Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
1985. DECEMBER 5SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Széchenyi nevét vette fei az új-hatvani szakközépiskola A reformkor kiemelkedő egyéniségének, Széchenyi Istvánnak nevét vette fel az Oj-hatvani Közgazdasági és Közlekedési Szakközépiskola. Képünkön: Zagyi János és Pádár Szabolcs, Csekő Sándor kereskedelmi szolgálattevő tanár irányításával a számítógépekkel ismerkednek. (MTI Fotó: Szabó Sándor — KS) Patronálás, UlfB BZ ÚttÖrŐKbÖl testvérkapcsolat KISZ-taUOk leSZHCk Négyszáztizenöt KISZ- szervezet segíti a megye 123 úttörőcsapatónak 1749 raját. A patronáló KlSZ-szer- vezetek tagjainak többsége dolgozó fiatal, a tanulók KISZ-alapszervezetei inkább magukkal vannak elfoglalva — azaz a tanulással. Mindenesetre az 1749 patronált raj azt jelenti, hogy a megyében a 7—8. osztályos úttörők zömének élő KISZ-es testvérkapcsolata van — állapította meg a közelmúltban a KISZ megyei bizottsága és az úttörőszövetség megyei elnöksége azon a közös megbeszélésen, amelyen az úttörők KISZ-életre nevelésének tapasztalatait tekintették át. Persze, a KISZ-életre való felkészítésnek nemcsak az együttműködés áll szolgálatában. hanem az úttörőélet sajátos programjai is. Milyenek ezek a programok? A sokféle tevékenységi forma elősegíti az úttörőcsapatokban az aktív politizáló légkör megteremtését, a gyerekek tudatformálását. A csapatok jól hasznosítják az évfordulók megünneplésében rejlő nevelési lehetőségeket, aktívan reagálnak a hazai és a nemzetközi eseményekre. Ezt igazolják a közelmúltból példát hozva hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek a hozzájuk kapcsolódó rendezvénysorozatokkal, az úttörőközösségek felkészülése a világifjúsági találkozóra, azután a gyermekek békevágyát kifejező programok, a szolidaritási felajánlások. A dolog lényege, hogy kevesebb a formális elem, amelynek eredményeként jobban elismerik az úttörő- csapatok munkáját, erősödött a lakóhely közéletében betöltött szerepük is. A kisdobosok játékos elemekben gazdag közösségi tevékenység során kapnak ízelítőt a mozgalmi életből. Megismerik a jelképeket, a rajfoglalkozások, a családdal közös programok, vetélkedők alkalmat adnak a közösségi élet megszerettetésére. Az 5—6. osztályosok a személyes találkozások, kapcsolatok révén már képet kapnak az ifivezetők, a patronáló KISZ-alapszervezet munkájáról is. A KlSZ-élet- re felkészítés a 7. és 8. osztályosok munkájában kap konkrét formákat, tartalmat. Egyre népszerűbbek körükben az őrsi kereteket felváltó klubok, érdeklődési körök. A mozgalmi foglalkozásokat gyakran nem az iskolában hanem a művelődési központban, az intézményekben, munkahelyeken, úttörőházakban. klubkönyvtárakban tartják. Sok helyen a 8. osztályosok legjobbjait a tanév végén felveszik a KISZ-be. Igaz, ez sok vitát vált ki. Az úttörőcsapatoknál a KISZ- ajánlások jelentős része formális. inkább az osztályfőnök. semmint az úttörőközösség véleményét, tükrözi. Persze így a középfokú tanintézetek nem sokat kezdhetnek az ajánlásokkal. A KISZ és úttörő testvér- kapcsolatok között jelentős helyet foglal el a pályaválasztás segítése, a közös társadalmi munka, a hulladékgyűjtés. De szerveznek együtt fórumokat, vitaköröket, foglalkoznak a tehetséges gyerekekkel, a hátrányos helyzetűekkel és a veszélyeztetett környezetben élő gyerekek gondozásával is. Az együttműködés példamutató munkaformája a hazafias honvédelmi nevelés szolgálatában az Ifjú Gárda és az Úttörő Gárda együttműködése. Szolgáltat-e a szolgáltatás? Ha elromlik a bejárati ajtó zárja, ha kitörik az ablaküveg, ha a csap csöpögésére ébredünk, szakemberért fohászkodunk, s igyekszünk elültetni magunkban a reményt, talán nem kell napokig várni, hogy megérkezzen a mester és elhárítsa a hibát. Sajnos, rosszak a tapasztalataink, sokszor órák, napok mennek veszendőbe a hiábavaló várakozás miatt; a szolgáltató ágazat ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Nálunk és Európában Amikor szolgáltatásról beszélünk, szívesen példálózunk tengerentúli adatokkal: az Amerikai Egyesült Államokban a foglalkoztatottak csaknem nyolcvan százaléka a harmadik szektorban, a szolgáltató ágazatban dolgozik. Nálunk ez az arány az ötven százalékot sem éri el. Na de, ne menjünk messzire, nézzük meg mi a helyzet Európában? Frissebb statisztika nem lévén, hasonlítsuk ösz- sze az 1979. évi adatokat. Magyarországon 37, a Szovjetunióban 41, Csehszlovákiában 38, Romániában 25, Belgiumban 64, Ausztriában 48 százalék a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. Az európai országok között hazánk harmadik szektora fejlődött a legdinamikusabban a hetvenes években, ma viszont még a szintentartás is nehezen megy. Mi ennek az oka? — adódik a kérdés. A válaszadásban segítségünkre volt a Szolgáltatáskutató Intézet, amely tanulmányokban vázolta fel a múltat, a jelent, és előzetes becsléseket készített a VII. ötéves tervidőszakra. A kutatók megvizsgálták a vas-, fa-, a fém-, és a gépipari, az elektromos háztartási gépek, a híradástechnikai cikkek javítási helyzetét, a textil- tisztítást, a fogyasztási cikkek kölcsönzését, a személyeknek végzett fordítást, gépírást, takarítást, a gépjármű-, az építőipari, a fodrászipari és a fényképészeti, valamint a cipőjavító szolgáltatásokat, a használt fogyasztási cikkek felvásárlását, a teherszállítást. Mindebből látható: nagyító alá tették a lakosságot legközvetlenebbül érintő területeket. Magyarországon a hatvanas évek végén a szolgáltatásokban érzékelhető volt, hogy a kereslet messze meghaladja a kínálatot. Iparengedéllyel dolgozó kisiparos nemigen volt, az állami vállalatok viszont nem bírták az „iramot”. Változást a kormány „vitamininjekciója” hozott. Különböző csatornákon összesen 20 milliárd forintot juttatott a gazdaságba, hogy lakossági szolgáltatásra ösztönözze a vállalatokat. Kedvezményeket, vissza nem térítendő hiteleket nyújtott. A hatás nem maradt el. Egymás után épültek a szolgáltatóházak, a javítóközpontok, egyre több kisiparos kért főállásra iparengedélyt. Olcsóbb a fusi Ám a nyolcvanas években nem volt ilyen gyors ütemű a fejlesztés, a meglévő hálózat szintentartása is mind nagyobb gondot okoz. annak ellenére, hogy akadnak még ma is olyan vállalatok, amelyek kapnak támogatást. A mosatást például csaknem r,záz százalékkal támogatja az állam. Voltaképpen minden más szolgáltatás a szabadáras kategóriába került, ami jelentős mértékben befolyásolja a kereslet alakulását. Az emberek jövedelme a meghatározó abban, hogy ki milyen szolgáltatásra költ, de mindenki igyekszik fenntartani eddigi életszínvonalát, szokásait miközben kiadásai csökkentésére törekszik. Ebből következően mind többen veszik igénybe az olcsóbb, úgynevezett fusi-munkát. Ez viszont bizonyos értelemben elfedi a harmadik szektor hiányosságait. Másféle hatások is fellelhetők. A kutatók megállapították: a lakossági szolgáltatás nem elég nyereséges, az itt dolgozók bére alacsony, s a kisiparosok is a több hasznot biztosító állami vállalatoktól, szövetlcéze- tektől fogadnak el megrendelést. Mondván: nagyon megemelkedtek a társadalombiztosítási járulékok, szükségük van a nagyobb bevételre. Országos körkép A városi emberek jobb helyzetben vannak, mint a kisebb településen élők. A kutatók készítettek egy térképet, amely szemlélteti, hogy 1983-ban megyénként milyen volt az egy lakosra jutó szolgáltatási ellátottság. E szerint a fővárost övező megyék gyengén ellátottak, hasonló a helyzet Szabolcs- Szatmár és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is. Ugyanakkor például Somogy, Baranya, Tolna, Zala, Bács-Kiskun és Heves megyét, valamint a fővárost jól ellátottnak látták, összességében tehát nem lehet kiegyensúlyozottnak mondani az ország szolgáltatási helyzetét. Éppen ezzel magyarázható, hogy a kormány újabb rendelkezésekkel igyekszik javítani a helyzeten. Január elsejétől az anyagár nélküli munkáért 10 százalékos adóvisszatérítés illeti meg alakossági szolgáltatást végzőt. A kisvállalatoknak, kisszövetkezeteknek 15 százalékra mérséklődik a jövedelem- adójuk, ha lakossági szolgáltatást vállalnak. Ez egyébként várhatóan megnöveli a kisvállalatok, kisszövetkezetek számát. Annak ellenére, hogy a decentralizálás, a szétválás megtörtént, ez nem minden esetben hozta meg a várt, a kedvező változást. Például továbbra is gond az anyag- és alkatrészhiány. Továbbá: januártól a vezetők prémiuma az eddiginél jobban függ a lakossági szolgáltatásban végzett munkától. Csináld magad! Mindenképpen fellendülés várható, azonban még nem bizonyított, hogy a bevezetett ösztönzők elegendőek lesznek-e. Mire számíthatunk tehát? Becslések szerint egyre több szerep jut majd a „csináld magad” mozgalomnak. És erre a kereskedőknek már most fel kellene figyelniük, hogy a szakboltokban, áruházakban mind több, sokféleképpen hasznosítható kisgép várja a vásárlókat. Miután ilyeneket nemigen gyártanak idehaza, megfelelő barkácsháttér- iparra van és lesz szükség. Persze bizonyos munkákat el sem lehet otthon végezni, még ha a jószándék, a vállalkozó kedv meg is van az emberben. H. T. • Bözsi néni tudománya Ma is emlegetik báli ruháit Lánykori nevén ismeri két falu fiatalja, öregje Balká- nyi Miháiynét, akinek a fiatalkori évei Jászdózsán teltek, férjet otthont pedig Jászjákóhalmán talált. Paksi Bözsi néni neve ismerősen cseng minden korosztály fülében, mert a mai óvodások is ugyanúgy hallgatják rövid mondókáit, meséit, mint jómagam annak idején 30 esztendeje. Azóta se változott beszédes kedve, a gyerekek örömére úton, ABC- ben. orvosi rendelőben mindig van egy versikéje. Hetvenharmadik évét tapossa, látszólag vidám elégedettséggel, mert legjobban egy nótából kölcsönzött sorral tudja jellemezni az életét. A második lagziján nógatta a násznép, hogy mondja már a nótáját. Csak akkor gondolkozott el rajta, mennyire igaz, amikor a száján kiszaladt, hogy „Énnálam egy boldog óra, nagyon ritka vendég”. Első férjét a szeme előtt roncsolta szét egy becsapódó akna. még mielőtt az óvóhelyet elérte volna. Ugyanazon a napon, a falu szélétől nem messzire álló tanyájukat is találat érte. Porrá égett minden a beomlott falak összetörték, amit a tűz nem emésztett fel. Csodával határos módon maradt meg a törmelékben, a néhány éve nagy áldozatok árán vásárolt gyapjúkártoló gépe. Az a gép adott kenyeret és hitet két elárvult gyermekének felneveléséhez. Nagy értéke volt azokban az időkben a meleg holmiknak, úgyhogy a cserékből, bevételekből hamarosan újra lakhatóvá vált