Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1986. JANUAR 2. Kommentár Gesztusok II remények és a jövőbe mutató bátor tervek éve Az óév utolsó és az újév első napjai hagyományosan nem bővelkednek nagyszabá­sú világpolitikai események­ben; korunk történelemfor­málói is kipihenik a 365 nap alatt felgyülemlett fáradtsá­got, s egyben újabb felada­tokra készülnek. A politiku­sok küldetése nem csekély: meg kellene próbálni köze­lebb vinni a világot a biz­tonság, a bizalom erősítését egyértelműen szolgáló tet­tekhez, a konkrét megállapo­dásokhoz, az erőegyensúly megőrzésén alapuló valódi békéhez. Nos, ebből a szempontból jobban talán nem is kezdőd­hetett volna az 1986-os esz­tendő. Az a tény, hogy Mi­hail Gorbacsov, az SZKPKB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök televízión ke­resztül kölcsönösen üzenetet intézett az amerikai, illetve a szovjet néphez. A két nagyhatalom vezetőjének olyan gesztusa, amely iga­zolni látszik a jövőt illető, egyelőre még szerény opti­mizmust. Hiszen, ha e kö­szöntők csak előlegezik a köl­csönös cselekvés szándékát — már akkor is tovább él a remény. A Szovjetunió újabb és újabb javaslatokkal próbálja megszilárdítani a kialakuló­ban levő kedvezőbb légkört. Hazája népéhez intézett új­évi köszöntőjében Mihail Gorbacsov például a legsür­getőbb feladatnak nevezte a nemzetközi kapcsolatok „ci­vilizáltabbá tételét”, azaz hogy a fegyverkezést és az erőszakot mihamarabb vált­sa fel a leszerelés és a szi­lárd béke létrehozása oly sok válsággóccal terhelt föl­dünkön. A főtitkár szavainak jo­gosságát támasztja alá — sajnos — az óév utolsó nap­jának kivonatos eseménykró­nikája. Merényletek és me­rényletkísérletek .kiújult harcok Libanonban (ahol pe­dig épp a napokban írták alá a 10 éves polgárháború „végleges” lezárására hiva­tott békeokmányt); zsidó túsz kivégzése Dél-Libanon- ban és a párizsi zsinagóga el­leni pokolgépes akció tervé­nek ^leleplezése... Az efféle hírek hallatán a kommentátor időnként el­csügged: mi lesz veled vi­lág? Alapjában véve azon­ban bizakodik, hogy a tervek és remények, a jószándékot nyomatékosító gesztusok ta­lán egy régi-új korszak, az enyhülés kezdetét jelentik. Azt, hogy a tavalyi genfi nyitány és az 1986-raés 1987- re remélt folytatás jobb irányba tereli az emberiség már-már kátyúba jutott sze­kerét ... Daróczi László BUDAPEST Az Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt (I) megalakulá­sának 100. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa kép­viseletében részt vett magyar pártküldöttség hazaérkezett Delhiből. A delegációt Pozs- gay Imre, az MSZMP KB tagja, a HNF OT főtitkára vezette. Tagja volt Kisfalvi János, a KB külügyi osztá­lyának munkatársa. PEKING Kínában az idén nem lesz­nek radikális reformintézke­dések, hanem a jövő évi re­formlépéseket kívánják elő­készíteni, tartóssá tenni a már elért eredményeket. A KKP központi lapja, a Zsen- min Zsipao újévi vezércik­kében hangsúlyozza: „1986­Politikusok üzenete a világ népeihez Az újév alkalmából szá­mos politikus intézett üze­netet a világ népeihez. Az óesztendő úgy él majd emlékezetünkben, mint a megfeszített munka, a remé­nyek és a jövőbe mutató bátor tervek éve — mondta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az újévi televí­ziós nyilatkozatában. Emlé­keztetett rá, hogy az év ele­jén nehézségekkel kellett szembenéznie a szovjet gaz­daságnak, de a párt és az egész szovjet nép jelentős erőfeszítései révén, egészé­ben jó eredményekkel lehet búcsúztatni az elmúlt eszten­dőt. Mihail Gorbacsov kijelen­tette: maradéktalanul ki kell használni a szocialista rendszerben rejlő hatalmas erőtartalékokat. Ez minőségi változásokat jelent a tár­sadalomban, dinamikus elő­rehaladást az élet minden területén, a gazdasági, kul­turális és szociális szférá­ban egyaránt. A főtitkár kiemelte: az 1986-ban kezdődő új. 12. szovjet ötéves tervidőszak előirányzatait az ország tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek meggyorsításával kell teljesíteni. Hangsúlyozta, hogy az új esztendő legje­lentősebb belpolitikai ese­ménye az SZKP küszöbön álló 27. kongresszusa lesz. Megemlékezett arról, hogy a tavalyi év a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfor­dulója volt, majd kijelentet­te: a háborús veszteségek feletti fájdalom is arra kö­telez, hogy mindent megte­gyünk egy hasonló tragédia elkerülése érdekében. Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány, a szovjet nép akaratához híven, mindent megtesz a béke megőrzé­séért, a nukleáris összecsa­pás veszélyének száműzésé­ért és a jóvátehetetlen meg­akadályozásáért — mondta Mihail Gorbacsov újévi üze­netében. Genf, ígéretes kezdet Az emberiség számára rit­ka alkalom nyílik 1986-ban arra, hogy megteremtse a békét — hangsúlyozta újévi üzenetében Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Cuellar különösen ígéretes­nek nevezte, hogy a két nagyhatalom tavaly elindult csúcsszintű párbeszéde az idén folytatódik. A közelgő nemzetgyűlési választásoknak és a gazda­sági helyzetnek szentelte üze­netét Francois Mitterrand francia államfő. Mitterrand közölte: bármi lesz is a márciusi választások ered­ménye. elnöki megbízatásá­nak hátralevő két esztende­jét mindenképpen hivatalá­ban tölti. A gazdasági ered­ményekről szólva az elnök hangsúlyozta: Franciaor­szágban 18 éve nem volt ennyire alacsony az inflá­ció üteme, s 16 év óta először tavaly nem nőtt a munka- nélküliek száma. Üjévi beszédében Nicolae Ceausescu. az RKP főtitká­ra, az RSZK elnöke külpoli­tikai kérdésekről szólva rá­mutatott, hogy korunk fő gondja a fegyverkezési haj­sza megfékezése és a lesze­relésre, elsősorban a nukleá­ris leszerelésre való rátérés. Ebben az összefüggésben a tavalyi év. fontos eseménye­ként méltatta a genfi szov­jet—amerikai csúcstalálko­zót, konkrét megállapodá­sokat szorgalmazott. A belső helyzet normali­zálódását, a nemzeti egyet­értés elmélyülését emelte ki újságírókkal folytatott új­évi beszélgetésében Woj- ciech Jaruzelski, a lengyel Államtanács elnöke. Jaru­zelski hangsúlyozta: e folya­mat fenntartása 19861-ban is kulcsfontosságú az ország számára, s a lengyel nép­nek közös erőfeszítéssel kell felülkerekednie az anyagi gondokon is. Bulgária végrehajtotta ta­valyi társadalmi-gazdasági fejlesztési tervét, az óeszten­dővel zárult 8. ötéves terv előirányzatait pedig túltel­jesítette — közölte újévi üzenetében Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke. Zsivkov hangsúlyozta: a bolgár gaz­daság kiállta az elmúlt évek nehéz próbáit, s az ország napjainkra fejlett ipari ál­lammá vált. Béremelések, gazdasági fejlődés Mauno Koivisto finn ál­lamfő újévi tv- és rádióbe­szédében döntőnek nevezte az elkövetkező hat hónapot a fegyverkorlátozási tár­gyalások szempontjából. Koivisto megállapította: a nukleáris kísérleti robban­tások betiltása fontos lépés lenne a fegyverkorlátozási megállapodás útján. Dániel Ortega nicaraguai ban Kína a gazdasági reform megszilárdítására és besza­bályozására fog összpontosí­tani, miközben a rendezésre váró problémákat megold­ja”. ISLAMABAD Mohammad Han Dzsuned- zso pakisztáni miniszterel­nök ötpontos programot tett közzé az „iszlám demokrá­cia” visszaállítására és az ország gazdaságának fellen­dítésére. A miniszterelnök egyben felszólította az ellen­zéket, hogy tartózkodjon a kormányellenes politikai kampánytól. Hirosima és Nagaszaki vá­rosa egyaránt élesen elítélte a legutóbbi amerikai nukleá­ris fegyverkísérletet. Az Egyesült Államok — mint is­meretes — nevadai kísérleti telepén a Hirosimára 1945 augusztusában ledobott atombombáénál pontosan tíz­szer nagyobb pusztító erejű hidrogénbombát robbantott, s mindezt hírhedt űrfegyver­kezési programjának kere­tében hajtotta végre. államfő az óesztendő utolsó napján mondott rádióbeszé­dében felszólította a lakos­ságot: ha szükséges, fegy­verrel védje meg az orszá­got egv esetleges katonai agresszióval szemben. Be­jelentette azt is, hogy a kor­mány 1986-ban béremelése­ket szándékozik végrehajta­ni. de nem kíván a Nemzet­közi Valutaalaphoz GIMF) fordulni pénzügyi segítsé­gért. 1986 a „forradalom meg­védésének éve” lesz Angolá­ban — közölte Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság elnöke az or­szághoz intézett újévi üze­netében. Az államfő emlé­keztetett arra, hogy a dél- afrikai rezsim erői és támo­gatói még napjainkban is rendszeresen megsértik An­gola területét, szuverenitá­sát. A szocialista utat követő radikális gazdasági változá­sok várhatók Zimbabwéban a következő öt év során — jelentette ki Mugabe, az af­rikai állam kormányfője az új esztendőt köszöntő be­szédében. Mugabe kifejtet­te : a tervek elsősorban a ter­melési és a tulajdonviszo­nyok megváltoztatását cé­lozzák. A népgazdaság kulcsága­zatainak gyors fejlesztését a gazdasági tervektől való le­maradás behozását sürgette újévi üzenetében Kim ír Szén, a Koreai NDK állam­fője. Kim szerint a követ­kező esztendőben meg kell gyorsítani a szocialista épí­tőmunkát s mozgósítani kell a dolgozó tömegeket a KNDK gyorsabb fejleszté­sére. — Mozambik ellenzi az űr­fegyverkezést és kiáll a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért, a civilizáció elpusztításával fenyegető atomfegyverek felszámolá­sáért — hangoztatta népéhez intézett újévi üzenetében Samora Machel, a Mozambi­ki Népi Közsársaság elnökg. A Mongol Népi Forradalmi Párt központi bizottsága, a Nagy Népi Hurál elnöksége és a Minisztertanács újévi nyilatkozata hangsúlyozza: 1985-ben feléledt annak re­ménye, hogy sikerül ked­vező légkört teremteni a világban, és csökken az atomháború veszélye. Jugoszlávia a gazdasági nehézségek sikeres leküzdé­sének szándékával kezdi meg az új esztendőt — szö­gezi le a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Elnökségének újévi üzenete. Az üzenet hangsúlyozza: a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének 1986-ban esedé­kes 13. kongresszusa, vala­mint az egyéb társadalmi­politikai szervezetek fóru­mai hozzájárulnak majd a munka hatékonyságának emeléséhez, ami elengedhe­tetlen az ország további fej­lődéséhez. Legyen 1986 a gazdaság stabilizálásának és dinami­kus fejlesztésének esztende­je — hangsúlyozta újévi üd­vözletében Truong Chinh, a VSZK Államtanácsának él- nöke. Az államfő arra hívta fel a dolgozókat, hogy haté­konyabb munkával használ­ják ki a bevezetésre kerülő gazdaságirányítási reform új lehetőségeit, megfelelő ala­pokat teremtve az életszín­vonal későbbi továbbfejlesz­téséhez a most kezdődő új ötéves terv időszakában. Gyűlölet helyett szeretetet Gusztáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök újévi köszöntőjében meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista közösség békepoliti­kája, valamint a békeszerető erők és a reálisan gondolko­dó tényezők révén megóvha­tó a béke a jelenlegi és az eljövendő nemzedékek szá­mára. Anibal Cavaco Silva por­tugál kormányfő újévi kö­szöntőjében azt emelte ki, hogy hazája január elsejétől tagja lett a Közös Piacnak. Hangot adott reményének, hogy a csatlakozással lehe­tővé válik az ország elmara­dott gazdaságának korszerű­sítése, és megnyílnak a Kö­zös Piac határai a portugál termékek előtt. Kaare Willioch norvég mi­niszterelnök újévi köszöntő­jében kifejezte reményét, hogy a javuló kelet—nyugati kapcsolatok az ENSZ által a béke évének nyilvánított 1986-os esztendőben szilárd alapot teremtenek a feszült­ség csökkentésére. II. János Pál pápa szerdai újévi köszöntőjében az em­beri nem családjának szoli­daritásáért emelt szót, hang­súlyozva, hogy csak szeretet­tel lehet felülkerekedni a gyűlöleten. A Szent Péter bazilikában tízezer hivő előtt mondott szentbeszédében a Vatikán támogatásáról biz­tosította az Egyesült Nem­zetek Szervezetét a világ békéjének megteremtésére kifejtett erőfeszítéseiben. Kormányának 1986-os kül- és belpolitikai célkitűzéseit vázolta hagyományos újévi sajtóértekezletén Nakaszone Jaszuhiro japán miniszter- elnök. Az előbbiek sorában vezető helyen említette a szovjet—japán viszony meg­javítását, hangoztatva, hogy ez a szigetországi kabinet egyik fő törekvése az idei esztendőben. Elmúlt egy év rdemes eltöprenge­ni azon, hogy miért szerzett oly nagy örömet a világnak — függetlenül ég­tájtól, társadalmi rendsze­rektől — a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó. Azért történt így, mert e vezetők azt mondták ki, amit az em­berek gondolnak. Kell a re­mény, ho:gy a legsúlyosabb problémák is megoldhatók háború nélkül, kell a hit ön­magunkban és a politika jó­zanságában. Ez az esemény tette azt. hogy 1985 több jót hozott, mint amennyit kez­detben ígért, bár keveseb­bet, mint amennyit szeret­tünk volna. Ha összesűrítve megpró­bálunk visszaemlékezni a most elmúlt esztendőre — keserű, nyomasztó kép jele­nik meg előttünk. Kár len­ne tagadni, tömérdek bajról, veszélyről, katasztrófáról, merényletről, feszültségről érkeztek tudósítások. Való­jában ez a kép igaz is meg — torz is. A hírek (eltekint­ve az említett csúcstalálko­zótól), egészében valóban a gondok vonásait vésték az év arculatára. De nem lennénk hűek az igazsághoz, ha nem fűznénk hozzá, hogy a szá­munkra legfontosabb helyen, Európában — a terrorakció­kat leszámítva —, béke volt, végig folytatódhatott kormá­nyok és országok barátságos együttműködése. Ne essünk azonban az egyik végletbe se szóljunk előbb a veszé­lyekről, mert bármelyik, ha elhatalmasodik, romba dönt­het minden eddigi jót. Nézzük mindenekelőtt a csillagháborús terveket. Mi­ért tiltakozunk ellenük oly hevesen? A tudományos vi­lág szinte egyöntetűen ki­jelenti, hogy tökéletes védő­pajzs, olyan, amely egyetlen rakétát sem enged át — nincs. Részeredményeket el lehet érni, de azon az áron, hogy az Egyesült Államok hatalmas katona technikai versenyre hívja ki a Szov­jetuniót. próbára, amely óri­ási pénzeket nyel el, rend­kívüli erőfeszítéseket kíván. S végül hova juttatja a résztvevőket? A felfegyver - zettségnek a mainál sokkal magasabb fo­kára. De hát az le­gyen a cél, hogy az egyik fél a másikat újabb, még ravaszabb, költségesebb és veszélyesebb romboló esz" közök felhalmozására kész­tesse? Ha minden egyebet lehántunk e problémáról, legbelül két szemlélet ösz- szeütközése marad: még több fegyvernek, vagy a mai­nál kevesebbnek a birtoká­ban küzdeni politikai-társa­dalmi célokért Elmondhat­juk tehát, hogy a nemzet­közi helyzet első számú tűz­fészke maga a fegyverkezés. De ha már mérleget vonunk a múlt esztendőről, írjunk mellé még kettőt: a Közel- Keletet és Közép-Amerikát. Rászorulunk valóban ar­ra, hogy a külpolitika fö­lött töprengve valahogy ren­det teremtsünk gondolata­inkban az értesüléseknek és az eseményeknek ebben a zuhatagában, amely az arab térség felől nap-nap után hozzánk árad. Igaz, a króni­kás sem tehet egyebet, mint­hogy megállapítja: ezek a mindössze néhány évtizede önálló államok most keresik nemzeti öntudatukat, s szo­ciális igazságot, a középkor­ból származó ideológia és a modern követelmények egyeztetésének módját. A Szovjetunió természetszerű­leg a feltörekvők mellett áll, az Egyesült Államok a régit őrzők oldalán. De azért egy fontos jelenséget húzzunk alá: a nagyhatalmak na­igyon óvatosak, éppen mert tűzfészkekről van szó — nem játszanak a tűzzel.. Más földrajzi és történel­mi körülmények között zaj­lik a nemzeti felszabadulási folyamat Közép-Ameriká- ban, mély elkeserítő nyo­mortól fűtve. S van ennek a helyzetnek sok egyéb kö­zött. egy érdekes vonása. Nyugat-európai polgári, fő­leg szociáldemokrata politi­kusok szeretnék meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy ne katonai eszközökkel avat­kozzon a küzdelembe, in­kább ösztönözze a gazdasági és a szociális reformokat Közép-Amerikában — így vonja el a „kommunisták” híveit. A valóság azonban az. hogy ez a nagy polgári demokratikus állam nem ért ehhez, ebben a térségben, amelyet saját előszobájának tekint, nem meri kinyitni a szelepeket, s végül mindig a vérengző militarista szélső­ségesekre támaszkodik. Ezért lát Nicaraguában hatalmi érdekeit veszélyeztető „mar­xista központot”, a salvadori vagy a hondurasi ellenfor­radalmárokban szövetségese­ket. Európa, a mi tágabb ha­zánk, azonban nem tűzfé­szek. Kiállta a nyolcvanas évek első felének nehéz pró­báját. A feszültség növeke­dése — a Pershing-telepítés, az űrfegyverkezés bejelenté­se, a gazdasági embargók, a szónokias támadások maguk­kal hozhatták volna Kelet- és Nyugat-Európa elhidegü- lését. Nem ez történt. Miért nem? Földrészünk a hetve­nes években már egyszer megismerte az enyhülés ízét, és többé nem akar lemonda­ni róla. Ez nemcsak a szoci­alista államok esetében van így, akik a békés egymás- mellett élést kezdeményez­ték —, a nyugat-európai kormányok is visszahőköl­tek, amikor Amerika kezdte túlfeszíteni a húrt. Tudták, Nyugat-Európát nem vá­lasztja el az Atlanti-óceán a Szovjetuniótól, nekik más a stratégiai helyzetük. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A másik: a közös Európa tudata. Hosszú év­századok óta élünk egymás mellett, nem óhajtjuk felál­dozni kapcsolatainkat a hi­degháború oltárán. Ebbe a képbe illeszkedik Magyarország. Megtanultuk, mi volt a különbség a negy­ven-ötvenes évek, és a hat­van-hetvenesek között. Bő­rünkön. zsebünkön, han­gulatunkon. Ezért talál ná­lunk minden jószándékú gondolat támogatásra máig is. Sok dicsérő szó hangzik el hanzákról nyugati lapok­ban és polgári vezetők nyi­latkozataiban. Mi ennek a magyarázata? Elsősorban az, hogy Magyarország belpoli­tikájával — külpolitizál. Re­formkészségével, a véle­ménynyilvánítás szabadságá­val, az ország nyitottságá­val. Mi természetesen a Var­sói Szerződés közösen ki­dolgozott politikáját képvi­seljük de ennek hitelét, őszinte és nemzeti voltának aranyfedezetét az adja, amit a külföldi itthon lát. ejezzük be tehát ezt a mérlegkészí­tést az újév első napjaiban magyar szempontból: 1985 igazolta meggyőződésünket, hogy a békés nemzetközi együttműködés az egyetlen járható út. Ezt látta be ma­ga az amerikai elnök is, ami­kor leült tárgyalni annak az államnak első emberével, amelyet korábban „a Gonosz birodalmának” nevezett. Már maga a találkozó ténye is önbizalmat ad az enyhülés híveinek: lám. lehetséges! A jó politikai hangulat azon­ban csak kiindulópont. Ezer gondja van az emberiségnek — az éhségtől a környezet­szennyeződésen át a szoci­ális és gazdasági problémá­kig —, kapcsolja hát ki a fegyverkezést, hogy a jövő­ben minden erejét, pénzét és tudását a békében is meglé­vő problémák megoldására fordíthassa,

Next

/
Thumbnails
Contents