Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) nálás ne haladja meg az 1985. évit. Az igények kielégítéséhez — mérséklődő fajlagos költségek mellett — 24 millió tonna szén kitermelése szükséges. A villamos- energiatermelés emelkedik, a kőolajtermelés lényegében az 1985. évi színvonalon maradi. A földgáztermelés megközelíti az ez évit, a behozatal viszont növekszik. A vaskohászatban intézkedések történnek a termelés, valamint a kivitel szerkezetének javítására, a belföldi kereslet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások mérséklésére, a jövedelmezőség növelésére. Az alumíniumkohászatban is a kivitel gazdaságosságát kell elsősorban javítani. A gépipari termelés a piaci követelményekhez való eredményesebb alkalmazkodás esetén az ipari átlagot meghaladóan bővülhet. Növelni kell a konvertibilis elszámolású kivitelt, ez irányban hasznosítani a nem kellően kihasznált kapacitásokat. A vegyi pair termelése a magasabban feldolgozott, gazdaságosabban értékesíthető termékek termelésének fokozásával, a termelési kooperációk bővítésével, a drága behozatal hatékony kiváltásával emelkedhet. A könnyűiparban, különösen a ruházati iparban fontos feladat az államközi szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítása és a belföldi kereslet javuló kielégítése. Az élelmiszeriparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez való alkalmazkodás javítására, a jövedelmezőség, a hatékonyság fokozására. indokolt esetben sor kerül szervezési, szervezeti változtatásokra is. Az építőipar legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával az igényekhez való alkalmazkodással jobb minőségben elégítse ki az építés-szerelési keresletet. További intézkedések történnek a vállalatok közötti verseny erősödésének előmozdítására, az építési árak növekedésének mérséklésére. Folytatni kell az építőipar szervezetének korszerűsítését, a vállalatoknál a rugalmas vállalkozási politikához igazodó belső érdekeltségi rendszer kialakítását. Fontos feladat a növekvő építési-szerelési kivitel gazdaságosságának javítása. A lakásépítésben nagyobb figvelmet kell fordítani a jó minőségben, határidőre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azonos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, az anyag- és energiaráfordítások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkezetének korszerűsítését az értékesítési feltételekhez való fokozottabb alkalmazkodás, a termékek feldolgozottsági fokának, csomagolásának javítása, űj termékek gyártásának és értékesítésének bevezetése is segítse. A növénytermesztésben a gabonatermesztési program folytatásával, a növekvő hozamokkal és a kukorica vetésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 millió tonnás termelést kell megalapozni. Az olajosmag-, a zöldség- és gyümölcstermelésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal érhető el. Az állattenyésztésben alapvető feladat a termelés stabilizálása, a fajlagos ráfordítások mérséklése, a hústermelés gazdaságosságának javítása. A tehénállomány szintentartása, ezen belül a húshasznú állomány növelése szükséges. Fontos cél, hogy a sertések számának emelkedése a tenyészállp- mány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósuljon meg. Növelni kell a baromfitermelést is. Mindezek előmozdítására összehangolt intézkedések történtek a hústermelés-feldolgozás és -forgalmazás területén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő (mindenekelőtt az élelmiszerfeldolgozó, a háttéripari, a szolgáltató) tevékenysége. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása és javítása mellett a mezőgazdaII magyar népgazdaság 1986. évi terve sági és élelmiszeripari termékek kivitelét is növelni kel. Ehhez új piacok feltárása, a termelő és külkereskedelmi gazdálkodó szervezetek munkájának összehangolására, a kiszállítások jobb megszervezésére is szükség van. A termelő infrastruktúra területén a kapacitások jobb kihasználásával, szervezési intézkedésekkel, a teljesítmények fokozásával javítani kell a termelés és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell íkezdeni annak az ágazatközi programnak a megvalósítását, amely lehetővé teszi az áruszállítás jelenleginél racionálisabb megszervezését és a szállító-kapacitások egyenletesebb kihasználását. További megtakaA szocialista szektor beruházásainak mennyisége az 1985. évihez hasonló lehet. Mindenekelőtt a megkezdett beruházások ütemes