Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUÁR 20. Kommentált Segélyek és hadihajók Az üdvözlő táblák a he­lyükre kerültek, az előké­születek megtörténitek és a biztonsági intézkedéseket is aprólékosan kidolgozták. Nem mintha a szervezők in­cidensektől tartanának — ellenkezőleg: az amerikai el­nök ma kezdődő grenadai látogatása arra szolgál, hogy a kis karibi sziget és az Egyesült Államok, illetve tá- gabb értelemben az USA és közép-amerikai szövetsége­sei közötti egyetértésit szem­léltesse. Az előrejelzések szerint ezúttal legalábbis a közös nézőpontok, hasonló (vélemények érvényesülése várható azon a találkozón, amelyen Ronald Reagan és egyes karibi elnökök, kor­mányfők vesznek részt. Merő'ben ellentétes han­gulatot sugiall ugyanakkor egy másik amerikai „ven­dég” : a légfrisebb hírek sze­rint Nicaragua csendes-óce­áni partjai közelébe vezé­nyelték az egyik leghatalma­sabb, komoly rakétaarzenál- lal felszerelt amerikai hadi­hajót. Kíséretében van a ha­ditengerészet egy nagyobb egysége is, amely washing­toni indoklás szerint a kö­zeljövőben „rendszeres gya­korlatot hajt végre a térség­ben”. A legtöbb megfigyelő vi­szont egyetért abban, hogy az újabb, az atlanti -óceáni partszakaszra és Honduras körzetére is kiterjedő ma­nőversorozat időzítése ko­rántsem véletlen. Ellenkező­leg: része annak a törekvés­nek, hogy a Fehér Ház a katonai és politikai eszközök kombinálásával egyre na­gyobb nyomást gyakoroljon a managuai rendszerre, E folyamat másik, napjaink­ban egyre nyilvánvalóbb ele­me az a washingtoni tör­vényhozásban tapasztalha­tó kötélhúzás, amely a ni- ba(riaguai él lenforradal má­toknak juttatandó amerikai segítség körül folyik. Félreértés ne essék, a vita már régen nem a segélyezés ténye körül zajlik, csupán annak nagysága ás farmija kérdéses. Maga Reagan — épp a grenadai út előtt — kijelentette, hogy semmi­képp nem éri be úgynevezett „humanitárius” segéllyel, hanem jelentős összegű, ki­mondottan katonai rendelte­tésű gyorssegélyt szán a kontráknak. Egyelőre nem világos, mennyire könnyen kap zöld utat a képviselő- házban és a szenátusban ez az igény, annyi azonban már most is látszik, hogy számos jobboldali csoport harcot hirdetett az azzal szembehelyezkedő, józan­ságra intő honatyák ellen. Márpedig — s ezt mind ke­vésbé lehet elfelejteni — ősszel időközi választásokat rendeznek az Egyesült Álla­mokban, s a kampányban terítékre kerülő kérdések között várhatóan az ország sok vihart kavaró karibi po­litikája is ott szerepel majd. Szegő Gábor Dél-Korea Letartóztatások A dél-koreai hatóságok tö­megesen veszik őrizetbe és zaklatják az ellenzéki Üj Koreai Demokrata Párt (NKDP) aktivistáit. Hong Sa-duk, a legna­gyobb ellenzéki pártnak szá­mító NKDP szóvivője szer­dán közölte: jelenleg 29 párt­tagot tartanak Szöulban vizsgálati fogságban. A Csőn Tu-hvan elnökkel szemben állók közül mintegy száz ellenzéki politikust vet­tek őrizetbe az elmúlt hét óta. Az Új Koreai Demokra­ta Párt a fővárosban akkor kezdte meg aláírásgyűjtő mozgalmát a választási tör­vény reformjáért. Szovjet hajó Újabb részletek a katasztrófáról Cossiga válaszlevele Gorbacsovnak Az olasz napilapok tegnap közölték annak a levélnek a tártaiméit, amelyet Frances­co Cossiga olasz köztársasá­gi elnök intézett Mihail Gor- bacsovhoz, válaszul a szov­jet vezető levelére. Ez utób­biban az SZKP KB főtitká­ra felvilágosítást adótt Cos- siigának a január 15—i szov­jet leszerelési javaslataikról. Az olasz államfő levelé­ben — amelyet Olaszország moszkvai magykövtete. Ser­gio Romano adott át a szov­jet fővárosban — egyebek között megállapítja: Olasz­ország teljes mértékben oszt­ja a Szovjetuniónak a világ bélkéje és stabilitása miatti aggodalmát. Olaszország sze­rint az idén újabb politikai impulzust kell adni a fegy- venzietesioikikenitési és fegy­verzetellenőrzési tárgyalá­soknak. Cossiga a szovjet ja­vaslatokat jelentős hozzájá­rulásnak tekinti a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sének az ügyéhez. A levél­ből azonban az is kitűnik, hogy Olaszország a leszere­lés kérdéseiben atlanti szö­vetségleseivel összhangban kíván cselekedni. A brit Charter Travel Company által bérelt, Syd­ney és Uj-Zéland között el­süllyedt szovjet hajó, a Mi­hail Lermontov fedélzetén tartózkodott Igor Szerebr- jakov, a TASZSZ különtudó- sítója. A „Mihail Lermon­tov” katasztrófájáról küldött anyagát tegnap tette közzé a szovjet hírügynökség. S^erobrjaikov beszámolt arról, hogy a hajó fedélze­tén 409 ausztráliai utas tar­tózkodott, a fele idős ember, a legidősebb 97 esztendős. Ezért volt rendkívül! fontos, hogy ne törjön ki pánik, amikor a hajó lékeit kapott. A hajó vasárnap délután indult el P irton kikötőjéből a Cook-szoros irányába. Ezen a víziúton a hajók ál­talában révkalauz segítségé­vel jutnak át. Ennek megfe­lelően a parancsnoki hídon tartózkodóit Don Jameson, a kikötő tapasztalt révkalau­za. A hajó teljes sebességgel haladt, amikor egy víz alatti szikla felhasítxrtta az orr­részét. Tíz méter hosszú lék keQétkezett. A legénység azonnal lezárta a fenék re­keszeit s egy időre sikerült is megállítani a víz betöré­sét. A kapitány úgy döntött, hogy teljes gőzzel a sekély partrész felé irányítja a ha­jót. Már csak néhány száz méter hiányzott, amikor a víz betört a gépházba és le­állt a hajtómű. A hajó kez­dett sodródni a mély víz felé. A révkalauz időközben ér­tesítette az űj-zélandi ható­ságokat a szerencsétlenség­ről, hajók siettek, a helyszín­re. Az utasok, akiket koráb­ban igyekeztek megnyugtat­ni. s akikkel közölték, hogy gyülekezzenek a felső fe­délzeten, illetve a hajó nagy­termében, megkapták az utasítást a hajó elhagyására. A mentőosónakok addigra már a vízen voltak. A megdőlt hajóról az utol­só utasokat már kézben kel­lett leadogatni, mivel a hág­csó a dőlés miatt nem érte el a csónakokat. Az utaso­kat azonnal az új-zélandi hajókra szállították, majd a személyzet is megkapta a parancsot a hajó elhagyásá­ra: utoljára a matrózok szálltak csónakba. Egy sze­mély hiányzott közülük, sor­sa azóta is ismeretlen. Az új-zélandi hajókon már a személyzet tagjai szolgáltak fel az új-zélandi szakácsok által készített ká­vét és szendvicseket. A „Mi­hail Lermontov” orvosa el­látta a sebesülteket, szeren­csére komoly sérülés alig akadt. Hajnalra Wellington- 'ba érkeztek a szovjet és új- zélandi tengerészek közös munkájával megmentett em­berek — írta Szerebrjakov. Irán Irak elítélését követeli Mint ismeretes, hatalmas tűzvész pusztított egy Rio de Ja­neiro-! irodaházban. A képen: egy nő végső elkeseredésében levetette magát a magasból, s zuhant a biztos halálba (Telefotó — AP — MTI — KS) Francia kormányátalakítás (Folytatás az 1. oldalról) fenzívára készül a Hávize- mocsarak térségében, mert a felderítési adatok szerint nagy arányú csapatössze­vonásokat hajtott végre eb­ben a körzetben. Az iraki—iráni hadszíntér­ről érkező hírek továbbra is ellentmondásosak, a harcoló felek saját látásmódjuk sze­rint számolnak be az ese­ményekről. Az iraki fél tegnap csapa­tai előrenyomulásáról, újabb területek visszafoglalásáról adott hírt. Az iráni hadije­lentés ugyanakkor szintén saját harci sikereiről, a kedd . Horst Sindermann, az NDK Népi Kamarájának elnöke tegnap délelőtt parlamenti küldöttség élén Bonnba uta­zott. Személyében az eddigi legmagasabb rangú NDK ve­zető tárgyal a nyugatnémet fővárosban. Berlinben remélik, hogy a háromnapos látogatás alátt lezajló számos megbeszélés elősegíti a két német állam kapcsolatai fejlesztésében meglévő lehetőségeknek a ki­használását, a viszony rende­zésének útjában álló akadá­lyok csökkentését. Erich Honecker, a Die Zeit című nyugatnémet hetilap­ban közelmúltban megjelent interjúban határozottan sík- raszállt a két német állam politikai, gazdasági és kultu­rális együttműködésének bő­vítéséért. Az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke megállapítot­éjszakai iraki ellentámadás visszaveréséről tudósít. Te- heráni közlés szerint az irá­ni légelhárítás szerdán Dél- Irak fölött lelőtte az iraki légierő négy gépét. Bagdad­ban egy iráni F—5 típusú gép lelövéséről számoltak be. Irán azzal vádolja Irakot, hogy vegyi fegyvereket vet. be a fellángolt csatározá­sokban. A közlés szerint ed­dig tizenhét iráni katona vesztette életét, ezerötszá- zan pedig megbetegedtek az ismeretlen összetételű harci gáztól. Az Iraki Kommunista Párt közleményben ítélte el a ka­tonai konfliktus kiszélese­dését. ta, hogy a gazdasági, a kör­nyezetvédelmi és a kulturá­lis együttműködésben sike­rült előrelépni, a két német állam közötti politikai kap­csolatok fejlődése azonban elmarad a lehetőségektől és a kívánatostól. Ha a bonni kormánnyal nem is, az ellenzékben levő szociáldemokratákkal poli­tikai kérdésekben is egyre jobb együttműködést alakít ki a berlini vezetés. Az el­múlt évben az SPD vala­mennyi tekintélyes vezetője (Brandt, Vogel, Rau) tár­gyalt az NDK fővárosában. Mivel a nyugatnémet parla­ment nem hajlandó hivata­los viszonyt létesíteni az NDK Népi Kamarájával, a Sindermann vezette küldött­ség is formálisan a Bundes­tag szociáldemokrata frak­ciója meghívásának tesz ele­get. Francois Mitterrand fran­cia elnök három héttel a nemzetgyűlési választások előtt kisebb kormányátala­kítást hajtott végre. Az Al­kotmányjogi Tanács elnöké­vé nevezte' ki Robert Ba- dinter igazságügyminisztert. Helyére új igazságügymi- niszterkérrt Michel Crepeau kereskedelmi, kézműipari és idegenforgalmi miniszter ke­rült. Az ő helyét a miniszté­rium élén Jean-Marie Boskel eddigi államtitkár vette át. Az Alkotmányjogi Tanács 3 tagjának lejárt mandátu­ma, így Mitterrand egyik régi bizalmasát tudta most az Alkotmányjogi Tanács el­nöki székébe ültetni. Az 57 éves Badinter Mit/terrand- nal együtt lépett be a Szo­cialista Pártba az 1971-es kongresszuson. GENF Az altom- és űrfegyverzet­tel foglalkozó szovjet—ame­rikai tárgyalások keretében Geinfben tegnap ülést tar­tott a hadászati fegyverek­kel foglalkozó csoport. BRÜSSZEL Az ószaik-atlanti közgyűlés politikai és katonai bizottsá­ga úgy ítélte meg, hogy amennyiben a nukleáris le­szerelés kérdését nem kap­csolják össze a hagyományos erők csökkentésével, „ez sú­lyos veszélybe sodorná és védtelenné tenné a NATO- sízövetségeseket” — írja a tanácskozásról szóló beszá­molójában a brüsszeli Nau- velles Atlantiques. Diplomá­ciai megfigyelők szerint a NATO politikai és katonai bizottságának állásfoglalá­sa félreérthetetlen része an­nak az erőfeszítésnek, hogy befolyásolják az Egyesült Államokat a Szovjetunió legutóbbi javaslatára adan­dó válaszában. BEJRUT Közép-európai idő szerint tegnap este nyolc óráig ad­taik időt a két izraeli kato­nát elrabló muzulmán szél­sőségesek Izraelnek, hogy felhagyjon dél-libanoni ak­cióival és kivonuljon a liba­noni területekről. A tegnapi bejrúti lapok közölték a szélsőségesek szervezetének, a HizbollahmaJk ama közle­ményét, mely szerint egyik túszukat kivégizik, ha Izra­el nem tesz eleget követe­lésüknek. tJ-DELHI Véres merényletek és összecsapások színhelye volt tegnap az indiai Paindzsáb állam. Fegyveresek megöltek két boltost Patti városában és egy rendőrnyomozót Dzsa- ura Gsitra falunál. A me­rénylők elmenekültek. He­ves hindu—szikh összetűzé­sek voltak Batala városában: az indiai hírügynökségi je­lentéseik szerint két ember meghalt és negyven megse­besült. WASHINGTON Az amerikai szenátus elé több szenátor határozatter­vezetet terjesztett elő arról, hogy az Egyesült Államok törvényhozása ítélje el a Fü- löp-szisetek elnökét, Ferdi­nand Marcost az elnökvá­lasztások során alkalmazott erőszak, a választási ered ­mények meghamisítása mi­att. A