Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
1986. FEBRUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szabó Ágnes grafikusművész munkáiból kiállítás nyílt Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthon nagytermében. A tárlatot március 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők Ni tud többet a Szovjetunióról ? Kunhegyesi szakmunkástanulók az elsó helyen A szakmunkástanulók számára is megrendezték a hét végén a Ki tud többéit a Szovjetunióról? vetélkedő megyei döntőjét. A hat, egyenként négytagú (csapat közül a Kunhegyesi Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet tanulói szerezték meg az első helyet, egyúttal az országos elődöntőn való részvétel jogát. Magyar—szívlel újságírói „kerékasztal” A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Szovjet Újságíró Szövetség együttműködésének keretéiben február 17. és 24. között magyar és szovjet vezető külpolitikai újságírók ke- rekasztal-értekezletet tartottak Budapesten a külpolitikai újságírás aktuális kérdéseiről. Műgyűjtők klubjaß pódiumműsorok Gazdag program a következő évre A Szolnoki Galéria Barát! Körének tervei Magyar részvétel a Phobos űrprogramban Űjabb űrkutatási feladatra készülnek a Vega-program- toan részt vevő országok. A Mars holdjának vizsgálatára több szocialista és néhány tőkés ország űrkutatási intézete nemzetközi összefogással Phobos néven 1988-ban két űrszondát indít a világűrbe. Az űrkutatási programot előkészítő munkában több magyar kutató mérnök és fizikus is részt vesz, elsősorban a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársai. Magyar szakemberek hangolják össze az űrszondákon elhelyezendő bolygóközi plazmamérő rendszerek tervezését. Az előkészületek során a magyar szakemberek részt vesznek a Mars holdjára leszálló mintavevő és analizáló egység tervezéséiben és építésében, s bekapcsolódnak majd a mérések adatainak tudományos feldolgozásába is. A művészetek és a közönség kapcsolatának erősítését, a közművelődés és ismeretterjesztés színvonalának emelését, a kultúra iránti igény növelését segíti elő a Szolnoki Galéria Baráti Köre. Az egyesület elmúlt évi tevékenységéről és az 1986-os terveiről tanácskozott nemrégiben a kör közgyűlése. A művészetpártoló tevékenységben egyre nagyobb számban vesznek részt az egyéni és pártoló tagságon Jkfivül üzemiek, 'termelőszövetkezetek, szocialista brigádok és kollektívák. Az öt művészeti tagozat — a múzeumi, közművelődési, irodalmi-zenei, a színházbaráti kör, valamint a képtárszervező bizottság mindegyike jelentős részt vállal az ünnepi könyvhét, a képzőművészeti világhét, a zenei világnap, a költészet napja és más országos jelentőségű kulturális események helyi műsorainak megrendezésében. A képzőművészeti rövidfilmszemle társadalmi zsűrije is az egyesület tagságából kerül ki. Az önálló rendezvények közül a heti klubfoglalkozások, a képzőművészeti és irodalmi szabadegyetemek és a Tájak—korok—múzeumok mozgalomhoz kapcsolódó kirándulások a legnépszerűbbek. A kört tárlatlátogatásokra. képzőművészeti kiállításokra, az alkotókkal való találkozásra szervezi, mozgósítja tagjait. Támogatja kiadványok, albumok, megjelenését, jelentős propagandatevékenységet fejt ki a szolnoki állandó képtár megteremtéséért. Közös munkával megalapozott kapcsolatokat épített ki más kulturális, közművelődési tevékenységet folytató intézményekkel, köztük a Szigligeti Színházzal, és a Szolnoki Művészteleppel. Programjain nemcsak az idősebb korosztály részvételére számít; a művelődés iránti igény felkeltése érdekében önálló ifjúsági előadásokat is szervez. A baráti kör terveiben — a hagyományos tevékenységék megtartása mellett — szerepel a műgyűjtők klubjának létrehozása is. A galéria épületében hangversenyeket, pódiumműsorokat rendeznek. Nagyobb részt vállalnak a fiatal művészek munkáinak megismertetésében, bemutatásában; az egyes kiállítások megnyitóit irodalmi, zenei műsorokkal igyekeznek színesebbé tenni. Ez évben az egyesület vezetőségében személyi változások is történtek. Az irodalmi-zenei tagozat vezetésével Horváth Károlyt, a megyei könyvtár igazgatóját, a színházbaráti tagozat vezetésével Varga Béla előadó- művészt bízták meg. — bju — Hangversenysorozat, rádió- és tévéműsor, emléktábla - avatás Ünnepi megemlékezések Réoz Aladár szUletéaónok WO. évfordulóján Hangversenyekkel, az életét és munkásságát felidéző rádió- és televízióműsorokkal emlékeznek a közeli napokban a 100 esztendeje született Rácz Aladárra. A Kossuth-díjjal, Érdemes és Kiváló Művész címmel kitüntetett muzsikus, a virtuóz technikájáról világszerte híres cimbalomművész, zeneszerző és főiskolai tanár születésének centenáriumán — február 28-án — Budapesten, a XII. kerület róla elnevezett utcájában, egykori lakóháza falán emléktáblát helyeznek el a magyar zenei élet képviselői. A Zeneakadémián — ahol 1938-tóü két évtizeden keresztül, haláláig tanította az új muzsikusnemzedéket hangszerének szeretettre és sajátos technikájának műhelytitkaira — jubileumi hangversenysorozatot rendeznek neves hazai cimbalomművészek közreműködésével. A koncerteken Szeve- rényi Ilona és Vékony Ildikó, valamint Fábián Márta és Szaikály Ágnes klasszikus és modern szerzők műveiből összeállított műsorát hallgathatja a közönség. Rácz Aladárra emlékeznek a Bartók Béla Emlékházban is három egymást követő estén. Február 27-én egykori Rácz-tanítványok — Tóth Elek, Gerencsér Ferenc és Szalay József — adnak koncertet. Február 28-án és március 1-én a legfiatalabb muzsikusnemzedék, az Állami Zeneiskolák, a Bartók Béla /feneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző tagozata cimbalmos növendékei lépnek fel, Szeverényi Ilona, Vékony Ildikó. Fábián Márta és Sza- kály Ágnes társaságéiban. Az emlékműsorban — amelynek vendége lesz Rácz A ládámé is — Bónis Ferenc zenetörténész beszélget az egykori tanítványokkal és a növendékekkel. A rádióban február 27-én, a televízióban március 2-án sugároznak összeállítást a muzsikus életéről és munkásságáról. Ezeknek alapja az az 1953-as felvétel, amelyet az emlékeit felidéző művésszel Bónis Ferenc készített. A gazdag zenei illusztráció mellett a televízió felkereste azokat a kor- társakat, helyszíneket, akik és amelyek nyomán kibontakozik a sokoldalú művész portréja. Szolnok Megyei Fórum Módszertani és információs kiadvány — Tallózás a második kötetben Szolnok Megyei Fórum címmel megjelent a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ információs és módszertani kiadványsorozatának a második kötete. A százötven oldalas mű ismerteti a közművelődés jól bevált gyakorlati módszereit, tájékoztatást ad a népszerű rendezvénysorozatokról. az irodalom, a zeneművészet, a tudomány eredményeit népszerűsítő programokról. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ rendezvényei ■közül az égyik legnépszerűbb sorozat a természeti és zenei ismereteket nyújtó Játék a csillagképekkel című program, a Hangmozaik című technikai kísérletek, a Játék a képekkel és a fonotéka zenei programjai. A népsze- szerű rendezvények közé tartozik a rövidfilmkoktél, a kamarakiállítások, továbbá a hagyományos játékokat kiegészítő videojátékok. A technika iránt érdeklődők részt vehetnek a számítógépes játékdélutánokon. Megalakult a számítógépkedvelők köre, ahol elsősorban a középiskolások népes tábora ismerkedik a kibernetika tudományával, a személyi számítógépek alkalmazásával. A megye egyéb területei, főleg az idegenforgalmi körzetek is bővelkednek kulturális, művészeti eseményekben. A kiskörei vízlépcső tározójának körzetében ezreket vonz az Abádszalóki nyár kulturális és művészeti eseménysorozata, a jászberényi népmű- vésaeti, a tiszafüredi halasnapok rendezvényei. A kiadvány ismertetést ad és módszereket nyújt a fiatalok nyári közművelődési táborozásaihoz. Áttekintést ad a mezőtúri képzőművészeti alkotótelepről, a művelődési intézmények külföldi test- vérkapcsoldtairól. Történeti ismereteket nyújt a szocialista kultúra kialakulásáról, közreadja a népművelők gyakorlati tapasztalatait. Szín és mozgalmasság Sumlko Magaoka zongoraestje Élénk érdeklődés fogadta Szolnokon a japán művésznő önálló estjét, melyet a műsorválasztás alapján romantikus jelzővel illethetünk. Beethovent ugyan a zenei klasszicizmus betetőző mestereként tartjuk számon, de késői műveiben — melyek közül a Hat bagatell és az Appassionata szerepelt műsoron — megőrizve a klasszikus formakeretet, a zenei anyagban és annak kezelésében feltűnően romantikus elveket, módszereket előlegez a szerző. Az Appassionata (1804—1806) a zongorairodalom egyik leggrandiózusabb szonátája, mely szenvedélyes és végletes hangjával új korszakot jelez a zongoramuzsika történetében. Schumann ízig-vérig romantikus lendületű a-mol! Szonátájával és Chopin Desz-dúr noktürnjével folytatódott majd Chopin legjelentékenyebb és legnehezebb művével, a Polonéz-fan- táziával zárult a romantikus körkép. Sumiko Nagao- ka technikailag természetesként ható virtuozitással uralta a darabokat. Az instrumentum kínálta hangzáslehetőségek a tónus telt- ségében és a sokrétű dinamikai árnyalásban teljesedtek ki, a művek megformálása pedig magától értetődőnek tűnt, ami a zenei nyelv anyanyelvi szintű értésével volt egyenlő. A temperamentum, a zenét állandóan továbbvinni akaró, folyvást előrefúródó lendület és erőteljes billentés jellemezte zongorahangját. A hangszer énekeltetése a sok, de differenciált pedálozás révén a hurok szabad zengetésével párosult. Mi teremtett egységes atmoszférát ezen az estén? A négy műben melyek azok a közös elemek, amelyekre ráirányította figyelmünket az előadó? A választott művek bővelkedtek ellentétes karakterek hirtelen szembeállításában, éles kontrasztokban, meglepetés-elemekben, fény-árnyék játékban. Ez az alapjellegzetesség emelkedett a műveket sőt a teljes hangversenyt meghatározó formáló elemmé az öröm, a lendület alakját öltve; s egyúttal elhalványítva a küzdelemmel járó komorabb színeket, s tompítva a drámai feszültségeket. Így az interpretáció a zeneileg magas színvonal ellenére is — a szonátákban rejlő drámai lehetőségek egy részével adós maradt. Kvalitásait viszont előnyös színben tüntették fel a Chopin-darabok. Sumiko Nagaoka rendkívüli érzékenységgel juttatta kifejezésre e zeneköltemények líráját és emocionális telítettségét. A líraiságnak, a hangszíneknek, leheletfinom billentéseknek azzal a sokféleségével, mely a Desz-dúr noktürnt valóságos kis szigetté avatta a koncert színkavalkádjában, sokáig elraktározható, a hétkönapi- ságon ténylegesen túlemelkedő zenei élményt adott a hallgatóságnak. A ráadásszámokban — Schumann Waldzenen és Kinderszenen ciklusaiból játszott A próféta és a madarak és az Álmodozás című zenei miniatűrökben, — a bensőség ritka poézisű pillanatait adta emlékül. Labáth Valéria Megemlékezés Kun Béláréi Megjelent a Társadalmi Szemle februári száma A folyóirat szerkesztőségi cikkben méltatja Kun Béla születésének századik évfordulóját. Az írás rámutat: Kun Béla életművének jelentőségét nemcsak a reakció dühödt becsmérlése torzította el évtizedeken át; a mozgalmon belül is elhallgatások és rágalmaik fedték el a felnövő kommunista nemzedékek elől. Életútjának tudományos feldolgozásában megtörténtek az első lépések. A magyar társadalom életében négy évtizede vezető szerepet tölt be a kommunisták pártja. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára elemzi a párt vezető szerepe és a közmegegyezés közötti ösz- szefüggéseket. A többi között megállapítja: a szocialista viszonyok és a közmegegyezés nem jöhet létre a marxista—leninista párt vezető szerepe híján. Vajda Péter áttekinti az SZKP XXVII. kongresszusának előkészületeit. Hangoztatja: a problémák bátor és határozott felvetése, a nehézségek okainak és gyökereinek őszinte feltárása a teendők világos és komplex összegzése jellemezte a kongresszus előkészítését szolgáló hatalmas munkát. Schiffer Péter megvilágítja a nemzedékek párton belüli arányában érzékelhető módosulásokat. Megállapítja: a fiatal korosztályoknak a tapasztalatok hiánya melléit olyan nélkülözhetetlen tulajdonságaik is vannak, amelyek a továbbfejlődést serkentik. Teret kell nyitni, hogy bizonyíthassák: magas színvonalon, lelkiismeretesen, politikai-eszmei tartással képesek megfelelni a társadalmi követelményeknek. Nincs talán még egy nép- gazdasági ág, amelynek megítélése ennyire vitatott lenne mint az építőipar. Többet vagy kevesebbet kel- lene-e építeni? Lehet-e egyszerre többet és jobb minőségűt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Breitner Miklós. Figyelemre méltó változások sora zajlik a Kínai Nép- köztársaságban. Szerb István ezek közül két témakörrel foglalkozik. Azokkal a lépésekkel, amelyeket a vezetés az ipar, a mezőgazdaság, a fegyveres erők. a tudomány és a technika kor- szerűsítéiséért eddig tett, majd p>edig azokkal a folyamatokkal, amelyeket szűkebb értelemben a párton belüli, tágabb értelemben az össztársadalmi helyzet rendezésének céljával • indítottak útjukra. Az ellenforradalom 1919 augusztusi hatalomra kerülésével Magyarországon megkezdődött az addigi politikai-ideológiai áramlatok átrendeződése. Gergely Jenő tanulmánya arra ad választ, hogy a magyar polgári fejlődésben milyen objektív és szubjektív okai voltak a „keresztény-nemzeti” ideológia térhódításának. A Társadalmi Szemle sorozatot indít, amelyben a magyar tudományos élet kiemelkedő személyiségei vallanak az elméleti munka és a marxizmus kapcsolatáról. Ancsel Évával H. Varró Rózsa, Ádám Györggyel pedig Bede Rita beszélget. (KS)
