Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
xxxvn évi. 15. S*.. 1986. jan. is. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világszerte élénk érdeklődés fogadta az új szovjet leszerelési javaslatokat Ez most valami más! Városkörnyék — nosztalgia nélkül Nyílt és őszinte közélet 0 jé hir festészete Fiatalokról-fiataloknak Téli arborétum A Jászberényiek számvetésével Megkezdődtek a munkásőr-egységgyűlések Társközségek, elöljáróságok Az 1985-os év nagy eseménye volt az ország csaknem 1600 társközségének életében, hogy megalakultak az elöljáróságok. A helybeliek ezeknek a „tanácsi ki- rendeltségeknek” a létrehozását éppen olyan örömmel és megelégedéssel fogadták, mint amennyire bosszankodtak korábban a tanács elköltözésén. Annak is voltak persze észérvekkel jól megmagyarázható indokai: a közös tanácsban jobban megszervezhető a szakszerű ügyintézés, a szomszédos községek összefogása, együttműködése pedig újabb eredményeket hozhat a település- fejlesztésben. A saját falujukhoz ragaszkodó helybeliek mégis hiányolták a saját tanácsukat. Nem is annyira az ügyintézőt, az előadót, mert hát a kihelyezett félfogadás nem szűnt meg, az akták útját valahogy mindig el lehetett egyengetni. A saját embereiket keresték, az általuk választott tanácstagokat, akik megfelelő önállóság, döntési hatáskör nélkül nem tudták jó képviselni a falu érdekeit. Mert a közös tanácsban a figyelem elsősorban mindig a székhely-község felé fordult, s a társközségek igényei túlságosan hamar, könnyen lekerültek a napirendről. Ügy érezték az emberek. nincs elég beleszólásuk még választott képviselőiknek se abba, mi történjen a faluban, hogyan gazdálkodjanak az amúgy is csekély fejlesztési összeggel. Korai lenne még mérleget készíteni arról, mennyiben változott meg a helyzet az elmúlt hónapokban, az elöljáróságok megalakulása óta. Annyi azonban máris bizonyosan érzékelhető, hogy a társközségek lakossága örömmel fogadta a változást. Hiszen ha tanácselnökük nincs is, de saját elöljárójuk már van, aki az elöljáróság többi tanácstagjával önálló hatáskört. döntési lehetőséget is kapott. Most már nem a szomszéd faluban határoznak arról, hogy a rászorulók közül ki menynyi szociális segélyt kapjon, a helyi elöljáróság dönti el, hogy mikor legyen nyitva a bölcsőde, az óvoda, a könyvtár. A társközségi tanácstagok egyetértése szükséges a tanácsi intézmények vezetőinek kinevezéséhez és felmentéséhez, a szakigazgatási kirendeltség ügyfélfogadási idejének meghatározásához és még sorolhatnánk a példákat. A kezdeti tapasztalatok szerint az elöljáróságok jól élnek megnövekedett jogkörükkel, egyre inkább saját községük valódi gazdái lesznek. A közös tanácsban nagyobb tekintélyt vívnak ki maguknak a korábbinál, de helyben, a saját falujukban is jobban értékelik munkájukat a választópolgárok. Nem titok, hogy az elöljárók — bár feladataikat társadalmi megbízatásként látják el — tevékenységükért a jogszabályok szerint maximum havi kétezer forintos tiszteletdíjat kaphatnak. De pénzben aligha fejezhető ki az a haszon, amit egy jól működő elöljáróság a falujának hozhat. S ami nemcsak a település gyorsabb fejlődésében, hanem az ott élő emberek hangulatában, közérzetében is kamatozik. DA Az új szovjet leszerelési javaslatok továbbra is a világ figyelmének középpontjában állnak Kanada üdvözli a héten elhangzott Gorbacsov-kezde- ményezéseket — közölte tegnap Ottawában Joe Clark kanadai külügyminiszter szóvivője, hozzáfűzve, hogy kormánya igen komolyan fogja azokat tanulmányozni. Pozitívan méltatta a javaslatokat William Kashtan, a Kanadai KP főtitkára is. Az Indiában tartózkodó svéd miniszterelnök Olof Palme, csakúgy mint vendéglátója, Radzsiv Gandhi kormányfő kedvezően fogadta a nukleáris fegyverek teljes felszámolását célzó legutóbbi szovjet kezdeményezéseket. Az elmúlt évben azonban nemcsak az értékesítési lehetőségek javulása hozott kedvező változást. Amíg korábban a fuvarköltségek az anyag-’ és energiaárak növekedésével nem emelkedett a cukor központilag megállapított termelői ára, 1985-ben — januárban, illetve októberben — a lakossági és az ipari fogyasztóknak eladott cukor, valamint a melasz termelői árát is növelték. A Szolnoki Cukorgyár 1985-ös nyeresége azonban nemcsak ezek miatt, az év elején még nem várt, a vállalaton kívüli okok miatt lesz több a tervezettnél, és éri el — három esztendő veszteséges gazdálkodása után — legalább a 60 milA holland kormány kedvezően reagált a javaslatokra és NATO-szövetségesei- vel együtt lelkiismeretesen meg fogja azokat vizsgálni — közölték a hágai külügyminisztériumban. Robert Goebbels, luxemburgi külügyi államtitkár „érdekesnek” minősítette a szovjet vezető javaslatait, hozzáfűzve, hogy azok jó alapot szolgálhatnak a további tárgyalásokhoz. A Japán Kommunista Párt KB Elnökségének elnöke, Fuva Tecuzo külön felhívásban üdvözölte az SZKP KB főtitkára által előterjesztett kezdeményezéseket. A belga sajtó a Genfben csütörtökön újrakezdődött szovjet—amerikai tárgyalással kezdi tudósításait, kielió forintot. Az üzemben megszüntették a nyereséget sohasem hozó, szárított répaszeletből igen drágán készített takarmány, az urebe- tin gyártását. A néhány éve alkalmazni kezdett műszaki újdonságok, újítások és találmányok tavaly már érezhetően csökkentették a termelési költségeket, és mérsékelték a termelés cukorveszteségét. Jórészt kedvező hatásuknak köszönhető, hogy bár az elmúlt évben Szolnokon a tervezettnél öt százalékkal kevesebb répát dolgoztak fel, a cukortermelési tervet sikerült teljesíteni. A nyereséges gazdálkodáshoz azonban kényszerű intézkedéseket is végre kellett hajtani; a vállalatnál tavaly melve annak jó, sőt kifejezetten barátságos légkörét. A lapok továbbra is részletesen foglalkoznak az új szovjet javaslatokkal. Csütörtökön az első reagálások az ilyenkor szokásos hasonlattal azt írták, hogy a labda most megint az amerikai térfélen van, s hogy Moszkva új gyorsító lökést adott a tárgyalásoknak. A pénteki Le Soir szerint „Moszkva a tárgyalások ütemét illetően „rakétasebességre kapcsolt”. A Le Soir- hoz hasonlóan a La Libre Belgique is — azokkal szemben, akik szerint korábbi javaslatok felújításáról lenne szó — a szovjet javaslatok új elemeit veszi számba. az optimálisnál 40 millió forinttal költöttek kevesebbet karbantartásra, pénz csakis a termelést közvetlenül szolgáló berendezések megóvására, javítására jutott. Hosz- szabb ideig természetesen ezen az úton járni nem lehet, 1985-ben azonban az ilyen takarékosság is elkerülhetetlen volt; a tavalyi évet feltétlenül nyereséggel kellett zárni, hiszen egy újabb veszteség finanszírozására felvett hitelek terheit a gyár már nem vállalhatta. (1988-ig a gyár 24 millió forint hitel és 60 millió forint alaphiánypótlás terheitől kíván megszabadulni.) A Szolnoki Cukorgyár tavaly az utóbbi évek legsikeresebb kampányát fejezte be. A 94 és fél nap alatt csupán háromszor kellett apró hibák miatt leállni a termeléssel, a gyár történetében először került naponta átlagosan 606 tonna cukor a raktárakba. Ez azt jelenti, hogy a tavaly készült, döntő többségében az idén eladásra kerülő cukor önköltsége alacsony, tehát 1986-ban jó haszonnal értékesítheti termékeit a vállalat. Ez és a jó nyereséggel (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap este évzáró-évnyitó egységgyűlést tartott a jászberényi Kókai László mun- kásőregység. Ezzel kezdődött meg megyénk munkásőregy- ségeinek feladatmeghatározó számvetése. Ezeken a rendezvényeken a hagyományoknak megfelelően — a ífegyverbarátság jegyében — képviseltetik magukat a fegyveres erők és a fegyveres testületek alakulatai, a bázisvállalatok vezetőd, valamint a társadalmi és tö- megszervezeték. Ez alkalommal adják át a szocialista versenymozgalomban kiemelkedő eredményt elérő kollektíváknak és egyénileg a munkásőröknek a kitüntetéseket, a Szolgálati Érdemérmeket. ekkor tesznek esküt az új munkásőrök. Ekkor köszöntik a 25. illetve 20 éve szolgálatot teljesítő munkásőrök feleségeit. Így volt ez Jászberényben is, ahol a Hűtőgépgyár sport- csarnokában megtartott egységgyűlésen részt vett Szabó István, a KB tagja, a városi pártbizottság első titkára; Mohácsi Ottó. a megyei tanács elnöke, Földesi István, a KB munkatársa; dr. Székely László, a MOP munkatársa és Rideg András, a munkásőrség megyei pa- rancsnokhelyettese. Az egység tavalyi munkáját Farkas László parancsnok elemezte. Bevezetőül arról szólt, hogy a jászberényi munkásőrök egyetértenek a XIII. pártkongresszus határozataival, készek azok. va- lőraváltásáért áldozatot is vállalva munkálkodni — de minden szinten következetesebb munkaszervezést, irányítást és nagyobb fegyelmet várnak el. Elítélik a szervezetlenséget, jjövekvő ellenérzést váltanak ki körükben a munka nélkül szerzett és a teljesítménnyel nem arányos jövedelmek, az állampolgári fegyelem lazulása és a szocialista közerkölcsöt sértő más jelenségek. Egyre többen és egvre nyíltabban teszik szóvá, hogy ezek ellen következetes fellépésre van szükség. Elismeréssel szólt arról, hogy a jászsági munkásőrök döntő többsége a társadalmi élet minden területén becsülettel állja meg helyét Az egység állományának 89 százaléka szocialista brigádban dolgozik, harmincnégyen brigádvezetők. Termelő munkájuk mellett a lakóhely fejlesztéséért is sokat dolgoznak. A közélet egyéb területein is sokan munkálkodnak közülük. Huszonheten tanácstagok, hárman népi ülnökök. Az egységparancsnok beszámolt arról is, hogy testületük ötéves ciklust zárt. Alapvető funkcióját teljesítette, szolgálta a párt politikáját. Az egység tagjai színvonalasan teljesítették feladataikat. Fegyelmezett munkájuk eredményeként harckészültségük tovább javult. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy folyamatosan növekedett a parancsnoki (Fo'ytatás a 3. oldalon.) A Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi malomüzemében az elmúlt évben 11 ezer tonna kilogrammos lisztet csomagoltak. A Szolnok éa Békés megyei búzából készült lisztnek igen nagy \a kereslete T. Z. (Folytatás a 2. oldalon) Még legalább két sikeres év kell Nyereséggel zárta 1985-öt a Szolnoki Cukorgyár Néhány évig értékesítési nehézségekkel küzdött a Szolnoki Cukorgyár; csökkent a belföldi cukorfogyasztás, ráadásul a répacukor komoly konkurrensének bizonyult a Szabadegyházán gyártott úgynevezett izocukor, a hazai kínálatot növelte a répaexport ellenértékeként Jugoszláviából kapott kristálycukor is. Exportálni sem volt érdemes, hiszen a cukor világpiaci ára mostanában olyan alacsony, hogy a gyárak külföldön a termelés önköltségi árát sem kapták volna meg. A kedvezőtlen piaci helyzet 1985-ben javult, a szolnoki gyár körzetében a lakossági és az ipari fogyasztás is növekedett, így az üzem az előző esztendeinél 13,5 százalékkal több cukrot tudott értékesíteni belföldön. Költségvetési támogatással (az exportárat a belföldi termelői ár szintjéig egészítették ki) szovjet exportra is lehetőséget kapott a gyár.
