Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

I % SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. NOVEMBER 14. KÖZLEMÉNY \ (Folytatás az 1. oldalról) zás aránya. A beruházások­ban nagyobb súllyal szere­peljenek a termelő ágaza­tok, főleg a feldolgozóipar és az élelmiszergazdaság. Az irányítás további kor­szerűsítése, valamint a nép­gazdaság fejlődésére lénye­ges hatást gyakorló közpon­ti programok megvalósítása járuljon hozzá a gazdaság hatékonyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse jobban a népgazdaság kor­szerűsítését, a nemzetközi versenyképesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyárt­mányfejlesztést. a fajlagos anyag- és energiafelhaszná­lást csökkentő korszerű tech­nológiák elterjesztését. Ma­gasabb színvonalra kell emelni termelési kultúrán­kat. 2. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986—90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatai a követezők legyenek: Az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékában összesen Évi átlagban Nemzeti jövedelem 15—17 kb. 3 Ipari termelés 14—16 2,5—3 Építés-szerelés 12—15 kb. 2,5 Mezőgazdasági termékek termelése az 1981—85-höz viszonyítva) (1986—90 között 7—10 __ __. Belföldi felhasználás 13—16 2,5—3 Lakosság fogyasztása 8—10 L5—1,8 Egy főre jutó reáljövedelem 9—11 1,7—2 Egy keresőre jutó reálbér kb. 5 kb. 1 Kivitel összesen 16—18 3—3,5 Behozatal összesen 16—18 3—3,5 A szocialista szektor beruházásaira 1200—1250 milliárd forint fordítható. m Az ipar vállaljon oirnViV. részt na­gyobb részt a népgaz­daság jövedelmezőségének fokozásában, exportjának bővítésében. Korszerű, jó mi­nőségű gyártmányokkal se­gítse elő a népgazdaság más területein is a színvonalas tevékenységet, a jövedelme­zőbb termékértékesítést. 'Folytatódjon az ipari vál­lalatok szervezeti rendszeré­nek, belső érdekeltségi viszo­nyainak korszerűsítése. A vállalatok és a szövetkeze­tek gazdálkodjanak jobban a rendelkezésre álló eszközök­kel és a munkaerővel. A pia­ci szükségletekhez igazodva újítsák meg termékszerkeze­tüket, fordítsanak nagyobb figyelmet az exportra. , Javítani kell az ipari szol­gáltatásokat. Az igények ki­elégítéséhez növekvő mér­tékben járuljon hozzá a kis­üzemi, kisegítő tevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés iga­zodjon jobban a kereslet­hez. Javítani kell az építke­zések minőségét, a termelé­kenységet, az eszközök gaz­daságos kihasználását; csök­kenteni a ‘kivitelezési időt és az építkezési költségek nö­vekedését. Az új lakások építése mellett nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a la­kásállomány felújítására. A mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszer- ipar termelése az exportle­hetőségekkel és a hazai igé­nyekkel összhangban bő­vüljön, csökkenjenek a rá­fordítások. A gabonatermés ,a tervidőszak végére érje el a 17,5—18 millió tonnát Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthető, versenyké­pes áruk bővítésére kell ala­pozni. Javuljon a termékek minősége, választéka, fel­dolgozottsága. A háztáji és a kisegítő gazdaságok ter­melését továbbra is támogat­ni kell. A mezőgazdasági' nagyüzemek a termelésben és az értékesítésben egyaránt szervezettebb együttműkö­dést valósítsanak n^g a háztáji, a kisegítő gazdasá­gokkal a kistermelőkkel. A közlekedési ágazat a szállítási igényeket a szer­vezettség javításával, a ka­pacitások egyenletesebb és fokozottabb kihasználásával elégítse ki. Kiemelt figyel­met kell fordítani a vasút korszerűsítésére, az országos úthálózat bővítésére. Folyta­tódjon a budapesti metróhá­lózat építése. A hírközlésben a legfontosabb feladat a te­lefonhálózat rekonstrukciója és bővítése. _ A beruházások szol- gálják a gazdaság ha­tékonyságának növelését, mindenekelőtt a feldolgozó­ipar korszerűsítését, a nem­zetközi' versenyképesség ja­vítását, a nem termelő ága­zatokban pedig a legfonto­sabb társadalmi igények kie­légítését. A vállalati beruhá­zások állami támogatása ösztönözze a kiemelt nép- gazdasági feladatok megol­dását. A Paksi Atomerőmű kivi­telezés alatt álló egységei lépjenek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az ál­lamközi szerződésnek meg­felelően épüljön a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrend­szer. 5. A külgazdasági kap­csolatok járuljanak hozzá a gazdaság» jövedelme­zőségének fokozásához, a külső egyensúly megszilár­dításához. A kivitel a terv­időszak egészében haladja meg a behozatalt, javuljon gazdaságossága. A behoza­talnak főként a versenyképes áruk termelését és a műsza­ki haladást kell szolgálnia, A Szovjetunióval, a szoci­alista országokkal folytatott együttműködés továbbra is meghatározó - nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban. A közös fejlesztések távla­ti energia- és nyersanyag­beszerzési céljainkat szol­gálják. A KGST keretében aktívan részt veszünk az in­tegráció kibontakoztatásá­ban, a hosszú távra szóló együttműködési programok megvalósításában, a műsza­ki-tudományos haladás meg­gyorsításában. Szorgalmaz­zuk a vállalatok, intézmé­nyek közvetlen kapcsolatai­nak bővítését. A fejlett tőkés és a fejlő­dő országokkal szélesíteni kell a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, a más orszá­gok piacain való közös fel­lépést. 6. A VII. ötéves terv ter- termelési előirányza­tainak teljesítésével meg­alapozottan emelni kell az életszínvonalat, javítani az életkörülményeket. Az el­osztási folyamatokban job­ban érvényre kell juttatni a teljesítmények elismerését, a társadalmi igazságosságot és az arányos köztehervise­lés elvét. A jövedelmekben nagyobb súllyal szerepelje­nek a bérek és a keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesítménytől, a vállalati munka eredményei­től. A szociálpolitika fő felada­ta változatlanul az, hogy a szociális jellegű egyenlőtlen­ségek mérséklésével erősít­se a létbiztonságot. A jutta­tásokban kapjon nagyobb szerepet a rászorultság. Nö­vekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. Meg kell őriz­ni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyermekgondozási segély he­lyett a gyermekgondozási díjat kell fokozatosan álta­lánossá tenni. A nyugdijak reálértékét egyre bővülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények ja­vítását elsősorban a szolgál­tatások. az infrastruktúra fejlesztésével kell. megala­pozni. — A tervidőszakban 320 —340 ezer új lakás épüljön fel. Folytatni kell a felújítá­sokat, korszerűsíteni a la­kásgazdálkodást, jobban megszervezni a területelőké­szítést és a telekellátást. A lakásépítésen beiül növelni kell az állami bérlakások arányát, de a ‘lakások több­sége — állami, vállalati és tanácsi támogatással — sze­mélyi tulajdonú lakásként épül fel. A tanácsok a lakás­elosztásnál és a lakásépítés támogatásánál esősorban a fiatal házasokat es a kis jö­vedelmű többgyermekes csa­ládokat segítsék. — Törekedni kell a böl­csődei és óvodai igények mi­nél teljesebb kielégítésére. Az iskolaügy kiemelt fel­adata a nagy létszámú kor­osztályok oktatási feltételei­nek javítása. Folytatódjon az általános iskolák fejlesztése, a középfokú iskolahálózat bővítése, az egyetemekére- konstrunkciója. A közműve­lődés támogatásával elő kell segíteni az általános kultu­ráltság növelését. — Javítani kell az egész­ségügyi alapellátást, nagy fi­gyelmet kell fordítani a be­tegségek megelőzésére, az or­vostechnikai feltételek, a műszerezettség fejlesztésére. Az idős korúak ellátását Szolgáló intézményhálózatot bővíteni kell. — Az áruellátás jobban igazodjon a kereslethez. A fogyasztói árszínvonal emel­kedése a korábbinál mérsé­keltebb legyen- Javítani kell az árak ellenőrzését, erősí­teni a fogyasztók érdekvé­delmét. 7. A terület- és település fejlesztés segítse elő a helyi adottságok és erőfor­rások jobb hasznosítását, mérsékelje a gazdasági fej­lettségben és az életkörül­ményekben levő indokolat­lan különbségeket. A telepü­lések arányosabb fejlesztése érdekében bővüljön a váro­sok és környezetük közötti termelési, ellátási és igazga­tási együttműködés. Na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a községek népesség- megtartó képességének erő­sítésére. 8. Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer, a kormányzati munka fejlesztését; a dönté­si rendszer váljon hatéko­nyabbá, legyen összhangban a vállalati önállóság növelé­sét szolgáló új vállalatveze­tési formákkal. Növekedjen a tanácsok gazdasági, pénzügyi, döntési önállósága, felelőssége. A községek, a kisvárosok a ko­rábbinál nagyobb arányban részesedjenek a központi pénzalapokból. A tanácsok munkájukban — a tervezés­ben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt — tá­maszkodjanak lagyobb mér­tékben a lakosságra A Központi Bizottság a VII. ötéves terv irányelveit megvitatva és elfogadva, ajánlja a Minisztertanács­nak, hogy a tervet véglege­sítse, és az erről szóló tör­vényjavaslatot jóváhagyásra terjessze az Országgyűlés elé. A VII. ötéves népgazdasá­gi terv megvalósítása nagy követelményeket támaszt a politikai munkával szemben. A pártszervezetek fejlesz- szék a gazdasági munkát se­gítő és ellenőrző tevékeny­ségüket, szerezzenek érvényt gazdaságpolitikai elveink­nek. Politikai eszközökkel mozdítsák elő a terv céljai­nak elérését, a helyi felada­tok helyes meghatározását és megoldását, a társadalmi ak­tivitás és kezdeményezőké­pesség széles körű kibonta­kozását. A Központi Bizottság fel­hívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget, a Hazafias Nép­frontot, az összes tömeg­szervezetet, tömegmozgal­mat, hogy segítsék a VII. ötéves népgazdasági tervben foglaltak valóra váltását- Karolják fel a jó kezdemé­nyezéseket, mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasá­gi, társadalompolitikai fel­adatok megoldására. A szo­cialista munkavensenyt iga­zítsák a változó körülmé­nyekhez és követelmények­hez. A tömegpolitikai munka, a televízió, a sajtó, a rádió mutassa be a VII. ötéves népgazdasági terv céljait, propagálja országépítő prog­ramunkat, mozgósítson meg­valósítására, támogassa a ki­bontakozást szolgáló törek­véseket. A Központi Bizottság fel­hívja a párt tagságát, min­den honfitársunkat, szocia­lista hazánk valamennyi ál­lampolgárát, hogy ereje, tu­dása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon az anya­gi és szellemi javakban egy­aránt gazdagabb élet felté­teleit megteremtő VII. öt­éves terv végrehajtásáért. Genfi csúcstalálkozó Reagan az amerikai álláspontról Televíziós beszédben fej­tette ki a jövő heti szovjet— amerikai csúcstalálkozó előtt az amerikai álláspontot Rea­gan elnök. Reagan kedden öt nyugat-európai televíziós hálózatnak adott interjút a csúcstalálkozó kérdéseiről és kijelentette, a fő célnak azt tekinti, hogy „csökkent­sék a bizalmatlanságot és a gyanakvást” a két ország kö­zött. Bár azt mondotta, hogy a leszerelés konkrét kérdé­seiről nyilvánvalóan nem folytathatnak a kétnapos ta­lálkozón mélyreható tárgya­lást, nem állapodhatnak meg „számokban és egyebekben”, az eszmecsere pozitív ered­ménye azt az üzenetet adná a két ország tárgyaló kül- döttségeinek, hogv „folytat- niok kell a tárgyalásokat és eredményre kell jutniok”. Az elnök külön foglalko­zott az európai NATO-part- nereket nyugtalanító kér­déssel, a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek je­lenlétével Európában. Bár az általa mondottak nem jelen­tettek érdemleges módosu­lást az amerikai elképzelé­sekben, Reagan azt mondot­ta, hogy „előre lehetne lép­ni” a közepes hatótávolságú fegyverek problémájának megoldásában, ha azt elkü­lönítenék a hadászati fegy­verek korlátozásának prob­lémáitól. Az elnök, aki eddig határozottan elutasította az európai atomfegyver-mentes övezet kialakítására vonat­kozó szovjet és más javasla­tokat, most azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalni erről a kér­désről is, A Nobel-díjasok békeüze­netének nevezte Edward Kennedy szenátor kedden este a Nobel-békedíjjal most kitüntetett nemzetközi szer­vezet, a „Nemzetközi Orvos­mozgalom a Nukleáris Há­ború Megelőzéséért” állás- foglalását. A szervezet ame­rikai tagozata a genfi szov­jet—amerikai csúcstalálkozó küszöbén Reagan amerikai elnökhöz és Mihail Gorba- csovhoz, az SZKP KB főtit­kárához intézett üzenetben sürgette: a két nagyhatalom vezetői állapodjanak meg a nukleáris kísérletek eltiltá­sában, a világűr fegyver­mentesítésében és a nukleá­ris leszerelésben. Washingtonon múlik Számottevően javulhat a nemzetközi helyzet Gromiko gorkiji beszéde Ha Washingtonban kedve­zően fogadnák a Szovjetunió legutóbbi békejavaslataii, számottevően javulhatna a nemzetközi helyzet, erősöd­hetne a hadászati biztonság és növekedhetne a kölcsönös bizalom — jelentette ki teg­nap Gorkijban elmondott beszédében Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Washington most a csa­pásmérő űreszközök létre­hozására helyezi a fő hang­súlyt —i mutatott rá Gromi­ko. — A közvéleményt azzal próbálja félvezetni, hogy ezeket a fegyvereket védel­mi esziközöknek tünteti fel. Washingtonban arra is gyak­ran hivatkoznak, hogy a csillagháború ma még csak elgondolás és kutatási sza­kaszban jár. Ez persze a legkisebb mértékben sem igaz. Andrej Gromiko utalt ar­ra, hogy világszerte nagy vá­rakozás előzi meg Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan jövő heti találkozóját, amelytől igen sok függ. A Szovjetunió nem pusztán szavakban meghirdetett jó szándékkal, hanem konkrét és jelentős javaslatokkal ké­szült a genfi találkozóra. Az S2KP, a Legfelsőbb Tanács és a szovjet kormány a Szovjetunió minden békés terve mellett sem mondhat le arról, hogy szüntelenül gondoskodjék az ország- biz­tonságáról. Minden erővel növelnünk kell az ország vé­delmi képességeit — hangoz­tatta Gromiko, hozzátéve, hogy a Szovjetunió képes bármilyen fenyegetésre meg­felelő választ adni. Európai kulturális fórum Időszerű megkezdeni a konkrét elképzelések értékelését, feldolgozását Kedvező légkörben folyik a vita az európai kulturális fórum munkabizottságaiban, annak ellenére, hogy számos kérdésben ideológiai és politikai véleménykülönbségek is' felszínre kerültek, s éles viták színhelye volt a tanácskozó terem. Eddig több mint/200 együttműködési javaslatot nyúj­tottak be a delegációk, amelyek értékelését és feldolgozását mielőbb el kell kezdeni. A cél az, hogy közösen elfogadott ajánlások szülessenek a résztvevő államok közötti kulturá­lis cserék és együttműködés előmozdítása érdekében — így összegezte a Fórum tanácskozásának eddigi tapasztalatait Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője tegnap a Budapest Kongresszusi Központban tartott sajtóértekezletén. Mint mondotta a -fórum elérkezett ötödik hetéhez, s így az eddig végzett munka már módot nyújt az érdemi áttekintésre. Hangsúlyozta: a helsinki folyamatba illesz­kedő budapesti tanácskozás sajátos vonása, hogy a kor­mánytisztviselők és diploma­ták mellett kiemelkedő kul­turális személyiségek is részt vesznek a munkában. Ez an­nál is fontosabb, mivel a helsinki záróokmány ajánlá­sainak megvalósítása a kor­mányok együttműködésére épül, ám a kultúra művelői­nek, az alkotóknak különle­ges szerepük van a népek közötti megismerés és meg­értés előmozdításában. Az üléseken felszínre ke­rült nézeteltérésekről szólva elmondotta, hogy a résztve­vők eltérő társadalmi beren­dezkedésű országokból ér­keztek, s a napirenden sze­replő kérdéseket is eltérő . társadalmi-politikai érték­rend alapján közelítik meg. Különböző nézeteket han­goztattak egyebek között az alkotói és kifejezési szabad­ság értelmezéséről vagy a kultúra általánosságban vett szerepéről. Ezzel összefüggésben a szóvivő rámutatott: a ma­gyar delegáció e nézetkü­lönbségeket olyan realitás­nak tekinti, amely nem aka­dályozhatja meg a részt ve­vő országok közötti kapcso­latok sokoldalú fejlesztését. S mint mondotta, a tanács­kozásokon a felszólalók többsége, sem a résztvevőket elválasztó tényezőkre helyez­te a hangsúlyt, hanem az együttes érdekekre és a kö­zös értékekre. Drexler Gábor ezután ki­fejtette: álláspontunk sze­rint a küldöttségek, a részt­vevő kulturális személyisé­gek által megfogalmazott ja­vaslatok között számos olyan van. amely konszenzusra tarthat igényt, ezért a Kultu­rális Fórumnak ezekkel az elgondolásokkal érdemben kell foglalkoznia, még akkor is, ha a pénzügyi és más lehetőségek korlátokat szab­nak annak, hogy minden el­képzelés megvalósulhasson. A magyar küldöttségnek — a résztvevők többségével egyetértésben — az az állás­pontja, hogy nagyon idősze­rű megkezdeni a konkrét elképzelések értékelését, fel­dolgozását; s ugyancsak meggyőződésünk, hogy a tanácskozások következte­téseit, eredményeit írásos dokumentumban célszerű összefoglalni. A kulturális fórum akkor tölti be igazán küldetését a helsinki folya­matban, ha közösen elfoga­dott ajánlásokkal segíti az érintett államok együttmű­ködését. Vegyifegyvermentes övezet NDK javaslat a tárgyaltsok folytatására Az NDlK kormánya teg­nap jegyzékben javasolta az NSZK kormányának közép­európai vegyifegyvermentes övezet létesítésével kapcso­latos tárgyalások folytatását. Mint emlékezetes, az NDK és Csehszlovákia szeptember­ben azt javasolta az NSZK- nak, hogy kezdjenek tárgya­lásokat ilyen övezet, létesíté­séről- Helmut Kohl kancel­lár válaszában ugyan nem utasította el egyértelműen a javaslatot, de azt- hangsú­lyozta, hogy a genfi lesze­relési értekezleten a vegyi fegyverek általános betiltá­sát kell elérni. A tegnap Bonnban átnyúj­tott NDK-jegyzék rámutat, hogy az NDK mindent meg­tesz a vegyi fegyverek álta­lános betiltása érdekében. Az NDK ugyanakkor kész arra, hogy az NSZK javas­latának megfelelően a két országnak a genfi leszere­lési értekezleten résztvevő küldöttségei tárgyaljanak a vegyi fegyverek problémá­járól. I

Next

/
Thumbnails
Contents