Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-19 / 297. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 19Tiltsák be a nukleáris robbantásokat! I Pravda cikke Befejeződött a KGST-iilésszak „Tiltsák be a nukleáris robbantásokat” címmel közöl szerkesztőségi cikket a Pravda december 19-i. csütörtöki számában. Attól kezdve, hogy 1945 nyarán az atomfegyver, gonosz szellemként testet öltött a Manhattan-tervből, az emberiség kemény harcot vív e tömegpusztító eszköz korlátozásáért, végeredményben pedig felszámolásáért. Az atomfegyver elleni küzdelem nemzetközi méretűvé a szó szoros értelmében vett világmozgalommá vált, amely a legkülönbözőbb osztályok, ideológiák és szakmák képviselőit egyesíti — állapítja meg egyebek között az SZKP KB lapja. A probléma lényeges ösz- szetevője a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének ügye. Közismert, hogy a kísérletek, egyfajta motorként, maguk is előreviszik a nukleáris fegyverkezési hajszát. A kísérletek eredményeként folyik az új. mind tökéletesebb és fenyegetőbb, ilyen típusú fegyverek kifejlesztése, javul — úgymond ..minőségük”. Ez pedig ösztönzi a nukleáris robbanóanyagok további menv- nyiségi felhalmozásának folyamatát. A legutóbbi időben felszínre került az atomkísérletek még eav. rendkívül veszélyes vetülete: az Egyesült Államok nevadai lőterének furataiban és tárnáiban nukleáris robbantásokkal indukált lézereket fejlesztenek ki azzal a céllal, hogy ezeket a berendezéseket a „csillag- háborúban” használják fel. Egyszóval, a nukleáris kísérletek folytatása a feszültség és a háborús veszély növekedésének. a népek közötti bizalmatlanság elmélyülésének forrása. A Szovjetunió éppen emiatt már az atomkorszak kezdetétől, a múltban és jelenleg is következetesen síkraszállt a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséért. A világ közvéleményének a folytatandó nukleáris kísérletek miatti aggodalma cseng ki abból az ismert felhívásból, amelyben különböző kontinensek hat államának — Argentína, Görögország, Mexikó. India. Tanzánia és Svédország — vezetője felszólította a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy állapodjanak meg a nukleáris kísérletek kölcsönös beszüntetéséről és mielőbb kössenek megállapodást a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról. A közelmúltban hasonló felhívást tett közzé ismét az ENSZ közgyűlése Is. Széles nemzetközi visszhangot váltott ki neves, Nobel- díjas tudósok egv csoportjának ugyanilyen értelmű, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőihez címzett felhívása. A Szovjetunió ez év nyarán nagy jelentőségű kezdeményezést tett: augusztus 6- tól egyoldalúan beszüntette mindenfajta nukleáris kísérletét és felhívta az Egyesült Államok kormányát, tegyen hasonló léoést. Mint azt bejelentették, a szovjet moratórium 198S. január 1-ia marad érvényben, de tovább is meghosszabbítják, amenv- nyiben az Egyesült Államok a maga részéről csatlakozik a moratóriumhoz. A Szovjetunió döntése az egész világon Dozitív visszhangra és széles körű támogatásra talált. Ugyanakkor másként fogadták Washingtonban. Mindenfajta ürüggyel, néha magyarázat nélkül megpróbálták a javaslatunkat érdemi válasz nélkül hagyni. Mindez természetesen jogos nyugtalanságot okoz. Ha az Egyesült Államok kormánya a továbbiakban is elutasítja a nukleáris robbantásokról való lemondást, ez oda vezet, hogv a Szovjetunió által vállalt egyoldalú moratórium a meghirdetett időpont után — ameddig már igencsak kevés idő ma radt — érvényét veszti. S az érthető okok miatt. az óceánon túli katonai készülődés láttán a Szovjetunió nem áldozhatja fel saját maga és szövetségesei, valamint barátai biztonsági érdekeit. A nukleáris robbantások beszüntetése olyan kérdés, amelyben már most konkrét, ráadásul jelentős és kézzelfogható eredményre lehet jutni. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ilyen együttes lépésének nagyon nagy lenne a politikai jelentősége — határozott jelzést adna a többi nukleáris hatalomnak, minőségileg új, sokkal kedvezőbb helyzetet teremtene a genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozón megindult folyamat kedvező fejlődése számára. Ebből a szempontból kétségtelenül jelentős lépés lenne a nukleáris fegyverekkel történő kísérletek általános és teljes megtiltásáról folytatott háromoldalú tárgyalások felújítása. A szovjet fél azonnal — már 1986 legelején — kész erre. Nyugaton s mindenek előtt az Egyesült Államokban a nukleáris robbantásokra vonatkozó moratórium kérdésében az ellenőrzés nehézségeire hivatkoznak. Ugyanakkor jól ismert, hogv mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok olyan rendkívül korszerű saiát eszközökkel rendelkezik, amelyekkel a felek megbízhatóan ellenőrizni tudják, hogy a moratóriumot betartják-e. A Szovjetunió kész tovább is menni. A kölcsönös moratórium életbe léptetése esetén kész megegyezni az Egyesült Államokkal bizonyos helyszínen történő ellenőrzési intézkedésekről is. azzal a céllal, hogy kiküszöböljék azokat a nehézségeket, amelyek a moratórium betartásával kapcsolatban merülhetnek feL Ilymódon az ellenőrzés problémáját nem tekinthetjük a kölcsönös moratóriumról való megállapodás akadályának. Annak érdekében, hogy a mindenfajta nukleáris robbantásra meghirdetett szovjet—amerikai közös moratórium valósággá váljon, még egy dologra van feltétlenül szükség: arra a politikai akaratra, hogy előrehaladás történjen a fegyverkezési hajsza megfékezését és a háborús veszély kiküszöbölését szolgáló konkrét intézkedések meghozatalában. Másként fogalmazva: arra van szükség, hogy előrelépés történjen a genfi találkozó pozitív eredményeinek valóra váltásában — hangsúlyozza végezetül a Pravda. Szovjet—japán tárgyalások Szovjet—japán tárgyalások kezdődtek szerdán Tokióban egy kétoldalú kulturális együttműködési megállapodás megkötéséről. A megbeszéléseken mindkét részről a külügyminisztérium magas rangú tisztségviselői vesznek részt. A Szovjetunió és Japán közötti kulturális együttműködés egyezményes formába öntése már évek óta napirenden szerepel, az utóbbi időben azonban felgyorsultak az ezt célzó tárgyalások. Erre vall az, hogy a felek a közelmúltban Moszkvában folytattak előkészítő megbeszéléseket. sőt — mint arról a tegnapi tokiói lapok beszámoltak — megállapodtak egy kormányközi kulturális együttműködési bizottság felállításáról. Katonai kérdésekről, az együttműködés fejlesztéséről folytatott eszmecserét kedden Párizsban Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. Ez volt a két politikus 12. találkozója. Mitterrand és Kohl tanácskozása több mint 4 órán át tartott. A két vezető érintette a két ország haderőinek együttműködését és áttekintett több, a hagyományos és nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kérdést. Jelentések szerint ezúttal nem érintették Ronald Reagan amerikai elnök „Hadászati védelmi kezdeményezésnek” nevezett űrfegyverkezési programját. Franciaország már korábban a program ellen foglalt állást, míg az NSZK többé kevésbé támogatja az amerikai űrfegyverkezési terveket. Nyugati és szocialista országokban dolgozó Nobel díjasok közös felhívással fordultak a két nagyhatalomhoz, sürgetve a fegyverkezési verseny megfékezését, a leszerelést. A 60 Nobel- djíjas által aláírt felhívásról tegnap Bécsben tájékoztatta a sajtót a brit Dorothy Crawfoot Hodgkin, a kémiai Nobel-díj 1964. évi nyertese és Alexander Prohorov szovjet tudós, aki ugyanabban az évben fizikai Nobel-díjat kapott. A tudósok mozgalmának kép(Folytatás az 1. oldalról) A KGST ülésszakának záróülésén Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, a szovjet küldöttség vezetője mondott zárszót. — Ügy vélem, általános véleménynek adok hangot, amikor kijelentem, elégedettek lehetünk az ülésszak eredményeivel. Ezek közül kétségtelenül a legfontosabb a tudományos műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programjának elfogadása. Ezáltal eleget tettünk a KGST-tagországok Moszkvában megtartott felső szintű gazdasági értekezlete egyik legfontosabb megbízásának — mondotta Nyikolaj Rizskov. Az elfogadott program meghatározza a tudomány és a technika fejlődésének legfontosabb irányait országainkban és új lehetőségeket nyit a népgazdaság tudományos-műszaki bázisának átalakítására. A szovjet miniszterelnök szólt arról, hogy a programban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében különös figyelmet kell fordítani a közös tudományos-termelési egyesülések és vállalatok létrehozására. A tagországok valamennyi küldöttségének meggyőződése az, hogy a legkedvezőbb gazdasági és szervezési feltételeket kell létrehozni annak érdekében, hoay az intézetek. a tudományos-műszaki központok és egyesülések egymással közvetlen kapcsolatban dolgozzanak, gyorsabban és hatékonyabban oldják meg a programból rájuk háruló feladatokat. Minőségileg új színvonalra kell emelni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkáját. Az elfogadott dokumentum, amely jelentősen gazdagítja a tanács munkájának ta.rtalmát, szükségessé teszi a szervezet átalakítását az új követelmények alapján. Jelentős javaslatoviselőit novemberben több órás megbeszélésen fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára. A Nobel-díjasok felhívásukban síkraszállnak azért, hogy a nagyhatalmak mondjanak le az atomfegyverek elsőként való bevetéséről, függesszenek fel mindenfaita atomkísérletet, tegyék békéssé a világűrt és csökkentsék az atomfegyver-készleteket. Mint ismeretes, a Szovjetunió már korábban ilyen szellemű döntéseket hozott, illetve javaslatokat terjesztett elő. kát várunk a Végrehajtó Bizottságtól, amelyek a tanács szervezetének és munkastílusának megjavítását szolgálják — mondotta Nyikolaj Rizskov. Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának találkozója a tagországok küldöttségeinek vezetőivel és a testvérpártok KB-titkáraival, jó impulzust adott a további munkához. Végezetül Nyikolaj Rizskov köszönetét mondott a küldöttségek vezetőinek és tagjainak az aktív munkáért, kifejezte nagyrabecsülését a KGST Titkársága munkatársainak. A szovjet kormány tegnap Moszkvában fogadást adott a KGST ülésszakán részt vett küldöttségek számára. A fogadáson megjelentek a tagországok küldöttségeinek vezetői és tagjai. Szovjet részről jelen volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, valamint több más szovjet párt- és állam; vezető. A fogadáson elmondott beszédében Nyikolaj Rizskov rámutatott: minden alapunk megvan arra, hogy kijelentsük, a program végrehajtása történelmi jelentőségű lesz a KGST tagországai fejlődésének szempontjából, lehetővé teszi népgazdaságaik minőségileg új szintre emeA KGST szerdán véget ért rendkívüli ülésszakán elfogadott tudomány|os-műszaki komplex programot értékelte Moszkvában megtartott sajtóértekezletén Gurij Marcsuk, a KGST Tudományos- |Műszaki Együttműködési Bizottságának elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a program a tudományos és műszaki fejlődés világszerte kirajzolódó fő irányaiból indul ki, s támaszkodik a KGST-országok nemzeti tudományos és műszaki fejlesztési programjaira. A közös erőfeszítéseket az e téren felmerülő legfontosabb problémák megoldására összpontosítja. Marcsuk rámutatott arra is hogy a program megvalósításával a KGST-országok a tudományos és műszaki haladás élvonalába kerülhetnek, jelentősen növelhetik népgazdaságuk termelékenységét, biztosíthatják kulcs- fontosságú ágazataik műszaki megújulását. A komplex program eredményeként új, magasabb lését. A program kidolgozásában végzett közös munka ismételten meggyőzően bizonyította, hogy gyorsan és sikeresen tudunk döntéseket kidolgozni a legbonyolultabb problémákat illetően is, ha megvan az ehhez szükséges politikai akarat és éleslátás, megfelelően figyelembe vesz- szük minden ország nemzeti érdekeit és az egész közösség közös érdekeit. Nincs kétség afelől, hogy ugyanilyen konstruktív szellemben tevékenykedünk majd a program végrehajtása során is, mondotta a szovjet kormányfő. Az ülésszakon részt vett küldöttségek nevében Lubo- mir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök szólt. Valamennyi küldöttség nevében elégedettségének adott hangot az elvégzett munkát illetően. Tegnap hazaérkezett Moszkvából a Lázár György miniszterelnök vezette magyar küldöttség, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 4L (rendkívüli) ülésszakán vett részt. A magyar delegáció tagja volt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Tétényi Pál. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár és Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. szintre emelkednek a tagállamok együttműködésének formái és módszerei is. A program sokoldalú, felöleli a nagy, átfogó, ágazatközi tudományos és műszaki feladatokat. Végrehajtásának alapjává a két és többoldalú kormányközi, illetve a tagállamok szervezetei közötti egyezményeknek kell válniuk. A megvalósítás során olyan új és haladó együttműködési módszerek alkalmazására is sor kerül, mint a nemzetközi tudományos-műszaki egyesülések, a közös vállalatok létrehozása. Az elhatározott intézkedések végrehajtásának pénzügyi fedezetét a tagországok nemzeti eszközei, a Nemzetközi Beruházási Banktól és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankjától (a KGST két szakosított intézményétől) felvett hitelek, valamint az adott témákban érdekelt országok által létrehozott közös pénzügyi alapok biztosítják — mondotta sajtóértekezletén Gurij Marcsuk. Hazánk és a nagyvilág Szűrös Mátyás, az MSZMP külpolitikájáról A politikai könyvnapokra jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának összegyűjtött művei Hazánk és a nagyvilág címmel. A kötet fülszövege szerint a szerző külügyi szakértő, diplomata, illetve közgazdász. E kötet írásai és cikkei alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy ennél több, hivatásos diplomata és politikus, akit nemcsak a külpolitikai kérdések, hanem az emberiség és ezen belül a magyarság sorskérdései is izgatnak. Igaz, hogy nem tesz egyebet, mint az MSZMP politikáját magyarázza, azt a politikai irányvonalat, amely pártunk XIII. kongresz- szusán fogalmazódott meg. Lényege a szocialista társadalom építése, a Varsói Szerződéshez való hűség, a szocialista világrendszer részeként dolgozni a békéért, s a Szovjetunióhoz fűződő szoros barátság. Szűrös Mátyás az a személyiség, aki magas szinten, természetes egyéni ízzel ülteti át a gyakorlatba a párt elvi politikáját. Érvtárháza rendkívül gazdag, precízen fogalmaz, s ugyanakkor nagyon közérthetően. Erénye még a szép magyar beszéd. Mi se áll tőle távolabb, mint a nya- katekertség, a homályos szófűzés, ami gyakran jellemzi a külpolitikai írásokat. Műveiben vissza-visszatérő probléma a kis népek helyzete, sorsa, helye a mai világban. Nem véletlen ez, hiszen népünket is foglalkoztatja ez a kérdés. Érthető ez egy olyan kis országban, mint Magyarország ahol mindig is nagy volt az érdeklődés a külpolitika, a világban zajló események iránt. Ez az utóbbi években még inkább megnőtt. S népünket nemcsak saját sorsa, hanem az emberiség helyzete is érdekli. Erről beszél kötetének első írásában, amelyben a magyar külpolitika el- viségét, nyíltságát fogalmazta meg. A kérdésekre adott válaszaiban 1980 elején azt mondotta, hogy azért vagyunk érzékenyek a külpolitikai kérdésekre, mert országunk több mint ezer éve, az államalapítás óta heroikus erőfeszítésekre és küzdelmekre kényszerült, hogy megőrizze nemzeti mivoltát, szuverenitását és területi integritását. Ugyancsak ebben a művében válaszolt arra a kérdésre, hogy önálló-e a magyar külpolitika. Határozottan igennel felel. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a realitások határt szabnak. Általános jellemvonása, hogy Magyarország a szocialista közösséghez tartozik, s ez alapvetően elhatárolja külpolitikánkat a nem szocialista államok nemzetközi politikájától. A közös célok, nemzeti érdekek című írásában fogalmazza meg viszonyunkat a többi szocialista országhoz. Kifejti az ENSZ és a magyar külpolitika elveit. Könyve második fejezetében a Szovjetunióhoz, barátainkhoz és szövetségeseinkhez való viszonyunkat elemzi és összegzi. Hivatkozik Szek- fű Gyulára, aki 1947-ben így fogalmazta meg külpolitikai alapelvünket: A Szovjetunió békerendszerétől védve és abba beilleszkedve érhetjük el benn és künn annyi időn át nélkülözött egyensúlyunkat és azt a harmóniát, mely egyszer létre fog jönni ember és ember, nép és nép, kis és nagy ország között. Egymásra vagyunk utalva, jó szomszédságban élhetünk, s nyugodtak lehetünk, mert magunk mögött tudhatjuk a Szovjetunió barátságát, segítőkészségét, legyőzhetelen erejét. A nemzetközi politika, a munkás- mozgalom, a béke védelme visszavisszatér írásaiban, beszédeiben. A nemzetközi kommunista mozgalom és a kommunista pártok közötti együttműködés néhány kérdésére eg}1- egész tanulmányt szentel. Kifejti benne, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom a társadalmi haladás döntő tényezője. Elemzi a mai kommunista mozgalmat, ismerteti a történelmi előzményeket, a jelenlegi helyzetet, az egymáshoz való viszonyt, s megállapítja; a mozgalom egységének alapját a közös eszme és a legfontosabb célok azonossága mellett, a pártok általános közös törekvései jelentik. Ha eltérő feltételek között is tevékenykednek, sohasem téveszthetik szem elől, hogy korunk átmenetet jelent a kapitalizmusból a szocializmusba és e történelmi folyamat fő ereje a Szovjetunió és a szocialista világrend- szer, valamint a nemzetközi munkásmozgalom. Rádióbeszédeiben és interjúiban pedig olyan kérdésekről beszélgetett, mint a Szovjetunióhoz való viszonyunk, a magyar—szovjet együttműködés, a magyar külpolitika és a nagyvilág kapcsolata, helsinki szelleme és annak éltető eszméi. Vagyis nagyon is mindennapi kérdésekről, amelyek az embereket is érdeklik. Kikerekedik könyvében a magyar külpolitika arcéle napjainkban, amely hozzájárul az egyetemes békéhez. Egyben megismerjük gondolkodásmódját a hazáról és a világról kialakított felfogását, kiváló elemzői készségét, amellyel rendszerbe tudta foglalni az MSZMP külpolitikáját, viszonyunkat, a nagyvilághoz. Gall Sándor Nobel-díjasok felhívása Sajtóértekezlet a KGST-tanácsülésről Mitterrand—Kohl találkozó
