Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

1985. DECEMBER 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hói filmjeiből A mi családunk „Húsbavágó” témát fe­szeget Magyar József, A mi családunk című filmjé­ben, hiszen rólunk és „vé­reinkről”, szüléinkről, gyer­mekeinkről beszél, arról szól, hogy mennyire hallga­tagok vagyunk egymás kö­zött, családon belül. A „nincs mit mondanunk” egymásnak, gyermek a szü­lőnek, ő a fiának, lányának, a nagyszülőnek. A „nagyi” már annyiban „kilóg a sor­ból”, hogy neki — pedig már hetven éves, vagy több! — mindig van mondanivaló­ja, sőt kérdése is. Nem ne­héz „rájönni”: a „nagyi” ráér, nem fáradt, nem zuhan minden este az ágyba mint anyuka, meg apuka a napi munka, a géemkázás, az ott­honi sütés-főzés, mosás, va­salás után. Nyíltan, becsületesen kér­dez a film. ..Nincs mit mon­dani?” — s őszintén, a Ma­gyar Józsefeit jellemző nyílt­sággal választ is ad az egyre nyomasztóbb családon belü­li gondjaink ok. okozati ösz- szefüggéseire. Jól fonesoro- zott. torzításmentes tükröt tart elénk a rendező, s ha megrémülünk, magunkra vessünk A film azt feszegeti — vagy azt is —, hogy miért olyan nálunk a családok bel­ső mikroklímája, amilyen, mTt tehetünk önmagunk, gyermekeink, szüléink har­móniájáért, s mit nem, vagv csak éppen — rajtunk kívül álló okok miatt. Megmerevedett dogmák sorát célozza a film. Ezúttal csak a dolgozó nő minden­napos. sztereotip sabloniát említjük, Ha egy asszony ál­lásban van, de netán — tisz­telet a kivételnek — húsz fillért, sem ér a munkanania: dolgozó nő. Védettség, tár­sadalmi közmegbecsülés jár neki. S az az édesanya, aki „csak” gyermeket nevel — nem kér bölcsődét, napközit. megóvja gyermekeit a ve­szélyeztetettség árnyaitól nos, ez az anyiuka „nem dol­gozik”, esetleg a férj kissé zavartan is mondja: „a fele­ségem otthon van". Mindez persze csak a sok­szög egyetlen oldala. Szom­szédos ezzel a jelenséggel A mi családunk gondolatme­netében az az apuka is, aki hivatali státuszából, beosztá­sából következően minden­kivel törődik, csak éppen a saját családjával nem, vagy kevésbé. Van tehát aki fá­radt, van aki nem ér rá fog­lalkozni a gyermekeivel. A végeredmény csaknem azo­nos, a családon belüli elide­genedés szimptómáit mutat­ja. A véletlen úgy hozta, hogy oedagógustársaságban lát­tam a filmet. A záróképek után hosszú hallgatás követ­kezett. Nincs mit mondano­tok? — kérdeztem. De van, rengeteg minden .. . Leg­először is az, hogy Magvar József ezzel a filmjével na­gyon sokat segíthetne ne­künk, pedagógusoknak, tgv van, sokat segíthetne! De miért a feltételes mód. Azért, mondta pedagógus is- merójsöm, mert azok akik reggeltől késő estig becsüle­tesen dolgoznak vagy netán azok akik érzelmüket veszít­ve nem törődnek a gyerme­keikkel, s eldobják maguktól idős szüleiket. nos, azok egyik vagy másik oknál fog­va oly ritkán iáimak mozi­ba... A nincs mit mondani fogalmában már ott a nyi­tottság hiánya is. Talán túlzó ez a pesszi­mizmus. de akár ígv van akár nem, az bizonyos, hogy az utóbbi évtizedek legiz­galmasabb magyar filmjei­nek egyikéről maradnak le azok. akik nem érnek rá megnézni Magyar József re­mekművét.- ti ­Kamaraközeiben Hétvége Szombaton és vasárnap is­mét jelentkezik a televízió­ban a Hétvége. Vezetői — mint az előző alkalommal — Horváth János és Endrei Ju­dit. A kétnapos adássorozat címéhez híven felöleli a hét végének televíziós program­jait, ami azt jelenti, hogy a szokásos adásokon kívül — hírek, információk, prog­ramajánlat, riportok, híradó, A HÉT — „svédasztalt” kí­nál, amelynek ínyencségei­ből ki-ki kedve és ízlése szerint válogathat A hely­színekről — Baja, Budapest, Győr, Nyíregyháza. Sárvár — riporterek hada szolgál érdekességekkel. A kínálatból emeljünk ki néhányat: milyen témákkal foglalkozik ezen a két napon a Hétvége? Szó esik az ünnepek előt­ti élelmiszer-ellátásról, de az iparcikkekkel kapcsola­tos kérdőjelek is felvillan­nak majd, és foglalkoznak a kishatárforgalommal. a be­vásárlóturizmussal is. Téli sportlehetőségek és — lehetetlenségek. Hogy ez mit jelent? Erre is választ ad a Hétvége. Mivel, meny­nyiért, hogyan fűthetünk? — téli téma, amely számos ok­nál fogva érdeklődésre tart­hat számot. Házigazda a miniszter. Ez­úttal Kapolyi László ipari miniszter, akivel Vitray Ta­más beszélget. Terítékre kerül a játék- helyzet — gyermekeké és felnőtteké egyaránt. Foglal­koznak Magyarország év­végi ünnepi szokásaival. Gyógyvizeinkről, a gyógy- üdültetésről hallhatunk majd, és egy holland kis- film nyomán az újabb ször­nyű betegségről az AIDS-ről. Kéllér Dezső 80 éves. A születésnapjára készült mű­sort 8-án, vasárnap este lát­hatják a kitűnő író-konfe­ranszié tisztelői. Ifjú szónokok egymás közt Szakmunkástanulók politikai szövegmondó versenye Gyakran hallható felnőtt vélemény: a ma tinédzseréi kerékbe törik a magyar nyel­vet, hadarnak, gondolatok nélkül beszélnek, több em­ber előtt pedig meg se mer­nek szólalni. A vélemény részjogosságát nem vitathatjuk, éppen ezért örvendetes az SZMT Ságvá- ri Endre Művelődési Köz­pontjának immáron hét éve rendszeressé vált kezdemé­nyezése, hogy szakmunkás- tanulók számára meghirde­ti a politikai szövegmondó versenyt. A vetélkedés cél­ja nyilvánvaló: szeretnék ar­ra biztatni a leendő szak­munkásokat, hogy aktívab­ban kapcsolódjanak be a közéletbe, legyen önálló mondanivalójuk és merjék is azt közzétenni nagyobb számú hallgatóság előtt. A versenykiírásban a megye '.szakmlunkástalnulói témaja­vaslatokat kaptak, amelye­ket feldolgozhattak. Az ér­tékelés szempontjai között szerepelt a szókincs gazdag­ságának vizsgálata, magya­ros mondatszerkesztés, a szabatosság, a hangszín. a hangsúly, a hanglejtés alkal­mazása vagy hiánya. Az immáron hetedik poli­tikai szövegmondó versenyt szombaton rendezték meg a Ságvári Endre Művelődési Központban, ahová az iskolai elődöntők nyertesei jöhet­tek el. Valamennyi intézet elküldte versenyzőjét, mind­össze a Szolnoki Egészség- ügyi Szakközépiskola kép­viselői hiányoztak. A me­zőny ígv is elég népes volt: huszonnégyen léptek a mik­rofon és társaik elé. Jóllehet, a rendezvényre bárki beül­hetett volna a verseny még­is ..egymás közt” zajlott. A rendezők, és oersze a vetél­kedő lelke« fiatalok is. szí­vesen láttak volna több pe­dagógust, szakoktatót, eset­leg néhány vállalati vezetőt. Minden bizonnyal csak nyer­tek a szombati időtöltéssel A törökszentmiklósi Biró Ilona, aki harmadik lett. azok, akik végighallgatták a tanulókat. Zámbó Árpádné, a peda­gógusszakszervezet megyei titkára, a zsűri elnöke, a verseny végén úgy fogalma­zott, hogy az eddig megren­dezett vetélkedők közül ez a hetedik hozta a legmaga­sabb színvonalat A témák, amelyekkel szó­noki képességeiket is próbá­ra tehették a szakmunkásta­nulók, igen változatosak vol­tak. Akadt, aki az iskolai demokráciát elemezte, olyan is, aki a környezetvédelem­ről beszélt, mások a leendő szakmájukat igyekeztek -nép­szerűsíteni, megint mások jeles ünnepeink valamelyi­kére állítottak össze ünnepi szónoklatot, néhány verseny­ző pedig az időszerű külpo­litikai kérdésekről, a béke megóvásáról beszélt. Nem véletlen, hogy a zsű­ri azokat a „produkciókat” emelte ki, amelyekben a versenyzők fétl’reisimerhetet- lenül a saját gondolataikat vitték a közönség elé, és mindazokat átéléssel, a hall­gatóság figyelmét lekötve mondták el. Az első helyen Mészáros Béla, a Törökszentmiklósi 604-es Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulója vég­zett. ö a genfi csúcstalálko­zó kapcsán beszélt arról. hogy miért fontos az emberi­ség számára a béke és hogy ha a fiatalokra bíznák, sose lenne háború. A második helyezett Kiss Györgyi, a mezőtúri keres­kedelmi szakmunkásképző tanulója ugyancsak a béke megőrzésének szükségességét választotta témájául, a har­madik dijat nyert Bíró Ilo­na törökszentmiklósi diák pedig a szocialista együtt­élés elemi szabályairól szólt, beleszőve mondandójába a fiatalok visel kled éskul túrá­ját, jólneveltségét illetve ne­veletlenségét. (A két török­szentmiklósi versenyző ugyanabból az iskolából ke­rült az első három helye­zett közé, illő tehát felje­gyezni a felkészítő tanáruk, Váradi Lászlóné nevét is).- b| ­A ménesgazdalovat keres Beszélgetés Fintha Gábor fogathajtóval, a hortobágyi ménes vezetőjével Ha Hortobágy, akkor Máta. Ha Máta — lovaspá- lya, Ha lovaspálya, akkor lő. Ha ló, akkor ménes. Ha ménes, akkor Fintha Gábor. Gondolatban szép és meg­szakítás nélküli ez az asszo­ciációs lánc, ám a valóság nem követi a szigorú logikai rendet. A ménes vezetőjét keresem, ám vezetői meg­beszélésen van, így máris „hézag van” a láncolatban. Nincs más, nézzünk kö­rül a Hortobágyi Állami Gazdaság új irodaházában. A földszinti aulában pannó- ra kívánkozó látvány fogad. Emberek kavarognak. be­szélgetnek, amolyan közgyű­lési szünetet idéz a látvány. Mondják, fizetés van — va­lóban, hátul a büfé környé­kén mintha élénkebb lenne a mozgás. Nem várhat túlságosan ne­héz hét a gazdaságra, mert már érkezik is Fintha Gá­bor, a koordinációs értekez­letről. Gumicsizmában van, ami az őszi sárdagasztás el­engedhetetlen viselete. Az istállót csak sok száz méte­res kerülővel érjük el, mi­vel egyetlen Dár gumicsizma kevésnek bizonyul kettőnk számára, igy a gyeDSzegélv kiszámíthatatlan kanyar­gását kell követni. A box- ban a fogatlovak virítanak: bár valamennyi állat pati- katisztaságú kömvezetben ropogtatia a zabot, azért Fintha kisoortolt nóniuszai mintha kissé protekciósok lennének. — Meg kell őket becsülni — mondja a hajtójuk — ugyanis nem olyan egysze­rű összeszedni négy ver- senykocsiba való paripát. Három saját tenyésztésű lo­vam van, aztán van egy me­zőhegy esi, amelyik ugyan­csak nóniusz. A versenyeredményekre szeretném terelgetni a be­szélgetést, de valahogy min­dig a napi munka tolul elő­térbe. Meg is kérdem, mi az oka, mire Fintha kertelés nélkül válaszol. — Nem szívesen beszélek én most a fogathajtásról. Nincs mivel dicsekednem, úgy érzem, hullámvölgyben vagyok. Hogy aztán énben- nem van-e a