Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

1985. DECEMBER 5­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Széchenyi nevét vette fei az új-hatvani szakközépiskola A reformkor kiemelkedő egyéniségének, Széchenyi Istvánnak nevét vette fel az Oj-hatvani Közgazdasági és Közlekedési Szakközépiskola. Képünkön: Zagyi János és Pádár Szabolcs, Csekő Sándor kereskedelmi szolgálattevő tanár irányításával a számítógépekkel ismerkednek. (MTI Fotó: Szabó Sándor — KS) Patronálás, UlfB BZ ÚttÖrŐKbÖl testvérkapcsolat KISZ-taUOk leSZHCk Négyszáztizenöt KISZ- szervezet segíti a megye 123 úttörőcsapatónak 1749 ra­ját. A patronáló KlSZ-szer- vezetek tagjainak többsége dolgozó fiatal, a tanulók KISZ-alapszervezetei inkább magukkal vannak elfoglalva — azaz a tanulással. Min­denesetre az 1749 patronált raj azt jelenti, hogy a me­gyében a 7—8. osztályos út­törők zömének élő KISZ-es testvérkapcsolata van — ál­lapította meg a közelmúlt­ban a KISZ megyei bizott­sága és az úttörőszövetség megyei elnöksége azon a kö­zös megbeszélésen, amelyen az úttörők KISZ-életre neve­lésének tapasztalatait tekin­tették át. Persze, a KISZ-életre va­ló felkészítésnek nemcsak az együttműködés áll szolgála­tában. hanem az úttörőélet sajátos programjai is. Mi­lyenek ezek a programok? A sokféle tevékenységi for­ma elősegíti az úttörőcsapa­tokban az aktív politizáló légkör megteremtését, a gye­rekek tudatformálását. A csapatok jól hasznosítják az évfordulók megünneplésében rejlő nevelési lehetőségeket, aktívan reagálnak a hazai és a nemzetközi eseményekre. Ezt igazolják a közelmúltból példát hozva hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségek a hozzájuk kapcsolódó rendezvénysorozatokkal, az úttörőközösségek felkészülé­se a világifjúsági találkozó­ra, azután a gyermekek bé­kevágyát kifejező progra­mok, a szolidaritási felaján­lások. A dolog lényege, hogy kevesebb a formális elem, amelynek eredményeként jobban elismerik az úttörő- csapatok munkáját, erősö­dött a lakóhely közéletében betöltött szerepük is. A kisdobosok játékos ele­mekben gazdag közösségi te­vékenység során kapnak íze­lítőt a mozgalmi életből. Megismerik a jelképeket, a rajfoglalkozások, a családdal közös programok, vetélkedők alkalmat adnak a közösségi élet megszerettetésére. Az 5—6. osztályosok a sze­mélyes találkozások, kapcso­latok révén már képet kap­nak az ifivezetők, a patro­náló KISZ-alapszervezet munkájáról is. A KlSZ-élet- re felkészítés a 7. és 8. osz­tályosok munkájában kap konkrét formákat, tartalmat. Egyre népszerűbbek körük­ben az őrsi kereteket felvál­tó klubok, érdeklődési kö­rök. A mozgalmi foglalkozá­sokat gyakran nem az isko­lában hanem a művelődési központban, az intézmények­ben, munkahelyeken, úttörő­házakban. klubkönyvtárak­ban tartják. Sok helyen a 8. osztályo­sok legjobbjait a tanév vé­gén felveszik a KISZ-be. Igaz, ez sok vitát vált ki. Az úttörőcsapatoknál a KISZ- ajánlások jelentős része for­mális. inkább az osztályfő­nök. semmint az úttörőkö­zösség véleményét, tükrözi. Persze így a középfokú tan­intézetek nem sokat kezd­hetnek az ajánlásokkal. A KISZ és úttörő testvér- kapcsolatok között jelentős helyet foglal el a pályavá­lasztás segítése, a közös tár­sadalmi munka, a hulladék­gyűjtés. De szerveznek együtt fórumokat, vitakörö­ket, foglalkoznak a tehetsé­ges gyerekekkel, a hátrányos helyzetűekkel és a veszélyez­tetett környezetben élő gye­rekek gondozásával is. Az együttműködés példamutató munkaformája a hazafias honvédelmi nevelés szolgá­latában az Ifjú Gárda és az Úttörő Gárda