tervezet felkéri Rea­gan elnökölt, továbbítsa Mor­cosnak a szenátus állásfog­lalását. Ez most nem is tűnt olyan zöldnek — elmélkedett az egyik nyugatnémet lap a környezetvédők Hagenben megtartott országos kongresszusa után. Semmi bot­rány, sőt, még mintha valami összhang is felfedezhető lett volna, ami az előző, offenburgi forduló után bizony rá is fért a pártra. Igaz, az azóta eltelt két hónapban a zöldek felmérték: vagy le­galább valamelyest összefogják az úgy­nevezett realista — az SPD-vel együtt­működni sőt akár koalícióra lépni haj­landó — és a fundamentalista — min­den kooperációt ellenző, radikális kör­nyezetvédő — szárnyat, vagy elbúcsúz­hatnak a vészesen közelgő választáso­kon az előbbrelépéstől, sőt pártszaka­dás is fenyegethet. Így azután az offenburgi 8. kong­resszus hageni folytatásán a rázós kér­déseket eleve kiiktatták. A szenzáció ezúttal elmaradt. A kongresszus lebo­nyolította a tervezett programot. Az igazán nem nevezhető meglepetésnek, hogy elítélték a munkajogi törvény — a 116-os paragrafus — tervezett módo­sítását, hogy élesen elutasították a ké­szülő biztonsági törvényeket —- ezek kevésbé radikális körökben is épp elég vitát kavarnak. A bomba — azért ez nem maradt el — ezúttal egy „kültag” révén robbant. A sztrájkjog kérdésének jobb megvilá­gítására a zöldek vendégelőadót hív­tak: Hans Janssen szakszervezeti veze­tőt, az IG Metall elnökségi tagját. Ma­Szenzáció helyett bomba ga a meghívás ténye is érdekes volt: eddig a zöldek és a szakszervezetek vU_ szonya nem volt éppen felhőtlen. A szakszervezetek általában azt vetették a szemükre, hogy követeléseik közül nem egy munkahelyek megszüntetésé­hez vezet, ami tovább rontja a dolgo­zók helyzetét. Janssen, a kongresszusi terem egyet­len öltönyt-nyakkendőt viselő vendége, hatalmas tetszést aratott harcias beszé­dével. A hatalom ellen az egyetlen fegyver a sztrájk — mondta és együtt­működésre szólította tel a zöldeket. Ráadásul kifejtette azt is, hogy ha a szociáldemokraták nem szerzik meg a többségi kormányzáshoz a kellő meny- nyiségű szavazatot, akkor jobb egy vö­rös—zöld koalíció, mint a jelenlegi, munkavállaló-ellenes rendszer. A bom­ba másnap robbant; a szakszervezetek többsége, végül maga a DGB, a szak- szervezeti szövetség, elítélte Janssen együttműködési ajánlatát és továbbra is elhatárolta magát a környezetvédők­től. A zöldek helyzetét persze ez a bom­ba nem befolyásolja károsan. Ráadásul az összképet, mint a mozgalom felnőt­tebbé válását az elnökség új összetéte­le is igazolni látszik: bár még mindig a fundamentalisták vannak fölényben, a reál-szárny erősítette pozícióit. Hogy milyen a zöldek pártja, amikor összefogottabb és felnőttebb? Nos, a Ruhr-vidéki kisváros gyönyörű kultúr- háza, a Stadthalle nem úgy festett, mint ahogyan egy pártkongresszust elképzel­nénk. Különös öltözékű, néha torzon- borznak is nevezhető színes tömeg ka­vargóit az előcsarnokban, az asztaluk körül, ahol plakátokat, brosúrákat, könyveket, jelvényeket árusítottak. A lépcsőkön üldögélve szinte folyamato­san fogyasztották a büfében kapható viszonylag olcsó hideg-meleg ételeket. Az ülésteremben gyerekek rohangáltak, mert a kisebbeket a szülők nem tudták kire hagyni, inkább elhozták. A ruha­tárban a fogasokra a kabátok, alájuk a hálózsákok kerültek: ez a,párt nem a gazdagoké, szállodára nem telik, s a késő esti zárás után a terem átalakult éjszakai szállássá. A kongresszus többé-kevésbé jó visszhangja ellenére nem sokáig pihen­hetnek habáraikon a zöldek. Május kö­zepén Hannoverben már nem kerülhe­tik meg a döntést a legfontosabb kér­désekben, hogy az offenburgi határo­zatnak eleget téve kisvártatva a szava­zók elé állhassanak választási program­jukkal. És mivel mégis csak a zöldek­ről van szó, jósolni ebben a tekintetben senki sem mer. Szászi Júlia Sindermann Bonnban tárgyal

Next

/
Thumbnails
Contents