Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-20 / 298. szám
2 s; OLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 20Kommentár Libanoni csúcs Szíriában Damaszkuszban formálódik a bejrúti politika — állapítják meg ismét a libanoni lapok — nem kesergőn, nem dühöngőn. csak tárgyilagosan. Nem vitás, hogy Szíria különleges befolyású szomszéd, nemcsak azzal, hogy övé ma a libanoni földön állomásozó legjelentősebb haderő (legalábbis amióta Izrael csapatai már csak a déli sávban vannak jelen), hanem azzal is, hogy a damaszkuszi kormány az egyetlen, amely a libanoni dráma valamennyi, vagy csaknem valamennyi szereplőjére hatni képes. A hadsereg, a fegyveres erő ebben az országban évtizedes a legfőbb adu a politikai vitákban, s a civakodó libanoni csoportok nem utolsó sorban azért respektálják Szíria véleményét, mert az komoly katonai erővel is alá van támasztva. A mai huzavonában azonban nem ez a lényeg, hanem az, hogy a szíriai közvetítés nélkül végképp nem lenne semmi esély kompromisszumra a permanens polgárháború országában. Az meg lehet persze, hogy szíriai közvetítéssel sem sikerül. Az viszont ténynek látszik, hogy a három meghatározó katonai erővel rendelkező csoport, Hobeika keresztény miífeiája, Berri síita osztagai és Dzsumblatt drúz fesweresei már abbahagyták volna talán egymás gyilkolását, ha a vezetők az utolsó pillanatban nem torpannak vissza egy már elkészült megállapodás aláírásától. Állítólag ez a kompromisszum másfél hónappal ezelőtt létrejöhetett volna, csak a többi keresztény erő nyomósára Hobeika valami olyasmit követelt a legvégén, amit a másik kettő nem akart teljesíteni. A fegyverek aztán persze tovább ro- pogtak-ropognak Libanonban, keresztények és muzulmánok lövik egymást, Most fölöttébb komolynak látszanak a szándékok. Da- maszkuszban libanoni vezetők részvételével taná: okozások sorozata zajlott le már eddig is. A viták körül folytak és folynak, hogy milyen is legyen a jövő Libanonjának új alkotmányos rendje. Tehát az már eldőlt, hogy felszámolják az eddigit, a vallási alapokon felépített politikai rendet, amelyben mindig maronita az államfő, mindig szunnita a miniszterelnök, mindig síita a parlamenti elnök, s a keresztények számarányuknál jóval nagyobb hányadot kapnak a parlamenti képviselő helyek közül. A muzulmánok fel akarják számolni a keresztények régen szerzett előjogait, ők viszont persze meg akarnak belőlük őrizni minél többet. Azon folyik hát a vita, hogy milyen passzusokat és lehetőségeket biztosítson minden számottevő vallási közösségnek. Szíria ebben segít, meg- egyezniök azonban a libanoniaknak kell. Avar Károly Túszszedés a bíróságon Különös fordulatot vett a nantes-i bíróságon egy per tárgyalása: a vádlottak túszul ejtették a bíróság tagjait és a rendőröket, miután egyik szabadlábon levő bűntársuk egy kézigránáttal és egy pisztollyal felfegyverkezve berontott a terembe, lefegyverezte a szolgálatot teljesítő öt rendőrt és a fegyvereket szétosztotta a vádlottak között. A három férfit és egy nőt egyébként fegyveres rablás elkövetésével vádolják. Szemtanúk szerint a túszok száma mintegy 30. Két lövés is eldördült, feltehetően figyelmeztető szándékkal. A rendőrség körülzárta a nantes-i bíróság épületét. KB-titkárok részvételével Ideológiai és külügyi értekezlet Bukarestben Tegnap Bukarestben megnyílt a szocialista országok vezető pártjainak ideológiai és külügyi értekezlete, amelyen a központi bizottságod illetékes titkárai vesznek részt. A tanácskozáson a Bolgár Kommunista Pártot Milko Balev, Dimitar Sztanisev és Sztojan Mihailov; a Csehszlovák Kommunista Pártot Jan Fojtik és Vasil Bilakj'a Kubai Kommunista Pártot Lionel Soto Prieto és Victor Manuel Gonzalez; a Laoszi Forradalmi Néppártot Sámán Vinaketh; a Lengyel Egyesült Munkáspártot Józef Czyrek, Jan Glowczyk és Henryk Bednarski; a Magyar Szocialista Munkáspártot Berecz János, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás; a Mongol Népi Forradalmi Pártot C'e- rendasin Namszraj és Cé- renpilin Balhadzsar; a Német Szocialista Egységpártot Kurt Hager és Joachim Herrmann; a Román Kommunista Pártot Miu Dobres- cu, Petru Enache, Cornel Pacoste és Ion Stoian; a Szovjetunió Kommunista Pártját Borisz Ponomarjov és Mihail Zimjanyin; a Vietnami Kommunista Pártot Hoang Tung képviseli. A tanácskozáson Miu Dob- rescu, az RKP KB PVB póttagja, a központi pártkollégium elnöke mondott megnyitó beszédet, majd a részvevők felszólalásai következtek. Szovjet moratórium — Washington újabb aggálya Washingtonban érdeklődéssel tanulmányozzák, azt az új szovjet ajánlatot, hogy a nukleáris kísérletek kölcsönös moratóriumának életbe léptetése esetén a Szovjetunió kész megegyezni az Egyesült Államokkal bizonyos helyszíni ellenőrzési intézkedésekről. Ezt közölték amerikai kormánytisztségviselők, határozott előrelépésnek minősítve a legújabb szovjet indítványt. Mint ismeretes, a Szovjetunió augusztusban egyoldalú moratóriumot hirdetett meg nukleáris robbantásaira és a példa követésére szólította fel Washingtont. Az amerikai kormány azonban megbízható ellenőrzés hiányára hivatkozva tért ki a nukleáris kísérletek befagyasztása elől. A szovjet moratórium január 1-ig érvényes, de mint Mihail Gorbacsov szerdán Moszkvában kijelentette: a Szovjetunió kész meghosszabbítani a moratóriumot, amennyiben Washington is leállítja saját nukleáris robbantásait. Amerikai tisztségviselők azt is hangoztatták, hogy a helyszíni ellenőrzésen kívül „még más problémákat” is meg kell oldani. Ilyen nehézségnek nevezték, hogy a Szovjetunió szerintük akkor javasolt moratóriumot, amikor már befejezte robbanótöltetek új „családjának” kipróbálását, míg az Egyesült Államok még nem ért jelenlegi kísérletsorozatának végére. (Szovjet részről ismeretes módon már több ízben megcáfolták az ilyesfajta vádakat, jelezve, hogy a Szovjetuniónak betervezett kísérletsorozatát kellett félbeszakítania a moratórium meghirdetése miattj Az Egyesült Államok ezért csak azután egyezhet bele a nukleáris robbantások tilalmába, hogy befejezte kísérlet- sorozatát — mondották amerikai tisztségviselők. Véget ért az ENSZ- közgyűlés jubileumi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) meg: atomháborúnak soha nem szabad kirobbannia. Cuellar zárszavában hangsúlyozta: az ülésszak az elmúlt három hónap alatt végzett tevékenységével erősítette a világszervezet fennállásának negyven esztendeje alatt elért eredményeket. Az ENSZ főtitkára bírálta az Egyesült Államokat, amiért csökkentette a világszervezet költségvetéséhez való amerikai hozzájárulást. Megállapította: az amerikai lépés célja az, hogy politikai nyomást gyakoroljanak az ENSZ erejére és hatékonyságára. A TASZSZ szovjet hírügynökség megállapította: a közgyűlés a feszültséggel terhes időszak ellenére meg tudta határozni korunk fő kérdéseit és ki tudta jelölni