Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-14 / 11. szám

1 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUÁR 14. KSrnyezetkfmélO légolvasztás Környezetkímélő jégol­vasztási eljárást próbáltak ki sikerrel Győrött. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés által me­nedzselt találmány alkalma­zásával nem sózott homo­kot, hanem szeszgyári mel­lékterméket. úgynevezett vi- naszt szórtak, illetve locsol­tak ki a jeges hóval borított közterületre, utakra, hidak­ra, vasúti és közúti felüljá­rókra. Az eredmény várako­záson felüli volt. A jég sok­kal gyorsabban olvadt el, mint a sózott homok alkal­mazásánál, ugyanakkor a vinasz nem károsítja a nö­vényeket, és nem okoz kor­róziót a fémtárgyakban A győri Szeszgyárbán évente 40 ezer tonna ilyen melléktermék képződik, amelyet eddig állati takar­mányok dúsítására használ­tak. A vásárlók védelmóben Harmincezer panasz a KERMI-nél Az ember életének jelen­tősebb eseményei gyakran érkeznek váratlanul. így történt ez velem is, amikor munkahelyi vezetőm közöl­te, hogy lehetőség van egy huszonöt napos üdülésre Mongóliában feleségemmel együtt. Mint ilyenkor lenni szokott, hamar szárnyal a hír; jönnek a barátok, is­merősök, és a „szakértői” véleményekből is akad bő­ven. Izgalmaktól, találgatá­soktól zsúfoltan teltek el a napok az indulásig. Eljött a július 31. Még egy utolsó rendtevés, és reg­gel indulás Ferihegyre. Ké­nyelmes váróterem. Megér­kezik a másik házaspár is, négyen leszünk magyarok. Egy pohár hideg vodka, és máris nagyobb a bátorság. Délelőtt 10 óra, irány Moszk­va. A repülőgépen kellemes hangulat, udvarias kiszolgá­lás. Szalad az idő, máris a leszálláshoz kell készülőd­ni. Idáig jó két óra az út, de a tranzitváró órái már két órával többet mutatnak óráinknál. A magyar nagy- követség egyik munkatársa fogad. Bőséges ebéd és máris beállunk a felszállás­hoz vezető ajtóhoz. A tömeg igazi Bábel: elegáns japán férfi, turbános indiai népes családjával, kínai, néger, francia, olasz társaság. Űjra bent ülünk a TU—154-esberi, magabiztosan emelkedik a gép. Irány Novoszibirszk. Sötétedik. Rohanunk az éj­szakában. Mór két órával megint előbbre lehetne ál­lítani az órákat. Elcsendese­dik az utastársaság; ki előbb, ki utóbb elszendere- dik. Újra süllyed a gép. A stewardesek kedvesen mo­Az Jb Tenger** szálló salyognak ránk, kigyullad­nak a lámpák, leszálláshoz készülünk. Szinte zökkenő- mentesen érünk földet. Szi­bériában vagyunk. Álmosan lépünk ki a gép ajtaján. Kellemes nyári éj­szakai levegő csap meg. Olyan meleg van, hogy szin­te csalódás ér bennünket. Szibériában hideget vár az ember. Nem messze hatal­mas repülőtéri épület. Ké­nyelmesen oda sétálunk. Egy óra múlva indulás Ulánbátorba. A lépcsőkön nemzetközi áradat hömpö­lyög. Űjra a levegőben vagyunk, meg sem rezdül a gép, úgy érezzük, hogy állunk. Pedig tízezer méter magasan, ret­tenetes sebességgel szeljük Szibéria egét. Csendes a ka­bin, csak halvány világítás van. Elszenderedem. Felesé­gem ébreszt. — Mindjárt felkel a nap — mondja. Alig érzékelhető fény jele­nik meg az égbolt alján. Pár perc alatt teljesen elő­bújik a nap, diadalmas ra­gyogással, hatalmasan, fé­nyesen, és máris kúszik feljebb-feljebb. Mintha ismét ereszkedne, a gép. Nem állítottam még át az órámat. Éjszaka fél egy van rajta, és odakint nappali 'világosság; Beszál­lunk, megállunk, kezdünk kiszállni. Az ég beborult, nemrég esett az eső, hat­hét fok a hőmérséklet. A magyar nagykövetség ügy­vivője vár bennünket, be­mutatja vendéglátóinkat és állandó tolmácsunkat, aki Budapesten, az ELTÉ-n vég­zett, fiatal biológusnő. Köl­csönös, baráti szavak, érdek­lődés az utazásról. Elindu­lunk a kocsihoz. A mikro­busz rádiójában éppen a reggeli műsor megy. Éle­tünkben soha nem hallott mongol beszéd és ének dal­lamos hangja köti le fáradt figyelmünket. Ráfordulunk egy nyílegyenes útra, s kez­dődhet az ismerkedés Ulán­bátorral. A város körül mindenütt hegyek. Hiányoz­nak a fák, és ez szokatlan számomra. Közben jurta­városrész és vasúti töltés mellett haladunk. Elámu- lunk, amikor meglátjuk a töltés mellett békésen lege­lésző első kétpupú tevét. A Lenin úton elérjük a Harc­kocsi Elmlékművet, nemso­kára jobbra fordulunk, át­megyünk a Tola folyón. Gyönyörű épületet pillan­tunk meg. — Itt fognak lak­ni — mondja Hori, a tolmá­csunk. A hotel neve „Ih Tenger”, ami magyarul „nagy eget” jelent. Belépünk a hatal­mas előcsarnokba, óriási fo­telek, gyönyörű csillár, ha­misítatlan, keleti perzsasző­nyeg. Megkapjuk a szobá­kat, a miénk a 409-es. Az étteremben a pincérek ud­variasan köszöntenek, meg­igazítják a széket, mielőtt leülünk. Bemutatják a mi pincérünket, Haugának hív­ják. Kedvesen mosolyog, miközben elegáns mozdulat­tal egy-egy pohár arkhit — vodkát — tesz le elénk. Gyönyörűen hajtott szalvé­ták. Remek háromfogásos reggeli következik, többféle salátával, utána tea, kitűnő kávé, ananász üdítő, tejföl, kumisz kinek-kinek kedve szerint. Nagy Jenő (Következik: A főváros) Minden panaszt kivizsgál­nak, s ha valamilyen termék ellen sok bejelentés szól, át­fogó ellenőrzéseket végez­nek. Évenként négy komplex felmérésre szállnak ki a KERMI munkatársai, egy­szerre két budapesti kerü­letbe és két megyébe. Ilyen­kor azon a területen minden fontosabb kiskereskedelmi egységben — például az áru­házakban, ABC-kben — és a nagykereskedelmi vállala­tok lerakataiban a teljes áruválasztékot ellenőrzik. S közben végzik, a KERMI-ben a mindennapi munkát, az új gyártmányok és az import-előminták terv­szerű vizsgálatát. Az ered­mény: hatásági utasítás, amelyet pontosan és szigorúan meg kell tartani, s amelyet időről időre ellenőriznek az intézet munkatársai. S talán éppen ezért van nagy tekin­télye a KERMI-nek a ke­reskedelem minden ágában. Egy-egy nagyobb szakmai terület vizsgálata általában három napig tart a helyszí­nen. Előtte már felkészül­nek: átnézik a beérkezett reklamációkat, az addig vég­Az emberek látják: az el­lenőrök a fogyasztók, vásár­lók érdekeit-Védik. Várkonyl Enflre Utazás Ulánbátorig en szélsőségesek a példák is a forgalomba nem hozható árucikkekről. Itt volt példá­ul nem is olyan régen, mindössze néhány hónapja a Taktaszadai Űj Barázda Termelőszövetkezet mellék­üzemágban készített töfcgya- luja. Ilyen egyszerű szer­kentyűben milyen hiba le­het egyáltalán? — kérdi a laikus vásárló. Nos, olyan zett vizsgálatok anyagát, és azzal indulnak él, hogy el­lenőrzik: eleget tettek-e a korábbi határozatnak, ki­vonták-e a hibás termékeket vagy tételeket. Előírja az öt éve hozott belkereskedelmi miniszteri rendelkezés, -hogy minden, lakossági forgalomba kerü­lő árucikket meg kell vizs­gálni. Ezen belül is különös A Dohány- fermentáló Vállalat szol­noki üzemé­ben tegy-egy augusztustól április ele­jéig tartó sze­zonban 7 ezer tonna nyers­dohányt dol­goznak fel {Fotó: H. L.) Mongólia magyar amamme/ f. Forgács Katalin egy presszóból hozott alkoholminta mi­nőségét ellenőrzi (Fotó: Hauer Lajos — KS) primitíven állították össze, hogy nem lehet vele tököt gyalulni Műszaki leírást sem mellékeltek hozzá, ta­lán nem is készült ilyen. A KERMI nem engedte a for­galomba hozatalt. Ellenkező szélsőség a ja­pán autórádió kazettás mag­nóval. Ennek mindössze any- nyi hibája volt, hogy nem lehetett fogni rajta a ma­gyar URH-adást, pedig erre kellett volna áthangolni, mi­előtt a boltokba kerül. Nem minden készülékre állt ez, csak a szállítmányok egy ré- szénev azokat csak a hiba ki­javítása után volt szabad átadni eladásra a boltháló­zatnak. Évek múlva is ellenőrzik Megesik aztán az is, hogy valami eleinte jó, nincs ki­fogás ellene, aztán egyszer- csak valami történik vele: a technológiai fegyelem meg­sértése, egy alkatrész vagy komponens kifelejtése a gyártási eljárás során — és így tovább. Nem volt panasz például a Csillag cipőkrém­re, hosszú éveken át. Aztán mégis: két gyártási tétel­nél olyan minőségi kifogá­sok merültek fel, hogy a KERMI kivonatta a forga­lomból e szállítmányokat. Hasonló eset volt a Sylvia naptejé is: új termékként jó­nak találta a KERMI, ké­sőbb viszont két olyan tétel­re találtak, amelynek nem volt fényelnyelő képessége. Mivel pedig a naptejnek ép­pen ez kell hogy legyen a fő tulajdonsága, a minőség- ellenőrző intézet nem hagy­ta forgalomban a hibás té­teleket. gonddal az élelmiszereket és a ruházati cikkeket, amelyek a KERMI engedélye nélkül nem is kerülhetnek kereske­delmi forgalomba. Mégis: a helyszíni ellenőrzések során a legtöbb szabálytalanságot az élelmiszerkereskedelem­ben és a vendéglátóiparban találják a KERMI ellenőrei. Találkoznak súlycsonkítás­sal. a minőségi előírások megszegésével, a szavatos­sági idő lejárta után árusí­tott termékekkel, az anyag­norma be nem tartásával. Az utóbbira gyakori pél­da: kevesebb kávét tesznek némely vendéglátóhelyeken, a duplába. Gyorsan intézkednek Igyekeznek a lehető leg­gyorsabban intézkedni — már csak azért is, hogy mi­nél kevesebb fogyjon el a boltokban a fogyasztásra al­kalmatlan termékből. Meg­történik azonban, hogy a szokásos néhány nap is sok lenne, azonnal kell intéz­kedni Ez történt azzal a fá­zisceruzával, amelynek áru­sítását a KERMI műszaki igazgatója soron kívül letil- tatta. A részletes vizsgálat teljes mértékben igazolta az intézkedést: a fázisceruza balesetek előidézője lehetett volna. Egy másik eset: a Köjál vizsgált meg egy gyermekjá­tékot, és megállapította, hogy színezése könnyen ol­dódik, ártalmas az egészség­re. Gyorsan értesítette erről a KERMI-t, amely éppolyan sürgősen intézkedett, kivo­natta a boltokból a veszedel­messé válható játékot. — Ha ezt a KERMI tud­ná! Ki ne hallott volna ilyen vagy hasonló felkiáltást va­lamelyik boltban, vendéglő­ben, ha ugyan nem saját maga sóhajtott fel így. Ami egyrészt azt mutatja, hogy vannak még kívánnivalók a kereskedelemben, másrészt viszont azt, hogy a nagykö­zönség is tudja: van egy olyan intézet, amely megvé­di a vásárlókat, kiszűri a hi­bás, használhatatlan termé­keket Nem szolgál sem az ipar, sem a kereskedelem, de még a külkereskedelem dicsősé­gére sem, hogy évente több mint harmincezer reklamá­ció érkezik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez. Pedig — amint dr. Morvay Anna, a KERMI osztályve­zetője mondja — a csalódott vásárlók nem is minden esetben fordulnak az inté­zethez panaszukkal. Minden­esetre a minőségjavítás szük­ségességét is mutatja, hogy tavaly még a sokéves átlag­nál is több volt a reklamá­ció: az első félévben példá­ul 19 677 esetben emeltek panaszt a KERMI-nél. A ki­fogásolt áruk zöme ruházati cikk, beleértve a cipőket. Villanyírógép és tökgyalu A KERMI a fogyasztó (vásárló, használó) szem­pontjából vizsgál, de ko­rántsem csak a fogyasztó be­jelentése alapján. Kap jel­zést a Köjáltól, a Fogyasz­tók Országos Tanácsától, a Magyar Elektrotechnikai El­lenőrző Intézettől (MEI), és más olyan intézménytől, amelynek nincs hatósági jogköre, de munkája köz­ben egy-egy hibás, forga­lomba hozatalra alkalmat­lannak látszó termékre buk­kan. Ilyen volt például a bolgár villanyírógép vagy a len­gyel főzőlap esete. Mindket­tőnél alapvető hiba volt, — rázott. Márpedig sem írni, sem főzni nem lehet olyan alkalmatosságon, amelynél nincs megfelelő érintésvéde­lem. Az már ilyen esetben teljesen mindegy, hogy kül­földi vagy hazai termékről van-e szó, éppúgy fennakadt a szűrőn a Ganz Műszer Művek univerzális (amper— volt) mérőműszere vagy az Iparművészeti Vállalat rafi­aburával árusított csillárja, mint az említett két import­cikk. Valamennyinél a MEI végezte a szakirányú ellen­őrzést, de hatósági jogkör hiányában az intézkedést át­engedte a KERMI-nek. Széles a vizsgált termékek skálája, és ennek megfelelő­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents