Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

1985. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A tv képernyője előtt A mesejátékok és e karácsonya zenék Pályaválasztás előtt Továbbtanulási lehetőségek a megyében Új gimnáziumi tagozatok — Technikusképzés nyolc intézményben Lassan megszokjuk már, hogy karácsony a képernyőn is elsősorban a gyerekeké; a televízió nekik akar ked­vükbe járni, műsorainak nagy részét nekik szánja. És ez, azt hiszem, így is van rendjén, hiszen ilyenkor napközben főképp az ifjú né­zőik foglalnak helyet a ké­szülék előtt. Hozzájuk kívánt szólni a tévésített mesedrá­ma. Maeterlinck Kék mada­ra, nekik készült a Zöld to­rony, mely eredeti tévéjá­ték, karácsonyi ősbemutató és Az eltüsszentett biroda­lom is, melynek szerzője a kiváló meseíró. Török Ta­más. Ugyancsak az ünnepre készült A hét varázsdoboz is — főszerepben Ivánka Csa­bával, akinek elbűvölő játé­ka avatta élménnyé az egyébként nem dús fantáziá­val rendezett mesejátékot. Néhány kiragadott munka a nagyobb vállalkozások kö­zül, gondolom megemlítésük is igazolja bevezetőmben tett. általánosító megállapí­tásomat. Például az Angelica Egy másik vonulata a ka­rácsonyi programoknak: a ze­ne. Ez se meglepően új do­log, legfeljebb az^-Jiogy ez alkalommal nem hangzott el Beethoven IX. szimfóniája, az előző televíziós karácso­nyok elmaradhatatlan zenei tartozéka. Az viszont örven­detes, hogy milyen igényes­séggel válogatottá össze ze­nei kínálatát ezúttal a tele­vízió! Hallhattuk az elbűvö­lően éneklő King’s Singers együttest, aztán a „megfia­talított” Messiást, Händel re­mekművének zenei átiratát, felhangzottak J. S. Bach a-moll verseny mű vének dal­lamai négy csembalón, a Liszt Ferenc kamarazenekar kíséretével — felemelő mu­zsika — és a végére hagy­tam Puccini egvfelvonásosá- nak bemutatóját a Zenés Színházban, pedig a felsoro­lás élére kívánkozott volna, hisz az Angelica nővér Bé­kés András ízlésesen finom rendezésében a csodálatos Kincses Veronikával a cím­szerepben könnyekre fakasz­tó zenei-drámai élmény, az ünnepnap programjainak egyik kiemelkedő eseménye. És volt természetesen meg­zenésített verst kadécsonvi ének, ünnepi dal minden mennyiségben. Szóval bősé­ges és kitűnő fogásokkal rukkolt ki a televízió. leg­feljebb a könnyűzenével bánt kissé mostohábban. Igaz,-aki kabaré helyett ze­nét akart, és átváltott csü­törtök este a kettes csator­nára, ott Gershwin halha­tatlan Kék rapszódiájában gyönyörködhetett. Ezentúl azonban legfeljebb a tavasz­ról „megmaradt” Videoton- ajándékkosár kissé olcsó tartalmával kellett beérniük a könnyűzene kedvelőinek; egy meglehetősen alkalmi műsor — a tévékészülékek fehérvári gyára tartotta ju­bileumát áprilisban, ünne­pelvén a 3 milliomodik ké­szülék megszületését — nos. egy láthatóan összefércelt esztrádműsor képviselte az egyébként is háttérbe szo­rult könnyűzenét. Pécs! Ildiké a Pódiumon Volt humor is ezen a ka­rácsonyon, bár az ünnep hangulatához jobban kíván­kozik a nemas emelkedett­ség, mint a harsány nevetés. Erre persze, mármint az utóbbira, nem is nyílt alka­lom sokszor, csupán egyszer, a László Miklós emlékét idéző.1 felelevenítő kabaré- összeállításban, amelyben kissé túlméretezve