Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-12 / 291. szám
1985. DECEMBER 12SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nézzük, miből étünk! Szinte felüdülést jelentett, amikor Németh Lajossal, a kengyeli művelődési ház igazgatójával beszélgettem. A szerény fiatalember rendkívüli tudatossággal ivezeti az intézményt, mellékállásban még tanításra is futja az erejéből: — Népművelés-magyar szakos pedagógus vagyok, ezért vállaltam szívesen az általános iskolában órákat. A magyar mellett a hetedikesek és nyolcadikosok számára bevezetett népművelés fakultációt is én ..viszem”. Tizennégy gverek jár a fakultatív órákra, a számukra összeállított tanmenetben egyebek között szerepelnek a művelődési házak főbb tevékenységi formái, az ismeretterjesztő előadások megszervezésének titkai és sok más. amit később felnőtt korukban is hasznosíthatnak a diákok. Nem titkolt szándékunk. hogy egyfajta módon gondoskodjunk a népművelői utánpótlásról is. — Ez idő szerint azonban egyedül van a művelődési ház vezetésében. — A 118-as valóban nagv önállóságot adott, de egyedüllétről nincs szó. hiszen sokat segít a tanács. Pontos, nanra kész kimutatást vezet Németh Lajos a kiadásokról és a bevételekről. — Erre az évre 205 ezer forint kiadást terveztünk, amelyből a legtöbbet a fellépti díjak és a szakkörvezetők tiszteletdíjai viszik el. összesen 120 ezret. A fennmaradó összeg elmegy a munkabérekre és a világításra, fűtésre, egyszóval az üzemeltetésre. A tervezett 147 ezer forint bevételben benne van a termelőszövet4. Ötletekkel jobban kezetek együttesen negyvenezret kitevő támogatása is. Már régen nem élcelődik senki azon, hogy a művelődési házak a táncos rendezvényekből számíthatnak bevételre, nincs ez másként Kengyelen sem. — Ojabban a környező községekből is hozzánk járnak a fiatalok diszkóra, rendszeresen telt házakkal „mennek a „bulik”. Az úgynevezett nagy rendezvények, mint például a nótaestek viszont ráfizetésesek, ezért a számukat csökkenteni akarjuk. De bevételünk származik a bérleti díjakból is. időnként kölcsön adjuk a házat lakodalmakra. Az idén rangos esemény színhelye volt a művelődési ház. itt tartották a oávakörök országos minősítő versenyét, amelyre a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtól háromezret a Teszövtől ötezer forintot kaptunk. így végeredményben a pénzünknél maradtunk és hírnevet is szereztünk. Szintén nyerünk a balett-tanfolyamon is. amely a törökszentmiklósi művelődési központ égisze alatt zajlik. mi csak a helyet biztosítjuk. Ezért a miklósiak gyerekenként húsz forintot utalnak át, jelenleg harmincöt résztvevője van a tanfolyamnak. Lehet számolni. Németh Lajos nem álmodozik, nem vár, nem mutogat másokra, hanem igyekszik új bevételi források után nézni, s közben a minőséget is őrizni. — Miután a község nagyobb megmozdulásainak mi adunk otthont, megpróbálom összekaplcsolni a rendezvényeket. Például egy nótaestet a falugyűlést követően tartottunk meg. Egyébként soha sem üres a ház, van néptánccsoportunk, fotószak-, körünk, bábszakkörünk, tini- klubunk, színjátszó csoportunk és időrői időre játszó- házunk. A felnőttek a nyugdíjasklubba járnak, a pávakor és az ifjúsági klub rendezvényeit látogatják, de elég népszerű a kézimunka- szakkörünk is. A várható többletbevételből színes tévét szeretnénk vásárolni, és hogy legyen is többletünk, reális takarékossággal- tervezzük a fűtésre és a világításra szánt kiadásokat. Munkával és jó ötletekkel módunk van jobban élni. A kis települések művelődési házainak gazdálkodásáról vegyes a kép. és nem is általánosítható. De az a bizonyos 118-as sem régi még, alighanem el kell telnie néhány esztendőnek ahhoz, hogy a gyakorlat igazolja használhatóságát, előnyeit. Egyelőre ízlelgetik a hirtelen kapott önállóságot a népművelők és az irányító- ellenőrző szervek, de miként a kengyeli példa is igazolja, ahol felismerték a korszerű közművelődési és eazdálko- dási szükségleteket; új formák és módszerek alkalmazásával új távlatok nyílhatnak meg előttük. (Vége) Bendó János Ezüst ókszerek a Ki Hi ónon Tallián Zsóka kiállítása Tegnap a repülőtéri Helyőrségi Művelődési Otthonban megnyílt Tallián Zsóka ötvösművész alkotásainak kiállítása. A megnyitón Kummerné Illés Edit méltatta az ötvösművész életútját művészi sikereit. Tallián Zsóka nem ismeretlen a szolnoki közönség előtt, hiszen korábban volt már kiállítása az Aba Novak teremben. Alkotásait önállóan tervezi, melyek között minden korosztály megtalálja az ízlésének megfelelőt. Egyedi, néha 2—3 darabos sorozatokat készít. Művészi hitvallása: a szép szeretete. Művészetével több pályázaton sikeres kiállításon szerzett elismerést. Legutóbb 1984-ben a Budapesti Csók Galériában és Szentendrén volt önálló kiállítása. Szakmai és művészi tevékenysége elismeréséül szeptembertől 1 évre Bécsbe küldték, ahol önálló ékszertervezö: feladatokat lát el. Mostani kiállításának anyaga is az osztrák fővárosból jött. A kiállított darabok között megtalálhatóak a ho- noszkóp jelek, fáraómedálok, gyűrűk, fülbevalók, a keleti stílustól a görög motívumig. Vannak történelmi monda- nivalójú érmei is, mint például az István a király című filmhez készített emlékérem. A kiállítás december 20- ig, naponta 10—18 óráig tekinthető meg, s az ékszerek megvásárolhatók. Kiss Lajos Tudóaltók írják flz MTI könyvsorozata Tjudósító voltam címmel könyvsorozatot indított útjára december első napjaiban a Magyar Távirati Iroda Kiadója. Az új vállalkozásról, s annak első megvalósult kötetéről Bokor Pál Washington című munkájáról tegnap Budapesten a Fókusz könyváruházban tájékoztatták a sajtó képviselőit Az MTI húsznál több külföldi tudósítói posztjáról hazatérő újságírók éveken át szerzett tapasztalatai eddia nem kerültek nyilvánosság elé. Az ilyen különleges ismeretanyag közzétételének óhaja hívta életre a sorozatot, amelynek megjelenésében az MTI tudósítóin kívül számítanak a rádió és a napilapok hazatérő munkatársainak közreműködésére is. Kilencvennyolc évesen is tervezget Pista báosl, az egykor! altiszt A szolnoki szociális otthon legidősebb lakója Török Pista bácsi, aki az idén töltötte be 98. évét. Fiatalos külseje rácáfol erre, ahogy mondani szokás, nyugodtan letagadhatna vagy húsz esztendőt. Küzdelmes élet áll mögötte, hiszen túlélte a két világégést, s mivel szegény parasztcsalódból származott, a megélhetés sem volt köny- nyű. Kora gyerekkorától napszámosként dolgozott, majd a katonaidő letöltése után kitanulta a hegesztőszakmát, és a MÁV-nál kezdett dolgozni. Egy szerencsétlen véletlen miatt — éppen kazánt szereltek fel — felrobbant a gázfejlesztő henger, s szétroncsolta a bal kezét. Gyógyulása után kenyér nélkül maradt. Ekkor tört ki a „tizennégyes háború”, a szolnoki vármegyeháza munkáskéz nélkül maradt, mert az összes altisztet behívták katonának Pista bácsinak kapóra jött az állás, iskolázott ember lévén el tudott helyezkedni. Harmincegy évig szolgált a vármegyénél: telefont kezelt, leveleket iktatott, jószágok összeírásával foglalkozott. A felszabadulás után a városi tanácstól ment nyugdíjba. Hiába volt hegesztő, utána meg aitiszt, a föld szeretete újraéledt benne. Nyugdíjasként a városi kertészetben dolgozott kilenc évig, Két éve még a szociális otthon kertjében is kapálgatott. — Sajnos a lábam már nem a régi. segítséggel megy csak a járás — int Pista bácsi a sarokba állított botra. — Ma már inkább olvasgatok, a szemem még jó, a legapróbb betűs cikket is ki tudom böngészni, de még a cérnát is befűzöm a tűbe pápaszem nélkül. Török bácsi egyike az otthon legrégebbi lakóinak. — Tíz éve lakom itt. Nem voltak gyerekeim, s amikor az asszony meghalt, egy ideig még magam éltem, de egy idő után sok volt a mosás meg a főzés, ezért beköltöztem ide. Most már hozzá- szO'ktam ehhez az élethez — mondja bölcs belenyugvással —, vannak barátaim is, elbeszélgetünk a régi szép időkről. Nyaranta még a Balatonra is levisznek bennünket üdülni. Míg magam éltem. nem tudtam eljutni odáig. A kis baráti társaságnak minden évben adódik egy külön programja: Ábrahámhegyről elhajóznak Badacsonyba. egy igazi jó halászlére. Pista bácsi a századik születésnapját is a Balaton mellett szeretné megünnepelni. Tóth Aliz Aria- és dalesttel avatták fel tegnapelőtt Szolnokon a Bartók Béla Zeneiskola és a Tisza Antal Cttörőház megszépült közös aulájában Simon Ferenc szobrászművész Transzfiguráció cimű alkotását, amelynek háttérfala Deákné Blazsek Gyöngyvér tervei alapján készült. A műsorban a Magyar Állami Operaház énekművészei, Sólyom Nagy Sándor és Verebics Ibolya léptek feL Zongorán kisért Pogány Imola, az Opera- ház korrepetitora T. K. L. Hiszem, hogy az emberek jók Házi, szociális beteggondozás Jászberányben — Az élet kegyetlen, de az emberek... azok jók. Segítenek, istápolják a gyámo- lításra szorulókat, hozzám is mindennap eljön a gondozónő, elhozza az ebédet, kitakarít, behordja a tüzelőt, bevásárol, kiváltja az orvosságot, és a vigasztaló jó szót se sajnálja. Ennél több emberséget már nehéz elképzelni, pedig van. Minden- azJentek előtt meglátogatott a szociális otthon vezetője, vele volt egy áldott teremtés, a Veronka, aki úgy tudom vezető gondozónő. Autóba ültettek, és kivittek megboldogult férjem és a fiatalon elhunyt fiam sírjához, ök tisztogatták meg a sírt, tűzdelték tele virággal, a gyertyát is ők gyújtották Imeg. Mondom, kegyetlenül nehéz az élet, de hiszem, hogy az ilyen jó lelkű emberek elviselhetővé teszik. Jászberényben a 75 esztendős, két botjával is csak nehezen mozgó özvegy, Farkas Józsefné beszél hálával telt szívvel a házi szociális beteseondozókról. Azokról az áldozatos munkát vállaló asszonyokról, akik valóban — úgy, ahogyan az idős asszony mondta — elviselhetővé teszik az idős korral, betegséggel járó tehetetlenséget. A városi tanács és az Egyesített Szociális Intézet irányításával dolgozó házi szociális beteggondozókat Szatmári Antalné vezető- szervező gondozónő mutatja be. A pontosság, a minden részletre kiterjedő alaposság, ahogyan munkájukról beszél, elárulja, hogy ezek az asszonyok hivatásnak, fontos szolgálatnak tekintik, amit csinálnak. Jászberényben a házi szociális beteggondozás számokban kifejezve: öt hivatásos, huszonkét társadalmi gondozónő és a gondozásukra szoruló hetvenegy idős ember. A gondozónők férjes asszonyok. lányok, egy- vagy többgyermekes édesanyák. A gondozottak: egyedül élő idős emberek, idős (házaspárok, mozgássérültek, ágyban fekvő betegek. Vannak, akik tesznek-vesznek a lakásban, de portájuk kapuját évek óta nem lépték át. Az idén a számok mindkét oldalon változtak. Megyei fejlesztésből három személlyel