlen kapcsolatban áll a tudományos-műszaki forra­dalommal is. Ez a forrada­lom századunk utolsó negye­dében az ember anyagi és szellemi lehetőségeinek ha­talmas mértékű gyarapodá­son minden élőlényt a Föl­dön. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban rámutatott: a szocializmus rendelkezik minden szükségessel ahhoz, hogy a modem tudományt és technikát az emberek szol­gálatába állítsa. Helytelen lenne azonban azt feltéte­lezni, hogy a tudományos- technikai forradalom nem állítja problémák elé a szo­cialista társadalmat is. A tudományos-technikai hala­dás természetesen nem vál­toztathatja meg a társadal­mi fejlődés törvényeit, tár­sadalmi lényegét és tartal­mát, óriási hatással van vi­szont a világban végbemenő összes folyamatokra, azok ellentmondásaira. Előadói beszédének beve­zetőjében kiemelte, hogy a kongresszus olyan időszak­ban ült össze, amikor éles fordulat figyelhető meg az ország és az egész válóé éle­tében. A feladat széles körű: lenini módon át kell gon­dolnunk az átélt időszakot, realista, minden szempont­ból mérleglelt cselekvési programot kell kidolgoz­nunk. A kongresszusnak meg kell vitatnia és el kell fo­gadnia az SZKP új szövege­zésű programját, a párt szervezeti szabályzatában végrehajtandó módosításo­kat, a népgazdaság fejlesz­tésének fő irányait a követ­kező ötéves tervidőszakra és hosszabb távra. Arról van szó, miként lép a Szovjet­unió a XXI. századiba, mi­lyenek lesznek a szocializ­mus pozíciói, és milyen lesz a róla alkotott kép a nem­zetközi színtéren, milyen lesz az emberiség holnapja. A párt jelenlegi program­jának elfogadása óta a szov­jet társadalom messze elő­rehaladt fejlődésének út­ján — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Lényegében új­jáépítettük az egész orszá­got. Utat nyitottunk az em­beriség számára a világűrbe. (Biztosítottuk a katonai-ha­dászati egyensúlyt, amely lényeglesen korlátozza az imperializmus agresszív ter­veit és a nukleáris háború kirobbantásával kapcsolatos lehetőségeit. A főtitkár a továbbiak­ban arról beszélt, hogy az SZKP vezetése, megfelelően értékelve az elért eredmé­nyeket. kötelességének tart­ja becsületesen és nyíltan szólni a párt és a nép előtt a politikai és a gyakorlati munkában elkövetett hibák­ról. a gazdaságban és a tár­sadalmi-szellemi szférában mutatkozó kedvezőtlen ten­denciákról és e jelenségek okairól. A korábbi években kiala­kult helyzet változásokat követelt, de a központi és a helyi szervekben is sajátos gondolkodás kerekedett fe­lül; javítgatni a dolgokon, anélkül, hogy bármin is iga­zán változtatnának. Gorbacsov részletesen A küldöttek tapssal köszöntik a kongresszus elnökségét szólt arról, hogy nemcsak a belső ügyekben alakult ki fordulatot igénylő helyzet. Ugyanez érvényes a kül- ügyekre is. Az imperializmus által megindított fegyverkezési hajsza azt eredményezte, hogy a világpolitikában a XX. század végére felvető­dött a kérdés: megszabadul­hat-e az emberiség a nukle­áris veszélytől, vagy a nuk­leáris konfliktus valószínű­ségét növelő konfrontóciós politika kerekedik felül. A párt teljes mértékben tudatában van az országon belül és a nemzetközi szín­téren kialakult gyökeresen új helyzetnek, a haza sor­sa iránti felelősségének, és eltökélt szándéka végrehaj­tani a szükséges változtatá­sokat. A politikai beszámoló el­ső fejezete behatóan foglal­kozik világunk néhány alap­vető irányzatával és ellent­mondásával.. Korunkban a haladás jog­gal azonosítható a szocializ­mussal — mutatott rá Miha­il Gorbacsov. A világszoci­alizmus hatalmas nemzet­közi formáció, amely fejlett gazdaságra, biztos tudomá­nyos alapra, megbízható ka­tonai potenciálra támaszko­dik. Felöleli az emberiség több mint egyharmadát, olyan országok és népek tu­catjait. amelyek az ember és a társadalom szellemi