Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

1986. FEBRUAR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Rákospalotai Fejlődés Bútoripari Szövetkezet jászkiséri szakcsoportja exportra termel. Intarziás neobarokk garni­túrákat gyártanak félkészre. Felvételűnk az intarziabe­rakás nagy türelmet igénylő folyamatának egyik részletéről készült (X. Z.) Köszöntés Tegnap délután a megyei pártbizottságon Szabó László elvtársat, a Szocialista Ha­záért Érdemrend kitünte­tettjét 85. születésnapja al­kalmából köszöntötte Fábián Péter, a megyei pártbizott­ság titkára, és átadta a me­gyei pártbizottság köszöntő levelét és ajándékát. Ülést tart a Szolnoki Városi Tanács Már olvasható az anyaga Szolnok Város Tanácsa pénteken 13 órai kezdettel tartja soros ülését. A ta­nácsülésen, egyebek közt a testület 1986-os munkater­vének módosítását, valamint a város idei működési, fenn­tartási felújítási és fejlesz­tési tervének javaslatát vi­tatják meg. A lakosság tá­jékoztatására és a várható érdeklődésre való tekintet­tel a tanácsülés anyaga a vá­rosi tanács ügyfélszolgálati irodáján és a nagyobb könyvtárakban egyaránt megtekinthető. Lesz elegendő vetőmag tavaszra NapfUtéses szárítóüzem ópüí Kunszentmártonban Mennyiségben és válasz­tékban egyaránt kielégítő vetőmagellátásra számíthat­nak a nagyüzemék és a kis- ikerttutajdonodok — hallot­tuk a Vetőmagtermelő és Értékesítő Vállalat Közép­magyarországi Központjában tegnap megtartott, a tava­szi munkáikat megelőző szo­kásos tájékoztatón. A terü­leti központ vezetői elmond­ták, hogy a szolnoki, a me­zőtúri és a kunszentmártoni tisztítóüzemből tavaly 15 ezer tonna áru került ki, és összesen 42 ezer tonna gaz­dasági és kerti vetőmagot, madáréleséget valamint ve­tőgumót értékesítettek. A csaknem 783 milliós árbevé­teliből 211 millió forintot tett ki a tőkés, 21 milliót a szo­cialista országokba exportált áruk értéke. A tizenegy sza­porító gazdaságból és a szerződéses vetőmagterme- léfcsel floglaUkozó 38 nagy­üzemből az idén is hasonló mennyiségű termék felvá­sárlására, tisztítására, cso­magolására és értékesítésére számítanak, de növelni kí­vánják a jobb vetőmagvak arányát. A tavasszal legkorábban földbe kerülő magokból, pél­dául tavaszi árpából, zab­ból, lucernából és borsóból, maradéktalanul ki tudja elé­gíteni a területi központ a nagyüzemek igényeit. Tava­szi búzával bővült a kínálat, amit tavaly termeltettek elő­ször a Törökszentmiklósi Ál­lami Gazdaságban és az Űj- szászi Szabadság Tsz-ben. Az idén eddig négy megyei nagyüzem jelentette be igé­nyét, és azoknak a gazda­ságoknak a megrendelését is teljesíteni tudják, amelyek­ben hiányos kelés, kiritkulás vagy belvíz miatt felül kell vetni az őszibúza-táblákat. Van elegendő hibridkukori­ca-vetőmag is, a vállalat fel­készült a növény vetésterü­letét a népgazdasági igé­nyeknek megfelelően növelő nagyüzemek ellátására. A tavalyi ezer tonnával szem­ben eddig csak mintegy 500 tonna burgonya-vetőgumót igényeltek a termelők, de en­nél nagyobb készletekkel rendelkezik a területi köz­pont. Igény szerint az új Gülbaba fajtából is tudnak szállítani a megrendelőknek. Az igényeket meghaladó készlet áll a termelők ren­delkezésére napraforgóból, és nagy a kínálat lucernából, valamint a fűfélék magvai- ból. Tizenkét fajta első és miásod szaporulati fokú lu- cernamagból válogathatnak a megrendelők, és a 19 faj­ta fűmag közül is csak a külföldről vásárolt réti per- je és tarackos tippan magja hiányzik a raktárakból. Za­vartalan ellátást ígér a vál­lalat kerti magvakból is. A megrendelt két és félmillió tasak zöldség és virágmag nagyobb részét már kiszál­lították az értékesítéssel fog­lalkozó 187 üzletbe. A ta­valy legjobban hiányolt uborkamag sem hiányzik a kínálatból, és a vetésidő kez­detéig még importból is ér­kezik uiborkamag-szállít- mány. Étkezési .babból is kevés termett tavaly, de a vállalat 64 millió forint ér­tékű vetőmagot szerzett be külföldről. A területi köz­pont csak a népszerű Julis­ka babból nem tudja kielé­gíteni az igényeket, de bab­ból és a többi kerti magból is tud ajánlani helyettesítő magvakat a hiányzó fajták helyett. Elhangzott a tegnapi tá­jékoztatón az is, hogyan és mivel javítja idén a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat Középmagyarorszá- gi Központja tevékenységé­nek műszaki-technikai felté­teleit. Szolnokon a gázosítás­sal történő vetőmagkikészí­téshez és a raktározási gon­dok enyhítésére 400 négyzet- méter alapterületű, úgyne­vezett Graboplast-alagutat építenek. Mezőtúron a ter­ményátvétel gyorsítására és az élőmunka csökkentésére bővítik az ömlesztett áruk tárolásának lehetőségei! Kunszentmártoniban pedig napenergiával működő szá­rítóberendezést helyeznek üzembe. Ez elsősorban a köztudottan érzékeny csírá- jú bab kíméletes szárítására szolgál majd. A területi központ ugyanis mintegy ezer hektáros területtel kap­csolódik az idén induló or­szágos szárazbab-termeszté­si programhoz. A múlt évben kezdte el s Hunor fantázianevű aluminiumradiátorok vázszerkezetének gyártását a Kunmadaras! Kossuth Tsz lakatosüzeme. Az idén mintegy százezer tagot szállítanak a radiátort készre gyártó Nagykunsági Építőipari Szövetkezetnek TKL Átlendültünk a holtponton Gyarapodni kezd a sertésállomány A VI. ötéves tervben az ország sertéstenyésztése — és vele a vágósertés-terme­lés — dinamikusan, a terve­zettet meghaladó mértékben növekedett. Olyannyira, hogy a tervidőszak végére elő­irányzott 1 millió 250 ezer tonnás mennyiséget már 1983-ban 9 százalékkal, 1984- ben pedig csaknem 17 szá­zalékkal túlszárnyaltuk. Ez volt a csúcs. Aztán tavaly a sertésállo­Kezdjük a külpiaci gon- dokkol: 1981 óta az export értékesítési árak összesen 32 százalékkal csökkentek! Itt­hon? Miközben az állati termékelőállítás költségei évről évre nőttek, ellensú­lyozásukra az utóbbi két év­ben nem történt árintézke­dés. A két, egymást követő aszályos nyár alaposan meg­nehezítette a takarmányellá­tást. Az 1985-ös szokatlanul hideg és hosszú tél jelentő­sen megnövelte a költsége­ket és a veszteségeket. Mind­ezeken túl, a termelőket kü­lönböző értékesítési-átvételi nehézségek sújtották. E kedvezőtlen jelenségek, valamint a tavaly szeptem­beri állatszámlálás előzetes adatai az ágazat fejlesztési elveinek felülvizsgálatára késztették a minisztériumot. Ezt követte a Gazdasági Bi­zottság ülése, amelyen ha­tározatokat hozott a vágó­sertés-termelés közgazdasági feltételeinek, s a sertésállo­Intézkedések történtek a vágósertés-termelés mennyi­ségi ösztönzésére is, de a legfontosabb cél természe­tesen az állomány minősé­gének javítása. Több húsra van szükség, kevesebb zsír­ral. Ezt sürgetik mind a hazai fogyasztók, mind pe­dig az export piaci igények. Ezt a célt a minőségre ösz­tönző termelői árak mellett megfelelő