Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

1985. DECEMBER 3­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megváltozik a terméklista a törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezetben, új gyártmánnyal jelentkezik az üzem. Megkezdték ugyanis dolgozói a szilárd tüzelésű kan- dálló-égőtestek gyártását. A Fakaterm nevet viselő áru már kapható a hazai piacokon, s keresik a szövetkezetiek az export lehetőségeket is Kádár János olasz kitüntetése A római Capi tollúmon hétfőn, megrendezték a Sim- ba Akadémia díjátadó ün­nepségét. A díjazottak kö­zött szerepel Kádár János, az MSZMP főtitkára, akit az akadémia a nemzetközi eglyiittrrtű'ködés előmozdítá­sáért kifejtett tevékenysé­géért részesített elismerés­iben. A díjat Szita János, hazánk római nagykövete vette át. A Sámba Akadémiát 1979 június 30-án alapították Ró­mában. Elnöksége, a díj oda­ítélésével megbízott testület neves, haladó gondolkodású személyiségekből áll. A Sim- ■taa Akadémia kétévenként ítéli oda díjait azoknak a politikai vezetőknek, közéle­ti személyiségeknek, tudó­soknak és művészeknek, akik munkájukkal elősegí­tették a béke, a leszerelés Ügyét, a kulturális, gazdasá­gi, tudományos és politikai együttműködés elmélyíté­sét. Ennek szellemében ré­szesült ez alkalommal a Sdmba Akadémia díjában Bruno Kreisky volt osztrák kancellár, Nelson Mandela dél-afrikai békeharcos, Rad- zsiv Gandhi indiai minisz­terelnök, Raul Alfonsin ar­gentin elnök, a legrango­sabb olasz tudományos in­tézmény a Lincei Akadémia, a British Museum és az olaszországi mártírváros Marzabotto. KISZ-bizottság menedzser szerepben Kreativitás-préba nemcsak gyerekeknek Hogyan is tartja a mon­dás? A pénz nem boldogít — de jó, ha van! Mindez, némi korrekcióval, úgy tűnik, hogy az ifjúsági mozgalom­ra ás igaz: jó, ha a mozgal­mi munkára is jut pénz. Ki ne hallott volna már panasz­kodó KISZ-vezetőt, aki a korlátozott pénzügyi lehető­ségek miatt ágált, s ki ne hallott volna a KlSZ-szerve- zetek pénzügyi gondjairól ? Nos, a megyei KlSZ-bizott- ságot ez is ösztönözte akkor, amikor — részben innováci­ós szándékkal is — gazdasá­gi,, menedzseri tevékenység­be fogott. Ma még csak íz­lelgetjük az ilyen gondolato­kat, s biztosan lesznek szép számmal olyanok is, akik a hír hallatán kétkedve csó­válják majd a fejüket. A tény azonban tény marad: a KISZ Szolnok Megyei Bi­zottsága „beszállt” egy kész­ségfejlesztő játék terjeszté­sével, forgalmazásával kap­csolatos üzletbe. — Miért? — kérdezhet­nénk, s ezt kérdeztem és is Kató Gábortól, a megyei KISZ-bizottság gazdaságpo­litikai titkárától. — A KISZ KB program­jában egyre nyilvánvalób­ban ott szerepel az innová­ciós tevékenység, ebben a körben gondolkozva, az ér­tékes, jó gondolatok támoga­tása. Mi egy olyan játék for­galmazását karoltuk fel a magunk sajátos eszközeivel, amely a pedagógus szakem­berek véleménye szerint is nagy segítséget nyújthat az iskolák és más gyermekin­tézmények nevelőinek, a gyerekek kreativitásának és kézügyességének fejlesztésé­ben Emellett nem titkolt célunk az is, hogy a vállal­kozással bevételre, gazdasá­gi eredményre tegyünk szert, s ezzel növeljük az alapcél­jainkra fordítható anyag! erőinket... A televízió Felkínálom cí­mű műsorában Pomezansid György mutatta be a játé­kot, amelynek a neve: Kre­atív hobbicsalád. A termék­nek volt már gyártója, s for­galmazót kerestek. A KISZ- asek jelentkeztek, példás gyorsasággal tető alá hozták az üzletet. Szerződést kötöt­tók a gyártóval, a Budapesti Metalloplast Vegyesipari Szövetkezettel, a termék Szolnok megyei kizárólagos forgalmazására. (A szerződés lehetővé teszi, hogy a me­gyehatárokon túlra is kilép­jenek a termékkel, ha úgy alakulnak a körülmények.) A KISZ-bizottság a forgal­mazásra gyorsan talált part­nert. Megállapodott a Szol­nok és Vidéke Áfésszel, bolt­jaiban ez a cég árusítja a játékot. — Mi pedig a marketing­tevékenységgel „maradunk” az üzletben, ránk vár a pi­ackutatás, a reklám, s egy­általán a termék „bevezeté­se” a köztudatba. Illetve ezenkívül még egy dolog: az értékesítésre átvett áruban a mi pénzünk „fekszik” — mondta el Kató Gábor. — És, hogy miért üzlet ez ne­künk? A játék termelői ára, tehát arrfennyiért a buda­pesti szövetkezet nekünk ad­ja, az 140 forint. A kiskeres­kedelmi ára 180 forint lesz Ebből a negyven forint kü- lönbözetből az áfész tízet fi­zet nekünk. Ugyanakkor a reklámköltségek címén, e tevékenységünk fejében, a gyártótól hat forintot kapun« darabonként vissza, a ter­melői árból. Tehát ennyi. Talán érdekességként, s kedvcsinálóként, azt is el­mondanám, hogy tekintet­tel a játék jellegére, nem tettük rá a teljes, lehetséges kiskereskedelmi árrést, ha­nem annak nagyobb részétől eltekintettünk. így 13 forint­tal kerül kevesebbe a vásár­lónak a hobbicsalád. — A Szolnok Megyei KISZ- bizottság egyelőre csak ezer játékot vesz át a budapes­ti szövetkezettől. Részben azért, mert nyilván ki kell próbálni, mennyire kelendő a gyerekek közt a játék, részben pedig azért, mert anyagi lehetőségei egyelőre ennyit engedtek. Megnyílt az áfész és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Palermo shopja, a játékot, először itt árusítják. Decem­ber hetedikén, a Tisza An­tal Űttörőházban lesz a já­ték másik nagy bemutat­kozása: a Mikulás-műsor­ban a gyerekek kipróbálhat­ják, s ha megtetszik, meg is vásároltathatják maguk­nak. A Szolnok és Vidéke Áfész részéről Gyémánt Imréné, a Kreatív hobbicsalád „fele­lőse” a következőket mond­ta az üzletről: — Sok fantáziát látunk a játékban, hisz ismereteink szerint jelenleg hasonló rendeltetésű és színvonalú ■készségfejlesztő eszköz nincs forgalomban. Kedvező a ter­mék viszonylag alacsony ára is. Az első ezer darabos készletet mi is próbának szánjuk, bár valószínű, hogy népszerű lesz a gyerekek körében. Siker esetén vala­mennyi szolnoki és Szolnok környéki boltunkban árusí­tani kezdjük, illetve gondos­kodunk a szélesebb „nyitás­ról” is. Mi is hát akkor ez a já­ték? Mit „tud” Maly Róbert budapesti bábtervező talál­mánya? A teljes játékcsa- llád segítségével az általá­nos iskolás korú gyerme­kek — a feltaláló szerint már öt-hat éves kortól ajánlható — öt mozaikkészí- tési technika alapjait sajá­títhatják el: a papírintarzia, a faintarzia, az üvegmoza­ik, a kerámiamozaik s a pál­cikamozaik készítését Egy- egy módszer szükséges esz­közei, s az adott eljárás pontos leírása találhatók egy-egy dobozban. A kész­let eszközei segítségével megadott, vagy saját terve zésű képet készíthet bárki, amelyik kép aztán a gyerek­szoba falát díszítheti. Egy átlagos kénesságű gyereknek nyolc-tíz órányi intenzív el­foglaltságot biztosít a kivá­lasztott technikájú kép elké­szítése. Néhány budapesti iskolá­ban — kísérleti jelleggel — rajtórákon felhasználták a hobbicsaládot. igen kedvező tapasztalatokkal. ÉpDen ezekre az intézményekre gondolt a svártó akkor, ami­kor lehetőséget biztosít a nagvobb tételek nem egyedi rsoma?o’áls!ú, tehát olcsóbb beszerzésére. Eddig a Kreatív hobbicsa­lád Szolnok megyei vonat­kozású históriája. Folytatás e hónapban a játékkal. L. M. L. PÉNZEK „PÁNTLIKA " NÉLKÜL A tanács erszénye Alig néhány hét van már csak hátra ebből az esztendőből, hamarosan 1986-ot írunk. S ez az év nemcsak egy új ötéves terv kezdetét jelzi, hanem azzal együtt megváltozik a taná­csok gazdálkodásának rend­szere is. Az elmúlt hónapokban — sőt években — rendkívül sok szó esett már a helyi ta­nácsok önállóságáról, fele­lősségéről. ami azonban gyakran csak elvi kívánalom maradt. Ha a községi vagy a városi tanács nem tudott tető alá hozni egy fejlesztést, beruházást, azonnal felfelé, a megyére mutogatott, mond­ván: nem kapott hozzá ele­gendő segítséget, anyagi tá­mogatást. Máskor arra hi­vatkoztak a helyi tanácsi vezetők, hogy a gazdálkodá­si rendszer kötöttsége, a költségvetési alap, illetve az úgynevezett célcsoportos tá­mogatások merev elkülöní­tettsége miatt képtelenség rugalmasan, önállóan gaz­dálkodni. A „pántlikázott” pénzek időszakában a ta­nácsnak jószerivel alig volt gazdálkodási felelőssége: gyakorlatilag minden fo­rintnak pontosan előre meg­határozott helye volt. S ame­lyik tanács ügyeskedni pró­bált, a lakossági igények jobb kielégítése érdekében kiskapukat keresett a szabá­lyozás dzsungelében, előbb- utóbb bizton számíthatott a felettesek szigorú megrová­sára. Igaz viszont, ha valóban megoldhatatlan, lehetetlen helyzetbe került a községi, városi, költségvetés1, még mindig maga mögött tudhat­ta a megye segítségét, támo­gatását. Nos, ez a sokak számára kényelmes helyzet január el­sejétől alapvetően megvál­tozik. Félreértés ne essék: a tanácsoknak az új gazdálko­dási rendben sem lesz lé­nyegesen több pénzük a je­lenleginél, sőt... Rajtuk mú­lik viszont, mennyi saját bevételre tudnak szert ten­ni, teljes felelősséggel dön­tenek arról, mire költik a pénzt. Az egyik leglényegesebb változás, hogy megszűnik a külön fejlesztési alap, a kü­lön költségvetés, nem lesz­nek célcsoportok. Az egysé­ges tanácsi pénzalap felhasz­nálásáról a tanácstestületek középtávú és éves terveik­ben döntenek. Természetes dolog — ezt a pénzügyi tör­vény is előírja —, hogy el­sőbbséget kell adniuk a pénzügyi intézmények mű­ködtetésének, fenntartásá­nak. Nem zárhatják be pél­dául a felújításra váró óvo­dát azért, hogy az így meg­maradt pénzből mondjuk sportpályát építsenek. Azt viszont már megéngedhetik, hogy takarékosabb gazdál­kodással bizonyos összege­ket átcsoportosítsanak az intézményműködtetésről fej­lesztésre vagy éppen for­dítva. Korábban