megvalósítása folytatódjék, új fejlesztések elsősorban a középtávú tervben megjelölt legfontosabb célok érdekében kezdődhetnek. A nagyiberuházásokra az 1985. évinél kevesebbet lehet fordítani. Az államközi szerződésben foiglalitaknak megfelelően történik a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kivitelezése és megkezdődik az atomerőmű bővítésének előkészítése. Az ötéves terv céljaival összhangban jelentősen nőnek a cél- csoportos beruházások előirányzatai : a szénhidrogéniparban, továbbá az infrastruktúra kiemelt területein, miindenekeÜőtt a távközlésben, emellett az út- és a vasúthálózat, a vízgazdálkodás fejlesztésénél. rításokat kell elérni a közlekedés fajlagos anyag- és energiafelhasználásában. A távközlésben kiemelt feladat a rekonstrukciós és fejlesztési programnak a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt folytatása, a hálózat működőképességének javítása. Az év folyamán mintegy 40 ezer új távbe- szálőállomás kapcsolható be. A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészséges ivóvízellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-alföldi térség ellátásának és a Balaton vízminőségének javítását. Fokozni kell a vizek minőségének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. Az egyéb központi beruházások az 1986-tól jelentkező új feladatok miatt növekednek, többek között az elektronika elterjesztéséhez kapcsolódó oktatás, valamint a mezőgazdasági kutatások alátámasztása érdekében. Az egyéb fejlesztéseknél a folyamatban lévő beruházások folytatására, a legszükségesebb gép- és műszerbeszerzésekre nyílik mód. A tanácsok beruházásainak előirányzata némiképp meghaladja az 1985. éviit. A vállalatok és szövetkezetek körében a beruházások fokozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítását. A hitelek, az állami kedvezmények és támogatások növekvő arányban szolgálják az exportképesség erősítését, a ráfordításmérséklő és más kiemelt programok megvalósítását. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye: tem, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem rekonstrukciója, épül az Eötvös Loránd Tudományegyetem új lágymányosi épülettömbje. A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél dinamikusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel lényegében a behozatallal azonos ütemben bővülhet. Az energiahordozók behozatala nő és emelkedik az anyagok, alkatrészek importja is. A beszerzési lehetőségek kihasználásával, a belföldi fizetőképes kereslettel ossz* hangban törekedni kell a beruházási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növelésére. Az energia- és nyersanyag-behozatal jobb megalapozása érdekében részt veszünk a KGST keretében megvalósuló fejlesztési programokban. A kivitel áruösszetétele az államközi kötelezettségeknek megfelelően módosul. Fontos követelmény a kivitel Az 1986. évi népgazdasági terv fő céljainak megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, hozzáigazítva a változásokat az aktuális gazdasági helyzetből és gazdaságpolitikai célokból Az egészségügyi-szociális ellátás javítását többek között 1300 kórházi ágy és 900 szociális otthoni férőhely létesítése szolgálja. Az egészségügy műszerellátottsága elsősorban minőségi cserék révén korszerűsödhet. gazdaságosságának javítása. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel elsősorban a feldolgozóipari termékek körében bővüljön. Ehhez új vállalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, a harmadikpiaci együttműködés intenzivebbé tétele, célirányos termeltetési és értékesítési tevékenység is járuljon hozzá. A kivitel növelését az exportképes termelés fejlődését elősegítő kedvezmények, pályázati rendszer és megállapodások alkalmazása is alátámasztják. A konvertibilis elszámolású behozatal elsődlegesen a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését, a gazdaságos kivitel fokozásának előmozdítását szolgálja, az energiahordozók importja csökken. adódó követelményekhez. Ennek keretében a gazdasági szabályozórendszer módosításának célja — elősegíteni a termelés hatékony, exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését Beruházások Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A terv megvalósításának eszközrendszere Foglalkoztatás, a lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei A foglalkoztatottak száma demokráfiai okokból kismértékben csökken. Ez a foglalkoztatás hatékonyságának, a munka szervezettségének és a munkafegyelemnek a javítását igényli, amit a szabályozók változtatása is előmozdít. A szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítások zavartalan, végrehajtását az állami eszközök (átképzési támogatás, munkaerőközvetítés) is elősegítik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvonalának fenntartása előreláthatóan oly módon valósul meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevésbé hatékonyaknál lassabban emelkednek. Az átlagkeresetek növekedése — a fogyasztói árszínvonal emelkedésével összehangolva — 5,5 százalék lehet. A keresetszabályozáson keresztül a szocialista szektorban 5—5,5 százalékos átlagkereset-növekedés valósulhat meg. Bérpolitikai intézkedésekre kerül sor a szén- és uránbányászatban, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatoknál, a bírók és ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, valamint az ingatlankezelést végző egyes vidéki 'költség- vetési üzemek meghatározott területein dolgozók körében. Emellett egyes kiemelt célok elérését bérpreferenciák is alátámasztják. A költségvetési intézményeknél a béremelés mértéke 5 százalékos. A kis vállalkozásból származó jövedelmek bővülésének üteme várhatóan tovább mérséklődik. A szociálpolitikai eszköz- rendszer továbbfejlesztése során központi intézkedések történnek: a gyermekes családok támogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek másfél éves koráig vehető igénybe; a 70 éven felülieknél, valamint az első és a második rokkantsági fokozatba tartozóknál a reálérték teljes körű megőrzése érdekében a nyugdíjak 5 százalékkal (minimum 150 forinttal) emelkednek; a többi nyugdíjasnál havi 120 forintra nő a nyugdíjemelés minimális összege: bővülnek a tanácsi szociális segélyezési keretek. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövetkező áremelkedésen kívül új központi árintézkedésekre csak szűk körben — az árszínvonalat mintegy 0,5 százalékkal növelő hatással — kerül sor. Ez utóbbi keretében emelkedik például a személy- gépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfizetési díja; az év közepétől 1,50 forint helyett 2 forint les_z az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díja; és néhány más, nem alapvető fogyasztási cikk ára is változik. Az élelmiszerkínálat színvonala fennmarad. Az árukínálatot az iparcikkek körében — elsősorban ruházati cikkekből — javítani indokolt. Tüzelőanyagokból az illfetékes szervek megfelelő ellátásról gondoskodnak. Tovább kell javítani a lakásellátottságot. Az állami és a lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 63—65 ezer lakás épülhet fel. A magánlakás-építés növekvő terheinek mérséklésére emelkedik a szociálpolitikai támogatás összege és javulnak a hitelfeltételek is. Előreláthatólag 56—58 ezer személyi tulajdonú lakás készül el, ezt az építési szerelvények javuló kínálata is segíti. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a leginkább rászoruló rétegek kapjanak állami bérlakást, illetve jussanak helyi támogatáshoz. Jelentős eszközök szolgálják a lakóházfelújítási tevékenységet. A közoktatás társadalmi- gazdasági programja végrehajtásának megkezdésével meggyorsul a középfokú oktatás feltételeinek javítása. Kinevezték az MHSZ új főtitkárát A Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központjában tegnap állománygyűlést tartottak. Ezen bejelentették. hogy az érdemeinek elismerése mellett nyugállományba helyezett Kiss Lajos vezérőrnagy helyett Kéri György vezérőrnagyot nevezték ki az MHSZ főtitkárává. Az állománygyűlésen jelen volt és felszólalt Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár is. Eredményes kísérlet után Fűtés fáradtolajjal Takarékosság a szolnoki Járműjavítóban (Tudósítónktól) Az első 9 hónap mutatói alapján, sikeresen teljésíti idei energiagazdálkodási tervét a MÁV szolnoki Járműjavító Üzeme. Az energiagazdálkodás eredményessége elsősorban a keletkező hulladékanyag hasznosításának köszönhető. Egy éve folynak kísérletek a mozdonyjavításkor lecserélt fáradtolaj — melyet megfelelő arányban kevernek fűtőolajjal — ismételt hasznosítására. A kísérlet során olyan jelentős mennyiségű fűtőolai- megtakarítás mutatkozott, — ezzel a módszerrel mintegy 42 tonna helyettesítése lehetséges, — hogy a jövő évtől az üzemben működő hat kazán mindegyikét ilyen keverék eltüzelésére teszik alkalmassá. Szolnokon hasznosítják 1986- tól a MÁV más üzemeiben összegyűlt, mintegy 1000 tonna fáradtolajat is. A sikeres energiagazdálkodás másik tényezője az energiahordozókkal az észszerű takarékoskodás. Hatékonynak bizonyult a csarnokban, a munkaterületeken a villamos világítás átalakítása. áttérés a helyi és koncentrált világításra. A kazánok tüzeléstechnikai paramétereinek gondos ellenőrzése, szükség szerinti beállítása, szabályozása, megfelelő időközönkénti karbantartása is jelentős tüzelőanyag-megtakarítást hozott. Fábiánsebestyón Kéthetes küzdelem a gőzzel A gőzkitörés bizonyos értelemben könnyebb eset, mint a gáz: nem szennyezi a környezetet, nincs gyulladás- és robbanásveszély. Nehezebb azonban az elfojtása, mert hatalmas zajt kelt, a munka- területen nem lehet látni semmit és iszonyatos nyomással tör a felszínre. Az emlékezetes zsanai gázkitörésen 170—180 barr nyomással kellett megbirkózni, itt a csőből kilépő gőz nyomása 360 barr. Megkezdték a műanyag tö- medékek és alumíniumkapszulák besajtolását a sérült kitörésgátló testébe. Az első kísérlet sikerült — távolabbról mintha egy pillanatra megcsendesedni érezték volna a kút bömbölését, de az eredményt majd csak a folyamat befejezése után lehet megtudni. és ezzel a konvertibilis elszámolású kivitel növelését, a fejlesztéssel járó terhek csökkentéséi, a szelektivitás erősítését, a jövedelemképzésben való érdekeltség fokozását; — az indokolatlan kedvezmények és kivételek csökkentésével a szabályozás kényszerítő erejének erősítése; — a pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedésének mérséklése, a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása. 1986-ban lényegében befejeződik az új vállalatvezetési formákra való áttérés. A szervezeti rendszer fejlesztése olyan irányban folytatódik, hogy minél nagyobb teret adjon a szabályozott piaci viszonyok érvényre jutása számára. Folytatódik továbbá a bankrendszer továbbfejlesztése, a tőkeáramlás új formáinak elterjesztése, a gazdaságpolitikai célok szolgálatában álló jogrendszer korszerűsítése, a piacfelügyeleti munka hatékonyságának javítása. A terv megvalósítását segíti, hogy az 1986. évi gazdaságpolitikai célokról és feladatokról, a gazdasági szabályozás ezek megvalósítását elősegítő változtatásáról a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok a terv kidolgozásának menetében már tájékoztatást kaptak, így éves terveik kidolgozását időben megkezdhették. * A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a tanácsokat és az intézményeket, hogy saját terveiket a népgazdasági tervvel összhangban dolgozzák ki és hajtsák végre Felkéri a dolgozó kollketivákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járul janak hozzá a terv céljainak megvalósításához. Január 1-töl Vizűm nélkül Svédországba 1986. január 1-én lép hatályba a Magyar Népköztársaság és a Svéd Királyság kormányának 1985. november 29-én kötött egyezménye a vízumkényszer megszüntetéséről. Január 1-től az érvényes útlevéllel rendelkező magyar, illetve svéd állampolgárok vízum nélkül utazhatnak a két országba, s ott 90 napig tartózkodhatnak /(külön engedély nélkül. A Svédországba utazó magyar állampolgároknak e 90 napba be kell számítaniuk beutazásukat és átutazásukat az északi államok — Dánia. Finnország, Izland és Norvégia — területén, illetve azt az időt. amelyet az utazásukat megelőző félévben töltöttek el az említett országokban. Az egyezmény nem érinti a külföldi utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályok rendelkezéseit. Ezért a magyar állampolgárok továbbra is csak érvényes kiutazási engedéllyel hagyhatják el az országot, és a magyar hatóság által engedélyezett ideig tartózkodhatnak Svédországban. Az egyezmény csak a szolgálati, a látogató, illetve a turisztikai célú utazásokra vonatkozik, így a letelepedési, illetve munkavállalási céllal utazóknak továbbra is vízumot kell kérniük. Ugyancsak nem utazhatnak be hazánk területére vízummentesen azok a svéd útlevéllel rendelkező magvar állampolgárok akik 1963, március 22. után hagyták el a Magvar Népköztársaságot és az illetékes magyar hrió- ságok engedélye nélkül tartózkodnak külföldön, őket a külképviseletek és a határátkelőhelyek a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően látiák el beutazási engedéllyel. Az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mindkét állam fenntartotta azt a iogát. hogy az általa nem kívánatosnak tekintett személyek beutazását megtagadja, illetve tartózkodási engedélyét megvonja.
