Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
1985. DECEMBER 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hói filmjeiből A mi családunk „Húsbavágó” témát feszeget Magyar József, A mi családunk című filmjében, hiszen rólunk és „véreinkről”, szüléinkről, gyermekeinkről beszél, arról szól, hogy mennyire hallgatagok vagyunk egymás között, családon belül. A „nincs mit mondanunk” egymásnak, gyermek a szülőnek, ő a fiának, lányának, a nagyszülőnek. A „nagyi” már annyiban „kilóg a sorból”, hogy neki — pedig már hetven éves, vagy több! — mindig van mondanivalója, sőt kérdése is. Nem nehéz „rájönni”: a „nagyi” ráér, nem fáradt, nem zuhan minden este az ágyba mint anyuka, meg apuka a napi munka, a géemkázás, az otthoni sütés-főzés, mosás, vasalás után. Nyíltan, becsületesen kérdez a film. ..Nincs mit mondani?” — s őszintén, a Magyar Józsefeit jellemző nyíltsággal választ is ad az egyre nyomasztóbb családon belüli gondjaink ok. okozati ösz- szefüggéseire. Jól fonesoro- zott. torzításmentes tükröt tart elénk a rendező, s ha megrémülünk, magunkra vessünk A film azt feszegeti — vagy azt is —, hogy miért olyan nálunk a családok belső mikroklímája, amilyen, mTt tehetünk önmagunk, gyermekeink, szüléink harmóniájáért, s mit nem, vagv csak éppen — rajtunk kívül álló okok miatt. Megmerevedett dogmák sorát célozza a film. Ezúttal csak a dolgozó nő mindennapos. sztereotip sabloniát említjük, Ha egy asszony állásban van, de netán — tisztelet a kivételnek — húsz fillért, sem ér a munkanania: dolgozó nő. Védettség, társadalmi közmegbecsülés jár neki. S az az édesanya, aki „csak” gyermeket nevel — nem kér bölcsődét, napközit. megóvja gyermekeit a veszélyeztetettség árnyaitól nos, ez az anyiuka „nem dolgozik”, esetleg a férj kissé zavartan is mondja: „a feleségem otthon van". Mindez persze csak a sokszög egyetlen oldala. Szomszédos ezzel a jelenséggel A mi családunk gondolatmenetében az az apuka is, aki hivatali státuszából, beosztásából következően mindenkivel törődik, csak éppen a saját családjával nem, vagy kevésbé. Van tehát aki fáradt, van aki nem ér rá foglalkozni a gyermekeivel. A végeredmény csaknem azonos, a családon belüli elidegenedés szimptómáit mutatja. A véletlen úgy hozta, hogy oedagógustársaságban láttam a filmet. A záróképek után hosszú hallgatás következett. Nincs mit mondanotok? — kérdeztem. De van, rengeteg minden .. . Legelőször is az, hogy Magvar József ezzel a filmjével nagyon sokat segíthetne nekünk, pedagógusoknak, tgv van, sokat segíthetne! De miért a feltételes mód. Azért, mondta pedagógus is- merójsöm, mert azok akik reggeltől késő estig becsületesen dolgoznak vagy netán azok akik érzelmüket veszítve nem törődnek a gyermekeikkel, s eldobják maguktól idős szüleiket. nos, azok egyik vagy másik oknál fogva oly ritkán iáimak moziba... A nincs mit mondani fogalmában már ott a nyitottság hiánya is. Talán túlzó ez a pesszimizmus. de akár ígv van akár nem, az bizonyos, hogy az utóbbi évtizedek legizgalmasabb magyar filmjeinek egyikéről maradnak le azok. akik nem érnek rá megnézni Magyar József remekművét.- ti Kamaraközeiben Hétvége Szombaton és vasárnap ismét jelentkezik a televízióban a Hétvége. Vezetői — mint az előző alkalommal — Horváth János és Endrei Judit. A kétnapos adássorozat címéhez híven felöleli a hét végének televíziós programjait, ami azt jelenti, hogy a szokásos adásokon kívül — hírek, információk, programajánlat, riportok, híradó, A HÉT — „svédasztalt” kínál, amelynek ínyencségeiből ki-ki kedve és ízlése szerint válogathat A helyszínekről — Baja, Budapest, Győr, Nyíregyháza. Sárvár — riporterek hada szolgál érdekességekkel. A kínálatból emeljünk ki néhányat: milyen témákkal foglalkozik ezen a két napon a Hétvége? Szó esik az ünnepek előtti élelmiszer-ellátásról, de az iparcikkekkel kapcsolatos kérdőjelek is felvillannak majd, és foglalkoznak a kishatárforgalommal. a bevásárlóturizmussal is. Téli sportlehetőségek és — lehetetlenségek. Hogy ez mit jelent? Erre is választ ad a Hétvége. Mivel, menynyiért, hogyan fűthetünk? — téli téma, amely számos oknál fogva érdeklődésre tarthat számot. Házigazda a miniszter. Ezúttal Kapolyi László ipari miniszter, akivel Vitray Tamás beszélget. Terítékre kerül a játék- helyzet — gyermekeké és felnőtteké egyaránt. Foglalkoznak Magyarország évvégi ünnepi szokásaival. Gyógyvizeinkről, a gyógy- üdültetésről hallhatunk majd, és egy holland kis- film nyomán az újabb szörnyű betegségről az AIDS-ről. Kéllér Dezső 80 éves. A születésnapjára készült műsort 8-án, vasárnap este láthatják a kitűnő író-konferanszié tisztelői. Ifjú szónokok egymás közt Szakmunkástanulók politikai szövegmondó versenye Gyakran hallható felnőtt vélemény: a ma tinédzseréi kerékbe törik a magyar nyelvet, hadarnak, gondolatok nélkül beszélnek, több ember előtt pedig meg se mernek szólalni. A vélemény részjogosságát nem vitathatjuk, éppen ezért örvendetes az SZMT Ságvá- ri Endre Művelődési Központjának immáron hét éve rendszeressé vált kezdeményezése, hogy szakmunkás- tanulók számára meghirdeti a politikai szövegmondó versenyt. A vetélkedés célja nyilvánvaló: szeretnék arra biztatni a leendő szakmunkásokat, hogy aktívabban kapcsolódjanak be a közéletbe, legyen önálló mondanivalójuk és merjék is azt közzétenni nagyobb számú hallgatóság előtt. A versenykiírásban a megye '.szakmlunkástalnulói témajavaslatokat kaptak, amelyeket feldolgozhattak. Az értékelés szempontjai között szerepelt a szókincs gazdagságának vizsgálata, magyaros mondatszerkesztés, a szabatosság, a hangszín. a hangsúly, a hanglejtés alkalmazása vagy hiánya. Az immáron hetedik politikai szövegmondó versenyt szombaton rendezték meg a Ságvári Endre Művelődési Központban, ahová az iskolai elődöntők nyertesei jöhettek el. Valamennyi intézet elküldte versenyzőjét, mindössze a Szolnoki Egészség- ügyi Szakközépiskola képviselői hiányoztak. A mezőny ígv is elég népes volt: huszonnégyen léptek a mikrofon és társaik elé. Jóllehet, a rendezvényre bárki beülhetett volna a verseny mégis ..egymás közt” zajlott. A rendezők, és oersze a vetélkedő lelke« fiatalok is. szívesen láttak volna több pedagógust, szakoktatót, esetleg néhány vállalati vezetőt. Minden bizonnyal csak nyertek a szombati időtöltéssel A törökszentmiklósi Biró Ilona, aki harmadik lett. azok, akik végighallgatták a tanulókat. Zámbó Árpádné, a pedagógusszakszervezet megyei titkára, a zsűri elnöke, a verseny végén úgy fogalmazott, hogy az eddig megrendezett vetélkedők közül ez a hetedik hozta a legmagasabb színvonalat A témák, amelyekkel szónoki képességeiket is próbára tehették a szakmunkástanulók, igen változatosak voltak. Akadt, aki az iskolai demokráciát elemezte, olyan is, aki a környezetvédelemről beszélt, mások a leendő szakmájukat igyekeztek -népszerűsíteni, megint mások jeles ünnepeink valamelyikére állítottak össze ünnepi szónoklatot, néhány versenyző pedig az időszerű külpolitikai kérdésekről, a béke megóvásáról beszélt. Nem véletlen, hogy a zsűri azokat a „produkciókat” emelte ki, amelyekben a versenyzők fétl’reisimerhetet- lenül a saját gondolataikat vitték a közönség elé, és mindazokat átéléssel, a hallgatóság figyelmét lekötve mondták el. Az első helyen Mészáros Béla, a Törökszentmiklósi 604-es Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulója végzett. ö a genfi csúcstalálkozó kapcsán beszélt arról. hogy miért fontos az emberiség számára a béke és hogy ha a fiatalokra bíznák, sose lenne háború. A második helyezett Kiss Györgyi, a mezőtúri kereskedelmi szakmunkásképző tanulója ugyancsak a béke megőrzésének szükségességét választotta témájául, a harmadik dijat nyert Bíró Ilona törökszentmiklósi diák pedig a szocialista együttélés elemi szabályairól szólt, beleszőve mondandójába a fiatalok visel kled éskul túráját, jólneveltségét illetve neveletlenségét. (A két törökszentmiklósi versenyző ugyanabból az iskolából került az első három helyezett közé, illő tehát feljegyezni a felkészítő tanáruk, Váradi Lászlóné nevét is).- b| A ménesgazdalovat keres Beszélgetés Fintha Gábor fogathajtóval, a hortobágyi ménes vezetőjével Ha Hortobágy, akkor Máta. Ha Máta — lovaspá- lya, Ha lovaspálya, akkor lő. Ha ló, akkor ménes. Ha ménes, akkor Fintha Gábor. Gondolatban szép és megszakítás nélküli ez az asszociációs lánc, ám a valóság nem követi a szigorú logikai rendet. A ménes vezetőjét keresem, ám vezetői megbeszélésen van, így máris „hézag van” a láncolatban. Nincs más, nézzünk körül a Hortobágyi Állami Gazdaság új irodaházában. A földszinti aulában pannó- ra kívánkozó látvány fogad. Emberek kavarognak. beszélgetnek, amolyan közgyűlési szünetet idéz a látvány. Mondják, fizetés van — valóban, hátul a büfé környékén mintha élénkebb lenne a mozgás. Nem várhat túlságosan nehéz hét a gazdaságra, mert már érkezik is Fintha Gábor, a koordinációs értekezletről. Gumicsizmában van, ami az őszi sárdagasztás elengedhetetlen viselete. Az istállót csak sok száz méteres kerülővel érjük el, mivel egyetlen Dár gumicsizma kevésnek bizonyul kettőnk számára, igy a gyeDSzegélv kiszámíthatatlan kanyargását kell követni. A box- ban a fogatlovak virítanak: bár valamennyi állat pati- katisztaságú kömvezetben ropogtatia a zabot, azért Fintha kisoortolt nóniuszai mintha kissé protekciósok lennének. — Meg kell őket becsülni — mondja a hajtójuk — ugyanis nem olyan egyszerű összeszedni négy ver- senykocsiba való paripát. Három saját tenyésztésű lovam van, aztán van egy mezőhegy esi, amelyik ugyancsak nóniusz. A versenyeredményekre szeretném terelgetni a beszélgetést, de valahogy mindig a napi munka tolul előtérbe. Meg is kérdem, mi az oka, mire Fintha kertelés nélkül válaszol. — Nem szívesen beszélek én most a fogathajtásról. Nincs mivel dicsekednem, úgy érzem, hullámvölgyben vagyok. Hogy aztán énben- nem van-e a hiba, vagy a lovakban? Azt hiszem, is-is. Többet kellene dolgoznom, de hát ezt nem tehetem meg a munkatársaimmal. Négy- százötven ló van abban a ménesben, amelyiknek én vagyok a gazdája. Aztán ott van a magyar szürke gulya, amelyik szintén hozzám tartozik. és mindehhez hatvan dolgozó. Az első az. hogy itt ne legyen baj. Aztán az idegenforgalom, amivel a pénzt keressük. A nyár az az évszak. amikor nem mérhetiük a munkaidőt. Márpedig a versenv idény is ekkorra esik. Ahhoz, hogy nyereségesre hozzuk ki az ágazatot — mert arra hozzuk ki — csak úgv lehetséges, ha a gyeplőszárat teszem le. — A nyereség az eladásokból tevődik ki? — Úgy néz ki, hogy megnőtt az érdeklődés a világ- bajnokság óta a lovak iránt. Csakhogy mi (távol vagyunk eev kicsit a nyugati határtól. A vevőszándékát nem mindig „cipeli” idáig a külföldi vásárló, hiszen útközben számos kísértésnek van kitéve. Mi nem fogatlovat adunk el, hanem ugró lovat, hobbilovat. — Azt hiszem. sikerült meggyőzően indokolni, miért nem mennek úgy a lovak a versenyen, ahogy szeretnéd. Am csak nem kerülhetiük meg a személyedet: mit kell tudni Fintha Gáborról.^számos hazai és nemzetközi fogathatná verseny sikeres sze ■ replőjéről? — Mátészalkán születtem 1947-ben. Édesapám szatmári falvakban — Porosaimén. Csengeren — volt orvos. A ló közelébe a debreceni egyetemi éveim alatt kerültem. hiszen itt végeztem az 'agrártudoimányi egiyetemeit. Az első munkahelyem a Hortobágyi Állami Gazdaság. Itt kezdtem hajtani is Abonyi Imre bácsi, Kádár Laci bácsi voltak a tanító mestereim. — A házasságod is a'„bakon köttetett.. — Valóban. Fogathaitás nélkül aligha ismertem volna meg a feleségemet, aki Muity Feri húga, és itt tanít az általános iskolában. A fiam hétéves, a lányom négyesztendős. Métán lakunk, pusztai emberek vagyunk. — Van valami szakmai hasznod abból, hogy a híres hajtőé,saláddoli. Muityékkal állsz rokonságban? — Hát lovakat nem cserélünk. de eszmét igen. Jó csapat a miénk: egy-egy versenyen nemcsak magának szorít az ember, de a sógorának is. És ugyanígy kapom én is a buzdítást, ami mindenkor nagyon jól esik. — Milyen a hátországod itt, a Hortobágyon? — Ha a munkahelyi vezetőimre gondolsz, akkor csak a legiobbakat mondhatom: ha ló kell, felszerelés kell, szó nélkül segítenek. — Előfordulhat, hogy egy ekkora ménes mellett idegenből kell lovakat 4vásárolni? — Hált ez az! Mindenki azt gondolja, hogy nekem a 450 lóból ki kellene gazdálkodnom a fogatba valókat. Csakhogy kevesen tudják, milyen gondosan kell összeszedni azt a négy állatot. Az egyik nem tud lépni, a másikban nincs elég előremenő készség, a harmadiknak a színe nem passzol, a negyedik nem tud ügetni. Jelenleg dolgozom egy négyesen: csakhogy ezek a fiatal, négyéves állatok, így a világbajnokságon — ahol kötelező korhatár az öt esztendő — nem állhatok rajthoz velük. Kalapból pedig ugye kész fogatlovat előrántani nem lehet. — Ott voltál Szilvásváradon az indulók között, a világbajnokságon. — Megmondom őszintén, össze-vissza kölcsönlovak- kal álltam ki, közte Juhász Laci lovával is. Ehhez képest az eredményem elfogadható. Én úgy indultam, hogy nem kockáztatok semmit. Arra törekszem, hogy végig jussak a pályán. Jó. tizenharmadik lettem, magvar szemüvegen át nézve ez nem eredmény. Ez az őszinte igazság. Ám. amilyen állapotban voltam az indulás előtt, ahhoz képest nem mondtam csődöt. Persze, az ember telhetetlen: először jó lett volna, ha nem zárnak ki. Aztán arra vágytam, legyek még jobb. Persze, lehettem volna: kettőt vertem az akadályhajtásban, ez két helyet jelentett. Keresem a lovakat, három már van — néav nincs. Nem túl szellemes vigasz — de három a magvar igazság. — Pb — A Felelettől Alfonzó világszínházáig A közelmúltban alakult meg a Magyar Televízió új vállalkozása, a Televideo. A kiadó a Művelődési Minisztérium és az Országos Köz- művelődési Tanács támogatásával azzal a céllal jött létre, hogy a videomagneto- fonnal rendelkező iskolák, iközművielőldési intézmények és egyének számára videokazettán hozzáférhetővé tegye a televízió archívumának értékeit, lehetőséget biztosítón eziek beszerzésére A kiadó létrejöttét az a felismerés is segítette, hogy a videokészülékek elterjedésével egyidőben az igazán színvonalas, értékes hazai kazetták száma nem nőtt. Usvanakkor a televízió archívumában eredeti alkotások és feldolgozások ezrei gyűltek össze az elmúlt negyed század alatt — olyan Videokatalógus '86 értékek, amelyek többet érnek annál, semmint hogy a bemutató és az esetleges ismétlések után feledésbe merüljenek. A különböző műfajú televíziós felvételeket rögzítő kazettákat — a fel- használádflól függően — a jelenleginél alacsonyabb áron készülnek értékesíteni egy széles terjesztőhálózaton keresztül. A kiadó elsőként Videokatalógus ’86 címmel egy olyan kiadványt szerkesztett meg. melyben számba vette, melyek azok a felvételek, amelyekből a gyűjtők a videotékák törzsanyagát összevál ugathatják. A katalógusban olvasható kiadói terv nem végleges: ez akkor készül el, ha a megrendelők választanak a listán szereplő művekről. A kazettára kerülő műsorok skálája igen széles. A legnagyobb számban a magyar és világirodalom legjelesebb alkotásainak dramatizált változatai — a tv-játékok — szerepelnek, köztük olyan többrészes sorozatok, mint a Déry Tibor regényéből készült Felelet című film, vagy Mikszáth Fekete városa. Elsősorban a középiskoláknak ajánlható a Vers mindenkinek sorozat. A népszerű, vidám műsorok, a kabaré műfaját is több emlékezetes alkotás képviseli; Alfonzó világszínháza vagy a Ligeti legendák. A video segítségével új generációk is megismerhetik a Századunk, a Gólyavári esték vagy a Tévéegyetem adásait. Zeneművek — a Zenés Tv-Szín- ház — balettek, gyermek- műsorok, dokumentum- és riportműsorok, az egyes művészeti ágakkal foglalkozó adások szerepelnek a kazetták műsortervében. Különösen hasznosnak tekinthető az Iskolatelevízió és a Népszerű Tudományos és Oktatófilm Stúdió filmjeiből készült válogatás. A sor természetesen nem lehet teljes. Pontos tájékoztatást a katalógus ad, melyben a műsorajánlat tartalmazza a rendező és a főbb szereplők nevét, a felvétel időtartamát is, megkönnyítve a választást. A jövő terveiben — a már bemutatott művek mellett — olyan produkciók is szerepelnek, melyek a bemutatóval egyidőben jelennek meg videokazettán is — vagy csak ezen a módon. Ügy tűnik, a jövő televíziója nemcsak sugárzással: kazetták, képlemezek formájában is kínálja majd műsorait nézőinek — a videót a művelődés szolgálatába állítva. — bju — Exkluzív Interjú
