Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI XXXVI. évf. 298. sz., 1985. dec. is., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Társadalmi közmegegyezéssel Gorbacsov bejelentése Moszkvában Leszerel! rakétaindító berendezések Ma összeül a Hazafias Nép­front VIII. kongresszusa. Az Országos Tanács itt ad szá­mot arról, hogy a népfront­mozgalom az elmúlt öt év­ben, a nehéz gazdasági és világpolitikai helyzetben ho­gyan végezte munkáját. E fél évtized folyamán ha­zánkban nőtt a közéleti ér­deklődés, megnövekedtek a népfrontmozgalommal szem­beni társadalmi igények, s a szocialista demokrácia fej­lődésével folyamatosan bő­vült a mozgalom tevékeny­ségi köre. Gazdasági gondjaink elle­nére megőriztük társadal­munk stabilitását, szocialista rendünk olyan alapvető vív­mányait, mint a létbiztonság és a teljes foglalkoztatottság. Népünk kinyilvánította — az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása so­rán szavazataival is meg­erősítette —, hogy nemzeti programnak tekinti az MSZMP XIII. kongresszusá­nak a gazdasági és társa­dalmi gondjaink megoldását szolgáló határozatait, s min­den erejét, cselekvőképessé­gét latba veti, hogy szocia­lista építőmunkánk megva­lósuljon. Az utóbbi években foko­zódott a világpolitikai fe­szültség. Aggasztóan sok fegyver halmozódott fel a vi­lágban! A béke fenntartása és megőrzése, a társadalmi haladás előmozdítása foko­zott erőfeszítéseket kíván az emberiségtől. Azért küzde­nek a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés más tagálla­mai is békekezdeményezé­seikkel, hogy a vitás kérdé­sek tárgyalások útján oldód­janak meg, s akadálytalan legyen az országok, népek, gazídasági, tudománvos és kulturális kapcsolatainak fejlődése. A népfrontmozgalom sok­rétű tevékenysége fontos té­nyezője hazánkban a társa­dalmi stabilitás megőrzésé­nek, a nemzeti egység erősö­désének, szocialista építő- munkánknak. Az MSZMP XIII. kongresszusa is elis­meréssel méltatta, hogy a Hazafias Népfront eredmé­nyesen támogatja a párt programját, szövetségi poli­tikáját, a szocialista célok jegyében megvalósuló nem­zeti összefogást. A népfrontbizottságok te­vékenyen részt vesznek a közjogi feladatokban, a te­lepüléspolitika alakításában, a településfejlesztő társa­dalmi munka szervezésében, a környezet- és természetvé­delem feladatainak megvaló­sításában, a fogyasztók ér­dekeinek védelmében, a né­pesedéspolitikai és a család - védelmi tennivalók kidolgo­zásában, végrehajtásában. A mozgalom igyekszik tudato­san közreműködni a szocia­lista életeszméhyek, maga­tartási normák, a szocialista életmód kialakításában, ter­jesztésében. Gazdasági gond­jaink, s a belőlük , fakadó feszültségek azonban fékezik e törekvéseket. A népfrontbizottságok több­sége a közvetlen lakóhelyi politika formálásában jelen­tős szerepet tölt be. Sok esetben kezdeményeznek a lakóközösség gondjain eny­hítő, közérzetet javító akció? kát és mind eredményesebb együttműködés bontakozik ki a tanácsokkal és a lakóhe­lyi társadalmi szervezetek­kel. A népfrontmozgalmat sok­szor illetik azzal a váddal, hogy túl sok mindennel fog­lalkozik, „elaprózza” ma­gát. A látszat talán valóban ez. De el kell mondani, hogy a népfrontmozgalom minden olyan feladat kép­viseletét vállalja, amely az állampolgárokkal, társadal­mi életünk fontos területei­vel kapcsolatos és a szocia­lista fejlődést szolgálja. Szin­te