hiba, vagy a lovakban? Azt hiszem, is-is. Többet kellene dolgoznom, de hát ezt nem tehetem meg a munkatársaimmal. Négy- százötven ló van abban a ménesben, amelyiknek én vagyok a gazdája. Aztán ott van a magyar szürke gulya, amelyik szintén hozzám tar­tozik. és mindehhez hatvan dolgozó. Az első az. hogy itt ne legyen baj. Aztán az ide­genforgalom, amivel a pénzt keressük. A nyár az az év­szak. amikor nem mérhetiük a munkaidőt. Márpedig a versenv idény is ekkorra esik. Ahhoz, hogy nyeresé­gesre hozzuk ki az ágazatot — mert arra hozzuk ki — csak úgv lehetséges, ha a gyeplőszárat teszem le. — A nyereség az eladások­ból tevődik ki? — Úgy néz ki, hogy meg­nőtt az érdeklődés a világ- bajnokság óta a lovak iránt. Csakhogy mi (távol vagyunk eev kicsit a nyugati határ­tól. A vevőszándékát nem mindig „cipeli” idáig a kül­földi vásárló, hiszen útköz­ben számos kísértésnek van kitéve. Mi nem fogatlovat adunk el, hanem ugró lovat, hobbilovat. — Azt hiszem. sikerült meggyőzően indokolni, miért nem mennek úgy a lovak a versenyen, ahogy szeretnéd. Am csak nem kerülhetiük meg a személyedet: mit kell tudni Fintha Gáborról.^szá­mos hazai és nemzetközi fo­gathatná verseny sikeres sze ■ replőjéről? — Mátészalkán születtem 1947-ben. Édesapám szatmá­ri falvakban — Porosaimén. Csengeren — volt orvos. A ló közelébe a debreceni egyetemi éveim alatt kerül­tem. hiszen itt végeztem az 'agrártudoimányi egiyetemeit. Az első munkahelyem a Hortobágyi Állami Gazda­ság. Itt kezdtem hajtani is Abonyi Imre bácsi, Kádár Laci bácsi voltak a tanító mestereim. — A házasságod is a'„ba­kon köttetett.. — Valóban. Fogathaitás nélkül aligha ismertem vol­na meg a feleségemet, aki Muity Feri húga, és itt tanít az általános iskolában. A fiam hétéves, a lányom négyesztendős. Métán la­kunk, pusztai emberek va­gyunk. — Van valami szakmai hasznod abból, hogy a híres hajtőé,saláddoli. Muityékkal állsz rokonságban? — Hát lovakat nem cseré­lünk. de eszmét igen. Jó csa­pat a miénk: egy-egy ver­senyen nemcsak magának szorít az ember, de a sógo­rának is. És ugyanígy kapom én is a buzdítást, ami min­denkor nagyon jól esik. — Milyen a hátországod itt, a Hortobágyon? — Ha a munkahelyi ve­zetőimre gondolsz, akkor csak a legiobbakat mondha­tom: ha ló kell, felszerelés kell, szó nélkül segítenek. — Előfordulhat, hogy egy ekkora ménes mellett ide­genből kell lovakat 4vásá­rolni? — Hált ez az! Mindenki azt gondolja, hogy nekem a 450 lóból ki kellene gazdál­kodnom a fogatba valókat. Csakhogy kevesen tudják, milyen gondosan kell össze­szedni azt a négy állatot. Az egyik nem tud lépni, a má­sikban nincs elég előremenő készség, a harmadiknak a színe nem passzol, a negye­dik nem tud ügetni. Jelen­leg dolgozom egy négyesen: csakhogy ezek a fiatal, négy­éves állatok, így a világbaj­nokságon — ahol kötelező korhatár az öt esztendő — nem állhatok rajthoz velük. Kalapból pedig ugye kész fogatlovat előrántani nem lehet. — Ott voltál Szilvásvára­don az indulók között, a vi­lágbajnokságon. — Megmondom őszintén, össze-vissza kölcsönlovak- kal álltam ki, közte Juhász Laci lovával is. Ehhez ké­pest az eredményem elfo­gadható. Én úgy indultam, hogy nem kockáztatok sem­mit. Arra törekszem, hogy végig jussak a pályán. Jó. tizenharmadik lettem, ma­gvar szemüvegen át nézve ez nem eredmény. Ez az őszinte igazság. Ám. amilyen állapotban voltam az indu­lás előtt, ahhoz képest nem mondtam csődöt. Persze, az ember telhetetlen: először jó lett volna, ha nem zár­nak ki. Aztán arra vágytam, legyek még jobb. Persze, le­hettem volna: kettőt vertem az akadályhajtásban, ez két helyet jelentett. Keresem a lovakat, három már van — néav nincs. Nem túl szellemes vigasz — de három a magvar igaz­ság. — Pb — A Felelettől Alfonzó világszínházáig A közelmúltban alakult meg a Magyar Televízió új vállalkozása, a Televideo. A kiadó a Művelődési Minisz­térium és az Országos Köz- művelődési Tanács támoga­tásával azzal a céllal jött létre, hogy a videomagneto- fonnal rendelkező iskolák, iközművielőldési intézmények és egyének számára video­kazettán hozzáférhetővé te­gye a televízió archívumá­nak értékeit, lehetőséget biztosítón eziek beszerzésé­re A kiadó létrejöttét az a felismerés is segítette, hogy a videokészülékek elterje­désével egyidőben az iga­zán színvonalas, értékes ha­zai kazetták száma nem nőtt. Usvanakkor a televízió ar­chívumában eredeti alkotá­sok és feldolgozások ezrei gyűltek össze az elmúlt ne­gyed század alatt — olyan Videokatalógus '86 értékek, amelyek többet ér­nek annál, semmint hogy a bemutató és az esetleges is­métlések után feledésbe me­rüljenek. A különböző mű­fajú televíziós felvételeket rögzítő kazettákat — a fel- használádflól függően — a jelenleginél alacsonyabb áron készülnek értékesíteni egy széles terjesztőhálóza­ton keresztül. A kiadó első­ként Videokatalógus ’86 cím­mel egy olyan kiadványt szerkesztett meg. melyben számba vette, melyek azok a felvételek, amelyekből a gyűjtők a videotékák törzs­anyagát összevál ugathatják. A katalógusban olvasható kiadói terv nem végleges: ez akkor készül el, ha a meg­rendelők választanak a lis­tán szereplő művekről. A kazettára kerülő műsorok skálája igen széles. A legna­gyobb számban a magyar és világirodalom legjelesebb alkotásainak dramatizált változatai — a tv-játékok — szerepelnek, köztük olyan többrészes sorozatok, mint a Déry Tibor regényéből ké­szült Felelet című film, vagy Mikszáth Fekete váro­sa. Elsősorban a középisko­láknak ajánlható a Vers mindenkinek sorozat. A nép­szerű, vidám műsorok, a ka­baré műfaját is több emlé­kezetes alkotás képviseli; Alfonzó világszínháza vagy a Ligeti legendák. A video segítségével új generációk is megismerhetik a Századunk, a Gólyavári esték vagy a Tévéegyetem adásait. Zene­művek — a Zenés Tv-Szín- ház — balettek, gyermek- műsorok, dokumentum- és riportműsorok, az egyes mű­vészeti ágakkal foglalkozó adások szerepelnek a kazet­ták műsortervében. Különö­sen hasznosnak tekinthető az Iskolatelevízió és a Nép­szerű Tudományos és Okta­tófilm Stúdió filmjeiből ké­szült válogatás. A sor ter­mészetesen nem lehet tel­jes. Pontos tájékoztatást a katalógus ad, melyben a mű­sorajánlat tartalmazza a rendező és a főbb szereplők nevét, a felvétel időtartamát is, megkönnyítve a válasz­tást. A jövő terveiben — a már bemutatott művek mel­lett — olyan produkciók is szerepelnek, melyek a be­mutatóval egyidőben jelen­nek meg videokazettán is — vagy csak ezen a módon. Ügy tűnik, a jövő televízió­ja nemcsak sugárzással: ka­zetták, képlemezek formá­jában is kínálja majd műso­rait nézőinek — a videót a művelődés szolgálatába ál­lítva. — bju — Exkluzív Interjú

Next

/
Thumbnails
Contents