és erkölcsi erejének maradék­talan kibontakoztatása útján haladnak. Üj, a társadalmi igazságosság elvein alapuló életforma teremtődött, amelyben nincsenek sem el­nyomók, sem elnyomottak, sem kizsákmányolok. sem kizsákmányoltak, ahol a ha­talom a népé. A szocializ­mus az egész emberiség előtt nyitva álló reális lehetőség, a jövőbe mutató példa. A társadalmi haladás szo­rosan ‘kapcsolódik a gyar­matosítás elleni forradal­Mlhail Gorbacsov beszédét mondja sát indította el. Ezék a le­hetőségek azonban kettős természetűek. Az emberiség itermelőerejének minőségi ugrását követhetjük figye­lemmel. De a pusztító esz­közök fejlődésében, a had­ügyben végbement minőségi ugrás a történelem során el­ső alkalommal „felruházta” az embert azzal a fizikai le­hetőséggel is, hogy elpusztít­Az emberiség sorsa szem­pontjából az első és legfon­tosabb ellentmondáscsoport a két rendszer, a két társa­dalmi formáció közötti kap­csolatokkal függ össze. A totális konfrontáció, a kjatonai szembenállás poli­tikájának nincs jövője — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. A tettek mutatják majd meg, hogy Washing­ton mikor és milyen mér­tékben ébred tudatára en­nek. Készek vagyunk min­dent megtenni, ami tőlünk függ, azért, hogy a nemzet­közi helyzetet gyökeresen megjavítsuk. A szocializmus­nak ehhez nem kell lemon­dania sem elveiről, sem esz­méiről. A szocializmus vál­tozatlanul a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­ért lépett és lép fel. A szocializmus — az im­perializmustól eltérően __ s aját akaratéiból soha nem kötötte jövőjét a nemzet­közi problémák háborús úton történő megoldásához. Már Lenin rámutatott arra, hogy megengedhetetlen és haszontalan kívülről szítani forradalmakat, különösen katonai eszközökkel, s ez a Szovjetuniónak ma is szilárd meggyőződése. Azok a prob­lémák és válságok, amelye­ket a kapitalista világ él át, belülről fakadnak és tör­vényszerű következni é nyei a feloldhatatlan belső ellent­mondásoknak. Az állítólagos szovjet vagy éppen kommunista fenyege­tésről szóló, gyakran han­goztatott mítosz csupán a fegyverkezési hajsza és az imperializmus agresszivitá­sának igazolását szolgálja. Egyre világosabbá válik azonban, hogy a hadiösvé­nyen nem lehet ésszerű meg­oldásokra jutni. Amikor a világon ilyen hatalmas mennyiségű nukleáris fegy­ver halmozódott fel, leg­főbb ideje gyakorlati lépése­ket tenni annak érdekében, hogy az emberiség ne egyen­súlyozzon a háború szakadé­kénak szélén, s legfőbb ide­je az elrettentés egyensúlyá­tól eljutni a két világrend- szerhez tartozó államok kö­zötti kapcsolatok normális, civilizált formáihoz. Mihail Gorbacsov részle­tesen elemezte a kapitaliz­mus ellentmondásait, ame­lyek az egyes országokon be­lül, valamint a kapitaliz­mus országai között, illetve a kapitalista és a fejlődő or­szágok között gazdasági, po­litikai téren jelentkeznek. Emlékeztetett azokra a problémákra. amelyeknek megoldása az egész emberi­ség feladata — például a környezetvédelem kérdéseire —i, s hangsúlyozta: e prob­lémákat nem oldhatja meg egyetlen állam vagy állam­csoport. hanem a legszéle­sebb együttműködésre, az ál­lamok többségének konst­ruktív kölcsönös együtt­működésére van szükség. Nemzetközi kérdésekről szólva rámutatott, hogy az Egyesült Államok vezető kö­rei nyilvánvalóan elvesztik valóságérzetüket a jelenlegi bonyolult történelmi idő­szakban. Az agresszív ma­gatartás, a politika és a gon­dolkodás fokozódó militari- zálása, a mások érdekeinek figyelmen kívül hagyása el­kerülhetetlenül az amerikai imperializmus elszigetelődé­séhez vezet. A történelem, a társadal­mi fejlődés egyre inkább megköveteli, hogy lefektes­sük az államok és népek kö­zötti, egész világra kiterje­dő konstruktív, alkotó NV (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents