Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

xxxvn évi. 15. S*.. 1986. jan. is. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világszerte élénk érdeklődés fogadta az új szovjet leszerelési javaslatokat Ez most valami más! Városkörnyék — nosztalgia nélkül Nyílt és őszinte közélet 0 jé hir festészete Fiatalokról-fiataloknak Téli arborétum A Jászberényiek számvetésével Megkezdődtek a munkásőr-egységgyűlések Társközségek, elöljáróságok Az 1985-os év nagy ese­ménye volt az ország csak­nem 1600 társközségének életében, hogy megalakultak az elöljáróságok. A helybeli­ek ezeknek a „tanácsi ki- rendeltségeknek” a létreho­zását éppen olyan örömmel és megelégedéssel fogadták, mint amennyire bosszankod­tak korábban a tanács el­költözésén. Annak is voltak persze észérvekkel jól meg­magyarázható indokai: a közös tanácsban jobban meg­szervezhető a szakszerű ügy­intézés, a szomszédos közsé­gek összefogása, együttmű­ködése pedig újabb eredmé­nyeket hozhat a település- fejlesztésben. A saját falujukhoz ragasz­kodó helybeliek mégis hiá­nyolták a saját tanácsukat. Nem is annyira az ügyinté­zőt, az előadót, mert hát a kihelyezett félfogadás nem szűnt meg, az akták útját valahogy mindig el lehetett egyengetni. A saját emberei­ket keresték, az általuk vá­lasztott tanácstagokat, akik megfelelő önállóság, döntési hatáskör nélkül nem tudták jó képviselni a falu érde­keit. Mert a közös tanács­ban a figyelem elsősorban mindig a székhely-község fe­lé fordult, s a társközségek igényei túlságosan hamar, könnyen lekerültek a napi­rendről. Ügy érezték az em­berek. nincs elég beleszólá­suk még választott képvise­lőiknek se abba, mi történ­jen a faluban, hogyan gaz­dálkodjanak az amúgy is csekély fejlesztési összeggel. Korai lenne még mérleget készíteni arról, mennyiben változott meg a helyzet az elmúlt hónapokban, az elöl­járóságok megalakulása óta. Annyi azonban máris bizo­nyosan érzékelhető, hogy a társközségek lakossága örömmel fogadta a változást. Hiszen ha tanácselnökük nincs is, de saját elöljáró­juk már van, aki az elöljá­róság többi tanácstagjával önálló hatáskört. döntési lehetőséget is kapott. Most már nem a szomszéd falu­ban határoznak arról, hogy a rászorulók közül ki meny­nyi szociális segélyt kapjon, a helyi elöljáróság dönti el, hogy mikor legyen nyitva a bölcsőde, az óvoda, a könyv­tár. A társközségi tanácsta­gok egyetértése szükséges a tanácsi intézmények vezetői­nek kinevezéséhez és fel­mentéséhez, a szakigazgatási kirendeltség ügyfélfogadási idejének meghatározásához és még sorolhatnánk a pél­dákat. A kezdeti tapasztalatok szerint az elöljáróságok jól élnek megnövekedett jogkö­rükkel, egyre inkább saját községük valódi gazdái lesz­nek. A közös tanácsban na­gyobb tekintélyt vívnak ki maguknak a korábbinál, de helyben, a saját falujukban is jobban értékelik munká­jukat a választópolgárok. Nem titok, hogy az elöl­járók — bár feladataikat tár­sadalmi megbízatásként lát­ják el — tevékenységükért a jogszabályok szerint maxi­mum havi kétezer forintos tiszteletdíjat kaphatnak. De pénzben aligha fejezhető ki az a haszon, amit egy jól működő elöljáróság a falu­jának hozhat. S ami nem­csak a település gyorsabb fejlődésében, hanem az ott élő emberek hangulatában, közérzetében is kamatozik. DA Az új szovjet leszerelési javaslatok továbbra is a vi­lág figyelmének középpont­jában állnak Kanada üdvözli a héten elhangzott Gorbacsov-kezde- ményezéseket — közölte teg­nap Ottawában Joe Clark kanadai külügyminiszter szóvivője, hozzáfűzve, hogy kormánya igen komolyan fogja azokat tanulmányozni. Pozitívan méltatta a javas­latokat William Kashtan, a Kanadai KP főtitkára is. Az Indiában tartózkodó svéd miniszterelnök Olof Palme, csakúgy mint ven­déglátója, Radzsiv Gandhi kormányfő kedvezően fo­gadta a nukleáris fegyve­rek teljes felszámolását cél­zó legutóbbi szovjet kezde­ményezéseket. Az elmúlt évben azonban nemcsak az értékesítési le­hetőségek javulása hozott kedvező változást. Amíg ko­rábban a fuvarköltségek az anyag-’ és energiaárak növekedésével nem emelke­dett a cukor központilag megállapított termelői ára, 1985-ben — januárban, il­letve októberben — a lakos­sági és az ipari fogyasztók­nak eladott cukor, valamint a melasz termelői árát is növelték. A Szolnoki Cukorgyár 1985-ös nyeresége azonban nemcsak ezek miatt, az év elején még nem várt, a vál­lalaton kívüli okok miatt lesz több a tervezettnél, és éri el — három esztendő veszteséges gazdálkodása után — legalább a 60 mil­A holland kormány ked­vezően reagált a javaslatok­ra és NATO-szövetségesei- vel együtt lelkiismeretesen meg fogja azokat vizsgál­ni — közölték a hágai kül­ügyminisztériumban. Robert Goebbels, luxem­burgi külügyi államtitkár „érdekesnek” minősítette a szovjet vezető javaslatait, hozzáfűzve, hogy azok jó alapot szolgálhatnak a továb­bi tárgyalásokhoz. A Japán Kommunista Párt KB Elnökségének el­nöke, Fuva Tecuzo külön fel­hívásban üdvözölte az SZKP KB főtitkára által előter­jesztett kezdeményezéseket. A belga sajtó a Genfben csütörtökön újrakezdődött szovjet—amerikai tárgyalás­sal kezdi tudósításait, kie­lió forintot. Az üzemben megszüntették a nyereséget sohasem hozó, szárított ré­paszeletből igen drágán ké­szített takarmány, az urebe- tin gyártását. A néhány éve alkalmazni kezdett műszaki újdonságok, újítások és ta­lálmányok tavaly már érez­hetően csökkentették a ter­melési költségeket, és mér­sékelték a termelés cukor­veszteségét. Jórészt kedvező hatásuknak köszönhető, hogy bár az elmúlt évben Szolnokon a tervezettnél öt százalékkal kevesebb répát dolgoztak fel, a cukorterme­lési tervet sikerült teljesíte­ni. A nyereséges gazdálkodás­hoz azonban kényszerű in­tézkedéseket is végre kellett hajtani; a vállalatnál tavaly melve annak jó, sőt kifeje­zetten barátságos légkörét. A lapok továbbra is rész­letesen foglalkoznak az új szovjet javaslatokkal. Csütörtökön az első reagá­lások az ilyenkor szokásos hasonlattal azt írták, hogy a labda most megint az ame­rikai térfélen van, s hogy Moszkva új gyorsító lökést adott a tárgyalásoknak. A pénteki Le Soir szerint „Moszkva a tárgyalások üte­mét illetően „rakétasebes­ségre kapcsolt”. A Le Soir- hoz hasonlóan a La Libre Belgique is — azokkal szem­ben, akik szerint korábbi javaslatok felújításáról len­ne szó — a szovjet javasla­tok új elemeit veszi számba. az optimálisnál 40 millió fo­rinttal költöttek kevesebbet karbantartásra, pénz csakis a termelést közvetlenül szol­gáló berendezések megóvá­sára, javítására jutott. Hosz- szabb ideig természetesen ezen az úton járni nem le­het, 1985-ben azonban az ilyen takarékosság is elke­rülhetetlen volt; a tavalyi évet feltétlenül nyereséggel kellett zárni, hiszen egy újabb veszteség finanszíro­zására felvett hitelek terhe­it a gyár már nem vállal­hatta. (1988-ig a gyár 24 millió forint hitel és 60 millió forint alaphiánypót­lás terheitől kíván megsza­badulni.) A Szolnoki Cukorgyár ta­valy az utóbbi évek legsi­keresebb kampányát fejezte be. A 94 és fél nap alatt csupán háromszor kellett apró hibák miatt leállni a termeléssel, a gyár történe­tében először került napon­ta átlagosan 606 tonna cu­kor a raktárakba. Ez azt jelenti, hogy a tavaly ké­szült, döntő többségében az idén eladásra kerülő cukor önköltsége alacsony, tehát 1986-ban jó haszonnal érté­kesítheti termékeit a válla­lat. Ez és a jó nyereséggel (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap este évzáró-évnyitó egységgyűlést tartott a jász­berényi Kókai László mun- kásőregység. Ezzel kezdődött meg megyénk munkásőregy- ségeinek feladatmeghatározó számvetése. Ezeken a ren­dezvényeken a hagyomá­nyoknak megfelelően — a ífegyverbarátság jegyében — képviseltetik magukat a fegyveres erők és a fegyve­res testületek alakulatai, a bázisvállalatok vezetőd, vala­mint a társadalmi és tö- megszervezeték. Ez alkalom­mal adják át a szocialista versenymozgalomban ki­emelkedő eredményt elérő kollektíváknak és egyénileg a munkásőröknek a kitünte­téseket, a Szolgálati Érdem­érmeket. ekkor tesznek es­küt az új munkásőrök. Ek­kor köszöntik a 25. illetve 20 éve szolgálatot teljesítő munkásőrök feleségeit. Így volt ez Jászberényben is, ahol a Hűtőgépgyár sport- csarnokában megtartott egy­séggyűlésen részt vett Szabó István, a KB tagja, a városi pártbizottság első titkára; Mohácsi Ottó. a megyei ta­nács elnöke, Földesi István, a KB munkatársa; dr. Szé­kely László, a MOP munka­társa és Rideg András, a munkásőrség megyei pa- rancsnokhelyettese. Az egység tavalyi munká­ját Farkas László parancs­nok elemezte. Bevezetőül ar­ról szólt, hogy a jászberényi munkásőrök egyetértenek a XIII. pártkongresszus hatá­rozataival, készek azok. va- lőraváltásáért áldozatot is vállalva munkálkodni — de minden szinten következete­sebb munkaszervezést, irá­nyítást és nagyobb fegyel­met várnak el. Elítélik a szervezetlenséget, jjövekvő ellenérzést váltanak ki kö­rükben a munka nélkül szerzett és a teljesítménnyel nem arányos jövedelmek, az állampolgári fegyelem lazu­lása és a szocialista közer­kölcsöt sértő más jelensé­gek. Egyre többen és egvre nyíltabban teszik szóvá, hogy ezek ellen következetes fellépésre van szükség. Elismeréssel szólt arról, hogy a jászsági munkásőrök döntő többsége a társadalmi élet minden területén becsü­lettel állja meg helyét Az egység állományának 89 százaléka szocialista brigád­ban dolgozik, harmincné­gyen brigádvezetők. Termelő munkájuk mellett a lakó­hely fejlesztéséért is sokat dolgoznak. A közélet egyéb területein is sokan munkál­kodnak közülük. Huszonhe­ten tanácstagok, hárman né­pi ülnökök. Az egységparancsnok be­számolt arról is, hogy tes­tületük ötéves ciklust zárt. Alapvető funkcióját teljesí­tette, szolgálta a párt poli­tikáját. Az egység tagjai színvonalasan teljesítették feladataikat. Fegyelmezett munkájuk eredményeként harckészültségük tovább ja­vult. Ez csak úgy volt le­hetséges, hogy folyamatosan növekedett a parancsnoki (Fo'ytatás a 3. oldalon.) A Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi ma­lomüzemében az elmúlt évben 11 ezer tonna kilogrammos lisztet csomagoltak. A Szolnok éa Békés megyei búzából készült lisztnek igen nagy \a kereslete T. Z. (Folytatás a 2. oldalon) Még legalább két sikeres év kell Nyereséggel zárta 1985-öt a Szolnoki Cukorgyár Néhány évig értékesítési nehézségekkel küzdött a Szolnoki Cukorgyár; csökkent a belföldi cukorfogyasztás, ráadásul a répacukor komoly konkurrensének bizonyult a Szabadegyházán gyártott úgynevezett izocukor, a hazai kí­nálatot növelte a répaexport ellenértékeként Jugoszláviá­ból kapott kristálycukor is. Exportálni sem volt érdemes, hiszen a cukor világpiaci ára mostanában olyan alacsony, hogy a gyárak külföldön a termelés önköltségi árát sem kapták volna meg. A kedvezőtlen piaci helyzet 1985-ben javult, a szolnoki gyár körzetében a lakossági és az ipari fogyasztás is növekedett, így az üzem az előző esztendei­nél 13,5 százalékkal több cukrot tudott értékesíteni bel­földön. Költségvetési támogatással (az exportárat a belföl­di termelői ár szintjéig egészítették ki) szovjet exportra is lehetőséget kapott a gyár.

Next

/
Thumbnails
Contents