felsorolhatatlan a lehetsé­ges feladatok köre. Csak egyet kiemelve közülük; a VI. ötéves tervben a lakos­ság által végzett lakóhely­fejlesztési társadalmi munka összértéke várhatóan meg­haladja az 50 milliárd fo­rintot! Ezekben a munkák­ban a gyermekintézmények­hez kapcsolódó tevékenység mellett előtérbe kerültek a közművek, a szolgáltatás, a kereskedelem, az egészség­ügy fejlesztését segítő fel­adatok Mit várhatunk _a népfront­mozgalom nyolcadik kong­resszusának munkájától? Azt, hogy adjon újabb erőt a népfront több száz­ezer aktivistájának ős ezen keresztül az egész társada­lomnak az országépítő mun­ka folytatásához. Olyan tör­ténelmi időszakban élünk, amikor különösen fontos a társadalmi közmegegyezés és az együttműködés. Hazánk fejlődésének irányával a la­kosság döntő többsége egyet­ért. természetesen vannak vitát kiváltó okok, célok, véleménykülönbségek. A vi­tákra szükség van, a nép­front fórumai eddig is, ez­után is helyet adnak ezek­nek. Arra törekszünk, hogy az egymástól eltérő, külön­böző vélemények* tisztelet­ben tartásával szülessék meg a többségi akaratot, érdeket kifejező közös álláspont. A nyolcadik kongresszus fontos feladata lesz, hogy az eddigieknél is jobban kife­jezze a népfront tömegmoz­galmi és politikai tömörülés jellegét, azt, hogy soraiban szívesen lát mindenkit — ideológiai fenntartások nél­kül — aki társadalmi te­vékenységével hozzájárul az ország anyagi és szellemi gyarapításához, legyen mun­kás vagy értelmiségi, nő vagy férfi, vallásos vagy ateista, idős vagy fiatal, ma­gyar vagy más anyanyelvű. A társadalmi és tömegszer­vezetek — sajátos feladata­ik betöltése mellett — az MSZMP részvételével és ve­zetésével együttesen alakít­ják a népfrontmozgalmat, amely így válik a párt szö­vetségi politikájának átfogó keretévé. Ezt a politikai tar­talmat fejezte ki az is, ami­kor az elmúlt hetekben új­jáválasztott több mint 4600 népfrontbizottság tagjainak kétharmadát a lakosság közvetlenül, egyharmadát a népfrontba tömörült társa­dalmi szervek testületéiben választották. Tehát növek­szik a lakossági érdeklődés és érdekeltség a népfront­bizottság összetétele iTánt, másrészt a megválasztott személyek még nagyobb fe­lelősséggel dolgoznak, hiszen az őket ismerő közösség, tes­tület megbízásából tevékeny­kednek a népfrontmozgalom- ban. Ez a megbízás ellen­őrizhető, számonkérhető. A kongresszus számadás is, de több annál. Akkor tölti be hivatását, ha a népfront­mozgalom célját, tevékeny­ségét az eddigieknél is erő­sebben a közügy rangjára emeli. Elő-kell segítenie a XIII. pártkongresszuson ki­dolgozott, a népfront válasz­tási felhívásában megfogal­mazott országépítő program megvalósítását, Ehhez meg kell nyerni az állampolgá­rok cselekvő támogatását. Mindenkit, aki felelősséget érez népe, nemzete, család­ja és önmaga jelenéért, jö­vőjéért. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Ibejelentfette, hogy a Szov­jetunió európai területén befejezték azoknak a beren­dezéseknek a leszerelését, amelyek a már korábban le­szerelt középtávú SS—20 kódjelzésű rakétáinak indí­tására és élhelyezésére szol­gáltak. Az Egyesült Államok nyugat-európai rakétatelepí­tésére válaszlépésként elhe­lyezett pótlólagos SS—20- asok leszerelését Mihail Gor­bacsov október elején, Franciaországban tett láto­gatásakor jelentette be, kö­zölve, hogy a Szovjetunió két hónapon belül