a szerző írói érdemeit és feleslegesen adagolva a humoros jelene­tekhez a korabeli híradó korfestésnek szánt képeit, néhány mulatságos, köny- nyed bohózaton fel-felnevet- hettünk. Megjegyezvén hogy a kitűnő színészek fergete­ges játéka olykor még a meglehetősen kopott szöveget, illetve közhely-je­leneteket is ki tudta fénye­síteni, vérrel tudta megtöl­teni. (Lásd például Az öreg­ember nem vén ember című jelenetben Székhelyi József. Tordy Géza, Szemes Mari bravúros játékát.) És meg­jelent a képernyőn Breki és a többiek is, no meg Frédi és Béni. Az előbbi humorát én túlságosan száraznak, az utóbbiét, a közismert soro­zatét viszont inkább csak a gyerekek szórakoztatását szolgáló komédiázásnak vé­lem. Ezért szívesebben em­lítem Pécsi Ildikó sok-sok melegséggel teli, emberi hu­morát, a Pódium-sorozatban csaknem egyórás összeállí­tással örvendeztette meg a nézőket, többek között Móra játékos kisprózájának tün- déri előadásával, vagy Jó­zsef Attila Altatójának szív- bemarkoló előadásával, melyben a gyengéd humor és a finom líra tökéletesen öt­vöződött, — hogy csak né­hány kiemelkedő mozzanat­ra hívjam fel a figyelmet emlékeztetőül színvonalas és érzelemgazdag önálló műso­rából. Színházból tévéjáték Igazságtalan volna nem szólni a Szép Szó karácsonyi jelentkezéséről; annál is in­kább, mert egy érdekes _s mondhatni takarékos lehető­ségre is felhívja a figyelmet. Történetesen arra, hogyan lehet egy másutt, például színházban megszületett eredményt kevés, vagy keve­sebb anyagi és szellemi be­fektetéssel hasznosítani egy másik közegben, a képer­nyőn. Ugyanis az irodalom „magazinjában” nem történt más, mint „kölcsönvették” némi fazonigazítással a nyíregyházi színház sikeres produkcióját, Balázs József Bátori advent című drámá­jának előadását. Lényegében belőle született egy televí­ziós játék, hadd tegyem hoz­zá élvezetes játék, mely egy templom környezetében ját­szódik — itt is játszotta a nyíregyházi társulat —. de egy a lelkekben zajló drá­mát hoz érzékletesen felszín­re. Inkább kamaradráma a bátori advent, semmint nagv színpadi játék, s a televíziós változat alkotói jól aknáz­zák ki a drámának ezt a tu­lajdonságát, az arcokra fe­szülő kamera segítségével valósággal a figurák leikébe láthatunk. Csak megemlí­tem, hasonló jelenséggel Ta­lálkozhattunk a Kék madár megtévésítésében is. Ott a Thália Színház előadását al­kalmazták hasonló módon képernyőre. S ha a rende­zés bizonyos modernesítési megoldásai nem is váltak ez­által rokonszenvesebbé — Kazimir Károly rendező pél­dául egy mai békedallal spé- keli meg gorombán az „időt­len” mesejátékot — az érzé­keny képi megjelenítéssel, a képek játékos összecsúsztatá­sával, egymásra kopírozásá- val, a képek lendületes rit­musával szinte új erőre, új szépségekre kapott a volt színházbeli produkció. Ezút­tal az ünnepi alkalom szol­gált ürügyül a két említett színházi előadásból készült televíziós bemutató megszü­letéséhez, alighanem járható lenne ez az út azonban más esetben is. még csak különös alkalom sem szükségeltetnék hozzá. Jót tehetne egy társulat­nak, pláne ha vidéki, növel­hetné népszerűségét egy-egy előadásának televíziós su­gárzása némi képernyőre va­ló csinosítással, és jól