ilyen lehe­tőség egyáltalán nem volt. A tanácsnak helyi bevéte­lei mellett a fejlesztések legfontosabb forrása a la­kosság száma szerint elosz­tott fejkvótapénz lesz, mely­nek nagyságát a megyei ta­nácsok differenciáltan, a te­lepüléshálózat-fejlesztési cé­lok ismeretében határozták meg. A népgazdasági tervben meghatározott tanácsi fej­lesztési lehetőség mintegy 30 százalékát a megyei taná­csok úgynevezett céltámoga­tásként, pályázattal bocsát­ják majd a helyi tanácsok rendelkezésére. A pályáza­tok sorsának eldöntésénei természetesen fokozottan fi­gyelembe veszik majd a te­lepülések közötti ellátottsá­gi különbségeket, különös tekintettel a kistelepülések népességmegtartó képességé­nek javítására. Rendkivül fontos hangsú­lyozni, hogy az új gazdálko­dási rendszerben a helyi ta­nácsoktól a bevételi forráso­kat elvenni nem lehet, az esetleges bevételi többletek­kel tehát a községek, váro­sok maguk rendelkeznek. Igaz viszont ennek a má­sik oldala is: a bevételi ki­eséseket is nekik kell áthi­dalniuk. Ez megfelelő óva­tosságra int, rendkívül át­gondolt, a bevételekkel ará­nyos tervezésre ösztönöz. Joggal merül fel persze a kérdés; mi történik akkor, ha a tanács mégis túlkölte­kezett? Hiszen a helyi nép­képviselet mégsem kerülhet gazdasági csődbe. Nos, az új szabályozás egyik lényeges vonása éppen az, hogy a tanácsok esetle­ges súlyos anyagi gondjai­nak megoldására — kivéve természetesen az elemi kárt — a jövőben nem adható ál­lami támogatás. Így azt is világosan látni kell, hogy az a tanács, amely nem méri fel reálisan bevételeit és ki­adásait, esetenként tartós pénzügyi hiányra, sőt fize­tésképtelenségre is számít­hat. Ilyenkor a pénzügyi egyensúly helyreállítása ér­dekében — az alapellátás csorbítása nélkül — elő­irányzatait megváltoztathat­ja, átcsoportosíthat, átüte­mezhet, egyes terveiről le is mondhat. Lehetősége van például arra, hogy a nem alapvetően fontos beruhá­zást leállíttassa, késleltesse, pótlólagos pénzügyi forrá­sokról gondoskodjon. így a jogszabályi keretek között emelhet adókat, növelheti az ár- és díjbevételeket, bérbe adhat, értékesíthet állóesz­közt, meghatározott feltété­telekkel hitelt, az OTP-tői gazdálkodási előleget vehet fel. Talán ezek a példák is érzékeltetik, hogy a tanácsoknak 1986. január 1-től már valóban gazdálkodniuk kell, sokat hangoztatott önállóságuk pénzügyileg is megalapozó­dik. Sokkal inkább rajtuk múlik majd, milyen életkö­rülményeket, ellátási színvo­nalat tudnak biztosítani te­lepülésük lakosságának. D. A. Nátriumlámpás közvilágítás a megyeszékhelyen A megtakarítás: 580 háztartás évi energiaszükséglete Csúcspillanatok Kiadvány a genfi találkozóról Csúcspillanatok címmel színes, képes kiadványt je­lentetett meg a Magyar Tá­virati Iroda Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan no­vemberi genfi találkozójáról. Az MTI tudósítói a helyszí­nen szerzett benyomásaikat ezúttal inkább a szemtanú szubjektivitásával — s a fényképezőgép megörökítet­te jellemző mozzanatok se­gítségével — rögzítették és tárják az olvasó elé. így 41 fekete-fehér és 19 színes fo­tó, s a rövid kísérőszöveg el­sősorban a csúcstalálkozó kulisszái mögé enged bepil­lantást; a szovjet főtitkár és az amerikai elnök találkozó­jának, a két politikus jel­lemző gesztusainak felidé­zése mellett érdekes képe­ket gyűjt egvbe a két fele­ség programjáról, a találko­zót kísérő rendkívüli bizton­sági készültség jeleiről. a !vi! lássál tó nagyszámú kép­viselőjének munkájáról. A 30 ezer példányban megjelent kiadvány a hír­lapárusoknál vásárolható meg. Szoviet háztartási eszközök kiállítása Szovjet gyártmányú kony­hafelszerelési cikkek és ház­tartási edények nagv válasz­téka látható egy hétig azon a tegnap megnyílt kiállítá­son. amelyet a Raznoexnort Külkereskedelmi Egyesülés rendez a szovjet vállalatok Kerepesi úti bemutatótermé­ben. Az Ipari Minisztérium, az OMFB, a Közlekedés: Mi­nisztérium, az Állami Bizto­sító, a Tungsram RT, az EKA gyár és az Energiafel­ügyelet tavaly pályázatot hirdetett a közutak és a gyalogos átkelőhelyek ener­giatakarékos közvilágítására. A felhívásra a tanácsok ösz- szesen 84 pályaművel jelent­keztek. közülük a bíráló bi­zottság tizenegyet részesített, együttesen 6 millió 250 ezer forintos díjazásban Részt vett a pályázaton Szolnok Városi Tanácsa is. a 4-es számú fő közlekedési út és a MÁV-pálya*udvar előtti tér inátriumlámpás közvilágítására készitett pá- lyaművével. A terdoku- mentáció elkészítésével a városi tanács a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület szol­noki csoportját bizta meg. A zsűri elfogadta a pályamű­vet és 1,3 millió forinttal dí­jazta. Ez az összeg a teljes költségvetés 50 százalékát jelentette, a megvalósításhoz szükséges másik 50 százalé­kot a tanács fedezte. A kivitelezést a Titász szolnoki városi kirendeltsé­ge idén, november 12-én kezdte meg a 4-es főút Bu­dapest felőli részén. A mint­egy 384 korszerű lámpatest felszerelését az időjárástól és a még hiányzó anyagok beérkezésétől függően az év végére tervezi. Ez az energiatakarékos, nájtriumlámpás közvilágítás a 4-es fő közlekedési út bel­területi teljes hosszában 6 kilométer, a Csanádi körúton 450 és a MÁV pályaudvar előtti téren körülbelül 600 méter hosszan létesül úgyne­vezett referencia munkaként. Ezen a területen a közvilágí­tás átszerelésével az egy év­re eső villamosenergia meg­takarítása mintegy 645 ezer kWó, amely megfelel 580 szolnoki háztartás egész éves villamosenergia-felhaszná- lásának. Az átszerelés eredménye­ként a városi tanács költ­ségmegtakarítása évi 2 mil­lió forint. A lámpatestek fel­szerelés! költsége 2,7 millió, így a beruházás megtérülési ideje alig több, mint egy és egynegyed év. A tervezett „Z” típusú — Tungsram— Schréder RT gyártmányú — lámpatestekkel az említett útszakaszok szabvány sze­rinti megvilágítása, az éj­szakai időszakban is. igen jó látásviszonyokat eredmé­nyez. Amennyiben az elkövetke­ző időszak bizonyítja e köz- világítás gazdaságos és meg­bízható üzemeltetését. a Titász folytatja máshol is a szerelést. Ide kívánkozik még a megjegyzés: nagy munka miatt a bejelentett egyedi közvilágítási hibák javítása átmenetileg a szo­kásosnál több időt vesz igénybe, amiért a lakosság türelmét és megértését kéri a Titász kirendeltsége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents