Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

Család is iskola Gyakran mondogatjuk, és így is van; a szocializmus abban is meghaladja a pol­gári társadalmat, hogy köz­kinccsé teszi a műveltséget, szélesre tárja mindenki előtt az oktatási intézmé­nyek kapuit, és az iskoláz­tatás alakulása az egész nép számára közüggyé vá­lik. Az oktatás szervezése ugyan már nálunk is rég­óta állami feladat, de nap­jainkban sok olyan ember van, aki valamiképpen ál- lástfoglal a gyermeknevelés, a tanítás ügyes-bajos dolgai­ban. Más kérdés, hogy az egyéni nézetek hangoztatá­sa, az iskola mindennapi életébe való beleszólás, amely persze — a pedagógusok a megmondhatói — korántsem mindig indokolt, kellő segít­ség-e az érintetteknek köz­oktatásunk továbbfejleszté­séhez. Művelődési házak, klubok, színházak, mozik, rádió, te­levízió, könyvek és önkép­zés __ számos útja-módja v an napjainkban a művelő­désnek, az ismeretszerzés­nek, de a gazdag kínálat el­lenére is vitathatatlan, hogy a nemzet műveltségének megalapozója, és legfonto­sabb intézménye modern világunkban is az iskola. Mit tehet például a nép­front az iskolákért, a neve­lésügyért ; hol lehet elkez­deni a mostaninál hatható­sabb patronálást? Azt hi­szem, mindenkinek kézen­fekvő, hogy a családi neve­lés erősítése a kiindulópont. Amennyire egyértelmű ez, legalább annyira nehéz kér­dés is egyúttal. Ez idő tájt a család funkciója átalaku­lóban van. Szemünk láttára zajlanak le a családban azok a szerkezeti változások, ame­lyek hatásaként sajnálatos módon a nevelés háttérbe szarul. Egyfajta válság ez, hiszen a családok jelentős része nem, vagy csak aka­dozva látja el első számú kötelezettségéi, a gyerekek nevelését, mi több, ezt a terhet igyekszik teljesen át­hárítani a társadalomra, leg­inkább az iskolára. Fölborul a család és az iskola közötti hagyományos, nagy múltú munkamegosztás — az isko­la terhére, végső soron azon­ban gyerekeink kárára. A családi nevelés sáncait kell megerősíteni minél előbb — a pedagógusok közreműkö­désével —, a család és az iskola viszonyában kell új­ra összhangot teremteni. Mostanában hajlamosak vagyunk a társadalmi együttélés zavaraiért is kizá­rólag a gazdasági nehézsé­geket okolni. Pedig a gaz­dasági rendteremtés csak az egyik kulcs a társadalmi gondok zárjához, a másik kulcs tudati jellegű, tehát bennünk van, az emberek­ben. A társadalom lendüle­tes fejlesztéséhez az intéz­mények kapcsolatának össz­hangba hozásán kívül ma­gunknak is meg kell újul­nunk, főleg közösségi kap­csolataink újrarendezésével. A nagyobb szabadság, a szocialista demokrácia ki- terebélyesedése kitűnő al­kalmat kínál a megújulás­hoz, csak élni kell a lehe­tőséggel. A családi nevelés fogyatékosságai — velük szoros összefüggésben az el­harapódzó magatartási kul- túrálatlanság —, az iskolai élet ellentmondásai sem szűnnek meg maguktól. Nincs a társadalmi fejlődés­nek olyan kérdése, amely valamiképpen ne kapcso­lódna az iskolához, a mű­velődéshez. Az iskola rang­jának emelése ezért egyik legfontosabb közügyünk. R magyar—lengyel kapcsolatok sikeresen fejűidnek Várkonyi Pétert fogadta Wojciech Jaruzelski r- PKI — Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Marian Orzechows- kinak. a Lengyel Népköztár­saság külügyminiszterének meghívására 1986. január 22 —23-án hivatalos baráti lá­togatást tett Lengyelország­ban. Várkonyi Pétert fogadta Wojciech Jaruzelski. a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Lengyel (Népköztársaság Államtaná­csának elnöke és Zbigniew Messner, a Lengyel Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöke. A külügyminiszterek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik szocialista éoítőmunkájáról, az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozatok megvalósításá­ról, és a LEMP X. kongresz- szusának előkészületeiről, át­tekintették a magyar—len­gyel kapcsolatokat és fej­lesztésük feladatait, megvi­tatták a nemzetközi helyzet kulcskérdéseit. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a magyar— lengyel kapcsolatok a mar- xizmus-leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus elvei alapján sikeresen fej­lődnek, követekezetesen megvalósul a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti kap­csolatok fejlesztésének 1984 —90-re szóló komplex prog­ramja, erősödik a két nép (Folytatás a 2. oldalon) DóUJemon Hevesebb harcok Továbbra is egymásnak ellentmondó hírek érkeznek a másfél hete dúló dél-jeme­ni harcok kimeneteléről, és csak az látszik biztosnak, hogy egyik fél sem ura tel­jesen a helyzetnek. Az ENA etióp hírügyndü- ség szerint Ali Nasszer Mo­hammed rádióközleményben adta hírül, hogy néhány el­lenállási ponttól eltekintve fegyveresei ellenőrzik a te­repet Adenban. Különböző más források ellenben úgy tudják, hogy a fővárosban az elnököt támogató csapatok birtokba vették ugyan a ki­kötőt és repülőteret, a város nyugati felének jó részén a másik fél van főlényben. A Reuter brit hírügynökség megbízható arab forrásokra (Folytatás a 2. oldalon) A Jászberényt Dohánybeváltó Üzemben Teljesítik felvásárlási tervüket Holt Idényben csokoládét Is csomagolnak A DATE Mesótúri Főiskolai Kar tanüzemében kihasználják a vizsgaidőszakot. Ipari és mezőgazdasági üzemek részére 6 hetes ív- és lánghegesztő tanfolyamot indítottak. Jelenleg harmincán tanulják a hegesztés fortélyait Németh Károly fogadta Denis Healeyt A Jászberényi Dohánybe­váltó Üzem egyike a buda­pesti Dohányfermentáló Vállalat kilenc üzemének. Körzetében, Szolnok, Pest és Heves megye egy részében közel 400 hektáron termesz­tett dohányt. A kialakult termesztők körével két do­hányfajta termesztésére köt szerződést: mesterségesen szárított hevesi dohányra, melyet zölden és száraz ál­lapotban is beváltanak, va­lamint kerti dohányra. A hevesi dohány mester­séges szárítását nemcsak a nagyüzemek, hanem a kis­termelők is megoldhatják. A kis szárító kamra, amely tulajdonképpen egy szellőz­tetővei, olaj- vagy széntüze­léssel ellátott berendezés, készen is kapható, házilag is előállítható. Az üzem a partnerei -körében a kisszá- rítókat, a jó minőségű, ex­portképes dohánytermelés érdekében szorgalmazza. Je­lenleg ugyanis a hevesi do­hánynak a nagyobbik ré­szét zölden szállítják be a termesztők. A kerti dohány pajtákban, természetes úton szárad. Az üzem a múlt évben 166 tonna szárított hevesi dohányt vásárolt fel, és ez­zel teljesítette a tervét. Hat­vannyolc tonnát a tsz-ek, ál­lami gazdaságok, kisterme­lők kiszárítva hoztak, a töb­bit a beváltó üzem szárítot­ta. Borbereki István üzem­vezető szerint a felvásárolt dohány minősége a terve­zettnél jobb, mivel az üzem­ben kiszárított 98 tonnából az 57,8 százalék helyett 60 százalék elérte a világos szí­nű minősítést. Kerti dohány­ból 400 tonna felvásárlását tervezték, ennek az átvéte­le azonban március 15-ig el­húzódik. Eddig beérkezett a számított mennyiség 70 szá­zaléka. itt is várható a terv teljesítése. A dohányt az­után folyamatosan szállít­ják a szolnoki gépi fermen­táló üzembe. A jászberényi üzem a fel- vásárlási terv teljesítése ér­dekében megszervezi a ter­mesztést, szerződéseket köt a vállalkozókkal, palánták­kal segíti az igénylőket. Évenként 2300 négyzetméter fóliasátorban mintegy 1 mil­lió palántát nevelnek, ezen­túl szaktanácsadással, per­metezési költségtérítéssel tá­mogatják a szerződéses part­nereiket. A Dohányfermentáló Üzemben legtöbb munka a nyári hónapokban, a zölden beszállított hevesi dohány kezelése, szárítása idején adódik. Vannak azonban olyan időszakok amikor gond a létszám foglalkozta­tása. Ezért a Budapesti Du­na Csokoládégyárral kötött együttműködési szerződés alapján csokoládé-csomago- ló üzemet rendeztek be. A termelés a múlt héten kez­dődött, egyelőre 20 asszony áll a szalag mögött, de úgy tervezik, hogy negyvenen havonként 4 vagonnyi édes­séget csomagolnak. Az idei tervük még nem készült el, várhatóan a ’85- ös mennyiségi és minőségi értékeket tűzik ki. A költ­ségmegtakarításban viszont jelentős előrelépésre számí­tanak, mert a szárítókam­rák fűtését olajtüzelésről gázra állítják át. L. P. A Fejlődés Rákospalotai Bútoripari Szövetkezet jászkiséri szakcsoport üzemében az elmúlt napokban megkezdték a vegyestüzelésű kazán beállítását. Így a drága olaj helyett az üzemben keletkezett fahulladékot tudják majd hasznosítani. A szakembe­rek március végén helyezik üzembe a gépet. Képünkön helyére emelik a kémény­részt Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese tegnap délelőtt hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó De­nis Healeyt, a Brit Munkás­párt külügyi szóvivőjét. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen kölcsönösen tájékoztat­ták egymást országaik hely­zetéről, a pártjaik előtt álló feladatokról. Egybehangzóan úgy értékelték, hogy a ma­gyar-brit kapcsolatok fejlő­dése, a két párt képviselői­nek rendszeres érintkezése jól szolgálja a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti bizalom és együttműködés erősítését, az enyhülés ügyét. Mezőgazdaság Téli könyvek félmillió példányszámban A január 31-én Nádudva­ron megnyíló 29. Mezőgazda- sági Könyvhónapról tegnap tájékoztató hangzott el. A könyvhónapra hét kiadó 43 művet jelentet meg mint­egy 600 ezer példányban, ez csaknem kétszerese a tavaly ilyenkorra kibocsátottnak. A legtöbb könyvújdonsággal a mezőgazdasági kiadó jelent­kezik: harminceggyel gazda­gítja a szakkönyvek válasz­tékát. A Statisztikai Kiadó 5, az Akadémiai Kiadó, va­lamint a Közgazdasági és Jogi Kiadó 2—2 művet je­lentet meg, a Kossuth, a Medicina és a Műszaki Könyvkiadó pedig 1—1 új­donsággal szolgál. A kiadók együttműködésének is kö­szönhető, hogy a könyvhóna­pi kínálat az élelmiszergaz­daság valamennyi ágazatá­hoz kapcsolódik. Figyelemre méltó, hogy bár az elmúlt években a me­zőgazdasági könyvek ára is emelkedett, a most megjele­nő művek közül csupán hat­nak az ára több 100 forint­nál. A népszerű Biofüzetek nevet viselő sorozat egy-egy példánya csupán 16 forintba kerül. Meglepetéssel szolgál az Akadémiai Kiadó, amely életműsorozat kiadását kezd­te meg Erdei Ferenc mun­káiból. A sorozat első köte­tét a Mezőgazdasági Könyv­hónapra jelenteti meg. A Nádudvari Művelődési Központ színháztermében sorra kerülő ünnepi megnyi­tó alkalmából szakkönyvki­állítást is rendeznek. Szakkiállítások, nemzetközi vásárok Bakuban a Medicor, Rosztovban a Medimpex Tegnap a szovjet ipari és kereskedelmi vállalatok bu­dapesti bemutatótermében Igor Gyenyiszov, a Szovjet­unió Kereskedelmi és Ipar­kamarájának magyarországi képviselője sajtótájékoztatón ismertette az Expocentr Egyesülés idei szovjetunió­beli kiállítási programját. A moszkvai vásárterületen az idén húsz nemzetközi — 3 ágazati és 17 szakosított — kiállítást szerveznek. Leg­többjükön a magyar vállala­tok is bemutatják gyárt­mányújdonságaikat, köztük a távközlési, a vasúti közle­kedési, a kereskedelmi és vendéglátóipari vásárokon, de bemutatkoznak a magyar vállalatok és szövetkezetek a Fizika ’86 kiállításon, s a nemzetközi sport-seregszem­lén is. A magyar vásár- és kiálli- tásrendezőkkel együttmű­ködve sok színes, érdekes programot készítettek elő más szovjet városokban is. így például Bakuban önálló kiállításon a Medicor orvosi műszereket állít ki, köztük röntgenfelszereléseket, diag­nosztikai készülékeket és egyszer használatos műsze­reket. Rosztov városa a Medimpex Külkereskedelmi Vállalat szakkiállításának ad majd helyet, amelyen állat- gyógyászati készítményeket láthatnak az érdeklődők. A Medimpex Kisinyovban is rendez kiállítást gyógyszer- ipari termékekből. A legran­gosabb és legnagyobb szabá­sú magyar rendezvényt, a Gazdasági és Műszaki Napo­kat az idén Vilniuszban tartják. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXVII, évf. 20. sz., 1986. jan. 24., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents