Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

1985. DECEMBER 16­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elhunyt Oláh István Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Oláh István elvtárs, hadseregtábornok, honvédelmi miniszter a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, a. magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége 1985. december 15- én elhunyt. Temetésének megszervezésére bizottság alakult. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Magyar Népköztársaság Honvédelmi Minisztériuma Oláh István 1926. decem­ber 16-árt, sokgyermekes pa­rasztcsaládban született, Nádudvaron. A szülői ház forradalmi szellemű neve­lésének hatására közvetle­nül a felszabadulást követő­en aktív tagja lett a Ma­gyar Kommunista Pártnak. A debreceni ideiglenes nem­zeti kormány 1944. decem­ber 23-i felhívására az el­sők között önként jelentke­zett, az akkor szerveződő új demokratikus hadseregbe. Az a szándék vezette őt is, mint azt a sokezer haladó gon­dolkodású magyar embert, akik a fegyveres harc válla­lásával is kifejezték: a ma­gyar nép legjobbjai szembe fordulnak a hitleri Német­országgal, a rájuk kénysze- rített idegen elnyomás ki­szolgálóival, a hazaáruló és népellenes politikával. Ifjú kori döntése életre szóló volt, végleg elkötelezte ma­gát a demokratikus átalaku­lás, a szocializmus ügye, a haza fegyveres szolgálata mellett. 1945 tavaszán a szov­jet hadsereg oldalán alaku­latával ausztriai hadműve­leti területre vonult. Haza­térve folytatta a katonai szolgálat miatt megszakított tanulmányait. 1947-ben a debreceni tanítóképzőben ta­nítói képesítést szerzett. Fel­ismerve és megértve a nép­hatalom védelmének fontos­ságát, a párt megbízásából 1947-ben útja ismét a nép­hadseregbe vezetett. 1947— 49. között a Kossuth Akadé­mia hallgatója lett. ahol kitűnt kimagasló képességei­vel. 1949-ben hadnagyként avatták tisztté. Katonai pá­lyája során az ország szá­mos helyőrségében szolgált és szakaszparancsnoktól szinte minden parancsnoki beosztást betöltve, jutott el a honvédelmi miniszteri tisztségig. Egész életét végigkísérte a társadalom és a hadtudo­mányok iránti nagyfokú ér­deklődés. 1952-ben elvégez­te a Honvéd Akadémia ma­gasabb parancsnoki tanfo­lyamát. 1964-ben a Szovjet­unióban a Fegyveres Erők Vezérkari Akadémiáján ma­gas szintű katonai ismere­tekre tett szert. Kimagasló vezetői adottságai képessé tették arra. hogy a magyar néphadsereg fejlesztésének és korszerűsítésének nagy feladatait, á Honvédelmi IMinisztérium számos veze­tő posztján, közöttük több mint 12 évig a vezérkar fő­nökeként, az utóbbi egy év­ben pedig mint honvédelmi miniszter, eredményesen old­ja meg. Szívelégtelenség miatt be­lkövetkezett halálával nagy veszteség érte a magyar for­radalmi munkásmozgalmat, éb néphadseregünket. Oláh István részese volt a párt honvédelmi politikája for­málásának, gyakorlati meg­valósításának,. Munkáját nagy hozzáértéssel, töretlen aka­rattal, szorgalommal és elő­relátással végezte. A magyar néphadsereg fejlesztése­ben az ország lehető­ségeire épülő. a szövet­ségesek körében is el­ismerést kiváltó megoldások kezdeményezője volt. Mint kommunista katonai vezető minden beosztásában nagy figyelmet fordított arra, hogv sokoldalúan ismerje a had­sereg életét, beosztottjainak szolgálati körülményeit. A szocializmus építésének és védelmének kérdéseit min­dig egységben szemlélte és javaslatait is ennek szelle­mében fogalmazta meg. A béke megóvásának igaz híve volt. Katonai feladatait min­den beosztásában áldozatké­szen, a szocialista hazáért, a nemzetért érzett felelősség­gel, példamutató kommunis­ta elkötelezettséggel látta el. Hivatásának teljesítése mel­lett nagy aktivitással vette ki részét a közéletből is. Több mint egy évtizede tag­ja az MSZMP Központi Bi­zottságának. alelnöke, a Ma­gyar Ellenállók. Antifasisz­ták Szövetségének. Oláh István igaz hazafiként és internacionalistaként el­évülhetetlen érdemeket szer­zett a magyar—szovjet ba­rátság erősítésében, a Varsói Szerződés hadseregei közötti fegyverbarátság elmélyítésé­ben. a Magvar Néphadsereg nemzetközi kapcsolatainak ápolásában. Eredményes munkájának elismeréseként magas hazai és külföldi kitüntetésekben részesült. Hazánkba érkezett George Shultz Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására tegnap a kora esti órákban hivatalos látogatásra hazánkba érke­zett George Shultz, az Ame­rikai Egyesült Államok kül­ügyminisztere. Az amerikai diplomácia irányítóját — aki európai kőrútjának újabb állomásaként látogatott Ma­gyarországra — a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta. Je­len volt Házi Vencel, ha­zánk washingtoni és Nicolas Salgo, az USA budapesti nagykövete. A hivatalos magyar—ame­rikai külügyminiszteri tár­gyalások hétfőn délelőtt kez­dődnek meg a Külügymi­nisztériumban. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvisé- lője és Tétényi Pál, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tegnap a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa ktjszöbönálló 41. (rendkívüli) * ülésszakával kapcsolatban Moszkvába utazott. Elutazásuknál a repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A húsipar szocialista brigádvezetöinek tanácskozása Szombaton Gyulán ta­nácskozásra ültek össze az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt területén dolgozó szo­cialista brigádok vezetői. A több mint tizenkilencezer brigádtagot képviselő kül­döttek értékelték az utóbbi öt év termelési eredményeit, megvitatták, milyen felada­tok hárulnak a húsiparra, az ott dolgozó szocialista brigá­dokra a VII. ötéves tervidő­szakában. A vitaindító előadást Falu- di Endre, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigaz­gatója tartotta. Többek kö­zött azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt év kitűnő ered­ményeire építve a következő esztendőkben a húsiparnak évente 1,4—1,6 százalékkal kell növelnie a termelését, az exportnak pedig 15 száza­lékkal kell meghaladnia öt év múlva a jelenlegi szintet. Az áruházak dolgozói tegnap derekasan állták a vásárlók ezüstvasárnapi rohamát. Képünk a Skála Áruházban készült Fotó: HL. Tíz karéi kenyér Együtt a gyerekek: a képről csak a Tatán tanuló 15 éves Lajos hiányzik Mi tagadás, írhattam vol­na karajnak is, hiszen a He­lyesírási Tanácsadó Szótár, a szó mindkét formáját köz­li, de Kisújszálláson a vá­roslakók zöme inkább a cím­ben idézett formában hasz­nálja ezt a .fogalmat. Mindezeket csak azért so- rakoztatatom az írás elejé­re, mert amikor Demeter Ferencéket meglátogattam, és arra kértem őket, hogyan lehetne egyetlen, találó mon­dattal jellemezni nagy csa­ládjukat, Éva asszony, a fe­leség rövid gondolkodás után így felelt: ránk a leg­jellemzőbb, hogy ha eszünk, nekünk nem három vagy négy karéj kenyeret kell szelni, hanem legkevesebb tízet. Háromszobás lakásban Volt ebben a megállapí­tásban a tényen kívül egy kis büszkeség is, hiszen ke­vés sokgyermekes házaspár él hasonló módon mindennel berendezett, kívül, belül mutatós kockaházban, mint ők. Az se mellékes, hogy a gyerekek közül kivétel nél­kül mind tanult és tanul. Vajon kikből áll ez a csa­lád, ahol még a nemek ará­nya is olyan érdekesen ala­kult, hogy azonos a fiúk és a lányok száma. A tíz sze­mélyhez kimondva, kimon­datlanul tíz évszám, dátum csatlakozik. A legutolsó: 1985. április 11: Gábor. vagy aho­gyan hívják, Gabika születése. Kék szem, szőke haj. kicsattanóan piros arc, egyszóval ez ő- Mindent eszik már, és ez látszik is rajta. A többiek első számú kedvence, és ő ezt a dédelge- tést enyhe nyögések köze­pette tűri, miközben a tarta­lék töltőtollam kóstolgatja. Mert azt ugve soha nem le­het tudni - ebben a korban, mitől is hízik az ember. Visszafelé ugorva az idő­ben Krisztián érkezett ki­lencediknek, 1980. március 26-án. Röpke testvéri köz­vélemény-kutatás szerint a család legelevenebbje: a nagylányok elmondása alap­ján akár az égő tűz. Az utóbbi állítás ellen tiltako­zik, és el.enpéldaként azt is megsúgja: a minapi takarí­tás is neki köszönhető, hi­szen az általa korábban el­dugott lapátot némi keresés után és két szem cukor el­lenében végül is „megtalál­ta”. Attila (1975. május 9.) a nyolcadik a sorban, és ko­moly fiú. Szabad idejében íbátyjaihoz hasonlóan súly­emelő edzésekre jár. Az is­kolai eredményeiről faggat­va diplomatikusan feleli: le­hetne jobb is. Otthon viszont szívesen vállal bármilyen megbízatást, legyen szó szén­hordásról, vagy kazántaka­rításról. Legtöbbet a nyol­cadikos nővérével. Edinával hadakozik, mert elmondása szerint borzasztóak ezek a mai lányok, hiszen még súlyt se tudnak emelni. Mindezek ellenére a nyelvük folyvást kelepek Már szakmát is vá­lasztott, festő és tv-szerelő lesz, ami eddigi ismereteim szerint elég meghökkentő párosítás. Edina (1972. augusztus 12.) most nyolcadikos a Kossuth iskolában. Magas, vékony lány, óvónői ábrándokkal tervekkel. Az otthoni felada­tai közé tartozik a takarí­táson kívül a kisebbek pá- tyolgatása is. Azért a szóra­kozásból se marad ki, tini­klubba jár, a fiúkat is meg­megnézi. „Mellesleg” az egyik kisdobos őrs vezetője is az iskolában. Egyszóval afféle örökmozgó. Lajos, a nyári szünet utol­só napján. 1971. augusztus 31-én érkezett a világra. A szőke, vékony fiú igen jó eredménnyel fejezte be ál­talános iskolai tanulmánya­it, és autóvillamossági tanu­ló Tatán. Súlyemelő iskolá­ba. kollégiumba jár, és je­lenleg ezüstjelvényes. Nyu­godt, kiegyensúlyozott ter­mészetű, csak az a baj, hogy a nagy távolság miatt rit­kán jön haza. A többiek ál­lítása szerint ő a legspóro- lósabb, úgy hogy nyugodtan nyithatna házi bankot, mivel neki mindig marad a zseb­pénzből tartalék is. A bajszos, mokány Feri 1970. május 9-én született, és Cegléden autószerelő tanuló. Remek súlyemelő, már aranyjelvényes, és 60 kilós 'testsúlya ellenére szakítás­ban 85, lökésben 110 kilo­gramm a csúcsa. Naponta kétszer is edz, és az orszá­gos serdülőbajnokság bronz­érmese. Igaz, azt is beval­lotta, hogy esetenként a száz kilóval jóval könnyebben megbirkózik. mint néhány matematikai függvénnyel. Ketten már keresnek Tünde az anyakönyvbe az 1968. augusztus 14-i dátum­mal került. Csinos, szép lány, és jelenleg talán a testvérek között ő van a leg­nehezebb helyzetben. Férfi és női fodrász a szakmája, és hiába szabadult fel jó eredménnyel, naponta át­jár Tiszaszentimrére dol­gozni. Neki öt előtt csörög a vekker. Karcagra vonato­zik. ott másik szerelvényre száll, hogy hétre a műhely­ben lehessen. Este pedig bő­ven elmúlik hat óra. mikor­ra hazaér. Feltéve, ha a vo­natok késés nélkül érkeznek, indulnak. mert ellenkező esetben bizony a Tv-híradó vége hozza csak haza. Neki már vőlegénye van. és úgy tűnik, a közeljövőben elke­rül a családból. Éva (1965. december 15.) a legidősebb és a legkomo­lyabb. Csinos, vékony, kék szemű lány, a Kunszöv bőr­díszműves szakmunkása. Ha­vi három és fél ezer forintos keresetét magára költheti, haza nem kérnek belőle. Udvarlója most katona, majd februárban szerel le. Vala­mikor művészi tornával fog­lalkozott kosarazott, de most már erre nin­csen ideje. Otthon takarít, mos. felügyel a krampuszok­ra, szóval Tündével együtt — ha kell — afféle oótma- mai feladatokat is ellát. Éva, a nyolc gyerek édes­anyja 1949. április 7-én szü­letett, és rajta kívül még nyolc testvére van. Amikor Ferivel összeházasodtak, el­határozták. több gyerekük lesz. Végtelen boldogságukra így is történt. Bármennyire hihetetlen, ezzel a sok lur­kóval soha nem adódott kü­lönösebb baj. Sőt, afféle „nem hivatalos” munkameg­osztás szerint a nagyobbak nevelték, segítették a kiseb­beket: szóval a családban így nőttek. cseperedtek a kisfiúk és a kislányok. Ami a nevelésnél napjainkban az efféle népes családban jóval nehezebb: az a ruházkodás. Elvégre egy pár csizma ezer- valahány forintnál kezdődik, és nem biztos, hogy két szil­vesztert kibír. Nem szemre­hányásként, inkább tény­ként sorolja Éva: nagyon kevés az a külső segítség, amit nyolcgyerekes család­ként kaptak és kapnak. Feri, a férj a „legkorosabb” tízőjük közül, bár ő is csak 1943. március 6-án született. A végtelen türelmű apa egyedüli gyerek ezért hatá­rozta el. ha megházasodik, neki több fia és lánya szü­letik. Kőműves kisiparos: szakmáját. ízlését dicséri a ház belseje, külső kinézete. Igaz, az építkezést több mint másfél évtizede kezdte, és a kerítés elkészítése valószínű a jövő tavaszra, nyárra toló­dik. Képtelen, de nem is akar arról dönteni, hogy az „ap­róságok” közül melyik áll a szivéhez legközelebb, hi­szen egyformán kedves mindegyik. Jó leírni, hogy valamennyien épek, egészsé­gesek: a lányok csinosak, a fiúk sportos alka- túak, szóval afféle jól sikerült gyerekek. Egyetlen vágya van még: felnevelni, szakmát adni, iskoláztatni, azaz szárnyukra bocsátani őket. A legnagyobbtól a leg­kisebbig. Takarításkor útban Azt azért nevetve jegyzi meg, ha takarítás kezdődik, akkor ő tartózkodhat bárhol, valahogyan mindig láb alatt van. Veszekedni nem szeret, bántani sose kellett egyetlen egvet sem közülük, és a vita elől inkább elvonul egy bi­liárdpartira a komákhoz. Ez az összes és az egyetlen hob­bija a munkán, a családján kívül. De hát az tegye a szí­vére a kezét, akinek nyolc bűbájos. mindig csivitelő gyerek közül ennél több kedvtelésre is futná ... D. Szabó Miklós Fotó: N. Zs. A nyolc gyereket nevelő Demeter házaspár

Next

/
Thumbnails
Contents