jönne nekünk nézőknek is, akik sok-sok értékhez idő és alka­lom híján nem juthatunk hozzá. Hogy szerettem volna magam is látni a Bátori ad­vent előadását az ősz folya­mán. hisz az eredeti helyszí­nen játszódó dráma bemuta­tója igazi színházi csemegé­nek kínálkozott Nem sike­rült. Most azonban igen, vég­re láthattam, még ha ez az élmény mást is jelent, mint a nézők társaságában közö­sen „elköltött” színházi este. Szórakoztató filmek 7 Végül egy-két szó a fel- • nőiteknek szánt karácsony esti filmekről. Sajnos, itt is érvényesült a hagyomány, mindkét este amerikai film­re bízták a nézők szórakoz­tatását, méghozzá egy régi, úgynevezett sikerfilmre, a Watrloo Bridge-re és egy krimiszagú. ugyancsak nem mai filmalkotásra, A nagv balhéra, amelyet napközben is többször mint várható ki­vételes élményt híreit a te­levízió. Az 1940-ben készí­tett, érzelmes történetet ér­zelmesen tálaló Waterloo Bridge lehet, hogy megdob­bantotta a női és a férfiszí­veket hangulat és ízlés függ­vényében, főleg a két sztár, Vivien Lligh és Robert Tay­lor jóvoltából, de valójában megfakult szerelmi história ez a film egy letűnt világ sémáival. A nagy balhé két­ségtelenül frissebb és fesze­sebb munka, de túlbonvo- lultságával bizony könnyen kedvét vehette a nézőnek, vagy épp fárasztólag hatha­tott. Mindkét film műsorra tűzéséből „ordít” a szerkesz­tői szórakoztató szándék. Ami nem volna bai. csak a szándék mellé valóban igé­nyesen szórakoztató film is kellene, kellett volna. Mond­juk a Biciklitolvajok — nem késő este és a kettesen, ha­nem az első csatornán fő­műsoridőben. Talán majd jövőre. 1986 karácsonyán. V. M. Fontos lépésre készülődnek az általános iskolák nyolca­dikosai: hamarosan dönteni­ük kell, milyen pályát sze­retnének választani. A dön­tésüket sokféle kiadvány és természetesen a pedagógusok és a szülők is segítik. A fia­talok nagy többsége azzal, hogy melyik középfokú in­tézményhez küldi el a je­lentkezési lapját — és ha oda fel is veszik — egyszer­smind egész további életpá­lyáját is kijelöli. Meglehetősen széles kör­ből válogathatnak a nyolca­dikosok, hiszen a gimnázi­umok, szakközépiskolák mel­lett számos szakma elsajátí­tására lehetőséget nyújtó szakmunkásképző intézetek is működnek Szolnok megyé­ben. Érettségi plusz szakmunkás-képesítés Nézzük meg először köze­lebbről a szakközépiskolá­kat, amelyeket három cso­portba osztottak. A szak­munkásképzést folytató szakközépiskolák az érettsé­givel együtt szakmunkáské­pesítést is adnak, mégpedig olyan szakmákban, amelyek elsajátításához az átlagosnál több elméleti ismeretre van szükség. A Szolnoki Műszer­ipari és Vegyipari Szakkö­zépiskolában irányítástech­nikai műszerészeket, a 605-ös Ipari Szakmunkásképző In- _ tézet és Szakközépiskola ke­retében dízelmozdony-szere­lőket és autószerelőket, a Kunhegyesi Gimnázium és Híradástechnikai Szakközép­iskolában távközléstechnikai műszerészeket, a Karcagi Mezőgazdasági Szakközépis­kolában növénytermesztő gépészeket, a mezőtúri me­zőgazdasági gépészeti szak- középiskolában mezőgazda- sági gépszerelőket, a Török­szentmiklósi Mezőgazdaságii Szakközépiskolában pedig állattartó telepi gépészeket és állategészségőröket kéoez- nek. A középfokú szakmai