eltávolít­ja a rakéták elhelyezésére szolgjáló berendezéseket is. Ez a munka fejeződött be most. Az SZKP KB főtitkára er­ről Loiuis Mer máznák, a (francia nemzetgyűlés elnö­kének számolt be. Merrnaz a Szovjet Legfelsőbb Tanács meghívására tartózkodik a Szovjetunióban, s csütörtö­kön fogadta őt Gorbacsov. A jó légkörű megbeszélé­sen megállapították, hogy az október eleji szovjet—francia csúcstalálkozó eredménye­ként a Szovjetunió és Fran­ciaország kapcsolatai gyor­sabban fejlődnek. Ünnepséget rendeztek teg­nap Ajkán az első ottani szénbánya megnyitásának 120. évfordulója alkalmából. Mint emlékeztettek rá, an­nak idején* a Székesfehér­vár—szombathelyi vasútvo­nal megépítése kapcsolta be Ajkát és környékét az or­szág vérkeringésébe, s te­remtette meg a szén gaz­daságos kitermelésének fel­tételeit. A termelés külszíni fejtéssel és rendkívül kez­detleges módszerekkel kez­dődött. Az utóbbi évtizedekben rendkívül gyorsan fejlődtek a bányászati technológiák az (Nemzetközi kérdésekről szólva Gorbacsov azt hang­súlyozta, hogy a Szovjet­unió ma sem lát fontosabb és halaszthatatlanabb fel­adatot, mint a fegyverkezé­si hajsza megfékezését. „Napjainkban minden ko­rábbinál nagyobb szükség van újszerű külpolitikai gondolkodásmódra, az ál­lamközi kapcsolatok újsze­rű megközelítésére” — hangoztatta. Ezt a megközelítést alkal­mazta a Szovjetunió a gen­fi szovjet—amerikai csúcs­találkozón — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. — Géni­ben nyílt és egészében vé­ve hasznos párbeszéd kezdő­dött a két ország között ko­runk legfontosabb kérdései­ről. Ezek középpontjában az űrfegyverkezés megakadá­lyozása, a földi fegyverkezé­si hajsza megszüntetése áll. Genfiben kiderült, hogy e fontos kérdés megítélésében bizonyos pontokon találko­zik egymással a Szovjetunió és az Egyesült Államok vé­leménye. A megoldás útjá­ban álló legsúlyosabb aka­dályt viszont változatlanul a'f. amerikai csiiUagháborús program jelenti. ajkai medencében is, A bá­nyából ma már napi 700— 800 vagonnyi szenet indíta­nak útnak az inotai és ajkad erőműhöz, és más ipari üze­mekhez, 70—80 vagonnyit pedig a lakosság részére. A szénmedence régi aknái kö­zül a Kossuth bánya kime­rült, a többiben azonban ma is folyamatosan fejtik a sze­net, korszerű körülmények között. Az össztermelést adó ■hat frontfejtésibő! ötöt komp­lexen gépesítettek; e mun­kahelyeken már a feitest, a rakodást és a 'szállítást egyaránt korszerű gépek végzik. Hazánkban egyre több lakást építenek, újítanak fel. Ehhez nyújt segítséget a Csőszerelőipari Vállalat kémény nélküli gázbojleré, amely minden gázzal ellátott lakásban a csőhá­lózat bővítése nélkül, utólag is felszerelhető. A vállalat kő­bányai telephelyén az idén mintegy 1200 darab 125 literes bojlert készítettek a hazai igények kielégítésére (MTI fotó: Balaton József felvétele — KS) TÁRNANYITÁS 120 ÉVE Bányászünnepség Ajkán A Vízgépészeti Vállalat kunhegyes! gyára csehszlovák ez* portra reaktort szállít, amelynek átmérője 5400 milliméter. Ebben az évben még 9 berendezés telállításához szükséges alkatrészt gyártanak 6,5 millió forint értékben Fotó: T. Z. Áruházi berendezések a Szovjetunióba Határidő előtt teljesítette szovjet exportkötelezettségét a Hűtőgépgyár jászárokszál- lásd üzeme. Egy hónappal a szerződésben vállalt időpont előtt leszállították kilenc élelmiszeráruház teljes be­rendezését és egy