Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-21 / 44. szám
1986. FEBRUÁR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gazdálkodási érdekek, összhangban a társadalmi célokkal Számvetés a Mészöv munkájáról Tegnap délelőtt a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetségébe látogatott Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára és Simon József, a megyei pártbizottság titkára. A pártbizottság vezetőit Gazdag Sándor, a Mészöv elnöke tájékoztatta a Szolnok megyéiben dolgozó áfészefcnek, takarék- és lakásszövetkezeteknek a VI. ötéves terv idején elért eredményeiről, az új tervciklusban elérendő céljairól. Tárgyilagos érdekképviselet A Mészöv elnöke a kereskedelmi munkát értékelve elmondta, hogy az elmúlt öt évben az élelmiszeripari forgalom árbevételének növekedése meghaladta, a ruházati és vegyes iparcikkeké pedig megközelítette a tervezettet. Változatlan áron számolva, az élelmiszerforgalom 4,6 százalékkal nőtt, a ruházati cikkek eladása azonban az öt év alatt mintegy 15 százalékkal csökkent. A vendéglátás területén jellemző volt az ételforgalom dinamikus emelkedése, amit nagymértékben segített, hogy a köz- étkeztetésből származó bevételek öt év alatt megháromszorozódtak. A szövetkezeti vendéglátás jelenleg 25 ezer óvodás, általános és közép- iskolás szervezett étkeztetését biztosítja. Fejlődött a szövetkezeti kereskedelem nagykereskedelmi tevékenysége, például a választékbővítést segítő nemzetközi árucserébe öt Szolnok megyei áfész kapcsolódott be. A nagykereskedelem az áfészek legdinamikusabban fejlődő tevékenysége. A takarékszövetkezetek betétállománya az öt év alatt 86,8 százalékkal, kölcsönállo- mánya pedig 150 százalékkal gyarapodott, nyereségük a tervezett 40—45 százalék hatszorosára növekedett. A lakásszövetkezetek 1980 és 1985 között a tervezettnél 300-zal kevesebb lakást építettek. A VII. ötéves terv feladatairól szólva a Mészöv elnö(Folytatás az 1. oldalról) évi rekordot akarják elérni. Az állattenyésztésben feszültségek alakultak ki; ezek feloldása a kormányzatra és az üzemekre egyaránt sok tennivalót ró. Továbbra is nagy jelentőségű az agrártermékek exportja. A kivitelt öt év alatt 20 százalékkal akarják növelni. A szocialista export erőteljesebben, 25 százalékot meghaladóan emelkedik a terv szerint. A konvertibilis elszámolású kivitel 18 százalékos növelését tervezik, a piaci túlkínálat miatt ennek elérése igen nagy feladat lesz. A tanácskozáson felszólalt Maróthy László, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, hangsúlyozva a VII. ötéves tervvel kapcsolatos teendők zavartalan végrehajtásának nagy jelentőségét. Rámutatott, hogy a párt agrár- és szövetkezetpolitikája változatlan, gazdaságunknak továbbra is jelentős tényezője a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Mint mondotta, a mezőgazdaság célkitűzéseiről már korábban is sok szó esett a különféle tanácskozásokon, fórumokon, s a vitákban kibontakoztak az ágazat fejlesztését meghatározó tennivalók részleteire is. Az élelmiszertermelés a hetedik ötéves terv időszakában is stabilizáló szerepet tölt be gazdaságunkban, ezért feladatai — a lakosság jó színvonalú és megfelelő választékú ellátása, a növekvő exportkötelezettségek teljesítése és a gazdaságok jövede- lerrttermelő képességének növelése — változatlanok. A továbbiakban kiemelte: a mezőgazdaság termelésének alakításakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy ke elmondta, hogy az áfészek a kereskedelem bruttó árbevételének összesen 35—38 százalékos növekedését tervezik 1990-ig. A nagykereskedelem várhatóan mintegy megduplázza, az „áfész-ipar” pedig 50 százalékkal növeli teljesítményét, a szövetkezeti vendéglátás 21—23 százalékos bevételnövekedéssel számol a megyében. A takarékszövetkezeti ágazat célja minden megyei településre kiterjeszteni tevékenységét, a betétek összegét másfélszeresre, 2,5 milliárd forintra, a kölcsönökét pedig 1 milliárdra, a mostani háromszorosára bővíteni. A lakásszövetkezetek az öt év alatt 600—700 lakás felépítését tervezik; a tervciklus végére már 11 ezer lakás üzemeltetéséről, fenntartásáról gondoskodnak. A tájékoztató során szóba került néhány kérdésről szólva Majoros Károly például hangsúlyozta, hogy a fogyasztási szövetkezetek nyereségérdekeltségüket állandóan szem előtt tartva sem feledkezhetnek meg alapvető hivatásukról, a területükön élők ellátásának javításáról. E munkájuk során az eddiginél jobban kell alkalmazkodniuk a működési területükön lakók jövedel- lempolitikájukat úgy kell alakítaniuk, hogy minden réteg megtalálja az igényeit kielégítő áruválasztékot. E^t természetesen nem lehet minden üzletben — még a világban átrendeződik az egyes térségek, országok gazdasági szerepe, s több ország, amely korábban termékeink jelentős vásárlója volt, mára versenytársunkká vált a világpiacon. A külpiac változásaihoz való rugalmas és gyors alkalmazkodás lehetősége nag> mértékben függ a hazai gazdálkodó szervezetek cselekvési egységétől. A miniszterelnök-helyettes egyetértését fejezte ki azokkal, akik a munka előrelátóbb tervezéséhez, a világgazdasági környezethez való sikeresebb alkalmazkodáshoz a kormányzattól a korábbiaknál minden településen sem — teljes árukínálatra törekedve elérni — mondta a megyei pártbizottság első titkára. Ám az alapellátás sehol sem szenvedhet csorbát, és a településekhez viszonylag közeli vonzásközpontokban a „napi szükségleteken” túli igények kielégítéséről is gondoskodni kell. A megyei pártbizottság első titkára a kereskedelmi egységek úgynevezett új üzemeltetési formáiról is szólt. Az üzleteket tisztességes, hozzáértő szakembereknek kell megkapnia — mondotta —, mert csak ők képesek a bérbeadó szövetkezet nyereségérdekeltsége és a fogyasztók érdekei közötti összhangot megteremteni. A gyorsan meggazdagodni akarók ugyanis nemcsak a vásárlót, a vendéget károsítják, hosszú távon a kereskedelmi szervezet gazdálkodását is akadályozzák. A Mészöv székházában folytatott megbeszélés után a megyei pártbizottság vezetői a helyszínen ismerkedtek meg a szolnoki és a törökszentmiklósi áfészeknek a kistelepülések (Szászberek és Tiszapüspöki) kereskedelmi ellátása érdekében végzett tevékenységével, a törökszentmiklósi szövetkezet tiszapüspöki varrodájának az áfész gazdálkodásában játszott szerepével, valamint a Fegyvernek és Vidéke Takarékszövetkezet törökszentmiklósi kirendeltségének munkájával. Késő délután Majoros Károly és Simon József Török- szentmiklóson a Mészöv és áfészek vezetőivel a fogyasztási szövetkezetek helyzetének időszerű kérdéseit vitatta meg. kiszám ílílhiatóbb cselekvési irányt várnak. Befejezésül Maróthy László rámutatott: máris bizonyos. hogy a piaci követelmények a korábbiaknál erősebben hatnak a gazdálkodó szervezetekre, alapkövetelménnyé vált a termékek minőségének javítása. A tudomány is mind nagyobb mértékben járul hozzá az anyagi javak termeléséhez, ösz- szességében megállapítható, hogy a viták során kialakult a továbblépés iránya, koncepciója. A feladatok végrehajtása közügy, megkívánja a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok és a kormányzat munkájának szoros összhangját. Koszorúzás Budapesten Kun Béla a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 100. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában levő emléktáblájánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága nevében Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese, Huszár István, az MSZMP KB tagja, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatója és Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság titkára helyezte el a koszorút. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizottsága képviseletében Bihari István, a HNF OT aL- elnöke, Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára és Peják Emil, a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára ikoszorúzott A KISZ Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága nevében Szandtner István, a KISZ KB titkára és Tarcsá Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának é|lső titkára, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviseletében Ispánovits Márton főtitkár és Rostás István elnökségi tag helyezett el koszorút. Elhelyezték a kegyelet, a megemlékezés, a hála virágait Kun Béla családjának tagjai és a forradalmár tisztelői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé 'hangjaival ért véget. Növényvédelmi adatbank Eredményesen működik Pécsett az ország legnagyobb növényvédelmi adatbankja. Számítógépének memória- egységében hatmillió adatot őriznek a baranyai szántóföldekről, s ezek alapján rövid idő alatt el tudják készíteni bármelyik gazdaság számára a vegyszeres gyomirtás leghatékonyabb, leggazdaságosabb programját. A nemzetközi viszonylatban is korszerű eljárást a pécsi Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson dolgozzák ki, és a komputeres növényvédelmet a megye nagyüzemi szántóterüldtének már 80 százalékára terjesztették ki. Az új eljárás lényege az, hogy a vetésre kijelölt táblákon meghatározott számú gyomfelvételt készítenek, továbbá begyűjtik a táblára vonatkozó talajvizsgálati, agrotechnikai, ökológiai és termelési adatokat, s betáplálják a számítógépbe. Egy- egy tábla „káderlapja” száz különféle adatot tartalmaz. A komputer azután kiválasztja a legalkalmasabb védekezési technológiát.------------------------ a népi eliflmlkOr ta nóráé...__,___... EB bízottl étrehozták Ságokat, igencsak hamis kép élt erről a szervezetről közvéleményünkben. Az akkori karikaitúrák például amolyan Sherlock Holmes pózban ábrázolták az átlagos népi ellenőrt, aki pipával a szájában, s óriási nagyítóval a kezében árgus szemmel nyomoz az ilyenolyan bűnök elkövetői, s különösen a gazdasági visszaélések gyanúsítottjai uitán. E szemlélet nyomai még ma is fellelhetők, amit kicsit talán érthetővé tesz az a tény, hogy a népi ellenőrök sok csalót, sikkasztót is „füQöncsíptek” a vizsgálataik közben. S való igaz az is, hogy a közélet tisztaságának megőrzésében a jövőben is fontos szerep hárul a népi ellenőrökre. Mégis, hiba, méghozzá otromba hiba volna a NEB-et összetéveszteni a gazdasági rendőrséggel. A N EB-vizsgálatok témaköre ugyanis — amit országos szinten a kormány, a megyében pedig az illetékes tanácsok hagynak jóvá — összehasonlíthatatlanul szélesebb ennél. Hogy csak néhány példát említsünk, foglalkoztak például a zöld- ség-gyümölcsellátás, illetve a ma "ánlakás-építés helyzetével. Szemrevételezték, hogyan élnek az idősebb korúak, különösen a kispénzű nyugdíjasok. A KNEB munkatervében szerepelt a lakosság gyógyszerellátása, és sok más feszítő gondunk elemzése, köztük például a sokmilliós értékű termelő- berendezések kihasználása, a műszaki fejlesztés rnegany- nyi dilemmája, a 'kisvállalkozások szerepe, és így tovább. Más szavakkal a népi ellenőrök munkája a gazdaság- és társadalompolitikai ellenőrzésekre egyaránt kiterjed, 'beleértve az életszínvonal és életkörülmények alakulását, a környezetvédelem komplex tennivalóit, a színházak gazdálkodását, és még siók mást. Már e felsorolásból is kitetszik, hogy — az évtizedekkel ezelőtt kialakult, a helyenként még kísértő — felfogásokkal ellentétben az átlagos népi ellenőr nem a Iteteplezós, hanem a segíteni akarás szándékával végzi' a munkáját. Végtére 6 is tudja, hogy a legtöbb ember becsületesen él és dolgozik, nem volna hát helyénvaló „bűnöket” feltételezni, keresgélni ott, ahol nincsenek. Ennek még az sem mond ellenit, hogy a gazdasági életünk vámszedői fennakadnak a népi ellenőrök „hálóján”, hagy egyik-másik vizsgálat leleplezésekkel — néha szenzációs jellegű leleplezésekkel — zárul. Ez csak annyit bizonyít, haszonlesők is élnek közöttünk, akik a tisztességesen végzett munka helyett a társadalom rovására akarnak megtoUasodni. Ám ha valaki összegezést készítene a leleplezések meg a segítő szándékú javaslatok számáról, árányáról, meggyőződne arról, hogy az utóbbiaké a többség méghozzá igen nagy többség. A A Mecseki Szénbányák va- sasi bányaüzemében a fejtésomlás mögött rekedt dolgozók felkutatásán megállás nélkül fáradozó bányamentők tegnap reggelig újabb négy bányász holttestére találtak rá. Négy óra ötvennyolc perckor R is zárd Kurczak harminchárom éves lengyel vájárt, öt óra huszonöt perckor Klajbár Mihály harminchárom éves pécsi vájárt, hat óra huszonötkor Franciszek Strej 39 éves lengyel vájár, 8 óra harminckilenckor Horváth János, harminckilenc éves péNEB imponálóan alapos vizsgálata tárta fel például, hogy értelmetlen dolog holmi Bosnyék téri zöldséges maffiáit feltételezná, mert ez csak az emberek fantáziájában létezik, nem pedig a valóságban. Inkább arról, van szó, hogy a zöldségkereskedelem hálózata túl nagy árrést alkalmaz, magyarán több hasznot zsebel be, mint amennyit a munkája — felvásárlás, szállítás, az áru „szétterítése”, illetve raktározása — után joggal megérdemelne. A NEB bebizonyította továbbá, hogy a termelők megltahetősen kiszolgáltatott helyzetben vannak a kereskedelemmel szemben, konkrét indítványokat tett ennek megszüntetésére, a nagyüzemi zöldségtermesztés fokozására, a kistermelők termelési biztonságának nö- . vellésére. Ha már a NEB-bel foglalkozunk, az is megérdemel néhány mondatot, hogy mit értsünk napjainkban a népi ellenőr elnevezésen? Mitől válik népi jellegűvé a munkájuk? Választ keresve a kérdésre, elsőnek az tűnik fel, hogy 30 ezer olyan aktivistájuk van, akik — akárcsak mi — főállásban dolgoznak valahol, így keresik meg a kenyerüket. Dolgozó társadalmunk minden osztálya, rétege képviselve van a soraikban. Kitünően képzett szakemberek, akik lói kiismerik magukat a könyvelésben, a gazdaságpolitika bonyolult kérdéseiben. Van köztük, aki kitűnően járatos a magánlakás-építkezések „rejtelmes” világában vagy pedig az iskolai tantermek megvilágítása ügyében. Vannak köztük orvosok és pedagógusok (ők vizsgálták például a gyermekfogászat helyzetét), a színházi vagy éppen könyvkiadási ügyekhez jói értő szakértők, és igy folytathatnánk a sori. sokáig. Folyamatos továbbképzésben, részesíti őket a NEB, hogy jól felkészültek legyenek a vizsgálatok közben. Népi jellegű a NEB azért is __ sőt; mindenekelőtt a zért, __ mert — ahogy g ^qikajli József, a KNEB elnöke a népi ellenőrök országos értekezletén mondotta — a népi ellenőrzést „nem befolyásolják ágazati érdekek, függések. Tárgyilagosan, részrehajlás nélkül tudja képviselni a társadalom egészét, a népgazdasági érdekeket”. imtézmé- nyünik, a NEB is munkáján nak megújítására, korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt. „Mindenekelőtt a vizsgálatok minőségével, mélységével, következetességével vannak tennivalók” — hallottuk a már említett értekezleten, jelezve: a NEB a bonyolultabb kor bonyolultabb viszonyai között is helyt akar állni. A megújhodási készség is hagyomány a munkájukban. esi vájárt hozták ki — sajnos már holtan — az omlás adói. Tegnap a kora esti órákban megtalálták a vasas bányai fejtésomlásban rekedt utolsó három bányászt is. Közülük Stanislaw Ziaja 45 éves lengyel vájárt 17 óra 40 perckor még élve hozták ki a bányamentők, de nem sokkal később belehalt sérüléseibe. Az omlásban még bent levő Gémes Illés 35 éves bányalakatos, Bartók Béla 37 éves vájár kimentéséért tovább folyik a küzdelem. A Medicor miskolci gyárában az idén negyve n SCANNER—700 típusú ultrahangos diagnosztikai készüléket gyártanak. A berendezés ek kiválóan alkalmazhatók a hasi részek vizsgálatára, magzatvizsgálatra, epekövek feiderí tésére. Elsősorban a bazai kórházak, rendelő- intézetek részére készülnek (Kozma István felvétele — KS) V. Sz, J. Változatlanul fontos az agrártermékek exportja Magyar László Vasasbányán Újabb bányászok holttestét találták meg Mint oly sok más
