Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
10 Barangolás az országban 1986. JANUÁR 4. Kora reggel Szolnokon akkora a köd, hogy fotós kollégám csak hosszas rábeszélésre hajlandó nekiindulni, akkor se nagy meggyőződéssel: mert mit fog ő fényképezni a hegyekből ebben a szürkeségben. Óvatosan baktatunk keresztül a Jászságon, aztán Árokszállás után mintha elvágták volna a ködöt. Gyöngyös verőfényes napsütéssel fogad. A Mátra aljára települt 650 éves, hangulatos kisvárosban is akadna látnivalónk, ha végigsétálnánk a felvidéki bányavárosok központjára emlékeztető főtéren. Betekinthetnénk a mai művészeteket kiállító Gyöngyösi Galériába, a Mátra Múzeumban elidőzhetnénk az ország egyik leggazdagabb természettudományos gyűjteménye előtt, a Szent Bertalan templom mellett megcsodálhatnánk hazánk második leggazdagabb egyházi kincstárát (az első az esztergomi), és a Barátok templomának kriptájában kegvelettel adózhatnánk Vak Bottyán generális emlékének, aki 1709 óta alussza ott örök álmát. De minket most a megyéhez legközelebbi hegyvidéki kirándulóhely, a Mátra érdekel. Irigyeljük a jászokat, akiknek éppen csak egy ugrás hazánk legmagasabb hegyvidéke. Szenvedélyesen számítgatjuk, a kilométereket és örömmel állapítjuk meg, hogy a Mátrához ugyanannyira — 90—100 kilométerre — esik Szolnok, mint a főváros, e tekintetben legalább bizonyosan nem élvez helyzeti előnyt a budapesti lakos a jászkunságival szemben. Félórányi késésünket a ködre hárítjuk. s hajnali aggályunkat is megosztjuk Gyöngyös Város Tanácsán, kalauzunkkal. Dala Lászlóval, az üdülőhelyi főelőadóval. — Tapasztalatból mondom, ha az Alföldön az orrukig se látnak a ködtől, nyugodtan ellindullhatnak!, Ö9 (százalék esélyük van rá. hogy napfénybe érkeznek, a Mátrába. Igaz. hogy itt valamivel hidegebb van. de a Kékesen évi 2 ezer órát süt a Nao és ez kifejezetten télen érdekes, akkor ugyanis 60 százalékkal több a napos órák száma az. országos átlagnál. Indulhatnánk Gyöngyösről a keskeny nyomtávú erdei vasúton is a Mátrába, s kitűzhetnénk úticélul a 7 kilométerre levő Mátrafüre- det; vagy a vasút másik ágán a 17 kilométerre eső Lajosházát, s az erdők övezte vaspályán felejthetetlen élményben lenne részünk. A Mátra legfiatalabb kilátóját Kos Károlyról nevezték el De hát szorít az idő, megint a Trabantot választjuk. Nem marad más hátra, sűrűn fo- gadkozunk, hogy alkalomadtán nem mulasztjuk el az erdei vonatozást és ajánljuk szívből minden erre járónak. Jobbra Gyöngyös éltetője, a Sárhegy magasodik előttünk, kopaszságát szemérmesen felhőbe burkolva. Évszázadokon keresztül szőlősorok borították a hegy tetejét is, de a múlt századi filoxéravész mindent kiölt, kezdődhetett újra a telepítés. A szőlősorok még nem érték el a hegy tetejét és már nem is fogják. A 24-es úton fölfelé haladva előbb a kozmári. majd a Muzsla kilátó tűnik föl. Ezekhez is turistautak vezetnek. mint a Mátra valameny- nyi nevezetességéhez. A mozgalom már a múlt század végén megkezdődött; a természetjárók 1887-ben jelölték ki az első turistauta- kat a mátrafüredi Gyökeres forrástól Mátraházáig. Ma 90 kilométer jelzett turistaút hálózza be a hegységet. Mátraháza alatt elsuhanunk, a Vörösmarty turistaház előtt. Az elnevezésnek valóban köze van a költőhöz; Vörösmarty az 1830-as években Gyöngyösről átsétált Párádra meg vissza egy nap alatt s közben itt pihent meg, a Vargák kút- jánál. De nemcsak a történelmi visszapillantásra, a mostani szál i ásv is /l'xnyok. áttekintésére is jó példa a turistaház viszonylagos olcsóságával, százötven személyes befogadó képességével . — Hát igen, a szálláshelyek — sóhajtja Dala László — ez a Mátra gyenge pontja! A Mátra egyetlen szállodája, a füredi Avar uszodájával, szaunájával, bárjával — és 800 forintos szobaáraival — nem az olcsó hazai tu- ir'zmus szolgálatában áll. másfajta igényeket elégít ki. Percig sem vitatjuk, hogy szükség van egy exkluzív szállodára a Mátrában. Nézzük a többi lehetőséget. A Vörösmarty turistaházon kívül olcsóbb szállást kínál még az ágasvári turistaház. és szépen fejlődik a fizetővendég szolgálat. A Mátrában 900 szálláshelyet ajánlanak a magánházakban és most már második éve a SZOT-üdülők is kiadják az átutazóknak az üres helyeket. Hogy ez így együtt sok-e vagy kevés, azt nem vitatjuk meg — gyanítom, egvetérte- nénk kísérőinkkel, — hiszen megérkeztünk a Csőr-hegy lábához. A 728 méteres hegyen 23 méteres fa torony épült 1982 decemberében, a Mátra legifjabb kilátója, a Kós Károly kilátó. Klasszikus gyalogos Nem kerül el bennünket a bosszúság a fatorony korlátján, egyik tartóoszlopán fejszecsapások nyomai árulkodnak; itt a barbárság pusztított! — 1982 nyarán 62 helyen 164 útbaigazító táblát helyeztünk el a Mátrában — kapja el a hév Dala Lászlót. — A 164-ből most 60 tábla található a helyén. Volt, amelyiket ott, a helyszínen égettek el. Hát most újra felállítjuk valamennyit, a „tájba illően": vasból meg bádoglemezből. Ballagunk lefelé a hegyről és ki más jöhetne velünk szembe, mint Fehér Miklós földrajz- rajz szakos általános iskolai tanár. a Mátra szerelmese és kiváló ismerője, a nem tudni hány kiadást Pipái a hegy. A távolban a kékesi tv-adó tornya tJj vendéglátó turistaház az adótorony mellett turistalétesítmény, hiszen, csak gyalog lehet megközelíteni. Kőris erdőben kapaszkodunk fölfelé, szinte érezzük ahogy tágul a tüdőnk, csodálatosan tiszta a levegő. S a természetnek újabb, az alföldi szemnek szokatlan csodája tárul elénk: a völgyben megült a parádi oldal felől gomolygó felhő, szinte harapni lehetne. Fölötte meg gyönyörű tiszta az idő. A .kilátóból elnézzük, ahogy Gallyatető alatt is „pipál a hegy”, azaz ott is úsznak a völgyben a felhők. Hátunk mögött a Kékes az adótoronnyal. Tiszta időben ide látszik az Alacsony- és a Magas-Tátra. külettől kora estig világítanak majd a lámpák, hogy napi 4—5 órával megnyújtsák a síszezont — Téli vasárnapokon 15— 20 ezer indulást számolunk a déli pályán, s ez „őrült” igénybevétel. hatezer sízőt jelent. Az egészséges ezeröt- száz-kétezer ember lenne. — Balesetek? — 1983-ig egy-egy síidény- ben 15—20 súlyos baleset és 120—130 helyi ellátást igénylő baleset történt, leginkább a szánkózók miatt. Ezt már nem lehetett tűrni, valamit tenni kellett. Mátraházán építettünk egy új szánkópályát és a szánkózást megtiltottuk a Kékesen. Azóta alig-alig van baleset, leginkább a kezdő sízők szenvednek zúzódásokat. — A pálya felső szakaszán modern sífelvonó működik, óránként 450 embert tud fölszállitani, de így is előfordul, 15—20 perces várakozás. Sokan a déli pálya alsó szakaszát is idénybe veszik, sőt éítalpakon ereszkednek le Mátraházáig. — Amióta síznek a Kékesen — 1934-ben a evógvüdü- lő-szállóval egvidőben készült el a déli pálya (Amiről mindenki azt gondolja, hogy délre vezet, pedig a hegy nyugati oldalán ereszkedik le. Elnevezése onnan ered. hogy mindkét oldalát erdő határolja. így délben sem olvad el rajta a hó, délidőben is kitűnően lehet itt síelni, ezért „déli”.) Kezdettől fogva téma az is, hogy Mátraházát a Kékessel ülőszékes felvonó kösse össze, ami télen a sízők, a többi évszakban a kirándulók rendelkezésére állhatna. Csak hát egyedül a felvonó gépészeti berendezése 120 millióba kerülne. — Akkor hát nem csökken egyhamar a zsúfoltság? — A régi, úgynevezett ,!,vaddisznósi” pályát teljesen felújítottuk. igaz ezt csak a kifejezetten gyakorlott sizőknek ajánlom. Az északi pálya a sportolóké. Fehér Miklós tanár úr a Mátra szerelmese az útikalauz egyik szerzője Kirándulók a Jávor forrásnál A déli sípálya kezdete megért Mátra útikalauz egyik szerzője. Nyakában két fényképezőgéppel, az egyikbe fekete-fehér, a másikba színes film fűzve. Fehér Miklós szenvedélyes vadfotós is. Ember alkotta természeti csoda következik; a Csór- réti víztározó. Nyolc hektáros, mesterséges tengerszem, 1 millió köbméter vízzel. Huszonegyezer ember ivóvizét adja. És ki hagyja, ki hagyhatja ki a Mátrát járva a rítust, a Kékes, az ország legmagasabb pontja „meghódítását”? Kilencszáznegyvennyolc méteren még megkóstoljuk a Jávoros forrás vizét. Ez is kuriózum; az ország legmagasabban fakadó forrása. S aztán a Kékes, az oly sokat dicsért, zsúfoltsága miatt annyit átkozott síparadicsom. Különösen aktuális erről a sportágról beszélnünk. hiszen a sizés a ’80-as évek siker szabadidő sportja. Nos, jó hír, újdonság a sí- zőknek ; december eleiére elkészült a Kékes déli pályájának világítása- Ha lesz hó — mert a mostani inkább csúszkálásra, semmint sízésre alkalmas — pénteken, szombaton és vasárnap szürTehát mindenképpen ki kell alakítanunk egy ú j pályát és erre a Kékes északkeleti oldala kínálkozik. Rengeteg földmunkát kell majd elvégezni, amire a gyöngyösi tanácsnak aligha lesz pénze. De nem mondunk le róla: egy olyan vállalkozási forma, önálló szervezet keretei körvonalazódnak, amelyik ellátná a fenntartást, közben beruházna, fejlesztene. Azzal búcsúzunk a Kékestől, hogy várjuk az igazi hó- idényt, amelynek előhírnöke az óév utolsó napjára meg is érkezett. A pálya szélén benyitunk még a december 20- án megnyílt. ízléses büfébe, s jó szívvel kívánunk jó forgalmat az üzemeltetőnek, aki nem élt (vissza) a kínálkozó lehetőséggel, elfogadható áron kínálja az ételt, italt. Tartson sokáig jó szokása! A turistaszemek elől kissé eldugott helyen van a Csőr-réti viztározó Egri Sándor Fotó- Ti Katpna László
