Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUÁR 9 IA tudomány világa : I A legtökéletesebb mértan! forma Kör ihlette épületek A rovarvilág csodája Miből lesz a méhanya? A rovarvilág talán legérdekesebb tagjai a társas életet élő rovarok, például a hangyák, a termeszek és a már szinte háziállatnak számító mézelő méh. A méhcsalád tagjai: az anya (királynő), a dolgozók és a herék. Egy-egy átlagos családiban egy anya 25 000—70 000 munkásméh és néhány száz vagy néhány ezer here éL Az anya a legnagyobb termetű, potroha hosszúkás és szárnya nem éri el a potroh végét. A munkásméhek a legkisebb termetűek szárnyuk éppen potrohúk végéig ér. A dolgozók éppúgy nőneműek, mint az anyák, de petefészkük fejletlen. Petéket ezért csak az anyák képesek lerakni, naponta 2000—3000-et. A herék hímérték, de igazán értékessé csak sikeres párzás után válik. Az anya a levegőben repülés közben párzik. Ennek élettani okára az elmúlt évtizedek szaporodásbiológiai vizsgálatai, a feromo- noknak (ivari csalogatóanyagoknak) a felfedezése vetett fényt. A párzás előtt lévő anya feromont termel, s az a idvegőbén terjedve jelzi az anya párzási szándékát. A nászrepülésre kirepült anyát a herék szinte felhőként követik, közülük a legéletképesebb végzi el a megtermékenyítést. A here a párzás során életét veszti. Képünkön középen egy méhanyát láthatunk dolgozó méhekkel körülvéve. Pillantás az ízületbe A bécsi állatorvosi klinikán bevezették az artrosz- kópiát. Az állatok némely ízületi megbetegedését és sérülését állapítják meg és gyógyítják vele oly módon, hogy az orvos az ízületekbe a saját szemével — műtét nélkül — betekint, egyszersmind többnyire a szükséges kezelést is elvégzi. Ez az eljárás különösen akkor fontos, ha valamelyik ízületi szalag szakadt el vagy porcelváltozás történt, mert ezek röntgenátvilágítással nem vizsgálhatók, mivel a porcoknak és a szalagoknak nincs árnyékuk a röntgenképen. A baj megállapítást szolgáló műtéteket azért is célszerű elkerülni, mert ezek nem mindig gyógyulnak tökéletesen. Az új eljárás abban áll, hogy az elaltatott állaton egy kis bőrsebet ejtve megfelelő méretű fémcsövön keresztül juttatják be az endoszkópot, s azon át az orvos a vizsgált területről színes képet kap. Ugyanezen a fémcsövön keresztül megfelelő eszközökkel porcszilánkokat és idegen testeket is eltávolíthatnak vagy szövetmintát vehetnek. Mivel ez a beavatkozás kíméli az állatot, vele sokszor még a sebesült verseny- és sportlovaknak a mozgás- képessége is helyreállítható, ami tényleges műtétek után csak ritkán sikerül. Az art- roszkópiát ma már szarvas- marhákon, juhokon, kutyákon és macskákon is alkalmazzák. Tel Avlvbmn épült henger alakú toronyhftaak makettjét láthatjuk Világszerte kezdik megbontani a „derékszögű rendszer” nagy uralmát az építészetben. De miért győzte le ilyen fölényesen a négyszögű rendszer a legtökéletesebb mértani formát, a kört? Éppen ennek tökéletessége miatt: túlságosan zárt, nagyon is „kerek egész”; mind a henger, mind a gömb vagy félgömb túlságosan önálló egység, annyira az, hogy csatlakozásra, társulásra képtelen. Ezzel szemben a kocka könnyen, készségesen, s ami a legfontosabb, szervesen társul más kockákkal. (Minden gyermek az első kirakókockával felfedezi: építeni lehet vele.) Az sem lenne tehát csoda, ha a kör egyáltalán nem fordulna elő az építészetben, legfeljebb néhány különleges esetben. De nem így van, sőt, bizonyos építményfajták — tornyok, silók, stb. — esetében nagyon is gyakori, s a legcélszerűbb és legtermészetesebb forma. A „kocka-tengeren” fel-fel- bukkanó ilyen jellegű épületek esetében mindig bizonyítható, hogy a körforma alkalmazása célszerűbb, gazdaságosabb a derékszögűnél, vagyis vannak esetek, amikor a kör zártsága éppen nem hátrány, hanem előny. Az építészet feladata (KS) felismerni ezeket az eseteket, s azok határát. Szaporodik a száma az olyan épületeknek is, amelyeknek ha nem is zárt körforma, hanem a körformába való szervezés a lényege. Ilyenek akár kockákból is építhetők, s mégis a körhöz állnak közelebb. A jövő építészeti elképzelései között feltehetően gyakrabban szerepel majd a köralak; kör alakú piramisházak, pilléreken kör alakban felfüggesztett lakóegységek, tengerre épített kör vagy gyűrű alakú úszó városok, stb. E tervek persze már mind a térbeli építőelemes rendszer nagyfokú fejlettségével számolnak. neműek, s egyetlen feladatuk a pár zás, az anya megtermékenyítése A család különböző egye- del nem egészen egyformán fejlődnek. Egyaránt petéből kelnek ki az anyák, a munkások és a herék. Az anya és a munkásméh megtermékenyített petéből, a here pedig megitermékenyí tétlenből. Az előbbi tehát két szülőtől, az utóbbi egy szülőtől, szűznemzés útján származik. Hogyan lesz az egyik petéből anya, a másikból munkás? Legfőbb okát tudjuk, bár a folyamat minden részlete még ma sem ismeretes. Annak, hogy a fejlődés szétválik, több más tényezőn kívül az eltérő összetételű táplálék az okozója. A petéből kikelő álcákat az úgynevezett dajkaméhek garatmirí- gyüknek a váladékával, közismert néven a pempővel etetik. Az álcakori fejlődés 85. órájáig az anya- és munkásálcák megközelítőleg azonos mennyiségű és minőségű pempőt kapnak. Ettől az időponttól a munkásálcák mézzel, virágporral kevert pempőt kapnak, az anyaálca pedig továbbra is tiszta pempőben részesül. Ezért a három és fél naposnál idősebb álcából már akkor sem lehet anyát nevelni, ha tiszta pempővel etetik. A frissen kelt anya már kikelése pillanatában erőteljes, fürge mozgású, nem tűri a vetélytársakat. Ha több anyabölcső van a családban, azokat igyekszik lerombolni, vagy a belőlük kikelő anyákat megölni. Egy új anya a méhész számára Az augsburgi glóbuszóra Szuperszámítógép Másodpercenként néhány százmillió számítási műveletet végző szuper-számítógépet építenek Japánban. A nagy számítási sebesség eléréséhez galliumarzenid elemeket alkalmaznak — ezek gyorsabban működnek, mint a szilíciumból készültek vagy szupravezető Joseph- son-elemeket. A jelenlegi legnagyobb teljesítményű számítógép, a Cray—I. másodpercenként 80 millió számítási műveletet végezhet. Reinhold és Roll glóbuszórája a drezdai Staatlicher Mathematisch-Physikalischer Salon-ban I. Reinhold és G. Roll augsburgi polgárok 400 évvel ezelőtt 1586-ban szerkesztették meg az első glóbuszórát. Ez a cizellált remekmű lényegében egy földgömbből állott, amely a világ akkor ismert részeit ábrázolta. A földrajzi hosszúságok és szélességek rögzítésére körös-körül körívek szolgáltak, melyek segítségével meg lehetett állapítani, hogy a világ adott részén a megadott időben hány óra van. Ha rátekintünk erre a mesterműre, láthatjuk, hogy az óraszerkesztés ebben az időben a legműveltebb mesterek foglalkozása volt, ami az ügyesség, a pontosság és a finom- mechanikai precizitás legmagasabb mértékét követelte meg. K. A. Pontos statisztika természetesen nincs, de a becslések szerint a fejlett országok Üiakosságának legaljább tíz százaléka használ szemüveget Tulajdonképpen máig nincs eldöntve, hogy ki találta fel a szemüveget. Az biztos, hogy az irodalomban Plinius az első, aki leírta, hogy Nero császár a színházi viadalokat smaragdon át szemlélte, de ez a smaragd aligha lehetett szemüveg. Mások szerint Szent Jeromos lett volna a szemüveg feltalálója, de ezt lsem sikerült bebizonyítani. Ma a legáltalánosabban azt fogadják el, hogy a szemüveA szemüveg útja cia forradalom idején is. A magyar pápaszem elnevezés eredete ismeretlen, az 1590- es Calepinus-féle szótárban szerepel először. Az idők folyamán — leginkább a divat szerint — sokféle formája alakult ki a szemüvegnek; volt az üvegje kisebb vagy nagyobb, kerek vagy ovális, használata szerint készítettek homorú, sőt hengeres és hasábos (prizma) lencséket. Megjelentek a bifokális (sőt újabban a trifokális lencsék is azok számára, akiknek közeire és távolra más-más szemüvegre van szükségük. Egyre jobban terjednek a szemre közvetlenül ráhelyezhető kontaktlencsék is. Szintén néhány évtizedes újítás, hogy a nagyobb súlyú üveglencsét egyre inkább felváltják a könnyebb, kevésbé törékeny műanyaglencsék. A szemüveg újfajta változatát állították elő a nyugatnémet Zeiss-gyárban. Egy szemüvegre különleges eljárással „előtétlencsét” ragasztottak. A finom munkákhoz használják ezt az ún. lupe-szemüveget, melynek előnye, hogy használat közben nem kell tartani, nem veszi igénybe az egyik kezet, munka közben lehet jegyzetelni, szerszámot cserélni. További előnye, hogy védi a szemet, például a fogorvosi munka közben a nagy forgásszámú turbinás fúrók használatánál. (KS) get Salvino d’Armato degli Armati találta fel 1285 és 1290 között. Az első szemüveglencséket Európában a muranoi üveggyárban készítették 1300 körül. Tény ugyanakkor az is, hogy nagyító üvegek köszörülésével korábban már az arabok is foglalkoztak. Valószínűleg a kínaiak is készítettek szemüveget, korábban mint az európaiak, bár az ő szemüvegük nem az orrnyergen ült, hanem a homlokukra támaszkodott. Képi ábrázolása közül az első az 1414— 1418-ig tartott konstanzi zsinatot ismertető verses kézirat egyik képén látható orrcsiptető. A 17. században a spanyol divat felkapta a szemüveg használatát, de di- vatszerűen viselték a franTechnikatörténeti érdekességek A lakosság tíz százaléka használja