további, terven felüli áruház-beren­dezést. A jászárokszállási gyár olajhűtőket és hozzájuk va­ló alkatrészeket is készít a szovjet olaj-távvezetékek­hez. A hőcserélő üzemrész­ben az idén már 360 olajhű­tőt gyártottak, s jóval ha­táridő előtt leszállítottak az olaj-távvezeték hűtőállomá- saihoz használt hatvan kol­lektorcsövet is. A jószomszédság példái Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Nem a nyereség, a segítség a cél Gyógyászati segédeszközök Kisújszállásról A nagy vidéki ipartelepí­tések idején — 1971-ben — épült Kisújszálláson a Gyó­gyászati Segédeszközök Gyá­rának egyik üzemegysége. Az elmúlt csaknem 15 év­ben — úgy mint máshol — náluk is sok változás tör­tént. Hiszen a kezdet kezde­tén „csak” ortopéd cipőket és a csecsemők részére a csí­pőficam megelőzéséhez hasz­nálatos nadrágokat és pelen- kázó nadrágokat készítettek. S ahogy telt az idő, ügy (bővült a termékszerkezet, s kezdték a különböző fém­ipari alkatrészek, szobai székek és egyéb gyógyásza­ti segédeszközök gyártását. Ortopéd cipőkből évente 5— 6 ezer párat készítenek a rászorulók részére. Ez a vo­lumen nem tűi magas, s így — mint elmondták — az alapanyag ellátással gondok vannak, hiszen a nagy gyá­rak ilyen kis mennyiséggel szinte nem is foglalkoznak. A Gyógyászati Segédeszkö­zök Gyára alapvetően szol­gáltató vállalt, vagyis nem kimondottan nyereségérde­keltségű cég hiszen elsősor­ban az a céljuk, az itt dol­gozóknak, hogy a rászoruló­kon segítsenek. Mégis tö­rekszenek arra, hogy gaz­daságossá tegyék a terme­lést, s ezért a cipészmühe- lyeikben például fapapucso­kat, varrodájukban pedig évente több mint másfél millió pelenkázó, betétes és napozó nadrágot készítenek. Foglalkoznak testtávoli eszközök gyártásával is. így 7—8 féle tolókocsit, kü­lönböző székeket, botokat, mankókat, járókereteket nyújtó készülékeket készí­tenek igény szerinti meny- nyiségben. Sajnos, egyre több kell ezekből, mivel a rászorulók száma évről év­re nő. Pedig a kisújszállási­ak azt vallják —, ellentét­ben más ágazati vezetőkkel — jobban örülnének, ha mumkahiánnyal küszködné­nek, mivel akkor kevesebb lenne a beteg, a rászoruló ember. S, hogy valójában nem így van, a számok bizonyítják. Hiszen az üzem idei terme­lési értékterve 82 millió 420 ezer forint. Ezzel szem­ben, 88 és fél millió forint körül „állnak meg”. Na a 'betegnek szüksége van vala­milyen eszközre — legyen gazdaságtalan vagy gazda­ságos — azt gyártani kell. Hiszen ez a társadalom érde­ke is, miivel így meggyorsít­ható a rehabilitáció folya­mata, s a beteg ismét mun­kába állítható. De gyorsan kiszolgálni a rászorulókat csak megfelelő raktárkészlet esetén lehet. Igen ám, csak­hogy a Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára a készlet­gazdálkodás szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esik, mint bármelyik más vállalat. Pedig náluk a készlet nem, vagy , csak sta­tisztikai adatok alapján ter­vezhető. Erre az élet vi­szont gyakran rácáfol. Nem irigylésre méltó állapot. Hi­szen úgy gazdálkodni, hogy az engedélyezett készletet se lépjék túl, és a beteg is gyorsan megkapja a szüksé­ges eszközöket, szinte lehe­tetlen feladat. Persze az is igaz, hogy az új gazdasági szabályozók révén jelentős előnyökhöz jutott a . gyár, mivel a bér, a termelési és nyereségadót nem, illetve csak minimális mértékben kell fizetniük.

Next

/
Thumbnails
Contents