kép­zést nyújtó szakközépiskolák a népgazdaság általános és szakmai végzettséget igény­lő munkaterületére biztosita­Martyn Ferenc életmű-katalógusa Katalógus jelent meg Martyn Ferenc, a Pécsett élő Kossuth-díjas festőmű­vész életművéről. Szerzője Hárs Éva művészettörténész kandidátus, aki harminc éve kíséri figyelemmel a sok­oldalú alkotó munkásságát, gyűjti az életmű dokumentu­mait, adatait. A szakkataló­gusban 2676 Martyn-művet ír le, legtöbbjükről műtárgy­fotót is közöl. nak utánpótlást. A Jászapá­ti Gimnázium és Szakközép- iskolában vasútépítő gépé­szeti képzés folyik, a karca­gi Gimnázium és Szakközép- iskola egészségügyi szakem­bereket oktat, a Kisújszál­lási Gimnázium és Közgaz­dasági Szakközépiskola a számvitel és az igazgatási ügyvitel iránt érdeklődőket várja, a Mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskolá­ban számviteli gazdálkodást, igazgatási ügyvitelt és ide­gennyelvű gép- és gyorsírást tanítanak, a Szolnoki Keres­kedelmi Szakközépiskolában a vendéglátóipar és a keres­kedelem léendő szakembe­rei tanulhatnak, a Vásárhe­lyi Pál Közgazdasági és Pos­taforgalmi Szakközépiskola számvitel-gazdálkodásból, pénzű ívből, számítástechni­kai folyamatszervezésből és posta forgalomból ad bizo- nvftvánvt. Tisza föld várra az óvónő-jelölteket, Oyzálkz- ra a vasútforgalom iránt kedvet érzőket várják. A megye nyolc intézmé­nyében műszaki szakközép­iskolai osztályokat is indíta­nak a következő tanévtől. A Jászberényi Erősáramú Szakközépiskolában villa­mos, a Karcagi Mezőgazda- sági Szakközépiskolában bi­ológiai, a Martfűi Cipőipari­ban mechanikai, a Mezőtúri Mezőgazdasági Szakközépis­kolában biomechanikai, a Szolnoki Vegyipariban ve­gyészeti, mechanikai és vil­lamos, a Szamuely Tibor- Gépipari Szakközépiskolában mechanikai, a szolnoki Víz­ügyiben geológiai, földméré­si-vízügyi és építési, az új- szászi szakiközépiskolában pedig mechanikai szakcso­portok működnek. Ének-zene, testnevelés, speciális matematika Tizenhét gimnázium fo­gadja a Szolnok megyében jövőre végző általános isko­lásokat. Az intézmények névsora ismert, ezért csak néhány újdonságról: a szol­noki Tiszapartiban egy ének­zene tagozatos első osztályt indítanak három első osz­Több alkotás készült el ezekben a napokban a MAFILM műtermeiben. A Hunnia Stúdióban utómun­kálatainál tart Gothár Péter Idő van című produkciója. A kesernyés vígjáték — amelyben reális és szürre­ális epizódok váltják esv- mást — az élet örömét kere­ső embert mutatja be. Dá­vid Zoltán operatőr kamerá­ja előtt a főbb szerepeket Zala Márk és Lázár Kati alakítja. Zolnay Pál Embrió című alkotása egy születendő gyermekről szól, aki alig, hogy megfogant, máris élet­veszélyben van. A film arra próbál választ adni, vajon szabad-e egyedül élő nőknek gyermeket világra hozni. A Hazánkban először 1967- ben készült Nemzeti Atlasz; az eltelt időszak változásai szükségessé tették újabb adatokra épülő atlasz kiadá­sát. Az atlasz átfogóan mutat­ja majd be az ország termé­szeti adottságait és erőfor­rásait, társadalmi termelését és a munkamegosztás szer­kezetét. Lehetővé teszi an­nak megítélését és értékelé­sét, hogyan hasznosítjuk a földrajzi környezet adottsá­gait a termelésben a