Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
1985. NOVEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Partizán voltam A háromnegyed kommencióval kezdődőt! Nézegetjük a rég) Igazolványokat, kitüntetéseket, érmeket. Van belőle elég (fotó: tarpai) Megkülönböztetés nélkül Fejlesztő programok gyerekeknek Kísérlet nyolc megyében ezelőtt születtem, én voltam a családban a negyedik István. Előttem három István nevű testvérem halt el kicsinyen. Ehhez azt is tudni kéül. hogy egy apától, egy anyától huszonhárom testvérem lett volna, ha el nem visa sokukat idő előtt a halál. Heten nevelődtünk föl, s mire betöltöttem a tizennegyedik évemet, mentem apám után cselédnek Bagi méltóságos- hoz a kengyeli határba. Ott laktunk a cselédsoron, egy konyhához négy család tartozott — Minek mindig mondani a huszonhárom gyereket — zsémbel a feleség, Antal Istvánná. — Nem szokás már ekkora családot említeni se. — Többek között ez is a bajunk — folytatja cseppet se haraggal Antal István. — Igen, már nem divat, a mi négy gyerekünk után is nyolc unokának örülünk. Dehát ez ilyen világ, mégis érdemes volt érte.. Folytatom: szóval cseléd voltam, s amikor 1932-ben, Mindenszentek napján szólítottak, apám már tudta jövök visz- sza a szülőfalumba. Űjszász- ra Haragudtam a Bagi mél- tóságosra, mert még harmincéves legényembemék se adott egész kommenciót, csak háromnegyedet! — A szólítás annyit tett, hogy maradok-e tovább, a következő esztendőre. Ezt mindig Mindenszentek napján kérdezték meg. Csakhát könnyű volt azt mondani, isten hozzád kapufélfa, — az intéző utanam izent 5 pengős okmánybélyeget vigyek, úgy kapom ki a cselédköny- Vem. Ráborultam a közös konyhaasztalra, szégyenszemre sírtam, ríttam, innét pedig akkor nem szabadulok. Dehát a háromnegyed kommenció csak kevés. Nézze, egy egész évi járandóság volt: 16 mázsa búza, 4 mázsa árpa, 1 kishold kukorica, 4 kiló szalonna, 4 kiló bab. Megértették a szüleim, letették az öt pengőt, eredj fiam, hátha máshol jobb a más cselédjének! No, akkor még Üjszászon Bauer Imréé volt az uradalom, nála lettem béres, nénémnél húztam meg magam, aki már asszony volt. Ökröt hajtottam répa&zedésikor, arattam búzaérésikor, amire szólítottak, megcsináltam mindent. Aztán, alighogy párom lett, már mint elmaradottat be is hívtak tényleges katonai szolgálatra. Akkor 1939- et írtunk, s attól kezdve, két-háromnapos szünettel 76 hónapig voltam katona. Itten maradt árvaságba’ az aszA szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok, ifjúsági brigádok és KISZ-alapszervezetek részére idén rendezik meg harmadszor Kisújszálláson a Múltunk és jelenünk elnevezésű, közművelődési levelező vetélkedőt. Ünnepélyes megnyitóját hétfőn tartották meg a művelődési házban, az első forduló anyagát ekkor vették át a résztvevők, majd Végh Antal íróval találkoztak. szonyom s két gyerekkel várt haza a háború végén. — Dehát nem jöhettem. Először is azért, mert pár napos szabadságok után 1942-ben hadifogságba estem a Donnál. £pp karácsony volt, s olyan hideg, hogy minden lábujjam lefagyott. A lágerben volt könyvtár, s még hecceitek is a többiek, mit olvasol mindig? Olvastam, rájöttem sok mindenre. Aztán jelentkeztem tanulni is, az antifasiszta iskolán Sziklai Sándor is oktatóm volt. Két év tanulás után pedig már partizán voltam, itt az igazolvány, nézze csak. Most, 41 évre, Ózdon háromnapos találkozónk volt. Ott volt az első igazi bevetésünk, s ott ugrottam először repülőgépből, de az egyik lábam térdben, a másik lábfejben eltörött. Tízből már csak hárman élünk, négy elvtársunk a bevetésen maradt el tőlünk örökre. Nem mondom mit szenvedtem, mit vallattak, Imit kínoztak. Törött bordákkal, hónapokig törötten lógó lábbal már a félszada- dulás után gyógyítottak a pápai kórházban. — Mire hazajöttem, kiosztották az uradalom földjét. Fogott az én asszonyom is hat holdat, de jött a föld- igénylő bizottság: több jár, partizán voltál! Mondtam: testvérek, ennyivel se bírok, nyomorék vagyok. Akkor azt mondták, ott a nyolcszobás kastély, körülötte