megoldásuk irányát. Végső búcsú Oláh Istvántól Chirac a francia kSIgulitikárél Jacques Chirac, a francia jobboldali ellenzék vezére felvetette nyugat-európai rakétaelhárító rendszer kiépítésének gondolatát, és nyitottabb francia magatarást sürgetett Reagan elnök űrfegyverkezési programját illetően a teljes elutasítás helyett. A gaulle-ista RPR elnöke, aki a márciusi nemzetgyűlési választások nyomán a miniszterelnöki poszt legesélyesebb várományosának számít, a Le Figarónak nyilatkozva fejtette ki külpolitikai felfogását. Chirac szerint a ma nagy kérdése, hogy a nyugat-európai országoknak nem kellene-e, az Egyesült Államokkal együttműködve, felkészülni, kigondolni és hozzáfogni olyan „rakétaelhárító” rendszer létrehozásához, amely alkalmazkodna földrajzi helyzetükből adódó sajátos követelményeikhez”. Ez lenne a döntő lépés Nyugat-Európa önálló védelméhez, és — mondotta — „kívánom, hogy ha eljön a pillanat, a francia kormány tegyen ilyen értelmű kezdeményezést”. A francia külpolitika alapelveiben Chirac a gaulle-ista függetlenségi felfogás mellett tett hitet, hogy „Washingtonban és Moszkvában számolni kelljen velünk, és külpolitikánkat ne téveszthessék össze egyetlen más államéval sem”. E független külpolitika gazdasági és katonai feltételeit Chirac szerint meg kell erősíteni, egyebek között a francia atomfegyverek áthatolási képességének növelésével. Chirac kitart ama gaulle-ista elv mellett is, hogy „Franciaország aktívan legyen jelen az egész világon Nem vagyunk ugyan szuperhatalom. de Franciaországnak világhatalmi hivatása van”. Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó útjára tegnap a Mező Imre úti temetőben Oláh István hadseregtábornokot, honvédelmi minisztert, az MSZMP KB tagját. A vörös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál — ahol kitüntetéseit bíborpárnákon helyezték a koporsó elé — díszőrségben tisztelgett az elhunyt előtt az MSZMP Politikai Bizottságának, a kormánynak több tagja, párt- és állami életünk számos személyisége. Elmentek a végső tisztelet- adásra a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, illetve a temetésre érkezett katonai delegációk tagjai, s ott voltak a budapesti diplomáciai testület képviselői is. A gyászszertartáson — a Himnusz elhangzása után — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Visszaérkezett Washingtonba George Shultz amerikai külügyminiszter, aki részt vett a NATO miniszteri tanácsának ülésén s több európai országban, köztük Magyarországon tett látogatást. Shultz a repülőtérről egyenesen a Fehér Házba ment. hogy Reagan elnöknek tegyen jelentést tárgyalásairól. Shultz útban hazafelé a repülőgépen nyilatkozott az őt kísérő újságíróknak. és a Minisztertanács nevében Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes vett búcsút az elhunyttól. A Honvédelmi Minisztérium, a néphadsereg személyi állománya, a gyászoló család, a barátok és a fegyvertársak gyászát Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi államtitkár tolmácsolta. A gyászszertartáson a fegyverbarátok együttérzését Flórián Sziwicki, a Lengyel Népköztársaság nemzet- védelmi minisztere, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának póttagja tolmácsolta. Ezután a koporsót ágyútalpakra helyezték, s a gyászolók sokasága kísérte a díszsírhelyre Oláh István földi maradványait. A gyász- szertartáson a díszzászlóalj díszmenettel és sortűzzel tisztelgett a hadseregtábornok emlékének. A kegyele- tes búcsúztatás az Interna- cionálé hangjaival ért végét. Egyebek között kijelentette, az európai szocialista országokba „ismeretszerzés” céljából látogatott el és útját igen hasznosnak tekinti. Utalt arra, hogy lehetségesnek tartja a kapcsolatok további javítását az európai szocialista országokkal. „Személyes véleményem szerint most megvan a valódi lehetőség arra, hogy a Szovjetunióval kialakított kapcsolatainkban magasabb sebességre kapcsoljunk. George Shultz befelezte európai körútját BUDAPEST Befejezte háromnapos magyarországi látogatását a bécsi székhelyű Nemzetközi Békeintézét küldöttsége, amelyet Dimitrij Mucsalin igazgató vezetett. HANOI Vietnam 1985-ben a súlyos gazdasági aránytalanságok és a jelentős károkat okozó természeti csapások ellenére egészében véve előrelépett a tárísadalmi-gazdasá- si fejlődésben. Az ár-, bér- és pénzforgalomra vonatkozó szeptemberi határozatok rossz végrehajtása azonban kedvezőtlen következményekhez vezetett a negyedik negyedévben — állapítja meg a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának most véget ért üléséről kiadott közlemény. SAN (JOSE A salvadori hadsereg az elmúlt öt hónapban 3289 katonát vesztett a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítá- si Front egységeivel vívott harcokban. WASHINGTON „Az Egyesült Államoknak növelnie kell a Nicaraguára gyakorolt nyomást, minden rendelkezésre álló eszközzel, politikailag, gazdaságilag és katonailag egyaránt” — jelentette ki Elliot Abrams amerikai külügyi államtitkár. Külföldi újságíróknak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a kormányzat kérni fogja a törvényhozástól a nicaraguai kontráknak nyújtott katonai segély folyósítását. TOKIÓ A Japán Szocialista Párt vezetősége továbbra is dacolni kíván a baloldallal, és nem hajlandó módosítani az elfogadásra ajánlottt új programtervezetét — tűnt ki Isibasi Maszasi pártelnök nyilatkozatából. BELGRAD „Nacionalista kilengések” fordultak elő az idén több ízben Szplitben sportrendezvényeken, illetve utánuk — közölte a jugoszláv parlament szövetségi tanácsának ülésén, képviselői interpellációra válaszolva. Mirko Bunevszki belügyminiszter- helyettes. Az NSZK-beli Kessen tartomány kancellári hivatala elé gördülő kocsiban ketten ülnek: egy elegáns, szürke öltönyös úr és egy „szakadt” külsejű fiatalember. Valamennyivel később egyikük leteszi a hivatali esküt Holger Börner tartományi miniszter előtt és ezzel ténylegesen átveszi a környezetvédelmi minisztériumot. De korántsem az elegáns úr az; ő a sofőr, míg utasa, az edzőci- pős, farmernadrágos fiatalember az új miniszter, a zöldek pártjának képviselője, a nyugatnémet politikai élet fenegyereke: Joschka Fischer. Nem mintha valaki is elvárta volna tőle, hogy az ünnepélyes aktusra nyakkendőt kössön. Végül is be kell látni, hogy a vietnami háborúk elleni diáktüntetések aktív szervezője, a frankfurti házfoglaló hosszú utat tett meg, amíg a hatalom elkeseredett ellenfeléből annak részese lett. Joschka Fischert, egy stuttgarti hentes 1948-ban született fiát szigorú katolikus szellemben nevelték. Nem sok sikerrel; ministrálás helyett a fiú inkább a kerékpározást választotta. Az iskola se tudta lekötni, a tizedik osztályt már nem végezte el, fényképésztanoncnak szegődött. Egy évig tartott a lelkesedés, azután a Beatles együttes és Bob Dylan nyomába eredt, Hamburgba. 