Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-18 / 41. szám
1986. FEBRUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tiszafüredi Erdőgazdaság a cserőközi Holt-Tisz^ mellett kitermeli az akácerdőt. A közel 6 hektáros terület — a tájvédelmi körzetnek megfelelően — őshonos kocsányos tölggyel telepítik be ősszel (X. z.) Divat vagy realitás? Leányvállalat Törökszentmiklóson A bűnözés elleni fellépés erősítéséről Több a vagyon elleni bűncselekmény, kevesebb a közlekedési vétség Interjú dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyésszel A Legfőbb Ügyészség rendszeres elemzőmunkája során áttekintette a bűnözés elmúlt évi alakulását, hogy abból következtetéseket vonjon le a bűnüldözés és a társadalmi méretű bűnmegelőzés javítása érdekében. E tényekről, tapasztalatokról és törekvésekről adott interjút dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze az MTI munkatársának. Mondják, hogy manapság divat a leányvállalat. Valóban, gombamódra szaporodnak, egyre-másra nőnek ki az anyavállalatok törzsén, megkezdve (viszonylag) önálló életüket. Divat? Inkább jelenség, módszer a hatékonyabb termelésre, a nagyobb önállóságra. Mind gyakoribb létüket gazdasági törvényszerűségek diktálják. Most, a VII. ötéves tervidőszak kezdetén egyértelművé vált, hogy gazdaság- irányítási rendszerünk továbbfejlesztése nyomán, azok a gazdálkodó szervezetek kerülnek lépéselőnybe, amelyek tőkeerejük mellett megfelelő rugalmasságra, piacérzékeny termelésre is képesek. Mindezekhez az egyik út lehet a decentralizáló hatású leányvállalati forma. A négyes főúton, Török- szentmiklós belterületén, nap mint nap sokan autóznak el a Hűtőgépgyár helyi telepe előtt, s csak kevesen tudják, hogy az már nem az, amiről még az öles felirat tanúskodik a bejárat fölött. Leányvállalat lett ugyanis belőle. Egészen pontosan: a Hűtőgépgyár Szervizellátó- és Aggregátorgyártó Leányvállalatának törökszentmiklósi telepe. A helyzetet első látásra bonyolítja, hogy e leányvállalat központja a fővárosban van. Jászberénybe tehát Budapesten át visz az út. Az önállóság felé Reiff Aladárral, a törökszentmiklósi telep vezetőjével e „kiházasítás” körülményeiről beszélgettünk, latolgatva:- mit hozhat az év első napjával indult új szakasz. — A jászberényi hűtőgépgyár 1969-ben vásárolta meg ezt a telepet a helyi ipari szövetkezettől, s aggregátor-felújító üzemként hasznosította. Az évek folyamán azonban ez a tevékenység fokozatosan visszaesett, s gazdaságtalanná is vált. Egyre több gondot jelentet az üzem munkával való ellátása, s csupán kiszolgáló szerep jutott a törökszentmiklósi telepnek. Ráadásul a nyolcvanas évek elejére az a furcsa helyzet állt elő, hogy bár szervezetileg Jászberényhez tartozunk, termékeink 60 százalékát a budapesti gyáregységnek szállítottuk. — Logikus lépésként jött hát az első változás. — Igen. 1984-ben szervezetileg is Budapesthez csatoltak bennünket, és már ez a lépés pozitív jelenségeket hozott. Szervezettebbé vált a termelésünk, hisz a budapesti gyáregység része lettünk. És még egy óriási dolog: önálló gyártmányokat kaptunk, csökkent a kiszolgáló szerepünk... — Mi indokolta két évvel később az újabb átszervezést, a leányvállalati státust? — A Hűtőgépgyár kereste a szervezeti továbblépés lehetőségét, s ezzel „összecsengett” a felügyeleti minisztérium ezirányú ajánlása. A budapesti gyáregység egyébként néhány dologban már korábban is más volt mint az anyavállalat; elsősorban szervezési és termékszerkezeti különbségekben. Ez a fővárosi sajátosságokon alapuló önállóság a „szétválás” után jobban érvényesülhet. „Búcsúzó beruházások” — Az anyavállalat hogyan „engedte el a háztól” az önállósuló egységeket? — Jól. A mi telepünk is jó útravalót kapott. Fűződik a múlt évhez néhány olyan beruházás, amely már a ’86-ban kezdődött új időszakot szolgálja. Űj festőműhelyt kaptunk, 1,2 millió forint értékben. A korábbi hírekkel ellentétben, megvalósul a gázberuházás, amelyhez félmilliót még Jászberény biztosít, míg ugyanennyit már a leányvállalat tesz hozzá. E beruházásnak, a gazdasági értékén túl, nagy a kommunális jelentősége is. Gázhoz jutnak ugyanis a városrész lakói is. A gerincvezeték mintegy 120 lakás mellett vezet el, s az érintett családok túlnyomó része be is kapcsolhatja lakását a gázhálózatba. — További „búcsúzó beruházásaik” is voltak? — Még három dolgot kell föltétlenül megemlíteni. Az új szerelőpályát, ami jelentősen megkönnyíti a fizikai munkát; aztán a decemberben kapott két forgácsológépet, amelyekre egy kis forgácsolóbázist telpítünk, s végül a környezetvédelmi beruházásunkat egy zajszűrő berendezést, ami a környék lakóit óvja, s mintegy 400 ezer forintba került. — Változik-e számottevően aí új szervezeti rendszerben a törökszentmiklósi telep termelési szerkezete? — Tevékenységünk továbbra is három fő részből áll össze. Saját profilunk továbbra is a folyadékhűtő, melynek négy fő típusából hozzávetőleg 100—110 darabot gyártunk évente. Bedolgozunk továbbá Budapestnek: hőcserélő-fődarabokat szállítunk nekik. Végül harmadik fő tevékenységi körünk a kompresszorfelújítás, melyből mintegy 450 darab hagyja el a telepünket. Űj tevékenységként a már említett forgácsolóbázist adja a vállalat nekünk. A fővárosban ugyanis kapacitáshiány tapasztalható ezekben a szakmákban. Beszélgetésünk során óhatatlanul szóba került a telep mintegy száz dolgozójának jövedelme is. Meglepve hallottam a telepvezetőtől, hogy ezt talán hagyjuk, erről most ne beszéljünk! No, nem azért, mintha szégyellni valója lenne emiatt a telepnek, vagy a vállalatnak. Ellenkezőleg. 1985-ben, tehát Budapesthez tartozásuk második évében, a korábbi 54 ezer forintról 68 ezer forint fölé emelkedett dolgozóik átlagjövedelme. Érdekes módon, munkánk során egyre gyakrabban (vagy még mindig?) tapasztalható jelenség, hogy vállalatvezetők nem szívesen tárják a nagyközönség elé cégük egy-egy jelentős eredményét, legyen az termelési, vagy jövedelmi kiugrás. Minek dicsekedni — mondják. Jobb csendben maradni, abból nem lehet semmi baj. Mi azért beszéltünk erről a kérdésről. A törökszentmiklósi telepen végbement jövedelemnövekedés persze most, a budapesti gyáregységhez (januártól leány- vállalathoz), a fővárosi jövedelmekhez való igazodás egyik első jele volt. Amit viszont a mintegy 14 ezer forintnyi jövedelemszint- emel kedés további sorsáról mondott Reiff Aladár, az mindenképpen előre mutat. Ösztönzőbben — Bérfejlesztési lehetőségeink a leányvállalat részeként, valószínűleg jók lesznek. Azonban a lehetőségeinknek csak kisebbik hányadát törzsbérezhetjük. Így történt ez a tavalyi évben is. Ez a kisebbik hányad 8 százalék volt, s valószínűleg annyi lesz az idén is. A nagyobbik részt viszont a teljesítményarányosan differenciált ösztönzésre fordíthatjuk. Az új ösztönzési rendszer kimunkálása folyamatban van. Segítségével fokozottan meg tudjuk becsülni a jó munkát. Jelentős eszköz lesz a kezünkben! Utolsó kérdésemre, hogy a gazdálkodás tényein túltekintve, mit vár az új vállalati forma bevezetésétől, némi gondolkodás után válaszolt. — Azt, hogy növekedjen telepünk tekintélye a városban, s rangot jelentsen itt dolgozni, mindenkinek. Nemsokára lekerül a régi tábla a bejárat fölül, amely még a tíz év előtti tevékenységet hirdeti. Ám a legfőbb megújulást remélhetőleg nem a táblacsere jelenti majd. L. Murányi Lászlő — Hogyan ítélhető meg a magyarországi bűnözés helyzete? — Az ország bűnözés szempontjából a kiegyensúlyozott, szélsőségektől és széles körökben riadalmat keltő bűncselekményektől mentes országok közé tartozik. A tőkés országokban napról napra előforduló súlyos bűncselekmények, hivatásos, szervezett bűnöző- csoportok nálunk nincsenek, a tömegméretű kábítószerfogyasztás idegen hazánk állampolgáraitól. A mi viszonyaink között a kisebb súlyú bűncselekmények a jellemzők. A statisztikák évről évre azt mutatják, hogy az összes bűncselekménynek mintegy kétharmadát az enyhébb megítélésű vétségek jelenítik. Bár a bűnözés egésze kismértékben növekszik — és azzal számolni lehet a jövőben is —, az 1985-ös adatok szerint is változatlan tapasztalat, hogy évenként egyes bűncselekmények száma csökken, másoké emelkedik. A növekedés olykor a felderítés aktivizálódásával is összefügg. Például a ma már országos hálózattá kiépült Gazdasági Rendészet a gazdasági élet területén elkövetett bűncselekmények közül egyre többet tár fel, leleplezi az élősdi, harácsoló, korrupt vagy spekulációs tevékenységet folytatókat és sok esetben gátat vet a munka nélkül szerzett jövedelmeknek. Az ismertté vált bűncselekmények számának növekedése mellett a bűnözés struktúrája viszonylag állandó. A vagyon elleni bűncselekmények képviselik a teljes bűnözés 61 százalékát. Az olyan kiemelten veszélyes bűncselekmények, mint például az erőszakos és garázda jellegűek — beleértve az emberölést is — az elmúlt évben összességükben 2,8 százalékkal csökkentek. Kevesebb volt a közlekedésben a bűncselekmények száma, sőt a járművek ittas vezetése is némileg csökkent, ami azonban nem jelenti a közlekedési morál számottevő javulását. Változatlanul magas ugyanis a közlekedési szabályok durva megsértése, a gyorshajtás, az agresszív vezetés. Az ismertté vált közveszélyes munkakerülések száma csaknem megduplázódott — 2741 ilyen ügy fordult elő —, mert az elmúlt évben a szigorított javító-nevelő munkát bevezető új jogi rendelkezéssel összefüggésben is a bűnüldöző hatóságok e területen fokozták felderítő munkájukat. — Végső soron hány bűn- cselekménnyel foglalkoztak a nyomozó szervek az elmúlt esztendőben? — összesen 165 816 közvádas bűncselekmény (tízezer lakosra számítva 155,6) és 85 766 bűnelkövető vált ismertté. Az előző évihez képest a bűncselekmények száma 5,6 százalékkal, a bűnelkövetőké 2,7 százalékkal nőtt. A bűnüldöző hatóságok — lényegében változatlan létszámú apparátusukkal — mintegy kilencezerrel több bűncselekménnyel és 2273-mal több bűnelkövetővel foglalkoztak, mint 1984-ben. Örvendetes tény, hogy hosz- szú évek óta először 1985- ben csökkent a fiatalkorú bűnelkövetők száma (a megelőző évi 9691-ről 9449-re) és a tízezer fiatalkorú lakosra jutó gyakorisága (169,2-ről 161-re). — Az ügyészek az, állami, a gazdasági élet területén olyan vizsgálatokat is végeznek, amelyek a törvénysértések — és így a bűnözés — okainak megállapítására irányulnak és feltárják az irányítás, az ellenőrzés fogyatékosságait. Az e témában szerzett tapasztalatok — különös tekintettel a bűnözésre — hogyan összegezhetők? — A vagyon elleni, a bűnözés meghatározó hányadát jelentő elleni bűncselekményekkel összefüggésben mindenekelőtt alá kell húzni: a személyek javait sértőknél bekövetkezett 11 százalékos, ezen belül a betöréses lopásoknál végbement 17 százalékos emelkedés — több tényező mellett — összefügg azzal is, hogy az állampolgárok vagyonának gyarapodásával nem tart lépést azok megóvására fordított erőfeszítés. Olykor még a betöréses lopásokat is az teszi lehetővé, hogy az állampolgárok minden felkérés és figyelmeztetés ellenére nem gondoskodnak megfelelő biztonsági berendezésről, zárakról, sőt a zárak használatáról sem. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknél pedig — számuk most 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt — azt tapasztaljuk, hogy a társadalmi tulajdon kezelői egyes helyeken még mindig nem állnak hivatásuk magaslatán. Ezt igazolja az is, hogy a társadalmi tulajdonban bűncselekménnyel okozott kár összege tovább nőtt, elérte a 740 millió forintot. Emiatt kell az ügyészeknek gyakran fellépniük. Egy év alatt a gazdálkodó szervek helyett csaknem 210 millió forint meg nem térült kár érvényesítése érdekében tettek eredményes intézkedéseket. Esetenként még a népgazdaság helyzetét jelentősen meghatározó nagyvállalatok is csak késve intézkednek. A népgazdaság egész területén meg kell követeim, hogy az állami szervek, különösen a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és azok vezetői következetesen hajtsák végre és ellenőrizzék alárendelt szerveiknél a törvényesség védelméből rájuk háruló feladatokat, A törvényességi felügyelet valamennyi területén, még az adó-, a hitelellenőrzések során is, új. hatékony módszereket kell kialakítani. Jobban kell törekedni arra, hogy a gazdasági szervek megnövekedett önállósága mellett is biztosítsák a társadalmi vagyon fokozott védelmét. Itt lehet megemlíteni, hogy egyes gazdálkodó szervezetek bevételeiket nemegyszer tisztességtelen eszközökkel — olykor bűncselekmény elkövetésével — igyekeznek növelni, jogszabályi módosítás folytán ina már nemcsak vállalatok, szövetkezetek és intézmények ellen, hanem magár- személyekkel, kisiparosokkal, gazdasági munkaközösségekkel szemben is alkalmazható a gazdasági bírság szankciója. A szigorúbb és hatékonyabb ellenőrzés kihúzhatja a talajt a korrupció, a munka nélküli jövedelemszerzés számtalan formája alól. Világosan kell látni, hogy a munkahelyi fegyelemsértést elnéző vezetők magatartása olykor bátoríthatja az erkölcsileg nem kellően szilárd személyeket a kisebb szabálytalanságok vagy károkozások elkövetésére, s ez végső soron bűncselekmények táptalaja is lehet. — A törvénysértések okainak feltárása és megszüntetése ezek szerint nem csupán a bűnüldöző szervek feladata? — Nem bizony! A bűnüldöző hatóságok csak segíthetnek a bűnözés okainak feltárásában — elsősorban úgy, hogy megállapításaijpat ilendsziereisen ósmehtetiik az illetékesekkel —, de az okok megszüntetése már kívül esik a hatáskörükön. A bűnözés elleni fellépés eredményessége függ az ellenőrző szervek és személvek szakképzettségétől, munkájuk következetességétől, nem utolsó sorban az irányítást gyakorló szervezetektől, vezetőiktől is. Nem közömbös az sem, hogy milyen szervezettséggel folyik a bűnmegelőzésre irányuló tevékenység. Ehhez nemcsak az országos keretek kialakítása szükséges, hanem a bűnmegelőzés helyi rendszerének megteremtése is. A Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz gépbontó üzemében hulladék anyagok feldolgozásával is foglalkoznak. Képünkön kiselejtezett színesfém kábelt készítenek elő öntésre (Fotó: Tarpai)
