Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Reagan vádolja Kadhafit Újabb gazdasági megtorló intézkedések Líbia ellen Nyugat-Eurépa nem támagatja az amerikai lépéseket Ojaibb gazdasági szankciókat rendelt el Líbia ellen Ronald Reagan amerikai elnök. Reagan kedd este — közép-európai idő szerint tegnap kora hajnalban — megtartott és az amerikai televíziós' hálózatok által közvetített sajtókonferenciáján azzal vádolta meg Mo- amer el-Kadhafi líbiai vezetőt, hogy szerepe volt a múlt év december 27-én a római és a bécsi repülőtéren elkövetett és 19 halálos áldozatot követelő merényletekben. Kijelentette, „Líbia azzal, hogy anyagi támogatást nyújtott az olyan terrorista csoportoknak, amelyek amerikai állampolgárokat támadtak meg fegyveres agressziót követett el az Egyesült Államok ellen, ugyanúgy, mintha saját fegyveres erőit használta volna fel erre”. Az amerikai elnök nyitva tartotta azt a lehetőséget is, hogy az Egyesült Államok közvetlen fegyveres támadást intéz Líbia ellen, kijelentve: ha az általa most elrendelt lépések „nem vetnek, véget Kadhafi terrorizmusának, megígérem, hogy további lépésekre is sor kerül”. Egy Líbia elleni fegyveres akció esetleges előjeleként értékelte a Reagan-féle szankciókat a TASZSZ tegnapi washingtoni keltezésű jelentésében, amelyben be(F oly tatás a 2. oldalon.) A BVM szolnoki gyáréban Egyedi termék a megrendelőknek Visszatértek a hárommOszakos termelésre Az év elején tervezettnél lényegesen kevesebb, 44 millió helyett csupán mintegy 18 millió forint nyereséggel zárta az elmúlt évet a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyára. Nemcsak az alapanyagok árának emelkedése (az anyagköltségek emiatt 13 millió forinttal növekedtek) rontotta az eredményességet, legalább ennyire kedvezőtlen hatást váltott ki az építőanyagok iTánti kereslet csökkenése, amit az országos nagyvállalat minden gyárában megérezték. Megrendelés híján a szolnoki gyár az előző évinél 82 millió forint értékűvel kevesebbet termelt (az 1985-ös termelési érték 381 millió forint). Hiába ért véget a kemény tél. a betonelemek iránti kereslet nem élénkült. Nemcsak a nagyobb beruházásoknál használatos BVM- termékek iránt volt lanyha az érdeklődés, a lakossági építkezésekhez készített gyártmányokból is keveset kértek a kereskedelmi vállalatok. Május 24-től munka híján, takarékosságra törekedve. három helyett már csak két műszakban dolgozott az üzem. A gyár értékesítéssel foglalkozó szakemberei ekkor maguk keresték meg a lehetséges vevőket. Nemcsak ismert termékeiket kínálták, hanem a beruházási elképzeléseket megismerve vállalkoztak rá, hogy egyedi, előregyártott elemeket készítenek a korábban helyszíni kivitelezésre tervezett építészeti megoldások helyettesítésére. (Tavaly a helyszíni kivitelezés helyett már Szolnokon készített előregyártott elemekből készült például a kunszentmártoni téglagyár agyagtárolóiának födémé, és a szolnoki felszíni vízkivételi mű derítő medencéjének oldalfalai.) Oi, Szolnokon korábban nem gyártott, sorozatban előállítható termékek, például a most is népszerű, úgynevezett UNIVÁZ-szerkezetek készítését is megkezdték. Az építő és építtető vállalatok megkeresése, a piackutatás. a termékválaszték bővítése — igaz nem azonnal — meg is hozta kedvező hatását. Jól segítette az üzem kapacitáskihasználási törekvéseit az is, hogy az ország mezőgazdasági üzemeiben megkezdődött a gabona- program keretében készülő tárolósilók építése és az ezekhez használt betonelemek gyártására a szolnokiak vállalkoztak. Végül is szeptemberben a BVM szolnoki gyárában visszatérhettek a három műszakos termelésre. Szolnokon a nehézségek ellenére mégis eredményesnek ítélik az 1985-ös évet, hiszen a gazdálkodás egyensúlyát sikerült megőrizni. Sőt, mivel a gyár túlteljesített az év közepén — a piaci lehetőségek mérlegelése után — 15 millió forintosra módosított nyereségtervét, a nagyvállalat központjától lehetőséget kapott a bérek némi emelésére. Az elmúlt évi 2,6 százalékos keresetnövekedés azonban, mert p vállalat és a gyár nem tudta teljesíteni nyereségtervét, messze elmarad az év elején tervezett 8—9 százaléktól. (A gyárban ezt a kereset- szint-sza'bályozás szabályai szerint 44 milliós nyereséggel lehetett volna elérni.) Hogy mire számítanak az idén a szolnoki BVM-ben? 1986 kedvezőbben indult mint az előző esztendő, hiszen eddig a gyár éves termelési lehetőségei negyedének kihasználását biztosítják szerződések. Tavaly ilyenkor csupán egy hónapra elegendő munkája volt a szolnokiaknak. Persze 1986- ban sem lehet a piaci helyzet gyökeres változására számítani. Az idén is fel kell kutatni minden lehetséges partnert és el kell vállalni minden munkát, ami csak elvégezhető. Szovjet exportra két pár nagy méretű gór göállomást szállít a Jászberényi Aprító- gépgyár. A görgőket cementmalmoknál, mészműveknél használatos forgókemencékbe építik be (T. K. L.) MA: Nemzeti összefogással közös céliainkért 3. oldal II tudomány világa 4. oldal Színes, mozgalmas élet a megye ifjúsági klubjaiban 5. oldal Mezőtúron jó tavaszt remélnek 7. oldal KOST Tervegyeztetés Hanoiban Tegnap a vietnami fővárosban megkezdte munkáját a KGST Tervegyeztető Bizottságának 37. ülése. A tanácskozáson részt vevő magyar delegációt Faluvégi La- jos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vezeti. Az ülésen a KGST-tagálla- mokat a központi tervező szervek elnökei képviselték, kivéve a román küldöttséget, amelynek élén elnökhelyettes áll. Megfigyelőként részt vesz a tanácskozáson Laosz tervhivatali elnöke és Jugoszlávia hanoi nagykövete. Az ülés megnyitóján Pham Van Dong, a vietnami Minisztertanács elnöke, köszöntve a résztvevőket, megállapította: az ülés bizonyosan kiemelkedő fontosságú, hiszen a szocialista nemzet- gazdaságok hosszútávú együttműködésének ad keretet. A KGST-n belül Vietnamnak, Kubának és Mongóliának nyújtott sokoldalú támogatást nem csupán az érintett bnsjzáigok mihamarabbi felzárkózását szolgálja, hanem fontos tapasztalatot ad a harmadik világ államainak a követni kívánt fejlődési út kiválasztásához, előmozdítva egyben az új, igazságos gazdasági világrend kialakítását Dunaújvárosból Fehérített cellulóz Fontos szakaszához érkezett a Dunaújvárosi Szalma- cellulózgyár 780 millió forintos költséggel megvalósuló rekonstrukciója, amelynek eredményeként a flehérített cellulóz gyártása évi 20 ezerről 30 ezer tonnára emelkedik: megkezdték a napi száz tonna kapacitású cellulóz- víztelenítő és -adagoló gépsorok szerelését. Ezzel egy- időben már folyik az óránként 12 tonna szalma aprítására alkalmas, szecskázóbe- Irendezés próbaüzemeltetése. Jó ütemben halad az új fehérítőüzem építése is. A már elavult és elhasználódott régi termelőberendezéseket április elején állítják le. A Bauer típusú Bntőxőberendexéaekhez készít alkatrészeket a Mezőgép cibakház! gyára. Az osztrák megrendelés értéke ebben az évben eléri a 3 millió forintot TSZKER-mérleg Bővíti tevékenységét a vállalat A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata, a TSZKER 1200 szövetkezeti nagyüzem kereskedelmi és szolgáltató tevékenységét segíti. A vállalat tavaly — az előzetes értékelés szerint — az egy évvel korábbihoz képest mintegy 4 százalékkal nagyobb, csaknem 17 milliárd forintos áruforgalmat bonyolított le. Jelentős részt vállalt a szövetkezeti export fokozásából is. Az áruforgalom legnagyobb hányadát, a korábbi évekhez hasonlóan, a termelőszövetkezetekben előállított és feldolgozott mezőgazdasági termények, valamint az állatok és az állati ere- dietlű termékeik értékesítése adta. Ezek együttes értéke mtghaladta az ötmilliárd forintot. Az élelmiszer-kereskedelem forgalma az előző évivel azonosan alakult. 