17 éves, amikor a rendőrség Hamburgból visszatoloncolja szűkebb pátriájába. Ugyanebben az évben nősül, természetesen ezt is rendhagyó módon — a skóciai Gretna Greenben, ahol nem akadály, ha a házasulandók egyike se nagykorú. Az ifjú pár Majna—Frankfurtba költözik, s Joschka Fischer új életet kezd: rájön, hogy mindennél jobban érdekli a filozófia. Ismét nekiugrik a tanulásnak, s hamarosan vendég- hallgatóként feltűnik az egyetemi szemináriumokon. Ez az időszak már a legendás diáklázadások kora; a nyugatnémet egyetemisták párizsi társaik példájára az utcákra vonulnák, Daniel Cohn-Bendit neve ekkor válik ismertté — és mellette ott van, Joschka Fischer. 1969-ben kerül először összeütközésbe a törvénnyel ; hét heti elzárásra ítélik, de időközben amnesztiában részesül. A Baader—Meinhof csoport ténykedését, az erőszakot, a terrort, Bu- back államügyész majd Hans Martin Schleyer meggyilkolását már meg- sokallja. Átmenetileg „visszavonul”, taxisofőrként tevékenykedik, szabadidejében rengeteget olvas, sőt cikkeket ír az alternatívok lapjába. Egyik ilyen írásában olvasható: talán mégsincs igazuk a baloldali radikálisoknak, amikor elutasítják a parlamentarizmust... Az elsők között csatlakozott 1979 ben a zöldekhez. A párt 1981-es hes- seni (községtanácsi) választási sikere után egyre nagyobb szerepet kap, 1983-ban pedig bejut a Bundestagba. A parlamenti élet fortélyait hamar elsajátítja, nem így a protokollt: képviselői ténykedése harsány színeket vitt a parlament szürke hétköznapjaiba. A bonni honatyák körében megbotránkozást keltett, hogy az újdonsült képviselő kopott farmerban, agyonmosott piros pulóverben, kétes tisztaságú bőrzakóban, s tornacipőben jelenik meg az üléseken. Furcsa jelenetekhez kellett hozzászokniuk; a legemlékezetesebb talán az az eset, amikor Fischer a Bundestag elnökét nemes egyszerűséggel „tökfejnek” nevezte. Mindez persze külsőség. Ami a lényeget illeti, Joschka Fischer híven képviseli a zöldek politikáját, legyen szó akár a NATO-ból való kilépés sürgetéséről, az atomerőművek elleni fellépésről, a természeti környezet védelmének bármely vonatkozásáról, avagy a puszta ellenkezésről. Bár ez a különös figura már két éve szerepel a nagypolitika színpadán, az igazi karrier minden bizonnyal még előtte áll. Mert igaz ugyan, hogy Holger Börner a 83-as választást megelőző kampányban letette a nagyesküt, hogy nem lép koalícióra a zöldekkel, mégis, az idén nyáron meggondolta magát. Döntése, hogy kisebbségi tartományi kormányába bevonja a zöldeket, lázba hozta az NSZK-t, mert Bonn- ra ugyan nincs közvetlen kihatással, de precedens lehet. Ráadásul a zöldek sem voltak elbűvölve: feltételként ragaszkodtak a környezetvédelmi tárcához. Ez utóbbi körülmény pedig súlyos következményekkel járhat a környezetvédelmi előírásokra fittyet hányó iparvállalatokra nézve. A koalíciós tárgyalások kezdete óta máris érezhetően csökkent a beruházási kedv a tartományban, sőt, hírek szerint tekintélyes vállalatok fontolgatják a költözködést. Mindez ugrásszerűen megnövelheti a munkanélküliek amúgy sem csekély számát Hessen- ben. Joschka Fischer igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Amint néhány nappal hivatalos székfoglalása előtt kijelentette, semmilyen új, drasztikus intézkedést nem szorgalmaz. Beéri a már papíron lévő környezetvédelmi rendeletek számonkérésével. Vagy talán éppen ez az, amitől az érintettek annyira fáznak? Tornacipő és bársonyszék