a tanya. Azután kapott álland > munkát is, az óvoda szakácsa lett. Főzött nem csae a kilencven gyereknek, az ő főztjét ették a falujáró gyári munkások is. akik hozták a híreket, az új eszméket, segítettek, javítottak. A magára maradt asszony így került kapcsolatba a munkás- mozgalommal. A világ meg- forgatását, a lendületet azonban nemsokára padlás- söprés követte, és az alattomos népharag bűnbakot keresett, amit Bözsi néni nap, mint nap a, .hátán” érzett. Ma se tudja kinek vétett, amiért esténként a faluszéli házakat elhagyván, meg-megdobálták. Igazat adott az anyósának, aki váltig hajtogatta, hogy ember kell a házhoz, meg a gyerekeknek is. Férjhez ment újból. Otthon maradt, és az akkoriban induló földműves szövetkezeti mozgalomban keresett megélhetést. Ö volt az első a faluban, aki 100 libára, 100 nyúlra szerződött. Teljesítette is szépen a vállalását, néhány év múlva már duplázta a tétet, azonban a baj csak nem kerülte el. Betegségben-e, vagy rossz szándékú mérgezéstől (ő az utóbbira esküszik) egyszer elhullott az állomány java része. Nem tudta folytatni a nevelést, a tömést, meg azután az évek is elszálltak, úgy gondolta, legfőbb ideje már minden percét a hímzésnek szánni. Még jászdózsai kisisko’.ás korában próbálta az első öltéseket és azóta nagy dologidőben se hagyott fel a ké- zimunkázással. Az egy hold földből nemi futotta taníttatásra, de nem is nagyon kellett mutatni, ráálltak az ujjai a különböző mintákra, technikákra. A félrészes aratás, cséplés mellett megtanulta a kendervetéstől a szövésen keresztül a ruhakészítés minden mozzanatát is. Ahogy Jákóhalmára került fiatalasszonyként, az ő példáján kezdték el a helybeliek úiból a kenderáztatót használni. A szaklapokban nem közöltek olyan díszes térítőt, amit ki ne varrt volna. Hímzései kiállításokon szereztek díjakat, de senki nem tudta, hogy petróleumlámpa mellett sorjázta egymás mellé a szálakat. Évtizedekkel ezelőtt készítette báli ruháit még ma is emlegetik az asszonyok. S legutóbb egy éve aratott nagy sikert a faluban egy újabbal. Egy külföldi lapból vett mintát vittek hozzá, vajon el tudja-e készíteni. Már hogyne tudnám, vágta rá rögtön, s mint ígérte, szállította is a hajadonnak a megbeszélt időben. A díszes ruha felkeltette egyik hazai lapunk munkatársának érdeklődését, le is közölték részletesen a készítését. mintázatát. Csak hát alkotójaként valaki másnak a neve szerepelt az ábrák alatt. — Egy öreg, falusi pa- rasztasszony mit tehet ilyenkor, — méltatlankodik Bözsi néni. — Legyint egyet és kézimunkázik tovább, mert izgatják a régi. ki nem varrott minták, színek, elfelejtett technikák, és várja, hoev — ha még szükséi van a munkájára — a néhánv éve abbamaradt kézimunka szakkör vezetését folytathassa. Lukácsi Pál Pályázat tudományos továbbképzési ösztöndíjakra A Tudományos Minősítő Bizottság pályázatot hirdet az 1986. szeptember elsején kezdődő belföldi és az 1987. szeptember 1-én kezdődő külföldi tudományos továbbképzési ösztöndíjakra. A továbbképzés belföldön és külföldön egyaránt ösztöndíjas és levelező formában történik. Időtartama három év. a külföldi levelezőé pedig négy év. Jelentkezési lap a TMB titkárságán, az egyetemek dékáni hivatalában, a kutatóintézetek1, vállalatok: igazgatóságán, a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) személyzeti és oktatási főosztályán szerezhető be. Ugvanitt tekinthető meg a belföldi továbbképzést vée- ző kutatóhelyek névsora. A pályázatok benyújtásának határideje 1986. február 15.