hétholdas gyep, az az enyém. Mit tegyek vele? Nyissál kocsmát — mondták, s azért hívnak máig az öregek partizáncsárdásnak, mert két évig mértem az italt. — Aztán meg az iskola — a feleség szenet rak a tűzre, csípős az idő kint. A jövő év április 26-ig tartó, öt levelező-fordulóban napjaink politikája, a Nagykunság történelme, néprajza, irodalma, továbbá munka-, és környezetvédelme, sportban a magyar labdarúgás története adja fel a leckét a versenyzőknek. A sorozat nyilvános szóbeli döntővel zárul majd, amelyen a legeredményesebben szereplő 15 csapat között alakul ki a végső sorrend. — Igen, az iskola. Állam- igazgatási iskola, s az első tanácsválasztások után „föladtam a kocsmát”, mentünk Öcsödre. Az asszony apámmal, a gyerekekkel közben felhúzta itt, az Újsoron', a Nefelejcs utcában ezt a kis házat, mi meg egy kulák házában, akkor már négy gyerekkel, Öcsödön éltünk. Tanácstitkár, majd Öcsöd tanácselnöke lettem. Sok nehéz napom, álmatlan éjszakám emléke él bennem arról az időről, az ötvenes évek első feléről. Nem volt jó világ. Peadás, kevés termény, enni se volt mit. összepakoltam a családot, s vissza Űj- szászra. Munkát kerestem, voltam földszövös, kocsikísérő, kézbesítő, amit bírtam. Lássa-e utóbb kiderült, & törött bordákkal, elfagyott, rosszul összeforrt lábakkal dolgoztam becsülettel. Megjegyzem, ezért a világért érdemes volt. Az egykori partizáncsárdás kereken hetven esztendejével máig is dolgozgat egy keveset. — Amíg bírom magam, megyek. Aki annyi nehéz évet, évtizedet kibírt, bírja még élete alkonyán is. Innét, a szomszédból, a máig is csak „szaninak” becézett akkori újszászi szanatóriumból mentem végül nyugdíjba. Néha, kiváltképp csendes, őszi estéken elbeszélgetünk, ha együtt a család, a régi időkről. Mutatom az unokáknak is a háromnyelvű kopott partizánigazolványt, a kitüntetéseket, az érmeket. Ha sokra nem is vittem az életben, a becsületes, nyugodt családi élet megadatott. És ez se kevés. — sj — A cipőipar Igényel szerint Üzemmérnökök továbbképzése A Könnyűipari Műszaki Főiskola a cipőipari vállalatok igényeinek kielégítésére cipőipari gyártásfejlesztő és oipőipari technológus-szervező szakokon szaküzemmérnöki képzést szervez. Az 1986. februárjától induló továbbképzésen a már felsőfokú végzettségű hallgatók levelező tagozaton négy félév alatt szerezhetik meg másod-diplomájukat. Az összesen 480 órás képzés során a hallgatóknak félévenként 3— 4 vizsgát kell tenniük, és gyakorlati jegyeket is szereznek. A szaküzemmérnök-kép- zésre a Könnyűipari Műszaki Főiskola bőrfeldolgozóipari szakán szerzett üzemmérnöki oklevél birtokában, és legalább kétéves üzemi gyakorlattal jelentkezhetnek az érdeklődők. Az ettől eltérő képzettségű üzemmérnökök, illetve mérnökök egyéni elbírálás alapján juthatnak be a továbbképzésre. Hátrányos helyzetűek. Általában a rossz szociális körülmények között, a csonka családban élőket, a cigányokat szokás ide sorolni. Jóllehet adott esetben több szeretedet kap az édesapjával, vagy az édesanyjával egyedül élő gyermek, mint a két szülő között magiára maradó. Vagy: a cigány népesség sem egységes, mivel 25 százaléka a hazánkban elfogadott átlagos, vagy annál magasabb életszínvonalon él. Mindenesetre maradjunk a korábbi megállapításnál. A hátrányos helyzetű gyerekekről nincs pontos adat. Az Országos Pedagógiai Intézet felmérései és a csatolt becslések alapján feltételezhető, hogy az általános iskolákba járók 15 százaléka hátrányos helyzetű A cigány tanulóknak viszont a 70 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ki miért minősül hátrányos helyzetűnek? Ma az általános iskola nevelési és oktatási terve a három éven át tartó óvodai nevelésre épít, így akik nem jártak óvodába, azok már az induláskor hátrányba kerülnek. Ugyanakkor az egyszerre többféle gyerekhez alkalmazkodó nevelőmunkára, az egyéni foglalkoztatásra sem a felsőoktatás, sem a továbbképzés nem készíti fel a pedagógusokat — olvashatjuk az OPI egvik tanulmányában. Az elmondottakból következően 150 ezer általános iskolás kerül hátrányos helyzetbe. Ide sorolhatók a bizonyos képességek tekintetében gyorsabban fejlődő gyerekek is. Egy nagyon hasznos kézikönyvre szeretném felhívni olvasóink figyelmét. A Kossuth Kiadó megjelentette az Állami és társadalmi szervezetek Magyarországon című kötetet, amely tájékoztatást nyújt a politikai és állami, társadalmi szervezetekről, velük kapcsolatos fogalmakról, szócikkekről. A könyvben található információk szinte nélkülözhetetlenek, ha az ember el akar igazodni a különböző szervezetek és szervezettípusok között. A kötet az állami és társadalmi szervezeteket fejezetekre bontva, azon belül ábécé sorrendben tárgyalja. Az egyes fejezetek elején rövid bevezetőben fogalmazza meg a szervezet kialakulásának körülményeit, politikai funkcióit, társadalmi céljait. A cimszójegyzékben pedig egy-egy meghatározásnak, fogalomnak rövid leírását adja. Az első fejezet a Magyar Szocialista Munkáspárt felépítését, vele kapcsolatos szóhasználatot tárgyalja. A rövid leírásból megtudjuk, hogy forradalmi párt, egyben a mhmkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja. Felépítésének és működésének alapelve a demokratikus centralizmus. Szervezi és vezeti a szocializmus építésének egész bonyolult folyamatát. A címszójegyzékben olyan magyarázatokat találunk, amelyek nagyon hasznosak lehetnek munkánkban. Mi az agitáció? Erre is választ kapunk. Nem más, mint a tudatformálás része, a politika elfogadtatásának és valóra váltásának egyik eszköze. Míg a Központi Bizottság a két kongresszus között a párt vezető testületé; irányítja és ellenőrzi a párt valamennyi szervezetét, képviseli a pártot az állami és társadalmi szervek előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatokban. A pártmunkásokról gyakran hallani, de nem mindenki tudja, hogy Változást ígér az új oktatási törvény, és az az 1984-es minisztertanácsi határozat, amely kimondja: komplex nevelési-fejlesztési programokat kell kidolgozni egyfelől a felzárkózásra, másfelől a tehetségek gondozására. Fő elv: minden gyerek megfelelő alapokat kapjon, hogy eredményesen fejezze be az általános iskolát. Ehhez diferenciáltan kell a gyerekekkel foglalkozni, személyiségükre tekintettel kell meghatározni a feladatokat. Az a oéljuk a programoknak, hogy minden egyes gyerek megismerje az emberi értékeket, az együttélés szabályait, törekedjen saját személyisége gazdagítására. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az új rendelkezések megjelenése előtt már folytak országszerte kísérletek, miként lehetne a hátrányos helyzetű, az átlagostól valamiben lemaradó gyerekeket felzárkóztatni. Most a Művelődési Minisztérium megbízásából az Országos Pedagógiai Intézet indít kísérleteket nyolc megyére kiterjedően. Mind az óvodások, mind az általános iskolások számára. Maguk a megyék jelölték ki a kísérletben részt, vevő óvodákat és általános iskolákat. A fejlesztési programok elkészítésének végső határideje 1989. Igen biztató, hogy a cigány gyerekek felzárkóztatását, fejlesztését célzó kísérletek már most szeptemberben elkezdődtek: 16 intézmény, 13 óvoda és három iskola vesz tulajdonképpen kikről van szó. A pártmunkás a kommunista pártnak olyan tagja, aki hivatásszerűen vagy társadalmi munkaként, állandó jellegű pártmegbízatást teljesít, rendszeresen részt vesz a párt munkájában. A második fejezetben az államhatalmi szervekről olvashatunk. A legfelsőbb államhatalmi szerve az Országgyűlés. A két parlamenti ülés között az Elnöki Tanács irányítja az államhatalmi munkát. Az államhatalmi szervek működésében érvényesül az alkotmány. Ez a fejezet az államhatalom központi szerveiről szóló szócikkek mellett részletesen ismerteti az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács által jelenleg adományozható kitüntetéseket, illetőleg a kitüntetés-alapítás és -adományozás legfőbb szabályait. Új állam jogi intézményként kerül be a fejezet szócikkanyagába az Alkotmányjogi Tanács. Választott testület, amely közreműködik a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában. Megbízatása az Országgyűlés időtartamára szól. A központi államigazgatási szervek fejezetében a Minisztertanácsról, a minisztériumokról, velük kapcso'a- tos fogalmakról tudhatunk meg elég sok mindent. Például azt, hogy mi az Állami Díj és a Kossuth-díj. Megtudjuk a különbséget, ami az államminiszter és az államtitkár között van. Államigazgatási szerv a Központi Földtani Hivatal, a Központi Szállítási Tanács és az Országos Ösztöndíj Tanács is. Lehetne sorolni a neveket, de a könyvből pontos eligazítást nyerhetünk minden országos intézményre. Külön rósz tárgyalja a szakszervezeteket. Hazánkrészt benne. Ennek keretében a továbbfejlesztett óvodai nevelési program fejezeteihez készül módszertani útmutatót, illetve az első osztályos gyermekeket fejlesztő nevelési-tantárgyi programokat próbálják ki. A kísérleti munkát segítendő, az OPI a cigány anyanyelvűek számára cigány—magyar képes szótárakat (a felszabadulás óta ez az első oktatást segítő cigány nyelvű írott anyag), szókincs tesztet, s az alaptársalgást előmozdító hanganyagot készített. Rácz Gyöngyi, az OPI munkatársa véleménye szerint ezzel megtesszük a kezdeti lépéseket a nyelvi felzárkóztatásért Jó lenne azonban, ha a nyelvészek is bekapcsolódnának a munkálatokba. Ezt a folyamatot segíti, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban gyermeki jogon az állam biztosítja a hároméves óvodai nevelést. Így megteremtődik minden gyerek számára a lehetőség, hogy megfelelő alapokkal kerüljön az általános iskola első osztályába. Nyilvánvaló: mindezek együttesen sem vezetnék maradéktalanul sikerekhez, ha az emberek nem tudnak szabadulni előítéleteiktől. A cigány és nem cigány gyerekek is csupán akkor fejleszthetők eredményesen, csak akkor lesznek egészséges személyiségű egyének, ha a felnőttek, s rajtuk keresztül minden gyerek az együttélést kívánja és ellenzi a hátrányos megkülönböztetést. ban a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be, kép* viselik a dolgozók érdekeit, önállóan tevékenykednek. Közreműködnek a törvények és a rendeletek megalkotásában, illetőleg jelen vannak minden olyan fórumon, ahol a dolgozók létfeltételeiről, élet- és munkakörülményeiről döntenek. Ebben a részben is találunk szócikkeket!, amelyek röviden összefoglalják a tudnivalókat. Ismert fogalom a szakszervezeti jogsegély. Ez olyan szolgálat, amely a dolgozók gondjain igyekszik segíteni. Az üdülési bizottság pedig szervezi és javasolja a dolgozókat üdülésre. A könyvben érdekes táblázat van, amelyből kitűnik, hogy ’milyen a magyar szakszervezeti mozgalom felépítése. A társadalmi' szervezeteket is ismerteti a könyv, a tanácsokat, amelyek éppen a napokban ünnepelték 35. születésnapjukat. A tanács, mint a nép hatalmát megvalósító igen fontos szerv részt vesz az államhatalom gyakorlásában, de a korábbi megfogalmazással ellentétben nem gyakorolja a teljes államhatalmat. Az államhatalom teljességének a gyakorlásában ugyanis más állami szervek tevékenysége is ben nefoglal tátik, például a bíróságok, az ügyészségek, a fegyveres testületek. Az egyházakat egyházi szervezeteket is tárgyalja a könyv. Megtudjuk belőle, hogy milyen furcsa egyházi szervek is működnek hazánkban, például a Buddhista misszió, vagy Hetednapos Adventista Egyház, Szerzetesrendek is léteznek Magyarországon, mint a Bencés Rendtartomány és mások. Végül az igazságszolgáltatás szerveit mutatja be a kötet. így teljes képet kaphatunk hazánk szervezeteiről, az államhatalom felépítéséről, amelyet illő ismerni. Gall Sándor Paco de Lucia a Budapest Sportcsarnokban Az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat tájékoztatón jelentette be, hogy hazánkba látogat a világhírű spanyol gitárművész, Paco de Lucia. Kétórás budapesti koncertje, amelyre a Bíudapest Sportcsarnokban december 8-án kerül sor, igazi csemege lesz. A Paco de Lucia sex- tetben még két fivére is szerepel majd s fellép velük egy fiatal fiamencotáncos is. Kisújszálláson harmadszor Közművelődési levelező vetélkedő Hasznos kézikönyv Különböző szervezetek hazánkban
