Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám
1986. JANUÁR 30. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 A TRV legrégebbi Tízkivételi művénél, Tiszaörvényen dolgozik a Tiszaörvény Szocialista Brigád, mely ötször nyerte el a Vállalat Kiváló Brigádja, egyszer pedig az Ágazat Kiváló Brigádja kitüntetést. Képűnkön: Téli nagyjavítás a szivattyúmatuzsálemen N. ZS. Leo — Mark — Roll Jégkrém - nemcsak nyáron Tovább bővül a választék Tovább bővíti termékeink választékát a szövetkezeti tejfeldolgozó ipar; a Tsz Tej Egyesülés a tavalyinál több jégkrémet küld az idén az üzletekbe, élelmiszeráruházakba. Eddig az országban csupán a szövetkezeti érdekeltségű törökbálinti Buda- tej Gazdasági Társaság üzemében készítettek jégkrémet. A gyártás bővítésének eredményeként, a próbaidő- szak befejezése után, teljes kapacitással termel egy-egy újabb gépsor Nádudvaron és Csepregen. A Budatej Leo márkajelzésű jégkrémje mellett a nádudvari Vörös Csillag Tsz tejfeldolgozó üzemében évi 1500 tonnát készítenek az új gépsoron a Mark-jégkrémből, a Csepre- gi Állami Tangazdaság büki feldolgozójában pedig 4000 tonnát állítanak elő a Roll- jégkrémből. Az évi immár mintegy 10 ezer tonnás termelés lehetővé teszi a jégkrémkínálat fokozását, és idényjelle'gé- nek fokozatos megszüntetését. A szövetkezeti tejipar a gyártás kiszélesítésével egyúttal saját szervezetén belül is versenyt teremtett. Pártnapi előkészítő Rácz Albert államtitkár előadása A megyei pártbizottság a februárban kezdődő pártnapok előkészítésére előadást szervezett tegnap a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a meghívott propagandisták és pártnapi előadók részére. Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a rendezvényt, hangsúlyozva a pártnapok témájának fontosságát, majd Az ország gazdasági helyzete, a VII. ötéves terv és az 1986. évi népgazdálkodási terv céljai és feladatai címmel Rácz Albert, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tartott előadást. Részlotes előírások B sertésállomány javítása a cél A MÉM közleményben határozta meg a kistermelőknek forgalmazott tenyész kocasüldők és tenyészkanok minőségi követelményeit. Ilyen részletességű tenyésztési előírás eddig nem volt érvényben. Ám mivel a kistermelői sertésállomány javításához fűződő érdekék megkívánják a tenyészállatok képességének folyamatos javítását, az idén átadott állatokat már az új rendszerben minősítik, bírálják el. A kistermelőkhöz az integráció keretében vagy közvetlen értékesítéssel csak magyar nagyfehér hússertés, magyar lapály, észt sertés vagy ezek keresztezett utódai, illetve a hibridek kistermelésre alkalmas vonalai kerülhetnek. Követelmény továbbá, hogy a kocák származása ismert legyen. A nem ellenőrzött tenyészet a továbbiakban csak úgy adhat át anyaállatot, ha — bizonyos, biológiai okok miatt szükséges idő eltelte után — hivatalos ellenőrzésbe vonatja az állományt. Zárazámadás Jáazfényazarun Hatmilliós többletet hozott a munkaverseny Fejleszti gépparkját, műtrágyaüzemet épít a Béke Tsz Tavalyi gazdálkodási feladatainak sikeres teljesítéséről adhatott számot tegnap délelőtti zárszámadó és terv- tárgyaló küldöttgyűlésén a Jászfényszarui Béke Termelőszövetkezet vezetősége. Az elmúlt ötéves tervben két alkalommal országos kitüntetésben részesített nagyüzem kollektívája a tavalyi jelentős — csaknem hétezer hektárt károsító és hárommillió forintnál nagyobb nyereségkiesést okozó — jégverés ellenére megtartotta termelésének színvonalát, növelni tudta eredményeit: 33 milliós nyereséggel zárta a téesz 1985-öt. A közös gazdaság tavalyi gabona- és hústermelési eredményei — hangsúlyozta a vezetőség beszámolóját ismertető Csikós Ferenc té- eszelnök —, hozzájárultak ahhoz hogy Jászfényszarun teljesültek a néogazdaság két legfontosabb élelmiszertermelési programjának VI. ötéves tervi helyi céljai. A Béke Tsz-ben 1980 és 85 között 35 százalékkal több kalászos és takarmánygabonát termeltek mint az előző középtávú tervidőszakban. Szerényebb mértékben, de növekedett a vágóállat-termelés is, középtávon 28, az előző évihez képest pedig 20 százalékkal. A főágazat helyzetét lényegesen javította, hogy az országos átlagnál másfélszer több, azaz 7,6 tonna tömegtakarmányt takarítottak be egy-egy hektárnyi lucernaterületről, és üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű abraktakar- mány-keverő üzemet. A kalapgyártól 1984-ben „átigazolt” dolgozókkal és a megvásárolt termelőeszközökkel a téeszbelieknek sikerült gazdaságosan folytatni az ipari munkát is. Az alaptevékenységen kívüli ágazat tavaly a szövetkezet árbevételét 30 millió, nyereségét 4,5 millió forinttal növelte. Méltán büszkék a Béke Tsz ipari üzemágának dolgozói a szovjet külkereskedelmi képviselet levelére, amelyben a 250 ezres női- Ikalap-export határidőre és jó minőségben történt teljesítését köszönik. Az elmúlt évben is eredményesen koordinálta a téesz a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. A szövetkezet 8 millió forintnak megfelelő takarmányt, vetőmagot, műtrágyát és fóliát szerzett be és értékesített a kistermelőknek, akiktől 1985-ben 19 millió forintért vásárolt fel vágóállatot és zöldségféléket. Abban, hogy a közös gazdaság a már említett természeti csapás és a nehéz köz- gazdasági feltételek közepette is mintegy három százalékkal növelni tudta termelését, nagy szerepe volt a felszabadulási—kongresszusi munkaversenynek. A tizenegy szocialista brigád és a mozgalomhoz egyéni felajánlásokkal csatlakozó hatvanhét kertészeti dolgozó, a vállalt 2,3 millióval szemben csaknem hatmillió forintos többlettermelést ért el. Két kommunista műszak bérével, mintegy 200 ezer forinttal pedig a helyi tanács, az Orion gyáregység és az áfész közös beruházásában készülő gyermek- és üzemélelmezési konyha megvalósítását segítették a munkaversenyben részt vevő téesztagok. A megyei átlagot csaknem háromszorosan meghaladó, egy tagra jutó 89 ezer forintos nyereséggel is megalapozta a Béke Tsz kollektívája a termelés további három-négyszázalékos növelését és a hatékonyság fokozását célzó 1986. évi elképzelések teljesítését. A tavalyi 196 milliós árbevételből elért jövedelem fejlesztésre szánt részéből, a még eredményesebb gabonatermelés érdekében, többek között három nagy teljesítményű erőgépet, egy-egy korszerű kombájnt és vetőgépet vásárol, valamint a tápanyaggazdálkodás korszerűsítésére folyékony műtrágyát gyártó üzemet épít idén a Jászfényszarui Béke Tsz. T. F. Öt esztendő MTESZ-mérlege (Folytatás az 1. oldalról) lattevő szerepe. Számos témához, tervhez készített javaslatokat a szervezet. Kezd kialakulni az ..érdekközvetítő” szerep is. Egyre több egyesületi csoport tölt be a bázisüzemben szaktanács- adói, döntéselőkészítői szerepkört. A MTESZ-szervek munkája 5 év alatt jelentősen fejlődött, a taglétszám 2,8 százalékkal nőtt. A megelőző ötéves ciklushoz képest a rendezvények száma ugyan 5 százalékkal csökkent (4666- ról 4433-ra), de a látogatottság 6,5 százalékkal emelkedett (199 ezerről 212 ezerre). A leglényegesebb fejlődést azonban a munka tartalmi színvonalának emelkedése, a termelési célokhoz való erősebb kapcsolódása jelenti. A gazdaság hiányosságai azonban — miként eredményei is — áttételesen mutatják a teendőket is: még mindig nem történt jelentős áttörés a műszaki fejlesztés fő irányaiban, a termelőeszközök kihasználásában, a termékszerkezet korszerűsítésében, a szellemi tőkével való ésszerű gazdálkodásban. Igen szerények az alkotó munka megfelelő elismerését jelentő eddigi gyakorlati eredmények is. A titkári beszámoló után a mesyei szervezet ellenőrző bizottságának jelentését hallgatta meg a küldöttgyűlés, majd hozzászólások következtek. Először Tóth János, a MTESZ főtitkára kért szót. A MTESZ legfontosabb feladata — mondotta —, hogy a kutatási-fejlesztési eredmények megszületését, terjesztését a szervezet keretében társadalmi tevékenységet vállaló szakemberek segítségével minél hatékonyabban szolgálja. Sajátos érdekvédelmi szervezet tehát a MTESZ, amelynek — persze más érdekvédelmi szervekkel karöltve — elsősorban a tudományos-technikai haladás érdekeinek érvényre juttatásán kell munkálkodnia. A szövetség sajátos feladatainak megoldását egyre hatékonyabban tudja végezni. A VII. ötéves népgazdasági terv vitája során például eredményesen állt ki a műszaki-technikai haladás meggyorsítására fordítandó erők növelése érdekében. A főtitkár többek között szólott a műszaki értelmiség megbecsülése, oktatása és továbbképzése érdekében végzett egyesületi munkáról. Természetesen nagyon fontos — mondotta —, hogy a MTESZ minden fórumon vesse fel az e téren meglévő hiányosságokat, ám az elismerés növelése mellett szóló legerősebb érv mindig is a műszaki értelmiség produktuma marad: az elismerést adókat — és a többi réteget — csak a műszaki termékek korszerűségének, piaci versenyképességének eddiginél gyorsabb javításával lehet meggyőzni a mérnöki, technikusi munka nemzeti jövedelmet növelő szerepének fontosságáról. Csorna János (Magyar Élelmezéstudományi Egyesület) hozzászólásában a biotechnológia növekvő élelmi- szeripari szerepét, Horváth Árpád (Gépipari Tudományos Egyesület) a VII. ötéves terv egyik kiemelt iparpolitikai célja, a mező- gazdasági gépgyártás fejlesztésének néhány kérdését elemezte. A vitában szót kért Majoros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára. Az utóbbi években — mondotta — a korábbinál is inkább a politikai munka középpontjába kerültek a gazdasági kérdések, jelentőségük az elkövetkezendő években sem csökkenhet, hiszen a gazdaság fejlesztése fejlődésünk kulcskérdése. Itthoni közvéleményünk és a külföld előtt is társadalmunknak ezekkel a teljesítményeivel érvelhetünk hatékonyan. Világpiaci helytállásunk — ha pillanatnyi pozícióinkat rajtunk kívülálló okok állandóan befolyásolhatják is — munkánk, termékeink, technológiáink színvonalától függ. Éppen ez a tény ad „főszerepet” társadalmunkban a műszaki értelmiségnek: a szocialista tulajdon hatékony működtetése ugyanis leginkább rajta múlik, a köz- gazdasági szabályozó eszközökkel például csak a mérnökök és technikusok által már kigondolt megoldások működtetésének eredményességét változtathatjuk. Gazdasági kihívás műszaki értelmiségünkhöz A küldöttértekezlet résztvevői Jó érzés volt hallani a beszámolót, és a MTESZ főtitkárát hallgatva, hogy a MTESZ részt kér a VII. ötéves terv feladataiból — hangsúlyozta Majoros Károly. Ha vállalkozószelleme megmarad, lesz munkája bőven, hiszen a termelés technikai bázisát gyarapító felhalmozásra az elkövetkezendő öt évben országunk több pénzt költ, mint az előzőben. A leghatékonyabb járható utakat megtalálni természetesen a műszakiaknak kell. Méghozzá nem könnyű feltételek között. Mert igaz, hogy több a pénz beruházásra, de nem elég; a legkorszerűbb technika importjával sem elégíthetünk ki minden igényt. Egyetlen megoldás marad: a meglevő eszközöket hatékonyabbá tevő, az új megoldásokat kidolgozni képes szellemi erők minél teljesebb kihasználása. A gazdaságnak azokat a konkrét területeit sem nehéz megjelölni, ahol szakembereinktől a legtöbbet várjuk: munkájukkal az erőforrások és a munkaidőalap jobb kihasználását, az innovációs folyamat felgyorsítását, a gazdasági szervezetek korszerűsítését kell segíteniük. Még egyszer hangsúlyoznám, nem könnyű feltételek között. Ügy is fogalmazhatnék, hogy a magyar gazdaság kihívást intézett műszaki értelmiségünkhöz: korlátáinkról (például a pénzügyiekről) nem megfeledkezve is a fejlődés minden lehetséges irányának „kitapintását” várja tőle. Minden reális elő- relépési lehetőséget meg kell ragadnia, minden apró lépésért meg kell dolgoznia. A következő hozzászólásokban Papp István (Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület) a VII. ötéves tervi energiagazdálkodási feladatokról, pelikán Lajos (Gépipari Tudományos Egyesület) pedig a szolnoki Technika Háza által kínált lehetőségek kihasználásáról szólott. Szurmay Ernő, a TIT megyei szervezetének elnöke a testvérszervezet nevében köszöntötte az értekezletet. A küldöttértekezleten megválasztották a MTESZ Szolnok megyei szervezet elnö- tagú elnökségének 25 tagját (a többi tagot a tagegyesületek delegálják). A Szolnok megyei szerveze elnöke ismét Hangyái Károly, titkára pedig Madarász Tibor lett. A küldöttértekezlet végén a MTESZ megyei emlékérmével tüntették ki Romhá- nyi Andrást, a GTE jászberényi titkárát és Szilágyi Ferencet, a MÉTE tagját. A MTESZ tisztújító közgyűlése alkalmából a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei szervezete és a Teszöv újítási és találmányi kiállítást, valamint termék- bemutatót rendezett Szolnokon. A Technika Házában tegnap megnyílt kiállításon a mezőgazdasági szövetkezetek, valamint az ipari üzemek és vállalatok termékeit láthatják az érdeklődők február 8-ig, naponta 9—21 óra között.
