Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
1986. JANUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A békésszentandrásl Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet tiszasasi részlege az utóbbi időben nehézségekkel küzd; akadozik az alapan yag-ellátás, így nehézkes a folyamatos termelés. Havonta 250 négyzetméter szőnyeget szőnek Javítják a talaj termőképességét (Folytatás az 1. oldalról.) tervezett terület 80 százalékán, a meszezésből vagy gipszezésből álló talajjavítási munkát pedig csak 60 százalékán tudták elvégezni. Az egyes részfeladatok teljesítésében jelentkező különbségek egyik oka, hogy különösen a tervidőszak második felében, nehezen jutottak hozzá a kivitelezők a talajjavító anyagokhoz. Nem könnyítette és főleg nem gyorsította a munkákat az sem, hogy egyes gazdaságokban nem fordítottak kellő gondot a vetésváltás és a beruházás összehangolására, azaz az éppen időszerű meliorációs munkákhoz nem minden esetben állt rendelkezésre a szabad munkaterület. A térségi beruházással egyidőben a megye nyolc nagyüzemében térségen kívüli „termőföldjobbításra” is sor került, amihez évente mintegy 12 millió forint támogatást nyújtott a megyei tanács. A térségen kívüli munkáknál gondot okoz, hogy az ültetvények, például a szőlő telepítését megelőző tereprendezéshez nem adható támogatás. Ugyancsak a térségen kívüli meliorációs keretből juttatott a megyei tanács kétmillió forintos anyagi segítséget a vezsenyi nyári gát átépítési programjának első üteméhez kapcsolódó meliorációs munkákhoz. A két térségben elvégzett terület- és vízrendezésnek, talajvédelemnek és -javításnak felerészben a Középtiszai Állami Gazdaság mélyépítő részlege volt a kivitelezője. A többi feladatot maguk a nagyüzemek, megyén kívüli cégek, illetve vízgazdálkodási társulatok oldották meg. A beruházó gazdaságok egyébként versenyeztetik a kivitelezésre vállalkozókat és a bekerülési költségeket, a határidőket illetően legkedvezőbb ajánlatokat fogadják el. Azokban a megyei nagyüzemekben, ahol jó ütemben haladt, és a VI. ötéves terv során nagyobbrészt befejeződött a beruházás, már megmutatkoznak az eredmények. A megyei tanács szakembereinek vizsgálata alapján a Jászságban a komplex meliorációban részesített táblákról gabonaegységben számítva, búzából 1,8 tonnával, lucernából 0,2 tonnával többet takarítottak be hektáronként, mint a kontrollterületekről. A Tisza II térségében végzett összehasonlítások eredménye pedig: egytonnás terméstöbblet búzából és 0,4 tonnás a szálastakarmányból. Az idén a tizenöt nagyüzemben tovább folytatják, négy másikban pedig megkezdik a meliorációs munkálatokat. Újabb, a Nagykunság térsége csatlakozik ugyanis a Jászsághoz és a Tisza II-höz. A Nagykunságban a VII. ötéves tervben ösz- szesen öt termelőszövetkezetben és két állami gazdaságban kerül majd sor a termőterület jelentős részének komplex felújítására. Az idén a három térségben együttesen mintegy 260 millió forintos beruházás megvalósítását tervezik, amihez 156 millió forint támogatást kértek a gazdaságok. Mostanáig nem igényeltek a megye nagyüzemei anyagi segítséget 1986- ban sorra kerülő, térségen kívüli meliorációs munkákhoz. A megyei tanács szakemberei azonban számolnak azzal, hogy az Agrober és az osztrák Bauer cég közös öntözésfejlesztési programjához kapcsolódó vízrendezési munkákhoz anyagi segítséget kaphassanak azok a nagyüzemek, amelyekben az üzemi tapasztalatok azt indokolják. T. F. Magánszorgalomból — felső fokon Kísértetkapu a keltetőtelepen A kocsi megáll, kiszállunk. A kapuhoz megyünk, ami zajtalanul kitárul előttünk. Belépünk. Pár másodperc, és látszólag magától, bezárul mögöttünk a rácsos kísértetkapu. Mielőtt bárkit is elragadna a fantáziája, elmondom: a Besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezet baromfi- keltető telepén történt velünk mindez, s aki a „gazdája” s alkotója ennek a berendezésnek, az Rideg Mihály telepvezető. Ahogy a kjözös ismerős beajánlotta: az autodidakta feltaláló, a Kiváló Újító cím tulajdonosa. Az eredeti foglalkozása — ha ebben az esetben egyáltalán van értelme e kategóriának — gépkocsivezető. Az elektronikát iskolában nem tanulta, csupán alapfokon. Most mégis magas szinten műveli. Negyvenkét éves. — összesen tizenkét évig voltam gépkocsivezető a Volánnál. Három évet tehergépkocsin, kilencet pedig autóbuszon. Már ebbo^i az időszakban nagyon tetszett az, ha egy-egy szerkezet úgy működött, hogy abból a szemlélő semmit sem vett észre. A kocsijaimat csak azok tudták üzemeltetni, akik ismerték, hogyan indul. Az autóbusz indítását például úgy alakítottam át. hogy az irányjelző végét kellett megérinteni. Mindezt tranzisztorokkal, akkor, amikor még a televíziókhoz is csak épp elkezdték alkalmazni ezt a megoldást. De mindez csak játék volt... Ki ne ismerné a szolnoki autóbusz-pályaudvaron azt a szignált, amely felcsendül minden közlemény előtt: a „Jászkunsági gyerek vagyok ...” dallamát. Nos ez is az ő munkája, akár a tiszafüredi autóbuszállomás szignálja, a „Tisza partján nem jó lefeküdni...” dallamára. Mindez azonban még valóban csak játék volt. a dolog 1979-ben fordult komolyabbra. — ’79-ben a besenyszögi téesz akkori elnöke műszerészt keresett a keltető telepükre. Hallotta valakitől, hogy lakik itt egy ilyen sze- relgető ember, s megkeresett. Megegyeztünk, s azóta itt dolgozom. 1982-ben lettem a telep vezetője. — A szabadalma a keltető telephez kapcsolódik? — Igen! Mihelyst ide jöttem dolgozni, s megismertem a keltető berendezését, rájöttem, hogy az meglehetősen tökéletlen. Nem volt egyenletes a hőelosztás, sem a levegőcsere. Gondok voltak a világítással' is. Mindezt megoldottam, miként a törpevízmű teljes védelmét meghibásodás esetére. így, ez a teljes rendszer 1985- ben szabadalmi oltalmat kapott. — Úgy értesültem, most is dolgozik valamin ... — A keltető elektronikus irányítása nem kielégítő színvonalú. Nem megbízható és keveset is tud. Most egy olyan rendszert készítek, amely ettől sokkal jobb lesz. öt esetben, hőhiba, párahiba, ventillátor-leállás. feszültséghiány és tojásforgatási hiba esetén, automatikus fény- és hangjelzéssel riaszt. Hőhiba és párahiba esetén be is avatkozik a be rendezés, és módosítja, kijavítja a rendellenességet. Ha ez készen lesz, teljesen megbízhatóvá válik a telepünk elektronikus rendszere. — Nem érezte soha hátrányát annak, hogy nem tanult egyetemen vagy főiskolán elektronikát? — Nem! Ami érdekelt, azt mindig megtaláltam az ismeretterjesztő szakkönyvekben. Én egyébként is gyakorlati ember vagyok, s minden problémát ilyen szemszögből közelítek meg. Kritikusan. hogy vajon mi lehet a hibája, a gyengéié egy-egy megoldásnak, amit ki kell javítani... L. M. L. A Vegyiműveknél így csinálják Fejlesztés saját kútfőből Az ember azt gondolná, hogy egy vegyipari vállalat, ahol a termék előállításának technológiája egy- egy üzem elkészülte után alig változik, a műszaki fejlesztésnek csak időnként, például a nagyobb beruházások megkezdése előtt jut komolyabb szerep. A szakemberek úgy tartják, hogy az eredeti gyártási folyamat helyett újat kitalálni a legtöbbször nem érdemes. A Tiszamenti Vegyiművek vezetői szerint azonban az intenzív műszaki fejlesztés az életben maradás elengedhetetlen feltétele. Nem elég a... A TVM-ben persze az első állítás igazságát sem vonják kétségbe, sőt állítják, a legdrágább olyan dolgon törni a fejet, a szellemi energiákat olyan eljárások kigondolására pazarolni, amit egyszer már kitaláltak. Csakhát nem csupán az alapvetően új, több száz millió forintos beruházás árán alkalmazható gyártási eljárások bevezetése jelenthet sikert. A piacon maradáshoz, új vevők megnyeréséhez gyakran technológiai módosítások is elegendőek, a lényeg, a már meglévő üzemben készített termékek minősége kövesse a vásárlói igényeket, mi több, az eladó képes legyen a maga iránti érdeklődést új igényeket serkentve felkelteni. Mindezekhez persze legelőször alapos piaci információk kellenek. Nem elég megelégedni azzal, hogy például a ma gyártott porfestékre elég megrendelés érkezik, vagy hogy a Szolnokon jelenleg készített nátriumtripolifoszfát bőségesen kielégíti a hazai vásárlók igényeit. Figyelemmel kell kísérni, hogy az élenjáró festékgyárak a technológia milyen módosítását tervezik, és a változás milyen új tulajdonságokat kíván az alapanyagként használt porfestékektől. Nem elég tehát egy adott minőségű árut kínálni, és várni, mennyi vevő lesz rá — a vállalatnak képesnek kell lennie, hogy a vásárlók igényeihez alkalmazkodjék, pontosan azt gyártsa, amit kérnek tőle. A Tiszamenti Vegyiművekben gyártott nátrium-tripolifosz- fát például teljesen kielégíti a hazai felhasználók minőségi követelményeit, a vállalatnál azonban mégsem a legnagyobb magyar vásárlók elvárásaihoz igazodtak, amikor az üzemtől várt termék tulajdonságait meghatározták. Bár valószínűleg az itthon is megfelelő tripolifoszfátra is akadt volna külföldi vevő, az üzemet mégis úgy építették, hogy képes legyen a Nyugaton használt, úgynevezett magas elsőfázis tartalmú anyag előállítására is, de dolgoznak az arzénmentes, élelmiszeripari felKülföldiek helyett Hutai borsifaiták Az elmúlt három évben a gazdaságok növelték a zöldborsó termőterületét és a kistermelők is szívesen foglalkoztak ezzel a növénnyel Megtehették: jelentősen bővült a fajtaválaszték. legutóbb két új zöldborsó kapott köztermesztési engedélyt. Az egyiket, a Zeusz nevű fajtát a Vetőmag Vállalat Nyíregyházi Kutató Központjában nemesítették. Jól illeszkedik a 'hazai fajtaválasztékba, mivel bőven terem és géppel is betakarítható. A másik fajtát, a Kismacsi 130-ast a debreceni Agrártudományi Egyetemen állították elő, ezt házikerti termesztésre is ajánlják. használásra is alkalmas tri- polifoszfát készítésére alkalmas módszer kidolgozásán is, pedig hagyományos vevőik ilyen terméket nem kérnek tőlük. Nem szabad megvárni, amíg a piac már követeli az újdonságot — ez a TVM fejlesztési stratégiáját kidolgozók elve. Jó bizonyíték erre, hogy az ősszel egy, most még csak 30 ezer tonna éves kapacitású (sau- perfoszfátból 600 ezer tonnát gyártanak) folyékony műtrágyát előállító üzem kezdett dolgozni a vállalatnál. Pedig ezt a talaj termékenységét a hagyományosnál gazdaságosabban növelő anyagot a hazai mezőgazdasági üzemek még egyáltalán nem „követelik”, inkább az a jellemző, hogy használatára a gazdaságok akkor vállalkoznak, ha a Vegyiművektől a tárolók megépítéséhez, a műtrágyaszóró eszközök átalakításához anyagi támogatást kapnak. A gyakorlat előnyei A mostani, pénzben szűkös időkben a nyereség növelésére alkalmat adó milliárdos beruházásokra a Ti- szameti Vegyiművekben sem gondolhatnak, ezért is tartják fontosnak minden meglévő lehetőséget felkutatni a jobb áron eladható termékek gyártására, a termelés olcsóbbá tételére. Kénsavtermelőként, ha csak a dolog mennyiségi oldalát nézzük, a TVM az országban monopolhelyzetben van, ma azonban még nem készít igen tiszta, úgynevezett analitikai és gyógyszerkönyvi tisztaságú kénsavat. Nemrégiben azonban elkezdték — egyelőre csak a tervezőasztaloknál — azt a munkát, amelyik befejezése után a vállalat ilyen vegyszereket is termelhet. Olyan technológiát kívánnak kidolgozni, amelyikkel egy még igényesebb „fogyasztó”, az elektronikai ipar elvárásainak is eleget tudnak majd tenni. Persze, az sem kerülte el a szolnoki szakemberek figyelmét, hogy a vállalat által gyártott foszforsav már ma is elég nagy tisztaságú ahhoz, hogy csupán nátriumtripo- lifoszfátot gyártsanak belőle. Az elkövetkezendő évek fejlesztési feladatai közé nem véletlenül került bele annak a termelési eljárásnak kidolgozása és bevezetése sem, amelyikkel a szolnoki foszforsavból értékesebb, a mainál jobb áron eladható foszforsókat is gyárthatnak. Mostanában, amikor már évek óta a társadalom szinte minden fórumán annyi szó esik a műszaki fejlesztés jelentőségéről, természetesen egyetlen vállalatot sem illet különösebben így dicséret, csupán azért, mert rendszeresen foglalkozik termékei, gyártási technoA Mezőhéki Táncsics Tsz szárító üzemében hétfőn sikeresen befejeződött a malátagyártás üzempróbája. Az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárnak első ízben készítettek negyven tonna sörárpából alapanyagot. Az érzékszervi vizsgálatok szerint a maláta minősége jó, kellemes ízű ital főzhető belőle. A korszerű szárítóüzemmel rendelkező házi gazdaság azért kezdett malátát gyártani, mert az állami söripar nem tudja a martfűi sörgyár minden megrendelését teljesíteni. A termelő- szövetkezet úgy tervezi, hogy a jelenlegi kapacitással százlógiái megújításával. A szolnoki Vegyiműveknél is inkább az újdonságok kidolgozásának módszere a figyelemre méltó. Mert körülbelül négy-öt éve a fejlesztési feladatok döntő többségét szellemi energiákat saját kútfőből merítve oldják meg a vállalatnál. Akkor bizonyosodott be, hogy a „saját” mérnökök tudása nemcsak a termelésben kamatoztatható, fölösleges minden „újdonság” kigondolásához külső tervezőket, fejlesztőket hívni. Persze, hogy a szolnoki mérnököket, technikusokat megnyerjék a fejlesztési munkák elvégzésének, be kellett bizonyítani, hogy a válalatnál senkit nem „írnak le”, nem tekintik bukott embernek, ha új dologba kezdett és az első próbálkozása nem hozott azonnal sikert. A TVM-ben ma már elfogadott elv: a fejlesztési feladatokat vállalók között „a hiba, a tévedés nem kudarc, az időnkénti sikertelenség az újat akarók és adni tudók kockázata”. Aminek vállalását nemhogy büntetni nem szabad, hanem elismerni kell. Ez az elv nemcsak az alkotást esetleg bénító görcsöket oldja, hanem igen praktikus is: az utóbbi években bebizonyosodott, a „házi” tervezők munkájában egy szemernyivel sincs több, utólag korrigálandó „hiba”, mint amit a speciális tervezőintézetektől vettek meg. Az üzemi gyártási tapasztalatokkal rendelkező helyi szakemberek ugyanis pontosan tudják, hogy az elméletileg jó megoldások közül melyik alkalmazható náluk a legeredményesebben. Formát is találtak A Tiszamenti Vegyiművekben az adott területet leginkább ismerőknek a fejlesztési munkába vonására alkalmas formát is megtalálták. Bár a vállalatnál létezik műszaki-fejlesztési főosztály, azonban egyáltalán nemcsak az itt dolgozók privilégiuma az érdekes, a szakmai becsvágyat kielégítő megújító munkában részt venni. Az egyes feladatok megoldására a főosztályon és a termelésben dolgozókból alkalmi csapatok verbuválódnak, hogy ki-ki sajátos ismereteivel járuljon hozzá a cél eléréséhez. „És persze azért is, hogy ^ .kutatók’ és a .termelők’’ ne egymás tévedésein köszörüljék a nyelvüket, hanem közös érdekük legyen a siker”. Anyagilag is közös érdekük. A vállalatnál most pályázatként „futó” 12 fejlesztési témában legtöbbet tenni tudóknak ugyanis a számítások szerint összesen 2,4 millió forintott fizethetnek ki. V. Szász József ezer hektoliter Arany Hordó és Gold Fassl sör főzéséhez szükséges alapanyagot termel meg saját üzemében. A hazai söralapanyag-gyár- tás történetében újszerű ma- látaaszalási technológia előnye, hogy a füstgázok a malátával közvetlenül nem érintkeznek, ezért a legjobb minőségi sörök főzésére is alkalmas a termék. A „malátagyárban” a közeljövőben egy lízing szerződés keretében beszerzett újabb szárítógépet helyeznek üzembe, így évente 260 ezer hektoliter sör előállításához szükséges malátát készíthetnek a termelőszövetkezetben. A martfűi finom sörhöz Aszalják a malátát