társa­dalmi jólét fokozásának ér­dekében. Az atlasz alapot tályt nyitnak a szolnoki Ecseki úti iskolában, a Ver­seghy Ferenc Gimnáziumban speciális matematikai osz­tály kínál továbbtanulási le­hetőséget, — de nemcsak szűkebb pátriánk, hanem Heves és Pest megye fiatal­jainak is, — Kunhegyesen pedig tesnevelés tagozatos osztály indítását tervezik. Szakiskolai képzés három intézményben folyik: a szolnoki Egészségügyi Szak­iskolában három év alatt egészségügyi szakembereket képeznek, a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépis­kola és a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium egy-egy gép-gyorsíró osztályt indít. Nyolc középiskola biztosít lehetőséget a technikusi ké­pesítés megszerzésére. Ezek­ben az intézményekben a harmadik osztálytól lehet választani, hogy a techniku­si vagy a szakközépiskolai ágon kíván-e továbbtanulni a diák. Technikusi oklevél megszerzésére nyújt módot a a Szolnoki Szamuely, a Pálfy János, a Túrkevei Vá­nyai Ambrus, a martfűi Ci­pőipari. az újszászi szakkö­zépiskola, a szolnoki vízügyi, a karcagi Mezőgazdasági és a jászberényi Erősáramú Szakközépiskola. Körültekintő döntéssel Tizennégy szakmunkás- képző intézet is nyitott ka­pukkal várja a pályaválasz­tókat. nem csupán a nyolca­dikos tanulókat, hanem azo­kat a diákokat is, akik érett­ségi után akarnak valami­lyen szakmát tanulni. A vá­lasztható szakmák felsorolá­sára sem hely, sem szükség nincs, hiszen valamennyi is­kola idejében megkapta a szakmák és az intézetek lis­táját. Ezért csak egy meg­jegyzés: az életpálya meg­választása nagy felelősség a •gyermekek, a szülők és a pedagógusok számára. Nem kell tehát hangsú­lyozni, hogv a döntés alapos körültekintést igényel. De erre mód is nyílik, hiszen válogatási lehetőség bőven van.- bj _ produkció operatőre Ragályi Elemér, főszereplőd pedig Gaál Erzsi, Jordán Tamás, Lázár Kati. Lengyel—magyar kopro­dukcióban készült a Szöke­vények című film. A Janusz Majevszky és Jeli Ferenc társrendezésében forgatott kétrészes történelmi kaland- film cselekménye az első világháború végén játszódik. Az operatőri teendőket Wi­told Adamek látta el. sze­replők között van Koltai Róbert és Bezerédi Zoltán Is. Zsombolyai János Búcsú című produkciója Szöréníyí Leventének, a Fonográf együttes volt szólistájának búcsúkoncertjét örökíti meg, Szabó Gábor operatőr köz- rem űk ödéséveL teremt egyebek között a tel­jes földrajzi környezet to­vábbi elemzéséhez és át­tekintő információt ad a nemzeti vagyonról, annak megoszlásáról, a népességről, a lakó- és életkörülmények­ről, az igazgatási és tele­pülésszerkezetről. A mű terjedelme várható­an 220—240 térképoldal és 20—30 szövegoldal lesz. A térképek tervezése és rajzolása a Kartográfiai Vál­lalat dolga, a sokszorosítást pedig a MN Térképészeti In­tézete végzi. A munkával 1988-ra készülnek el. A tiszasasi napköziotthonos óvodát a közelmúltban újították fel. Így ötvenhárom kis­gyermek részére tudnak megfelelő körülményeket biztosítani. Két csoportban négy óvónő ügyel a kicsinyekre reggel 6-tól este fél 5-ig T. Z. Idő van, Embrió, Szökevények Új magyar filmek / Kapható 1988-ban Ismét Nemzeti Atlasz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents