Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

Tegnap reggel igazi zúz- marás, téli reggelre vir­radtunk. A szolnoki vá­sárcsarnok kora délelőtti forgalmán is érződött az, hogy vasárnap van és hideg. Alig egy tucat árus kínálta portékáját: főként zöldséget, almát, burgonyát, tojást. Ami­kor fotóriporterünk ott járt, úgy tűnt: az áru­sok voltak többen, nem a vásárlók. Ettől függet­lenül 11 óra körűiig min­denki megvehette a le­vesbe, főzelékbe valót, aki szombaton nem tud­ta vagy elmulasztotta (Fotó: T. Z.) Tanácskozott a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa Felszólalt Maróthy László I A hét végén Budapesten tanácskozott a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének 26. kongresszusa, amelyen részt vett és felszólalt Maróthy László miniszterelnök-he­lyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Bara­nyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának fő­titkára és Kapolyi László ipari miniszter, valamint az ágazat munkájához kapcsolódó párt-, állami és társadal­mi szervezetek számos vezetője is. A szakszervezetek közpon­ti vezetőségének Írásos be­számolója és Martos István­ná főtitkár szóbeli kiegészí­tése egyaránt rámutatott: az elmúlt öt évben a textilipar a korábbiaknál magasabb színvonalon, nagyobb vá­lasztékban, divatos termé­kekkel elégítette ki a lakos­ság igényeit. A jövőbeni követelmé­nyeknek azonban csak ak­kor tud eleget tenni a textil­ipar, ha jelentősen fejleszt­heti állóeszköz-állományát, s ezzel munkaerő-megtartó képessége is javul. A jelen­legi számítások ugyanis azt mutatják, hogy a szükséges feltételek nem mindenben állnak rendelkezésre, az el­várások meghaladják a tel­jesítőképességet. A beszámolót követő vitá­ban szót kért Maróthy Lász­ló, az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a kong­resszust, s tolmácsolta Ká­dár János személyes üdvöz­letét és jókívánságait. Hozzászólásában a textil­ipar gazdasági eredmé­nyeiről szólva rámutatott: a termelési adatok bi­zonyítják, hogy a textilipar a szűkös fejlesztési lehetősé­gek, az egyre fogyó létszám mellett is tudta növelni ter­melését, exportját. Maróthy László a további­akban a gondokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy ideje visszaállítani a fő-munkaidő becsületét, en­nek megoldása a közeli jövő feladata. Ám türelemmel kell lenni az új kezdeményezé­sek iránt is, hiszen például a kisvállalkozásokról idővel bi­zonyára lehámlik az ami fölösleges és nem kell, s áz marad, amiből hasznunk lesz. De nagyon gyorsan meg kell keresni a módját, hogy a fő-munkaidőben mindenki ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint ahogy teszi ezt a vgmk-ban. Bizonyára segít majd a gondokon, hogy a kormány a fonók bérét a többlettermelés után járó ki­egészítéssel az év elejétől felemelte. Fontos azonban tudni, hogy ez a pénz való­ban csak a többletmunkáért jár. A rendelkezésre álló pénz­eszközök igazságos elosztá­sában jelentős szerep jut a szakszervezeti szerveknek is. Hasonlóan fontos feladatuk, hogy minden fórumon ér­vényt szerezzenek a mun­kahelyi demokráciának. Az új vállalatvezetési formák bevezetésének kedvezőtlen tapasztalata: nem figyeltek oda kellőképpen, hogy a fi­zikai munkások is megfelelő részt kapjanak a vállalatok vezetéséből, s így képvisel­hessék a gépeken dolgozó munkatársaik érdekeit. Kapolyi László felszólalá­sában méltatta a textilipar, s általában az ipar minden jogos kritika mellett is két­ségtelenül jelentős teljesít­ményeit, s hangsúlyozta, hogy a jövőbeni feladatok megoldásához valóban elen­gedhetetlen az eszközállo­mány fejlesztése, a műszála színvonal növelése, a korsze­rű technológiák széles körű elterjesztése. A vitát követően a kong­resszus határozatot hozott az elkövetkező öt év tennivalói­ról. Ez leszögezi, hogy a textilipar alapvető feladata változatlanul a lakosság jó színvonalú ellátása és a megnövekedett exportfelada­tok teljesítése. A vállalati kollektívák, a szakszervezeti tagság alapvető érdeke, hogy a végzett munka mennyisé­gétől és minőségétől függően, az eredményekhez való hoz­zájárulás arányában alakul­jon a dolgozók bére, jöve­delme. A továbbfejlődés kulcskér­dése a vállalatok működőké­pességéhez minimálisan szük­séges feltételek biztosítása, s elengedhetetlen az olyan jövedelem-teremtő képesség elérése, amely lehetővé teszi az indokolt fejlesztést, a ter­melés ösztönzését, a munka­erő megtartását is biztosító kereseteket, s nem utolsó sorban a munkakörülmények javítását. A kongresszus végül meg­választotta a textilipari dol­gozók szakszervezetének ve­zető testületéit, tisztségvise­lőit. A szakszervezet elnöke: Apró József; főtitkára Mar­tos Istvánná; titkárai Aigner Ferencná és Turáni József. Szombaton reggel 8 órakor indultak el a sakkórák és január 19-én, 14 óra 30-kor, az ünnepélyes eredményhirdetés során de­rül ki, hogy ki lesz Szolnok város 1986. évi sakkbajnoka. A verseny Szolnokon, a szakszervezetek Iskolájának Május 1. AU nagytermében zajlik. Az érdeklődőket szí­vesen látják. Képünkön a tegnapi forduló résztvevői láthatók Uj év, új elképzelések Év eleji beszélgetés a további lehetőségekről két válla­latvezetővel, Szalay Lászlóval, a Tiszamenti Vegyimű­vek, és Gombkötő Bélával, a Szolnoki Nyomda Vállalat igazgatójával. Írásunk a 3. oldalon R vendéget tisztelni kell! — mondja a Tisza Szál­ló első pincére. Exkluzív interjúnk az 5. oldalon Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxm. ért- 1 »«., 1986. lan. 6„ hét« A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Libia felé tart a Cnral Sea nevű amerikai repülő­gép-anyahajó A Coral Sea nevű ameri­kai repülőgép-anyahajó kifu­tott Nápoly kikötőjéből és föld közi-tengeri vizeken ha­józik — jelentette be az amerikai hadügyminisztéri­um szóvivője. Megfigyelők szerint a mintegy 80 bom- bázóvab harci és felderítő vadászgéppel helikopterek­kel és elektronikus zavaró­berendezésekkel ellátott re­pülőkkel felszerelt anyaha­jó Líbia partjai felé tart. Washingtoni források sze­rint a Pentagon elrendelte, hogy egységei Észak-Afrika elérhető közelségében le­gyenek, ha Reagan amerikai elnök esetleg elrendelné a Líbiában feltételezések sze­rint kiépített arab terroris­ta táborok „megtorló lero- hanását”. Ugyancsak az amerikai hadügyminisztéri­umból származó hírek sze­rint magas technikai szintű zavaró berendezésekkel el­látott haditengerészeti re­pülőgépek indultak egy Szi­cíliában található katonai támaszpont felé Ali Triki, a líbiai diplo­mácia vezetője sajnálatosnak nevezte a Bécsben és Rómá­ban végrehajtott kettős me­rényletet és megismételte, hogy országának nincs sem­(Folytatás a 2. oldalon.) II feltételek adottak a nemzetközi légkör további javításához Az ENSZ főtitkárának nyilatkozata A nemzetközi helyzet ala­kulásának kilátásairól, az ENSZ politikai szerepválla­lásáról és a világszervezet gondjairól nyilatkozott a Mainicsi Simbun című tokiói lapnak Javier Pérez de Cu­ellar, az EiNSZ főtitkára. Az interjúban Pérez de Cuellar derűlátóan ítélte meg a bé­ke megszilárdításának esé­lyeit, ugyanakkor borúlátó­an szólt az ENSZ előtt álló — mindenekelőtt pénzügyi — problémák megoldásáról. Az ENSZ főtitkára úgy vé­lekedett: adottak a feltéte­lek ahhoz, hogy 1986 a vi­lágbéke szempontjából gyü­mölcsöző év legyen. Ennek kapcsán Pérez de Cuellar először arra utalt, hogy a világszervezet megalakulásá­nak 40 évfordulója alkalmá­ból számos ország vezetője síkraszállt a béke és a lesze­relés előmozdítása mellett, ezt követően pedig Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi találkozójának je­lentőségét emelte ki. A szov­jet—amerikai csúcstalálkozó — mint értékelte — nagy­mértékben javította a nem­zetközi légkört, s ezáltal jobb feltételeket teremtett az ENSZ sokoldalú — a külön­böző nemzetközi prob­lémák megoldását cél­zó — tevékenységének folytatásához. Pérez de Cuel­lar részletesen szólt arról, hogy az ENSZ fokozni kíván­ja erőfeszítéseit a regionális konfliktusok rendezésére. A legfőbb célkitűzések között említette Afganisztán és Pa­kisztán viszonyának javítá­sát, az indokínai országok és az ASEAN-államok közötti kapcsolatok normalizálását, a KNDK és Dél-Korea közötti párbeszéd előmozdítását, va­lamint az Irán és Irak között dúló háború beszüntetését. Külön utalt a palesztin kér­désre, és ennek megoldása érdekében nemzetközi konfe­renciát sürgetett. A továbbiakban a világ- szervezet főtitkára bírálta az Egyesült Államokat és Nagy- Britanniát, amiért a két or­szág kilépett az ENSZ neve­lésügyi, tudományos és kul­turális szervezetéből, az UNESCO-ból. Annak a néze­tének adott hangot, hogy Ra valami nem tökéletes az UNESCO — vagy bármelyik más szervezet — tevékenysé­gében, akkor belülről kell munkálkodni annak megja­vítása érdekében. A világ- szervezet főtitkára keserűen szólt arról, hogy az ENSZ súlyos pénzügyi gondokkal küzd. Ma újra benépesültek az iskolák Most igazán nem pa­naszkodhatnak a diákok. Az előző éveknél hosszabb volt a téli vakáció. Két héten át játszhattak, szó­rakozhattak, s az utóbbi napokban még szánkóz­hattak is a gyerekek. Nem kellett korán kelni, isko­lába menni, tanulni. Bár ez utóbbit azért a figyel­mükbe ajánlották a peda­gógusok a téli szünet előtt. Nem véletlenül, hiszen rö­videsen véget ér az első félév, amelynek munkájá­ról értesítőt kapnak a diá­kok s szüleik. Élttől füg­getlenül aligha hiszem, hogy a tanulók többsége elővette volna a könyvet, a munkafüzetet. A neve­lők tapasztalatai szerint akad olyan nebuló is, aki ugyanúgy viszi a táskát az iskolába a szünet után, mint ahogy az utolsó ta­nítási napon hazavitte. A szünet a diáké — érvel­nek a gyerekek — van még idő javítani. Nem sok ugyan, de tény­leg van. Mától kezdve pontosan négy hétig tart még az első félév. Lesz idő témazáró dolgozatokra, felelésekre, A hármasból lehet négyes, a négyesből jeles. Aki szeptembertől folyamatosan és rendsze­resen tanult, annak most sem lesz nehezebb a dol­ga. Aki viszont lustálko­dott, kihagyott egy-egy leckét, van mit pótolnia. S ha nem? Az sem baj véli sok diák, hiszen a fél­évi értesítő nem fontos, nem lesz belőle osztályis­métlés, nem számít bele a továbbtanulásba — kivé­ve persze az utolsó osztá­lyokat —, seholsem jegy­zik. Mekkora tévedés! Az ellenőrző könyvbe beírt osztályzatok fél év munká­ját tükrözik. Árulkodnak a diákok tanulmányi elő­meneteléről, szorgalmáról, magatartásáról, a tanulás­hoz, a munkához való vi­szonyáról. tehát az egész emberről. Támpontot ad­nak a szülőknek, a peda­gógusoknak a gyermek fejlődésének egy szakaszá­ról, és segítséget további nevelétsükhöz, személyisé­gük alakulásához. A félévi értesítőt ilyenformán nem lehet nem fontosnak tartani. Hiszen nemcsak a vég­eredmény számít. Könnyű kitalálni, hogy a csak most hajrázó diákokból lesznek majd azok a haj­rázó felnőttek, akik az utolsó percig húzzák-ha- lasztják a rájuk bízott fel­adatok végrehajtását. A szorgalmas, folyamatosan tanulókból pedig valószí­nűleg megbízhatóan, egyenletesen dolgozó szak­munkások, mérnökök vál­nak. Ezért nem lehet mindegy, hogy folyamato­san tanulnak-e gyermeke­ink, vagy csak, ha az idő szorítja őket. — tg — Kálmán, a szamuráj Furkó Kálmánról, a te­levízióban vetített port­réfilm kapcsán írt jegy­zetet munkatársunk a 7. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents