Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUÁR 24. Reagan válasza a szovjet békekezdeményezésekre Kommentár Újabb menet Egy sokmenetes mérkőzés újabb szakasza kezdődik hétfőn Közép-Amerikában. Az elhúzódó válság tárgya­lásos rendezéséért küzdő Contadora-országok, az őket támogató Láma-csoport tag­ja, valamint a térség érintett államai még egyszer nekive­selkednek, hogy diplomáciai úton tegyenek pontot a viták végére. Hétfőn Managuában egy külügyminiszter-helyet­tesi szintű konferencián a nicaraguai—Costa Rica-i ha­táron felállítandó nemzetközi megfigyelő erők kérdéséről lesz szó, majd csütörtökön az uruguayi Punta del Estében a közvetíteni igyekvő latin­amerikai országok kezdenek kétnapos tanácskozást. A múlt héten Reagan el­nök különmegbízottja, Har­ry Schlaudeman megpró­bálta az amerikai álláspont „megértésére” bírni a külö­nösen aktív Mexikó és Ko­lumbia államfőit, de mindkét fővárosban erélyes kiokta­tásban volt része. A jelek szerint az elmúlt évek tényei immár elég világosan be­szélnek az amerikai szándé­kokról a térségben, s a ven­déglátók ezúttal maguk sze­rettek volna üzenetet kül­deni a Fehér Náznak. Ennek az üzenetnek pedig nem lehetett más a tartalma, mint az, hogy az Egyesült Államok saját érdekei szem­pontjából is helytelenül cse­lekszik, amikor minden esz­közt felhasznál a feszültség fokozására, s megpróbálja fékezni a közvetítési kísér­leteket. Nem véletlen, hogy Latin- Amerika legtekintélyesebb politikusai, legfontosabb or­szágai állnak ki, sőt, vállal­nak aktív szerepet a közép­amerikai válság ügyében. Az emlékezetes Falkland-ka- land óta egyre nő a földrész országai közti összetartás ér­zése, s ez alkalmasint a sa­játos érdekek fölismeréséből ered. A Rio Grandétól délre elterülő államok egyszerűen nem kerülhetnek ki szegény­ségük, az amerikai i,,segé­lyek’’ és kizsákmányolás tö{r> dögi köréből, ha nem te­remtik meg a békés körül­ményeken túlmenően a gyü­mölcsöző együttműködés, a gazdasági kapcsolatok alap­jait is. Természetes, hogy Washingtonban igyekeznek fellépni minden hasonló tendencia ellen, s erre jelen­leg a nicaraguai kérdés a legalkalmasabb lehetőség. Csakhogy Reagan keze sem teljesen szabad a kontrák segélyezésében, a Nicaraguá­val határos országok — több­ségükben diktatórikus rend­szereinek — támogatásában. Szegő Gábor Ronald Reagan amerikai elnök egyelőre a közepes ha­tótávolságú rakéták leszere­lését ajánlja válaszul Mihail Gorbacsov január közepén tett átfogó leszerelési javas­lataira. Egy magát megnevezni nem kívánó vezető amerikai kormánytisztviselő szerint Reagan elnök levélben vála­szolt a szovjet javaslatodra, és azt ajánlja, hogy három éven belül számolják fel az amerikai és a szovjet közép­távú atomfegyvereket Euró­pában és Ázsiában egyaránt. A levél állítólag tartalmaz válaszokat a szovjet fél egyéb leszerelési javaslatai­ra is. Washingtoni forrásokra hivatkozó, és szombaton kelt jelentések szerint az elnöki válaszlevelet már továbbí­tották volna, más jelentések szerint csak most készül az elnök aláírni azt, és a hét elején továbbítják a szovjet félnek. Véglegeset a javas­lattal kapcsolatban Reagan szerdai beszéde tartalmaz — hangoztatják a nevezett for­rások.' Gorbacsov januári átfogó leszerelési javaslatainak egyik része volt az Európába telepített középhatótávol­ságú atomrakéták fokozatos leszerelése. Mint ismeretes, az Egyesült Államok a maga részéről ezeket a fegyverei l.'t Nyugat-Európa több orszá­gában már telepítette, illetve telepíti. A Reagan-levél ugyanakkor, mint azt az em­lített amerikai illetékes el­mondta, a Szovjetunió ázsiai területein lévő ilyen rakéták számának igen je­lentős csökkentését is java­solná, amelyek nem szere­peltek a szovjet javaslatok­ban, az amerikaiak viszont rendszeresen felvetik ezek ügyét is. A válaszjavaslatot a Fe­hér Ház szóvivője szerint je­lenleg tanulmányozza az amerikai kongresszus, a Genfben tárgyaló amerikai küldöttség és tanulmányoz­zák Washington szövetsége­sei is. A válasz figyelembe veszi a szövetségesek javas­latait, észrevételeit is. Az értékelésekből. kitűnik: Reagan válaszajánlata első­sorban azt célozza, hogy a genfi tárgyalások asztalára valamilyen megvitatható amerikai tervezet is kerül­jön, mozgást adva ezzel a tárgyalásoknak. 7 Rendőrök állják körül annak a terrorista nőnek a holttestét, aki társaival tűz alá vette és megsebesítette Antonio da Empolit, a miniszterelnöki hivatal társadalmi és gazdasági ügyeivel foglalkozó osztályának vezetőjét. A merénylő nőt da Empoli sofőrje lőtte le a tűzharc során Holnap megkezdi munkáját az SZKP XXVII. konnresszuss Lévái az amerikai néphez Kadhafi elítélte a terrorizmust Kadhafi líbiai vezető új­fent megerősítette, hogy a „líbiai arab nép elítéli a ter­rorizmus minden válfaját, legyen az egyéni vagy álla­mi szintű”. A terrorizmussal kapcsolatos líbiai álláspontot az a nyílt levél tartalmazza, amelyet Moamer el-Kadhafi az amerikai néphez intézett, s amelyet Mohammed Meh- dinek, az Amerikai—Arab Kapcsolatok Bizottsága Tri- poliban tartózkodó elnöké­nek nyújtott át. Azon túl, hogy elítélte a terrorizmust, Kadhafi a nyílt levélben felszólította az egyszerű amerikai állampol­gárokat, hogy szegüljenek szembe a Reagan-kormány- zat arabei len ességével, s tö­rekedjenek baráti kapcsola­tokra az arab világgal. Meh- divel való találkozóján a lí­biai vezető meggyőződését fejezte ki, hogy „amerikaiak milliói kívánják a jó kap­csolatokat az amerikai és a líbiai nép között”. Az arab származású, de amerikai állampolgárságú Mehdi egyébként a Reagan- kormány utazási tilalma el­lenére érkezett Líbiába, s ezért dtthon akár bíróság elé is állíthatják. (Folytatás az 1. oldalról) öt év munkájáról számot adó, a jövő feladatait meg­határozó beszámoló és veze- tőségváiasztó taggyűlések, amelyeket a járási, városi, területi és határterületi párt­értekezletek, majd ez év ele­jén a köztársasági pártkong­resszusok követték. 1985. őszére elkészült a kongresz- szus napirendjén szereplő három fő tervezet. Nyilvá­nosságra hozataluk után csaknem négy hónapon át tartott a szovjet társadalom tömegeit, párttagokat és pártonkívülieket egyaránt megmozgató országos vita, amelyben százezrek mondtak véleményt a szovjet társada­lom jövőjét, fejlődésének út­ját felrajzoló nagy jelentő­ségű okmányokról. A szov­jet tömegtájékoztatás napon­ta adott hírt az új szövege­zésű pártprogramot, a módow sított szervezeti szabályzatot, a gazdasági és társadalmi fejlesztés 2000-ig érvényes fő irányait érintő nézetekről. % «Ji, Munkásveteránok és az SZKP veteránjai — az SZKP XXVII. kongresszusának küldöttei és vendégei — voltak az első lá­togatói Moszkvában az újjáépített Központi Forradalmi Múzeum kiállításának (Telefotó: — KS) iTelexen lérkezett MARRÁKES Fiilifp-szlgetek Tovább tart a katonai lázadás Marcos: „B kormány ura a helyzetnek” Ramos: „Nem adjuk meg magunkat” Vasárnap Manilában saj­tóértekezletet tartott az el­nöki palotában Marcos el­nök, miközben katonai erő­sítés vette körül a palotát, az elnök védelmére. Marcos kijelentette, hogy a korány „ura a helyzetnek”. A tájé­koztatón váratlanul felbuk­kant Fabian Ver tábornok, az Aquino-gyilkosság miatt posztjáról múlt évben tá­vozni kényszerült volt kato­nai főparancsnok. A jelen­tések szerint Ver tábornok igen magabiztosan lépett fel, és a Marcoshoz hű erők ve­zetőjeként mutatkozott be. Kijelentette, hogy ő a főpa­rancsnokuk. Marcos )a sajtókonferen­cián úgy nyilatkozott a fel­lázadt Enrile hadügyminisz­terről és Fidel Ramos he- lyetteis főparancsnokról, hogy csupán „pánikat kel­tettek, mert féltek a letar­tóztatástól”. A sajtókonfe­rencián három volt lázadó „megbánta” cselekedetét és ismét hűséget esküdött . az elnöknek. Marcos közölte: alakulatai lőtávolságnyi kö­zelségben vannak a lázadók központjához, de egyelőre „nem akar vérontást”. Kö­zölte, hegy a katonaság egy kisebbségi csoporttól elte­kintve mellette áll. Juan Ponce Enrile had­ügyminiszter harmincezer tüntető élén mintegy há­romszáz katonával az elnö­ki palotához vonult. A me­nethez csatlakozott Fidel Ramos is, s közben a zendü- lők pártjára állt 15 nyugal­mazott tábornok, valamint Jesus Vargas tábornok, a hadügyminisztérium volt fő­titkára. Marcos gépesített katonai egységei megkísérelték meg­közelíteni a lázadók báziás, de az utcára tódult tömeg le­hetetlenné tette haladásukat. Az elnök hait harckocsit, 13 teherautót és nyolc katonai gépkocsit küldött a lázadók ellen. Ramos előző nap le­mondásra szólította fel Mar- cast, és közölte: nem fogják megadni magukat. Aquino asszony vasárnap vidéki kör­útját megszakítva visszatért Manilába és támogatásáról biztosította a két katonai ve­zetőt, akik mostani zendü­lésükig 20 éven keresztül szolgálták Marcost. Magánlátogatásra a hét vé­gén Marokkóba érkezett Amin Dzsemajel libanoni el­nök. Dzsemajel várhatólag találkozik Hasszán marokkói királlyal, hogy véleménycse­rét folytassanak a közel-ke­leti problémákról, valamint a libanoni helyzetről. LYON Egy fegyveres férfi szom­baton Lyon egyik kórházá­ban túszul ejtett egy anyát, annak újszülött gyermekét és egy ápolónőt. A férfi- még a behatolás közben megsebesí­tette az egyik kórházi őrt, s azt követeli, hogy beszélhes­sen Francois Mitterand fran­cia elnökkel. A rendőrség körülvette az épületet. BAGDAD Az iraki atomenergia-bi­zottság tanulmányozta, hogy hol építsék fel — szovjet segítséggel — az ország 440 megawattos atomerőművét. Mint emlékezetes, az annak idején francia támogatással Bagdad közelében létesített kísérleti reaktort Izrael 1981- ben lebombázta. Szovjet űrkutatás Irány a Mars, a Vénusz és a Hold A Mir elnevezésű űrállomás felbocsá­tásának napja, 1986. február 20-a újra nevezetes dátum a szovjet űrkutatás történetében. Az elődeitől sok szem­pontból különböző, az űrállomások har­madik nemzedékéhez tartozó Mir az űrkutatási programok jelentős kibőví­tése mellett immár azt is lehetővé te­szi, hogy a kísérleti jellegű termelő- munkáról fokozatosan áttérjenek a szélesehb körű, népgazdasági célokat szolgáló tevékenységre. Az esemény ráirányítja a figyelmet a szovjet űrkutatásra, amelynek köze­li terveiben — a többi között — két űrszonda útbaimdítása szerepel a vö­rös bolygóhoz, a Marshoz és annak bel­ső holdjához, a Phoboszhoz. Ebben a tudományos programban a Szovjetunió Franciaországgal működik együtt. 1990 körül közelíti meg az űreszköz a Pho- bosz 24 kilométer hosszú sziklatömb­jét és fogja annak felszínét lézer-, va­lamint részecskesugarakkal bombáz­ni. A szonda szenzorjai elemezni fog­ják az elpárolgó kőzetrészecskéket, és felvilágosítást adnak majd az 1877-ben felfedezett hold viszonyairól. Egy kis robot aztán a hold felszínére ereszke­dik. hogy ott egyik helyről a másik­ra „szökdécselve” annak fizikai sajá­tosságait vizsgálja. Amennyiben az első szonda, valami­lyen óknál fogva csődöt mondana, a másik szonda megismétli a kísérletet a Mars középpontjától 9270 kilométer távolságra keringő holdon. Ha viszont már az első nekifutásra sikeres lesz, a második űrszonda a távolabbi holdat, a Deimoszt veszi célba. Mindkét hold esetében^ amelyek vagy egy szétesett bolygó maradványai vagy befogott kis­bolygók, a tudósok arra számítanak, hogy ott —akárcsak az üstökösöknél — meglehetősen hamisítatlan formában vannak jelen a naprendszerünk kelet­kezésének idejéből származó, azaz 4.6 milliárd évnél idősebb kőzetek. A kilencvenes évek szovjet űrkutatá­si tervei között szerepel az is. hogy ugyancsak francia tudományos köz­reműködéssel — két szondát küldenek bolygónk másik szomszédjához, a Vé­nuszhoz. amelyek onnan aztán a Mars és a Jupiter bolygó pályája között ke­ringő, . aszteroidáiknak nevezett kis­bolygók övezete felé veszik útjukat. A Szovjet Tudományos Akadémia Űrku­tatási Intézetének igazgatóhelyettese. Vjacseszlav Balebamov szerint az asz­teroidákon nagyon értékes és ritka kő­zetek vannak, amelyekből talán érde­mes lenne a Földre is hoeni. A jövő űrhajósai egyszer talán az aszteroidá­ikon fogják majd kitermelni a majdani űrállomásokon való élethez és munká­hoz szükséges anyagokat. Balebanov egy moszkvai sajtóérte­kezletén tájékoztatott arról is, hogy a szovjet űrkutatás az 1976-ban megsza­kadt holdutazásokat is fel kívánja újí­tani és a nyolcvanas évek végén vagy a kilencvenes évek elején egy masszív, összesen 300 kilogramm súlyú műszer­rel felszerelt műholdat szándékozik Földünk kísérőjének sarkvidéke fölé juttatni. Korábban még egyetlen űr­eszköz sem jutott a Hold sarka fölöt­ti keringési pályára, amely pedig kü­lönlegese „holdrajzi” és topográfiai is­mereteket kínál. Balebanov becslése szerint húsz évnél előbb nem várható, hogy emberek lakta állomást, vagy ép­pen emberi települést létesítsenek a Holdon, a Marsnak pedig legalább 30 évet kel:! még várnia emberilátogatóra. Amiről Balebanov a továbbiakban beszélt. az ma még a tudományos fantasztikus regényék témái közé tar­tozik: nagyméretű, személyzettel ellá­tott űrállomások, olyan világűrben vá­ros amelyben tudósok, ipari komplexu­mók. üzletek kórházak és óvodák egy­aránt lesznek majd. Balebanov azonban hosszú távú tervekként említette ezeket: ..Gyorsabban fog mindez bekövetkezni, mintsem hinnénk”. — mondotta. A Ráckevei Hűtőtaáz minden terméke 20 százalék engedménnyel kapható amíg a készlet tart ÉKV alábbi egységeiben Szolnokon feb 24-től Aranykanna ABC Széchenyi ltp 1. sz. ABC Beloiannisz u. 6. Márka ABC Jubileum tér Gólya ABC Beloiannisz u. márc. 3-tól Híd ABC Abonyi u. 90. sz. ABC Ságvári krt Karcagon feb. 27-tól Knnság ABC Horváth F. u. Korszerű táplálkozás mirelit! (2087)

Next

/
Thumbnails
Contents