Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 8. szám
1986. JANUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Készülő új törvények Vélemények a VII. ötéves tervről Önállóan gazdálkodnak a tanácsok (Folytatás az 1. oldalról) sebbé tételét. Ezek figyelembevételével új törvényt készítenek elő az állami vállalatokról. A szövetkezeti kongresszusok állásfoglalásait szem előtt tartva korszerűsítik a szövetkezeti jogszabályokat. Törvényt alkotnak a földről, e jogszabályban rögzítik a földek tulajdonára, használatára, forgalmára és a földvédelemre vonatkozó alapvető előírásokat. Felülvizsgálják és kiegészítik a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket, szabályozzák a gazdálkodó szervezetek szanálását és felszámolását. A bankrendszer továbbfejlesztése érdekében módosítják az állami pénzügyekről szóló törvényt. Kialakítják az egységes személyi jövedelemadó rendszerét és felülvizsgálják a lakossági adókra vonatkozó jogszabályokat. MegalkotMibőI telik? Az úgynevezett „mellékjövedelmek!” legjelentősebb forrása a mezőgazdasági háztáji és kisegítő gazdaság. Másfél millió család foglalkozik szabadidejében növénytermesztéssel. illetve állattenyésztéssel. Csaknem minden második család. Szerepük az önellátásban és az árutermelésben egyaránt jelentős. A zöldségfélék 62 százalékát, a burgonya 73 százalékát, a gyümölcs 60 százalékát a szőlő és a bor 50 százalékát a kisgazdaságok állítják elő. Az ország szarvasmarha-állományának 22 százaléka, a sertéseknek mintegy a fele szintén a háztáji és a kisegítő gazdaságokban található. A háztáji meg a többiek A lakosság ellátásában és az export árualapok előállításában tehát döntő, mással nem pótolható szerepet játszanak a háztáji és kisegítő gazdaságok. A mező- gazdasági kistermelők olyan belső tartalékokat (részmunkaerőt. épületeket, eszközöket, termőföldet) hasznosítanak, amelyek egyébként veszendőbe mennének. A termelői kedv, az érdekeltség fenntartása ezért is közügy. De azért is, mert a kisüzemi állattartás, zöldség- és gyümölcstermelés révén a falusi lakosság — köztük az ingázó munkások, az alkalmazottak. az értelmiségiek jelentős része megőrizhette, sőt tovább növelhette élet- színvonalát. Vannak, akik közülük kiugró jövedelemre tesznek szert fóliázással vagy több száz sertés, vagy sok ezer baromfi nevelésével. A legutóbbi években a városi lakosság — főként meghatározott munkás, illetve értelmiségi rétegek — szerveják az új Munka Törvény- könyvét és egyidejűleg a munkavédelemről szóló magas' szintű jogszabályt. Ezzel a gazdálkodás hatékonyságának javulását, a dolgozók jogainak és kötelezett- íségeinek fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az igazságügyminiszter hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy a jogalkotás is mozdítsa elő az állampolgári jogok érvényesülésének kiteljesedését az életszínvonal- és a szociálpolitika eredményes megvalósulását a munka minőségének javítására ösztönző anyagi érdekeltség növelését, társadalmi juttatási rendszerünkben a társadalmi igazságosság érvényesülését. A lakosság életkörülményeinek javítása érdekében új társadalombiztosítási tötrvényt készítenek elő, módosítják az egészségügyről és korszerűsítik az ifjúságról szóló törvényt. Fokozott figyelmet zett és legális — különjöve- delemszerzési lehetőségei is bővültek. A vállalatok mintegy kétharmadában működnek vállalati gazdasági munkaközösségek mintegy 210 ezer fővel. Az ipari és szolgáltató szövetkezetek vgm- nek megfelelő kisszervezet-, bői a szövetkezeti szakcsoportból 2500 működik az országban 80 ezer taggal. Százezrek a kisszövetkezetekben Ha mindehhez még hozzávesszük a magánjellegű gazdasági munkaközösségek, a polgári jogi társaságok mellékfoglalkozású tagjait, akkor kiderül, hogy a kisszervezetek révén mellékjövedelemhez jutó dolgozók száma jelentősen meghaladja a 300 ezret. Ez így együtt már nem lebecsülendő létszám. Az elért többletjövedelem körülbelül egymillió főként városi háztartás deficitjét csökkenti. És nem valamiféle szociális foglalkoztatás keretében, hanem fontos társadalmi, gazdasági szükségletek kielégítését szolgáló tevékenységgel. Az új kisszervezetek, főleg a legnagyobb létszámot foglalkoztató vgm-ek társadalmi elismerése azonban már nem olyan egyöntetű, mint a háztáji és kisegítő gazdaságoké. Vitát vált ki. ellentmondásokat hoz felszínre, hogy nem mindenki kerülhet be a vgm-ekbe. Vita forrása továbbá, hogy a közösségek tagjainak jövedelme egy órára számítva 2,5—3-szor nagyobb, mint a fő munkaidőben. (Valójában az órakereset a 30—50 százalékkal magasabb teljesítményt, a túlórajelleget figyelembe véve reálisnak. fordítanak a negatív társadalmi jelenségek elleni határozott fellépésre. Módosítják a családjogi törvényt, illetve kidolgozzák annak egységes szövegét. Magas szintű jogszabályt alkotnák a gyermek és ifjúságvédelemről, valamint a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokról. s módosítják a Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Újraalkotják a szabálysértési törvényt és végrehajtási rendeletéit: a politikai és az állami döntéseknek megfelelően a jogi szabályozás eszközeivel is elősegítik az alkoholizmus elleni küzdelmet. A jogrendszer egységének és áttekinthetőségének érdekében felülvizsgálnak több jogterületet, például az állami felügyeletre és ellenőrzésre, a szociálpolitikára, a lakásépítésre és a lakásgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat. igazságosnak tekinthető.) Végül tapasztalhatók eseteként. bár nem túl gyakran, szabálytalanságok, visszaélések is. Előfordul, hogy főni unkaídőber* előkészítik, sőt részben elvégzik a külön fizetett munkát. összegzésül elmondhatjuk, hogy a családi jövedelmek differenciálásában jelenleg meghatározó szerepet játszanak a kiegészítő, a mellékforrások. Jó. hogy széles körben lehetőség nyílik a családi költségvetések hiányainak ilyetén pótlására, a személyes igények és a társadalmi szükségletek összehangolt kielégítésére. Zöld lámpát a főútvonalnak Molnár Ferenc országgyűlési képviselő, a Kancag Városi Tanács elnöke, a parlament téli ülésszakán felszólalt az új ötéves terv vitájában. A tanácsok költség- vetésével foglalkozott. — Számomra — és persze a többi tanácselnök, a tanácsi apparátus számára — valóban ez a legizgalmasabb kérdés, hiszen az új ötéves tervvel együtt a tanácsok újfajta, önálló gazdálkodása indult útjára. A tanácsok fennállásuk óta először . kerülnek olyan helyzetbe, hogy valóban gazdálkodniuk kelljen. Korábban a feladatok „jóváhagyatásáig” tartott a küzdelem, és ha valamilyen beruházás szükségességét a fölsőbb szervek elismerték — azaz sikerült meggyőzni őket —, akkor biztosították is a megvalósításhoz szükséges pénzt. A tanácsnak már csak arra kellett ügyelnie. hogy ne lépje túl a pénzügyi keretet. Most más a helyzet, körülbelül olyan, mint a háztartásban: a tanácsnak megvannak a maga bevételei, azokat kell beosztania. Mert kiadni csak akkor lehet, ha már bejött a kiadás fedezete! A központi támogatások mellett a szükséges pénznek legalább a felét a tanácsoknak saját erőből kell előteremteniük. Ezért most már nemcsak az a céljuk, hogy elismertessenek egy-egy megvalósítandó feladatot a felettes szervekkel. hanem az is. hogy minél olcsóbb megoldást keressenek. Abban is érdekeltek. — A VII. ötéves tervet a legtöbb tanács áthúzódó beruházásokkal kezdi, a ciklus elején érdemleges fejlesztésbe a legtöbb helyen aligha foghatnak. Mit szólnak ehhez az emberek? — Nehéz elfogadtatni, nehéz megértetni, hogy — teszem az a járdaépítés ott, ahol jogos, és ahol meg is ígértük, — nem most, hanem csak két év múlva kezdődik. Már az előző ötéves tervben is ez volt a helyzet, több beruházás szándékosan késleltetve indult, a legfőbb dolog tehát most azoknak a befejezése. — Bizonyára Karcag is ebben a cipőben jár. — Igen. Hogy csak egyetlen példát ragadjak ki: az utóbbi években „hagvomány- nyá vált” az útépítés a városban. hiszen a sáros földutak igen nagy aránya a kun városok „sötét foltja”. Éppen ezért tartjuk kiemelt feladatunknak az útépítést a most kezdődött tervidőszakban is — több mint 10 millió forintot irányoztunk elő erre a célra — mégsem kezdhetjük el az idén. Pedig évente két-két és fél kilométert szoktunk aszfaltozni, ez, hogy úgy mondjam, már megszokottá vált. De most, ’86-ban nem tudunk utat építeni, a következő években azonban már igen. — Amikor tervekről beszélünk. általában új beruházásokra. rekonstrukciókra, építkezésekre gondolunk. De nemcsak ezekre kell a tanácsnak fioyelnie. A terv ugyanis azt is előírja, hogy az intézmények működését legalább a jelenlegi szinten továbbra is biztosítani kell. — Ügy van. A költségek tervezésekor meg kell találnunk az intézmények működtetése és a fejlesztés helyes arányát. A ciklus első felében szeretnénk például Növelhető az idegenforgalom A legális és szabályos kiegészítő tevékenységek feljesz- tése segíti az illegális és szabálytalan jövedelemszerzéssel szembeni hatásos fellépést. Hiszen a kontármunka, a csúszópénz, a borravaló kikényszerítése, a vásárló, a fogyasztó egyéb megkárosítása jórészt a hiányhelyzetből, a kiszolgáltatottságból táplálkozik. Korábban tiltott mellékutak váltak járhatóvá. Szükség van rájuk, nem kerülő és zsákutcák ezek. De a legfontosabb .hogy a főútvonalon legyen torlódásoktól mentes, zavartalan a közlekedés. A főmunkaidős teljesítmények útjában álló akadályokat le kell bontani. Egyebek közt versenyképes termékkel, szervezett. fegyelmezett termelő és piaci munkával. S nem utolsósorban határozottan differenciált bérekkel, keresetekkel, hogy legyen érdemes és hasznos a napi 8 órás munkaidőben kiemelkedően, jól dolgozni. Kovács József Balogh Rozália, a Tisza- tour idegenforgalmi hivatal személyzeti vezetője természetesen először a belkereskedelem és idegenforgalom című fejezetben foglaltakról beszél.-- A tervben leírtak teljesen összhangban vannak hosszú távú célkitűzéseinkkel. Olvasom például hogv ösztönözni kell a turisták beutazását és a hosszabb itt- tartózkodást. a szolgáltatások igénybevételét: vagv hogy törekedni kell az idegenforgalomból származó devizabevételek növelésére. A Tiszatour is erre törekedett és törekszik. Ezért bővítettük a szolgáltatásokat, minden szállodánkban lehetővé tettük az étkezést, kötelezővé a reggelit. Felújítottuk a berendezéseket, korszerűsítettük. szépítettük a környezetet, hogy vonzóbb. szebb legyen a turisták számára. Minden szálláshelyünkön van valutaváltás. Szerintem Szolnok megyében rendkívül sok tartalék van, amelyet jobban ki lehetne használni, és növelni az idegenforgalmat. — Mire gondol? — Például a kiskörei víztározó térségében sok lehetőség rejlik. Évről évre nagyobb az érdeklődés, egyre több nyugati turista keresi fel. A meglevő kemping bővítésével, új kemping létesítésével (most építünk egvet Tiszafüreden) még több turista elhelyezését tudjuk biztosítani. Lengyel és osztrák utazási irodákkal vettük föl a kapcsolatot, és ők is hoznak megyénkbe pihenni, üdülni vágyókat. Persze, nemcsak az idegenforgalomhoz van hozzáfűznivalója Balogh Rozáliának. Hiszen az ötéves terv Várossá avatták Boglárlellét Csütörtökön, a helyi postásüdülőben trendezett (ünnepi tanácsülésen várossá avatták a két Árpád-kori somogyi település egyesítésével létrejött Boglárlellét. A várossá nyilvánításról szóló okmányt Czinege Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese adta át az új város vezetőinek. Az ünnepségen jelen voltak Somogy megye párt- és tanácsi vezesok fejezete olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek sokakat érdekelnek. — Az oktatás és kultúra fejezetében van egy mondat: „Jelentős figyelmet kell fordítani a testnevelésre, a testkultúrára. és a diáksportra”. Ügy érzem, hogy ezzel az egv mondattal elintézték az egészet, pedig többet érdemelne. Azt hiszem, elég általános a megfogalExport Útnak indították az idei első exportszállítmányokat az Ózdi Kohászati Üzemekből. A vállalat tavaly a tervezettnél ezer tonnával több tői, a megye többi városának küldöttei. A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregy ségében évente mintegy 30 millió forint értékben gyártanak házgyári lakásokba beépített konyhabútorokat (H. L.) készárut értékesített tőkés piacon, s az idei szerződésbefejezni a két éve elkezdett tornateremépítési programot. Az idén tető alá kerül a berekfürdői általános iskola tornaterme, azután a kiskulcsosi következik, és ha az is elkészül, akkor elérjük, hogy a város minden általános iskolája saját tornateremmel rendelkezzen. Feladat tehát továbbra is akad bőven, ráadásul gazdálkodni is kell. — Jövőre már valamivel jobb lesz a helyzetünk és ahogyan számítjuk, 1988- ban lassan megindulva egyre jobb és jobb helyzetbe kerülünk. Igaz. addig meg fogunk izzadni! A kollégáimmal azt szoktuk mondani tréfásan, hogy ha az első két évet túléljük és nem kerülünk az adósok börtönébe, utána nem szabad, hogy gondot jelentsen az önálló gazdálkodás. Amelynek a bevezetése egyébként elkerülhetetlen volt, a szükségességét senki nem vitatja, ez is része a reformnak: most már a tanácsok is kénytelenek gondolkodni, hogy lesz olcsóbb, mit hogyan érdemesebb megvalósítani. mazás. Egyetértek vele, csak azt nem tudom, hogyan kellene megvalósítani, mert például még ma is vannak iskolák, ahol nincs tornaterem .. Természetesen a lakásellátásról és -gazdálkodásról szóló rész sem maradhat ki — Nagyon helyesen, jól fogalmazták meg. hogv a ..lakáshoz jutás támogatásában fokozottan figyelembe kell venni a családok jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét”. A pályakezdők és a több- gyermekesek számára a legnehezebb a lakáshoz jutás. Csak helyeselni tudom, hogy érezhető javulást terveznek .. . — E — P. É. — Ózdról kötések is biztatóak. Eddig több mint 740 tonna hengerelt készáru hagyta el a gyár területét. A termékek végállomása: a Német Szövetségi Köztársaság, Libanon, Dánia és Görögország volt. Döntő szerepet a fömunkaidönek!