2,0 milliárd forint volt. A legszembetűnőbb emelkedés a mezőgazdasági gépek, ipari eredetű anyagok, alkatrészek, növényvédőszerek, s részben a műtrágyák forgalmazásában mutatkozott; például az anyag- és alkatrészforgalom 13, a növényvédőszer-eladás pedig 22 százalékkal nőtt. A TSZKER az utóbbi években megkétszerezte a szövetkezeti exportot; 1985-ben csaknem kétmilliárd forint bevétel származott a külpiaci értékesítésből. Ennek mintegy fele konvertibilis elszámolású volt. Saját exportjoguk ugyan nincs, a külkereskedelmi vállalatok azonban mind jobban közvetítik — a vállalat közreműködésével — a külpiaci igényeket a tsz-ekhez. Gondos munka az éllategéazségügyl állomáson Százhatvan állatorvos, kétezer vizsgálat Élelmfszersllenörzém a fogyasztók érdekében 1983-ban. az állategészségügyi és az élelmiszerellenőrző intézményhálózat korszerűsítésekor jött létre a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás. A korszerűsítés célja pedig az volt, hogy az alapanyagtermelés, a feldolgozás, a forgalmazás és természetesen a minőség ellenőrzését egyetlen intézmény végezze. Az állomás fő feladata az állategészségügy szervezése, irányítása a megyében. Dr. Nyitrai Imre igazgató főállatorvos a legfontosabbnak tartja leszögezni, hogy immár 15 éve nem volt különösen nagy kárt okozó fertőző járványos állatmegbetegedés a megyében. Állatveszteség persze előfordul — aránya az országos átlag körüli — tartási, technológiai. vagy takarmányozási hibából adódóan. Az állomás gyakorolja az üzemi állatorvosok szakmai felügyeletét, szakhatóság és szolgáltató intézmény is egyben. Az állategészségügyi munka főként a megelőzést jelenti; a megye 160 állatorvosa kíséri figyelemmel az állattartó telepek tisztaságát, személyi és járműforgalmát. Egyes betegségek ellen például szarvasmarhák súlyos megbetegedései) megelőző védőoltásokat alkalmaznak, szükség esetén gyógyítanak. Az élelmiszerek minőségellenőrzésének legkényesebbje az exportra kerülő termékek, illetve a termékek előállítási körülményeinek rendszeres ellenőrzése. A legigényesebb vevők — elsősorban az Egyesült Államok és a Közös Piac országai — igen szigorúan előírják és egy-két évente rendszeresen ellenőrzik is az exportálás higiéniai feltételeit. Szerencsére a megyéből exportálók — az ÁHV, a törökszentmiklósi és a zagyvaré- kasi baromfifeldolgozó, a jászberényi kisállatfeldolgozó üzem — mindeddig megfeleltek a követelményeknek, hiszen felismerték, hogy létérdekük a higiénia. Az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás szakemberei természetesen a hazai fogyasztásra szánt állati — és növényi — eredetű termékeket is ellenőrzik a vágóhelyeken és az üzletekben. Megint csak lényeges megállapítás. hogy állati eredetű termék fogyasztásából következő megbetegedés hosszú ideje nem fordult elő. Az ellenőrzés, a mintavétel tulajdonképpen a fogyasztói érdekvédelem lényeges eleme. A múlt évben 1936 tételt vizsgáltak, közülük 156-ot kifogásoltak a szakemberek. A fő problémák a jelöléssel — a címkékkel — a termékek minőségével és mennyiségével (súlyhiány) voltak.