gyarapodott a gondozónői létszám. Az Egyesített Szociális Intézet a szociális! szervek és társadalmi aktívák segítségével az év elején felmérést készített. Ennek során friss adatokat kapott arról, hogy az idős emberek sorában kiknél nélkülözhetetlen a szociális otthoni ellátás, kik igénylik az öregek napközi otthonának szolgáltatásait. Pontos adatokat gyűjtöttek arról, kik szorulnak házi szociális beteggondozásra. Megállapították, hogy milyen segítséget kap az ágyban fekvő beteg, a mozgássérült. Azt is, hogy mivel tudnak enyhíteni az öregségtől1, a magánytól és szűkös anyagi helyzetüktől szenvedő idős emberek gondjain. Beigazolódott az elmúlt évek során szerzett taoasz- talat, hogy a házi szociális beteggondozás a legkedveltebb és a gondozottak igényeihez. szokásaihoz legjobban igazodó szolgáltatás. Egészségügyi és szociális helyzetüknek megfelelő ellátásban részesülnek a gondozottak anélkül, hogy kénytelenek lennének otthont cserélni, kiszakadni megszokott környezetükből. Régi gondok, makacs akadályok is nehezítik a gondozónők munkáját. A városhoz tartozó tanyák lakóit még mindig nehéz meggyőzni arról, hogy nem szégyen, ha egy idő®, beteg ember segítségre szarul. A „szoktatáshoz” általában a szomszéd nyújt segítséget, aki eleinte titokban vállalja el a tiszteletdíjas gondozói feladatokat. A nagy távolságok. a gyakran járhatatlan dűlőutak is nehezítik a tanyai gondozói munkát. A segítés sokféle formájának biztosításán kívül a gondozónők tesznek javaslatot a rendszeres és rendkívüli segélyek folyósítására. Rendkívüli segélyt általában a téli tüzelő beszerzéséhez kap a gondozott. Jászberényi kezdeményezés — és nehéz gondokat vettek le vele az idős emberek válláról —, hogy központilag szerezték be a tüzelőt. Az idén. jóval a tél beállta előtt 71 idős embernek szállítottak házhoz, családonként 15 mázsa szenet. A több mint 129 ezer forint értékű tüzelőt és a fuvarköltséget rendkívüli segély címén kapták a gondozottak. Idős emberek, az öregséggel és a magánnyal viaskodó öregek panaszolják, hogy az élet nehéz, de kisebbnek érzik a terhet, ha tudják, hogy az emberek jók. Bizakodásukat Jászberényben is a házi szociális beteggondozók — a csupaszív asszonyok és lányok — segítő munkája erősíti. Illés Antal Olasz könyv Magyarországról Alceste Santini „Magyar- ország negyven év után” című könyvét kedden mutatták be Rómában a Gramsci Intézetben. Alceste Santini, az OKP lapjának munkatársa. aki mélyrehatóan tanulmányozta hazánk életét, a könyvben Magyarorszáenak a II. világháború utáni társadalmi, politikai fejlődését vizsgálja, s néhány fejezetben áttekintést ad az ország történelmi harcairól. A szerző, aki egyben a l’U.nitá vatikáni szakértője is, különleges figyelmet szentel a magyarországi egyház történetének* a magyar állam és az egyház viszonyának. A könyv második része három interjút tartalmaz. Ezekben Aczél György, az MSZMP PB tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója a szocialista demokrácia fejlődéséről beszél. Lékai László bíboros, esztergomi érsek az egyház és a magyar állam viszonyáról, a katolikusoknak a szocialista társadalomban betöltött szerepéről ad áttekintést, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivató elnöke pedig a magyar kormány és a Vatikán kapcsolatát, a magyar egyházpolitika kérdéseit elemzi. A könyv bemutatásán jelen volt többek között Giu- seope Boffa, az OKP külpolitikai tanulmányi központjának (CESPI) elnöke és Domenico Rosati az Olasz Katolikus Dolgozók Szövetségének (ACLI) elnöke.