fajtapolitikával és a takarmányozási problé­mák megoldásával lehet el­érni. Ami a fajtapolitikát ille­ti. a minisztérium nem tesz különbséget a kis- és a nagy­üzem között; miért is tenne, amikor a minősített tenyész­állatfajták és hibridek kor­látozás nélkül, mindenütt jól felhasználhatók. Legfeljebb az eddiginél erőteljesebben szorgalmazza a kocakihelye­mány 900 ezerrel, a koca­létszám 46 ezerrel lett ke­vesebb a tervezettnél. A vágósertés-termelés 70 000 tonnával elmaradt az elő­irányzattól. Semmi kétség, visszaesett a termelői kedv. De vajon miért? Horváth Ádám, a MÉM mezőgazdasági főosz­tályának csoportvezetője sze­rint egy sor kedvezőtlen kül­ső és belső tényező miatt. mány minőségének javítá­sáról. Ennek megfelelően, 1986. január 1-i hatállyal rendez­ték a felvásárlási árakat. A nagyüzemi vágósertések élő­súlyra számított átlagárát kilogrammonként 1,50 fo­rinttal, az élő exportserté­sek alapárát 2 forinttal emel­ték. Ugyancsak két forinttal emelték az I—IV. osztályú hasított sertések felvásárlási árát, ily módon is ösztönöz­ve a termelőt a jobb minő­ségre. Gondolt a határozat akis­termelőkre is: a tőlük vá­sárolt sertések átlagára ki­logrammonként 1,40 forinttal emelkedett. A több éves szerződéses felárat pedig — kilogrammonként 2,50 forin­tot — beépítették az alap­árakba. Miközben a pig­mentált sertések alapárát nem csökkentették, a fehér hússertések minőségi felárát ugyanakkor 1 forintról 1,20- ra növelték kilogrammon­ként. zési akciót. Ez ügyben az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt is megteszi a magá­ét; március 31-ig 50 ezer vemhes tenyészkocasüldőt kíván kihelyezni a kisüze­mekbe, az év végéig pedig 80—85 ezret. Kedvcsinálónak a korábban meghirdetett 1500 forintos ártámogatás he­lyett januárban, februárban 2500, márciusban 2000 forin­tot ad a kistermelőknek. A fajta jó megválasztása mellett a minőségjavitás má­sik fontos feltétele az igé­nyeknek megfelelő takarmá­nyozás. Ekörül nem volt rendben minden; megjelent azonban egy módosító ren­delet, amely az ipari takar­mányok magasabb tápanyag- tartalmáról és jobb minősé­géről rendelkezik. A vállalatok olcsóbb és jól hasznosuló háztáji tápo­kat is hoznak forgalomba, amelyek minőségét, emészt­hetőségét — épp azért, mert eddig sok panasz forrása volt — fokozottan ellenőrzik. Még egy jó hír a sertés­tartóknak: mivel a közel­múltban 5—7 százalékkal csökkentették a fehérjeta­karmányok — növényolaj- ipari dara, halliszt, húsliszt — árát, 1986. január 1-től a keveréktakarmányok ára is mérséklődött. Intézkedtek, hogy a kis­termelők is igényük szerint vásárolhassanak a hazai elő­állítású fehérjetakarmányok­ból; a legjobbkor, hiszen tő­lük kerül ki a vágósertések 57 százaléka! A gabonaforgalmi válla­latok — a szabad takarmány­forgalmazás mellett — be­vezették a garanciális ta­karmányozás szerződéses rendszerét. Ennek kereté­ben a leadott hízott serté­sek után 300 kilogramm sze­mes abrakot juttatnak első­sorban az integráción kivüli — kistermelőknek. A szakszerűbb takarmá - nyozás elősegítésére széles körű szaktanácsadást szer­veznek. Egyúttal megszigo­rítják a takarmányok vá­lasztékának és minőségének ellenőrzését, és az előírások megszegőivel szemben al­kalmazott szankciókat. Nö a kocalétszám Az 1986-os tervek ismere­tében elmondhatjuk, hogy a vágóállat-termelésben válto­zatlanul a vágósertés és a vágóbaromfi képviseli a leg­nagyobb részt. Szükség van tehát a sertéstartó férőhe­lyek korszerűsítésére és újak építésére. Erre a kormányzat 1986. január 1-től a felhal­mozási adó alóli mentesítés­sel Igyekszik ösztönözni a termelőket. Teszi ezt annak ellenére, hogy 1986-ban a tervek a vágósertés-termelés átmeneti csökkentését irányozzák elő — múlt évihez képest. Ám már az év végére a sertés- állományban jelentős, a ko­calétszámban 20 ezres növe­kedéssel számolnak. E számí­tás reális, hiszen az állo­mánycsökkenés már a múlt év végén megállt, tehát túl­jutottunk a holtponton. Ám a felsorolt intézkedések, jól érzékelhető eredményei — a tenyésztésben jól ismert ge­nerációs intervallum miatt — csak 1987-re várhatók. Nyíri Éva Kedvteremtő árintézkedések Több hús, kevesebb zsírral Vállalati tanácsülés a NEFAQ-nál Tegnap délelőtt Szolno­kon, a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságnál vállalati tanácsülést tartot­tak, ahol értékelték az el­múlt évi gazdálkodást, és meghatározták az idei fel­adatokat. — Eredményes és sikeres esztendőt hagytunk magunk mögött — kezdte beszámoló­ját Török László igazgató — annak ellenére, hogy 35 ezer hektárunkkal a kisebb er­dőgazdaságok közé tarto­zunk, s az egy hektárra eső élőfatömeg értéke is ala­csony. Tovább nehezítette helyzetünket, hogy 1984-ben gazdálkodásunk a mélypont­ra került, hiszen az első félévet több mint 2 millió fo­rintos veszteséggel zártuk, s ugyanakkor 50 milliós tarto­zásunk volt. Ebben a hely­zetben kellett talpon marad­nunk, s előkészítenünk a '85-ös évet. Feltártuk a hibá­kat, a hiányosságokat, s kü­lönösen a belső, rajtunk mú­ló tényezőket vettük nagyí­tó alá. Megállapítottuk, hogy beruházásaink elhúzódtak, nem kellő gonddal hajtottuk végre fejlesztéseinket, és nem ismertük a valós piaci igényeket. A fegyelmezetlen gazdálkodás következmé­nyeként 1984-ben csupán hi­teleink kamataira 10 millió forintot fizettünk ki. önvizsgálatunk után az alapvető hibákat nyíltan a dolgozóink elé tártuk, s meg­jelöltük azokat a feladato­kat, amelyek az eredményes gazdálkodáshoz elengedhe­tetlenül szükségesek voltak. Ennek eredményeként '84 végén már 10 millió forin­tos nyereséget értünk el. s így megalapoztuk '85. évi gazdálkodásunkat. Javítot­tuk külgazdasági pozícióin­kat, és soka' ttünk a tüzé- lőanyag s területén is. Piacra tált, fegyelme­zett ga- adásunkkal ta­valy r " lillió forintos ter­meié írték mellett a ter­vezed 25 milliós nyereséggel ■° iben 36 milliót értünk Ezt kővetően az igazgató értékelte az egyes ágazatok munkáját, majd beszámoló- ■ ját így fejezte be: — Sike­rült tavaly olyan helyzetet teremteni, amely kedvező alapot biztosít az idei gaz­dálkodásunkhoz. Terveink­ben szerepel a több mint 920 milliós termelési érték s a 40 milliós vállalati ered­mény elérése. Ez szükséges ahhoz, hogy a '86-ra terve­zett 7—7 és fél százalékos bérfejlesztést végre tudjuk hajtani. Az igazgató beszámolója után többen szót kértek, és a piaci igényekhez való ru­galmasabb alkalmazko­dásról, a tervszerű létszám- és bérgazdálkodásról, a munkafegyelem további ja­vításáról, egyszóval siz elő­relépés lehetőségeiről beszél­tek. Ezt követően az 1985. évi gazdálkodásról és az idei tervekről szóló beszámolót a vállalati tanács tagjai egy­hangúlag elfogadták. 0 továbblépés lehetőségeit kutatják é Eredményen óv után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents