Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
xxxvii. évf. 40. 1986. febr. it., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL; Rekord 6a Jubileum a Vörös Csillag Tsz-ben Fizessen a nagyharang A szerkesztöeég postájából Tájékoztató a közterületek védelméről Befejeződött a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa Elfogadták a dokumentumokat — Megválasztották a vezető testületeket Szombaton és vasárnap az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszusa. Szombaton az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Vasárnap részt vett a tanácskozáson Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Pál Lé- nárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Az elnök bejelentette, hogy a dolgozó kollektívák újabb üdvözlő táviratokkal köszöntötték a kongresszust. Megőriztük legfőbb vívmányainkat Faluvégi Lajos beszéde Az elhangzott hozzászólásokból véleménye szerint az a biztató kép is kirajzolódik, hogy dolgozóink a munkahelyükön többet és főként jobban akarnak dolgozni. Majd olyan kérdésekről szólt, amelyek visszatérően elhangzottak a hozzászólásokban. így a főállásban végzett munka megbecsülésével és a túlmunkával, a kisvállalkozásokkal kapcsolatban. megjegyezte: — Szerintünk is az lenne a jó, ha a nyolcórai munkával sokkal többen kereshetnék meg azt, amit ma csak túlmunkával. Mi is azt akarjuk, hogy a szabad idő valóban szabad idő legyen, azt mindenki a családjára, művelődésre, önképzésre, közéleti tevékenységre, pihenésre fordíthassa. De ehhez az kell, hogy a főmunkaidő a folyamatos és ez eddiginél eredményesebb munka idejévé váljon. Elmondta, hogy a főállású munka és a kiegészítő tevékenységek között ma tapasztalható ellentmondásokat két irányból közelítve kívánják feloldani. Az egyik az, hogy bővül az ösztönzőbb vállalati bérpolitikára módot adó úgynevezett keresetszintszabályozás alkalmazási köre, mert ez lehetővé teszi a főmunkaidőben nyújtott teljesítmények jobb elismerését. — Megjegyzem — tette hozzá —, sok vállalat még nem választotta ezt a szabályozási formát, mert ez bizony kockázattal is jár. A másik irány az, hogy legyenek egyértelműbbek a vállalati gazdasági munka- közösségek működési föltételei. Ehhez tevékenységüket bele kell foglalni a kollektív szerződésekbe. — Azért, hogy a bérek ösztönző ereje fokozódjon, a legtöbbet a termelés közvetlen környezetében kell tenni — folytatta. — A legfontosabbnak a vállalati belső érdekeltségi rendszer általános kiépítését és ösztönzőbbé téEzek a kormány szándékai, s meggyőződésünk, hogy a határozathozatal után elmondhatjuk: ezek közösek! A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében, elkötelezett mozgalmi munkájukban kívánok új, hasznos A szombati vitában felszólalt továbbá Harangozó József, a Tégla- és Cserépipari Tröszt szakszervezeti intéző bizottságának társadalmi titkára, Megfontolásra ajánlotta a szakszervezeti tagdíjak fizetésének egyszerűsítését, a bélyegek helyett valamilyen más kevesebb adminisztrációval járó elszámolási rendszer bevezetését. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek és az állami szervek kapcsolatairól szólva kifejtette, hogy az együttműködés az elmúlt években eredményesen fejlődött, jóllehet a gazdasági előrehaladás lassúbb üteme, az elosztás szűkösebb lehetőségei e kapcsolatokat problematikusabbá, esetenként feszültebbé tették. Fontosnak mondotta, hogy növekedjék a szakszervezeti képviselet hatása az állami döntéselökészítésben — ez egyben kormányzati érdek is. Szemán József, a Dunai Vasmű hengerésze arról szólt, hogy a 80-as években válságágazattá vált kohászat dolgozóira ma némileg megnyugtatókig hat az, hogy központi intézkedések segítik rendezni az ágazat vállalatainak anyagi helyzetét, hozzájárulva működőképességének biztosításához. Szőllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete Kaposvár körzeti bizottságának alapszervezeti titkára elsősorban a kistelepüléseken tanító pedagógusok lakásgondiáival foglalkozott hozzászólásában. Kérte, hogy a szakszervezet is tegyen léerőfeszítéseket, sok sikert! Érezzék, hogy mindebben szaktársaiknak és egész társadalmunknak a biztatása és megbecsülése támogatja önöket — mondotta végezetül a Minsztertanács elnökhelyettese. péseket e falvakban élő pedagógusok életkörülményeinek javítására, elsősorban lakáshoz jutásuk elősegítésére. Ezután Alekszandra Bir- jukova, a Szovjdt Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökhelyettese szólalt fel. Méltatta a magyar dolgozóknak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar szakszervezetek tevékenységét a különböző nemzetközi fórumokon is elismerik. A magyar és a szovjet szak- szervezetek folyamatosan fejlődő együttműködése jól szolgálja a két ország közötti kapcsolatok elmélyítését. Mint mondotta, népeink barátságát tovább erősítette Kádár János és Mihail Gorbacsov tavaly szeptemberben Moszkvában megtartott találkozója. Rámutatott, hogy a KGST- országok felsőszintű tanácskozásának határozata. valamint a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programja a szak- szervezetek közötti együttműködés hatékonyságának fokozására és elmélyítésére is új lehetőségeket biztosít. Hangsúlyozta, hogy a magyar és a szovjet szakszervezetek között teljes a nézetazonosság a szakszervezeti világmozgalom és a nemzetközi kapcsolatok minden időszerű kérdésében. Ezt az egyetértést fejezi ki az is, hogy a szocialista közösség országai — s ezen belül a két ország szakszervezetei — egyhangúlag jóváhagyták (Folytatás a 2. oldalon) Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese a kormány nevében köszöntötte a szakszervezetek XXV. kongresszusát. Kijelentette, hogy a Minisztertanács nagyrabecsüli és elismeri azt az értékes tevékenységet, amelyet a magyar szak- szervezetek az elmúlt években is kifejtettek a szervezett dolgozók érdekeinek képviseletében, a gazdasági és társadalmi feladatokra való mozgósításban. Kitért, arra, hogy az elmúlt évek társadalmi és gazdasági fejlődése nyomán a dolgozók élet- és munka- körülményeit érintő központi döntések előkészítésében és meghozatajlá- ban egyre fontosabbá vált a szakszervezetek és a kormányzat együttműködése. Ennek különösen termékeny szakasza volt a VII. ötéves terv előkészítése. A tervezőmunka különféle szakaszaiban a szakszervezetek száznál több észrevételt és ajánlást tettek. A tervkészítésnek még • az utolsó szakaszában, a tervtörvény javaslatához is tizennégy módosító indítványt fűztek, s közülük tizet a kormány elfogadott. Akadt persze néhány olyan igény is — mondta a miniszterelnök-helyettes, — amellyel kapcsolatban azt kellett mondanunk: ezek ugyan érthetők, de a gazdasági eredmények ma számításba vehető színvonalán nem teljesíthetők. A kormány azonban megérti és napirenden tartja az ilyen igényeket is, de teljesítésük feltételei csak akkor teremthető meg, ha — a szak- szervezetekkel összefogva — lényegesen fokozni tudjuk a népgazdaság jövedelemtermelő képességét. Mindazonáltal az életkörülmények javítása érdekében már az Idén sor került bér- és nyugdíjintézkedésekre, a gyermeknevelés és a lakáshoz jutás támogatásának növelésére. Az elmúlt évi nehézségek ellenére — tette hozzá —, egyebek között a SZOT véleményére való tekintettel egyetlen életszínvonalelőirányzattól sem léptünk vissza. A bányászszakszervezet három képviselője, Molnár Lászlóné, Farádi Szabó Imréné és Vályi László SSBmemsBessmesmmmsesesBseseBSBumBmHHssassaseemsBseseeeeseseeesBam telét, az alkotó és újító légkört, az ennek megteremtésében nagy szerepet vállaló műszakiak és kiemelkedő szakmunkások megbecsülését, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák szélesebb körű alkalmazását tartjuk. De meg kell győzni nálunk még nagyon sok embert, hogy a fegyelmezettebb és szervezettebb munka a saját és valamennyi dolgozótársa javát szolgálja. Eladható termékeket — A szabályozók szerepe, mértékrendszere önmagában is fontos — tért ki rá a minszterelnök-helyettes —, ám ne felejtsük: az intenzív fejlődés követelményei nagyok és a jövedelem a termelésből keletkezik. — A mozgásteret tehát elsősorban maguk a vállalatok tágíthatják, mégpedig azáltal, hogy nagyobb termelékenységgel jobb minőségű, korszerűbb, jól eladható termékeket hoznak létre. A SZOT és a kormány közötti együttműködés elmélyítésére irányuló elgondolásokról is szólt. — Az a szándékunk, hogy jövőbeli tanácskozásainkon még több gazdaságpolitikai kulcskérdést és hosszú távú fejlesztési elgondolást tűzzünk napirendre, például a termelés fejlesztésének stratégiai irányairól, a távlati bérpolitikáról, a szociális intézmények és ellátások távlati fejlesztéséről, avagy az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás átfogó feladatairól. Közös témáink ilyetén való bővítése minden bizonnyal hozzásegít majd ahhoz, hogy a konkrét ügyekben könnyebben jöjjön létre közöttünk megegyezés. A legközelebbi megbeszéléseinken megtárgyaljuk, majd, hogy a szakszervezeti kongresszus határozatában foglalt javaslatok milyen módon valósíthatók meg, s azok miként illeszthetők be az éves, a középtávú és a hosszú távú terveinkbe. A várakozásnak és az itt is elhangzott javaslatoknak eleget téve, mi is tájékoztatást kívánunk adni a SZOT és a kormány képviselőinek megbeszéléseiről, a döntésekről. Arról is, hogy milyen alternatív megoldásokról esett szó, milyen alapon sikerült, avagy miben és miért nem sikerült megállapodnunk egymással. Ez segíteni fogja a célok és a feladatok jobb megértését, a döntések indítékainak és feltételeinek megismerését, és módot nyújt arra is, hogy ezek társadalmi visszhangját — az itteni vitában említett élesebb kontúrokat — még világosabban érzékelhessük. A szakszervezeti kongresszus elnökségének tagjai, köztük Kádár János a tanácskozás szombati munkanapján Vita — újabb felszólalások A főmunkaidő legyen eredményesebb Faluvégi Lajos felszólal