együttműkö­dése. Szolgáltat-e a szolgáltatás? Ha elromlik a bejárati aj­tó zárja, ha kitörik az ab­laküveg, ha a csap csöpögé­sére ébredünk, szakembe­rért fohászkodunk, s igyek­szünk elültetni magunkban a reményt, talán nem kell napokig várni, hogy megér­kezzen a mester és elhárítsa a hibát. Sajnos, rosszak a tapasztalataink, sokszor órák, napok mennek veszen­dőbe a hiábavaló várakozás miatt; a szolgáltató ágazat ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Nálunk és Európában Amikor szolgáltatásról beszélünk, szívesen példáló­zunk tengerentúli adatok­kal: az Amerikai Egyesült Államokban a foglalkozta­tottak csaknem nyolcvan százaléka a harmadik szek­torban, a szolgáltató ága­zatban dolgozik. Nálunk ez az arány az ötven százalé­kot sem éri el. Na de, ne menjünk messzire, nézzük meg mi a helyzet Európá­ban? Frissebb statisztika nem lévén, hasonlítsuk ösz- sze az 1979. évi adatokat. Magyarországon 37, a Szov­jetunióban 41, Csehszlová­kiában 38, Romániában 25, Belgiumban 64, Ausztriában 48 százalék a szolgáltatás­ban foglalkoztatottak ará­nya. Az európai országok között hazánk harmadik szektora fejlődött a legdina­mikusabban a hetvenes években, ma viszont még a szintentartás is nehezen megy. Mi ennek az oka? — adó­dik a kérdés. A válaszadás­ban segítségünkre volt a Szolgáltatáskutató Intézet, amely tanulmányokban vá­zolta fel a múltat, a jelent, és előzetes becsléseket ké­szített a VII. ötéves terv­időszakra. A kutatók meg­vizsgálták a vas-, fa-, a fém-, és a gépipari, az elektromos háztartási gépek, a híradástechnikai cikkek javítási helyzetét, a textil- tisztítást, a fogyasztási cik­kek kölcsönzését, a szemé­lyeknek végzett fordítást, gépírást, takarítást, a gép­jármű-, az építőipari, a fod­rászipari és a fényképészeti, valamint a cipőjavító szol­gáltatásokat, a használt fo­gyasztási cikkek felvásárlá­sát, a teherszállítást. Mind­ebből látható: nagyító alá tették a lakosságot legköz­vetlenebbül érintő terüle­teket. Magyarországon a hatva­nas évek végén a szolgálta­tásokban érzékelhető volt, hogy a kereslet messze meg­haladja a kínálatot. Iparen­gedéllyel dolgozó kisiparos nemigen volt, az állami vál­lalatok viszont nem bírták az „iramot”. Változást a kormány „vitamininjekció­ja” hozott. Különböző csa­tornákon összesen 20 milli­árd forintot juttatott a gaz­daságba, hogy lakossági szol­gáltatásra ösztönözze a vál­lalatokat. Kedvezményeket, vissza nem térítendő hitele­ket nyújtott. A hatás nem maradt el. Egymás után épültek a szolgáltatóházak, a javítóközpontok, egyre több kisiparos kért főállás­ra iparengedélyt. Olcsóbb a fusi Ám a nyolcvanas években nem volt ilyen gyors ütemű a fejlesztés, a meglévő há­lózat szintentartása is mind nagyobb gondot okoz. an­nak ellenére, hogy akadnak még ma is olyan vállalatok, amelyek kapnak támogatást. A mosatást például csaknem r,záz százalékkal támogatja az állam. Voltaképpen min­den más szolgáltatás a sza­badáras kategóriába került, ami jelentős mértékben be­folyásolja a kereslet alaku­lását. Az emberek jövedel­me a meghatározó abban, hogy ki milyen szolgálta­tásra költ, de mindenki igyekszik fenntartani eddigi életszínvonalát, szokásait miközben kiadásai csökken­tésére törekszik. Ebből kö­vetkezően mind többen ve­szik igénybe az olcsóbb, úgynevezett fusi-munkát. Ez viszont bizonyos értelem­ben elfedi a harmadik szek­tor hiányosságait. Másféle hatások is fellel­hetők. A kutatók megállapí­tották: a lakossági szolgál­tatás nem elég nyereséges, az itt dolgozók bére ala­csony, s a kisiparosok is a több hasznot biztosító álla­mi vállalatoktól, szövetlcéze- tektől fogadnak el megren­delést. Mondván: nagyon megemelkedtek a társada­lombiztosítási járulékok, szükségük van a nagyobb bevételre. Országos körkép A városi emberek jobb helyzetben vannak, mint a kisebb településen élők. A kutatók készítettek egy tér­képet, amely szemlélteti, hogy 1983-ban megyénként milyen volt az egy lakosra jutó szolgáltatási ellátottság. E szerint a fővárost övező megyék gyengén ellátottak, hasonló a helyzet Szabolcs- Szatmár és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is. Ugyanakkor például So­mogy, Baranya, Tolna, Zala, Bács-Kiskun és Heves me­gyét, valamint a fővárost jól ellátottnak látták, összessé­gében tehát nem lehet ki­egyensúlyozottnak mondani az ország szolgáltatási hely­zetét. Éppen ezzel magyarázha­tó, hogy a kormány újabb rendelkezésekkel igyekszik javítani a helyzeten. Január elsejétől az anyagár nélküli munkáért 10 százalékos adó­visszatérítés illeti meg ala­kossági szolgáltatást végzőt. A kisvállalatoknak, kisszö­vetkezeteknek 15 százalékra mérséklődik a jövedelem- adójuk, ha lakossági szolgál­tatást vállalnak. Ez egyéb­ként várhatóan megnöveli a kisvállalatok, kisszövetkeze­tek számát. Annak ellenére, hogy a decentralizálás, a szétválás megtörtént, ez nem minden esetben hozta meg a várt, a kedvező változást. Például továbbra is gond az anyag- és alkatrészhiány. Továbbá: januártól a veze­tők prémiuma az eddiginél jobban függ a lakossági szolgáltatásban végzett mun­kától. Csináld magad! Mindenképpen fellendülés várható, azonban még nem bizonyított, hogy a beveze­tett ösztönzők elegendőek lesznek-e. Mire számítha­tunk tehát? Becslések sze­rint egyre több szerep jut majd a „csináld magad” mozgalomnak. És erre a ke­reskedőknek már most fel kellene figyelniük, hogy a szakboltokban, áruházakban mind több, sokféleképpen hasznosítható kisgép várja a vásárlókat. Miután ilyeneket nemigen gyártanak idehaza, megfelelő barkácsháttér- iparra van és lesz szükség. Persze bizonyos munkákat el sem lehet otthon végezni, még ha a jószándék, a vál­lalkozó kedv meg is van az emberben. H. T. • Bözsi néni tudománya Ma is emlegetik báli ruháit Lánykori nevén ismeri két falu fiatalja, öregje Balká- nyi Miháiynét, akinek a fia­talkori évei Jászdózsán tel­tek, férjet otthont pedig Jászjákóhalmán talált. Pak­si Bözsi néni neve ismerő­sen cseng minden korosztály fülében, mert a mai óvodá­sok is ugyanúgy hallgatják rövid mondókáit, meséit, mint jómagam annak idején 30 esztendeje. Azóta se vál­tozott beszédes kedve, a gye­rekek örömére úton, ABC- ben. orvosi rendelőben min­dig van egy versikéje. Hetvenharmadik évét ta­possa, látszólag vidám elége­dettséggel, mert legjobban egy nótából kölcsönzött sor­ral tudja jellemezni az éle­tét. A második lagziján nó­gatta a násznép, hogy mond­ja már a nótáját. Csak ak­kor gondolkozott el rajta, mennyire igaz, amikor a száján kiszaladt, hogy „Én­nálam egy boldog óra, na­gyon ritka vendég”. Első férjét a szeme előtt roncsol­ta szét egy becsapódó akna. még mielőtt az óvóhelyet elérte volna. Ugyanazon a napon, a falu szélétől nem messzire álló tanyájukat is találat érte. Porrá égett minden a beomlott falak összetörték, amit a tűz nem emésztett fel. Csodával hatá­ros módon maradt meg a törmelékben, a néhány éve nagy áldozatok árán vásá­rolt gyapjúkártoló gépe. Az a gép adott kenyeret és hitet két elárvult gyermekének felneveléséhez. Nagy érté­ke volt azokban az időkben a meleg holmiknak, úgyhogy a cserékből, bevételekből hamarosan újra lakhatóvá vált a tanya. Azután kapott álland > munkát is, az óvoda szaká­csa lett. Főzött nem csae a kilencven gyereknek, az ő főztjét ették a falujáró gyá­ri munkások is. akik hozták a híreket, az új eszméket, segítettek, javítottak. A ma­gára maradt asszony így ke­rült kapcsolatba a munkás- mozgalommal. A világ meg- forgatását, a lendületet azonban nemsokára padlás- söprés követte, és az alatto­mos népharag bűnbakot ke­resett, amit Bözsi néni nap, mint nap a, .hátán” ér­zett. Ma se tudja kinek vé­tett, amiért esténként a fa­luszéli házakat elhagyván, meg-megdobálták. Igazat adott az anyósának, aki váltig hajtogatta, hogy ember kell a házhoz, meg a gyerekeknek is. Férjhez ment újból. Otthon maradt, és az akkoriban induló föld­műves szövetkezeti mozga­lomban keresett megélhetést. Ö volt az első a faluban, aki 100 libára, 100 nyúlra szerződött. Teljesítette is szépen a vállalását, néhány év múlva már duplázta a té­tet, azonban a baj csak nem kerülte el. Betegségben-e, vagy rossz szándékú mérge­zéstől (ő az utóbbira eskü­szik) egyszer elhullott az ál­lomány java része. Nem tudta folytatni a nevelést, a tömést, meg azután az évek is elszálltak, úgy gondolta, legfőbb ideje már minden percét a hímzésnek szánni. Még jászdózsai kisisko’.ás korában próbálta az első öl­téseket és azóta nagy dolog­időben se hagyott fel a ké- zimunkázással. Az egy hold földből nemi futotta tanítta­tásra, de nem is nagyon kel­lett mutatni, ráálltak az ujjai a különböző mintákra, technikákra. A félrészes ara­tás, cséplés mellett megta­nulta a kendervetéstől a szövésen keresztül a ruha­készítés minden mozzanatát is. Ahogy Jákóhalmára ke­rült fiatalasszonyként, az ő példáján kezdték el a hely­beliek úiból a kenderáztatót használni. A szaklapokban nem kö­zöltek olyan díszes térítőt, amit ki ne varrt volna. Hím­zései kiállításokon szereztek díjakat, de senki nem tud­ta, hogy petróleumlámpa mellett sorjázta egymás mel­lé a szálakat. Évtizedekkel ezelőtt készítette báli ruhá­it még ma is emlegetik az asszonyok. S legutóbb egy éve aratott nagy sikert a faluban egy újabbal. Egy külföldi lapból vett mintát vittek hozzá, vajon el tud­ja-e készíteni. Már hogyne tudnám, vágta rá rögtön, s mint ígérte, szállította is a hajadonnak a megbeszélt időben. A díszes ruha felkeltette egyik hazai lapunk munka­társának érdeklődését, le is közölték részletesen a készí­tését. mintázatát. Csak hát alkotójaként valaki másnak a neve szerepelt az ábrák alatt. — Egy öreg, falusi pa- rasztasszony mit tehet ilyen­kor, — méltatlankodik Bö­zsi néni. — Legyint egyet és kézimunkázik tovább, mert izgatják a régi. ki nem var­rott minták, színek, elfelej­tett technikák, és várja, hoev — ha még szükséi van a munkájára — a néhánv éve abbamaradt kézimunka szakkör vezetését folytathas­sa. Lukácsi Pál Pályázat tudományos továbbképzési ösztöndíjakra A Tudományos Minősítő Bizottság pályázatot hirdet az 1986. szeptember el­sején kezdődő belföl­di és az 1987. szeptem­ber 1-én kezdődő külföldi tudományos továbbképzési ösztöndíjakra. A továbbkép­zés belföldön és külföldön egyaránt ösztöndíjas és le­velező formában történik. Időtartama három év. a kül­földi levelezőé pedig négy év. Jelentkezési lap a TMB titkárságán, az egyetemek dékáni hivatalában, a kuta­tóintézetek1, vállalatok: igaz­gatóságán, a minisztériumok (országos hatáskörű szer­vek) személyzeti és oktatási főosztályán szerezhető be. Ugvanitt tekinthető meg a belföldi továbbképzést vée- ző kutatóhelyek névsora. A pályázatok benyújtásának határideje 1986. február 15.

Next

/
Thumbnails
Contents