Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

xxxvi. évi. 258. si., 1985. nov. 2. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János londoni programja Látogatás a brit Parlamentben, találkoMó Üzletemberekkel, nemzetközI sajtóértekezlet A TARTALOMBÓL: Rekordok nyomában Találkozó párhuzamosok Kulcs helyett hón Üveggyár a völgyben Exportra is termelnek a kunmadarasiak ÜJ termékek — Képviselet a fő- városban — Nyereség októberben Embert próbáló fisz A mezőgazdasági munka mind izmot feszítő, ideget próbáló elfoglaltság, ősszel pedig kiváltképpen az. A mezőgazdaságban dolgozók nem pihenhetnek, mert a tél előtt megsokasodnak tennivalóik. Betakarítják a termést, vetéssel alapozzák a következő esztendőt. A gazdaságok a termelés jövedelmezőségének javítá­sában érdekeltek, s a beta­karítás sikere ezt számotte­vően befolyásolhatja. Ilyen­kor gyorsan növekednek a költségek hiszen sokba ke­rül a traktorok, kombájnok munkája, magas a szárítás és a szállítás költsége. Az ősz az egész esztendőben a legenergiaigényesebb évszak. Az idén, amikor szűkében vagyunk az energiának, ez­ért a takarékosság fontos, és a gyakorlatban alkalma­zandó követelménnyé lép elő. A takarékosság szabá­lyainak betartása mindenki­nek közös érdeke. A nép­gazdaságnak azért, mert drága pénzen is csak nehe­zen bővíthetők az energia- források, a gazdaságok pe­dig az ésszerűbb gazdálko­dás révén növelhetik jöve­delmezőségüket, amely ugyancsak elemi érdekük. A takarékosság persze so­ha nem hagyható figyelmen kívül, legfeljebb a pénz­ügyileg nehezebb időkben nagyobb hangsúlyt kap a gazdálkodás követelményei között. Túlzásba azonban semmikor nem vihető, mert könnyen pazarlássá válhat. A pazarló takarékosságnak az idén is több jelét tapasz­talhatjuk. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium adatai szerint a szoká­sosnál kevesebb jó minőségű és termőképességű vetőma­got vásároltak a gazdasá­gok, helyette saját termesz­tésű, s általában gyengébb termőképességű szaporító­anyagot szórnak a földbe. Visszamondták korábbi mű­trágya-megrendeléseiket is, összesen mintegy 60 ezer tonna hatóanyag hiányzik a földekről a tervezetthez ké­pest. A műtrágyázás fékezése szinte kínálja magát. A föl­dek termőképessége sokat ja­vult az elmúlt évtizedek­ben, egyetlen esztendőre ta­lán „kitartásuk” is van, ám hosszabb ideig nem zsarol­hatók büntetlenül. Az utób­bi években viszont sok gaz­daságban ezt teszik, hiszen tápanyag-visszapótlás meny- nyisége nem, csak a termés­átlagok emelkednek. 1982- ben például egy hektár me­zőgazdasági területre jutó műtrágyafelhasználás 232 kilogramm volt, tavaly pe­dig 229 kilogramm. Ugyan­ebben az időben a búza hek­táronkénti termésátlaga 4,3 tonna illetve 5,3 tonna volt. Az összehasonlítást lehet­ne folytatni más növények­nél és más időben egy­aránt, a végeredmény azo­nos lenne: a tápanyag-visz- szapótlás sok helyütt elma­rad a növények igényeitől. A világ élvonalához tartó- j zó gabonatermelésünk ugyanis több, egymást ki-1 egészítő termelési tényező következménye: a jó vető-1 mag- és műtrágyaellátásé, a technikai eszközök és a '*■ hozzájuk igazítható techno- lógiai fejlődéséé, és a szór-1 galmas munkáé egyaránt, i Ha ezek közül bármelyik is : hiányzik, a többi hatása is gyengül, s romlanak a tér- | melési eredmények. Lénye- f ges tehát a termelési té- jj nyezők harmóniájának meg- $ teremtése. V. F. J. Kádár János, az MSZMP főtitkára nagy-britanniai hi­vatalos látogatásának máso­dik napján elsőként Bernard Weatherillt, az alsóház el­nökét kereste fel. A brit po­litikus a Westminster-palo- tában, az angol törvényhozás sok évszázados otthonában üdvözölte a magyar vendé­get és kíséretét. A szívélyes légkörű talál­kozón, amelyen jelen volt sir Antholny Kershaw, az al- sóház külügyi bizottságának elnöke és lan Mikardo, a brit—magyar parlamenti csoport munkáspárti társel­nöke is. a két parlament te­vékenységéről és nemzetközi kapcsolatairól folytattak esz­mecserét. Hangsúlyozták a törvényhozó testületek kö­zötti folyamatos érintkezé­sek jelentőségét, szerepét a népek közötti megértés, ba­rátság erősítésében. Kádár János ezután Ant­hony Kershaw kíséretében rövid körsétát tett az épü­letben, amely lényegében á. mindenkori uralkodó egyik Az utóbbi hetekben ki ne figyelt volna fel a Szolnok utcáin sűrűn végigdübörgő, répával megrakott hatalmas teherautókra. A Cukorgyár­ban ugyanis javában folyik a feldolgozási kampány, s a tervezett időszak egyharma- dán már túl is vannak. Az eddigi 42 üzemnap eredmé­nyeiről, tapasztalatairól Ve­res Sándor főmérnök szol­gált friss információkkal. Mint ismeretes, szeptem­ber 20-án kezdődött a gyár­ban a feldolgozás, egy hét­tel a szokásos időpont után. A célja az volt, a késlelte­tésnek, hogy minél érettebb répa kerüljön a termelőktől az üzembe. Az elképzelés helyesnek bizonyult, hisz az első hetekben még így is vi­szonylag éretlenül érkezett be a cukorrépa. Ez meg is látszott a cukortartalmon, hisz mindössze 14,46 száza­palotája, ám ő maga 1525 óta nem lakik itt. Csupán évente egyszer, a trónbeszéd elmondásakor jelenik meg a felsőházban, ezúttal épp a közeli napokban. Elsőként az alsóház üléstermébe ve­zetett a látogatók útja. Ká­dár János érdeklődésére a vendéglátók elmondták, hogy a parlamentnek 650 képviselője van, mire a fő­titkár megjegyezte, hogy a helyiség ennyi honatya szá­mára meglehetősen szűknek tűnik. — Az is, — hangzott Kershaw válasza, — ám szándékosan építették ekko­rára, ugyanis a legritkább esetben fordul elő. hogy a (viták tömött padsorok kö- teött folynak. A program következő ál­lomása a Sainsbury élelmi- szeráruház-lánc egyik dél- londoni szupermarketje, a „Nine Elms” volt — mint­egy viszonzásként annak a látogatásnak, amelyet Mar­garet Thatcher 1984 febru­árjában a Tolbuhin körúti nagycsarnokban tett. A ta­lék volt a kinyerhető cukor aránya. A kampány első huszonöt napjának igen meleg időjá­rása is gondokat okozott, hi­szen ilyen melegben nagyon gyorsan romlik, rohad a ré­pa. A termelőkkel egyeztet­ve átütemezték a beszállí­tást, hogy a kérdéses idő­szakban csak 3—4 napos készletet kelljen a gyárban raktározni. A rendkívül száraz ősz nem kedvez a répaszedési munkáknak. A kiszáradt ta­laj miatt szinte mindegyik gazdaságban nagy a szedési veszteség. Ebből adódóan úgy számolnak a cukorgyár­ban, hogy az augusztusban becsült mennyiséghez képest mintegy 20 ezer tonnával ke­vesebbet fognak feldolgozni. Október első hetétől fo­lyamatosan javul a beszállí­tott répa minősége, s ez valy megnyitott áruházban a rendkívül széles hazai és nemzetközi választékot ma­gyar áruk is gazdagítják, egyebek között gyümölcsíz, (téliszalámi, méz és minőségi borok. Az üzlet vezetői el­mondották, hogy különösen közkedvelt az olaszrizling, s Kádár János a beszélgetés során egyfajta magyarázatot Is adott erre. Ezt mondta: „Nálunk csak természetes (alapanyagokból, mesterséges (adalékok nélkül készül a bor”. A Sainsbury szakem­berei ehhez hozzátették, ‘hogy számos vásárlójuk ezért ragaszkodik a magyar lekvárokhoz is. Az ebéd után — amelyet sir Geoffre Howe külügymi­niszter adott a magyar ven­dég és kísérete tiszteletére 1— Kádár János a Brit Gyár­iparosok Szövetségében ke- rekasz tál-konferencián vett részt. Napi programját nem­zetközi sajtóértekezlet és a londoni magyar kolónia kép­viselőivel való találkozás zárta le. meglátszik a cukortartalmon is: október 10. után 15,87 szá­zalékra ugrott fel a cukor aránya, az utóbbi napokban pedig már a 16 százalékot is elérte. Ez a hazai — és Szol­nok környéki — viszonyok között nagyon kedvező mi­nőségnek számít. Október 31-ig a cukorgyár 211 ezer tonna répát dolgo­zott fel. (Ezt 4 megye 44 gaz­dasága szállította.) Beraktá­roztak mintegy 23 ezer 630 tonna cukrot, és 12 ezer 400 tonna melaszt. A gyári kol­lektíva az október havi ter­melési tervét 102 százalékra teljesítette. A kampány befejezésének tervezett időpontja decem­ber 31. A karácsonyi ünne­pek alatt is teljes kapacitás­sal folyik maid a feldolgo­zás, s így előreláthatólag si­kerül tartani a kitűzött ha­táridőt. Hogy vannak olyan cégek, amelyek a jelenlegi közgaz­dasági környezetben is jól és hatékonyan gazdálkodnak, arra példa a Kunmadarasi Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezet. Pedig az itt dol­gozók sincsenek könnyű helyzetben. Igaz, előnyük, hogy a településen nincs másik hasonló profilú cég, így joggal feltételezhető, hogy az üzemben a község legjobb vasas és elektromos szakemberei gyűltek össze. Másrészt viszont közel van a településhez Karcag és Ti­szafüred is. Mindkét város munkaerőelszívó hatása ér­vényesül, mivel az ottani vállalatok. üzemek jobb munkafeltételeket. több pénzt tudnak biztosítani a szakembereknek. Ezért Kun­madarason a zömében szak­képzetlen, és főleg női mun­kaerő maradt, akik foglal­koztatását többek között a szövetkezet oldja meg. Pe­dig. manapság köztudott, hogy csak a minél jobb mi­nőségű termékekkel lehet — soortnyelven szólva — a piacon is labdába rúgni Ez a tény feltételezi a kva­lifikált. szakmáját iól isme­rő dolgozók alkalmazását. A szövetkezet gépipari és villamosgépipari tevékenysé­get folytat. így többek között transzformátorokat hegesz­tőgépeket. kapcsoló szekré­nyeket, háztartási vegyestü­zelésű kazánokat, automati­kus vezérlésű kútfejeket gyárt. Az idén először ter­mékeiből már külföldre is szállítottak. Tízmillió fo­rint értékben a Szovjetunió­nak készítettek hegesztőgé­peket. Sok vállalattal kapcsolat­ban állnak, s megpróbálják rövid időn belül kielégíteni a jelentkező igényeket. En­nek is köszönhető, hogy az éves nyereségtervüket szep­tember 30-ig már 148 szá­zalékra teljesítették, vagyis a 7 millió egyszázezer, fo­rinttal szemben tíz' és fél milliót értek el. A sikerben nagy szerepet játszott az ésszerű költség- és anyag- gazdálkodás, a jó termék- szerkezet, és az, hogy janu­ár elejétől megszüntették, illetve átadták a tanácsnak az építőipari részlegüket, amely tavaly például 1 mil­lió kétszázezer forint vesz­teséget „termelt”. Jól tudják, csak úgy lehet a felszínen maradni, ha min­dig tájékozódnak a keres­let-kínálat alakulásáról is. Ezért hozták létre két évvel ezelőtt budapesti képvisele­tüket, ahol szakembereik piackutatói tevékenységet folytatnak. A kétszázhúsz dolgozót foglalkoztató szövetkezetben az év végére szeretnék elér­ni a tizenkétmilliós nyere­séget, ami akkor értékelhető igazán, ha figyelembe vesz- szük, hogy teljes állóeszköz­állományuk értéke is ennyi­re rúg. A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet öcsödi részlegében ha­vonta 80—85 négyzetméter perzsaszőnyeg és 450 négyzetméter szőrmeszőnyeg ké­szül exportra és a belföldi megrendelőknek. Nemrég elkezdték a hulladék szőr­méből készülő fallszőnyegek gyártását is. Képünkön a szőrmeszövő üzemrész Fotó: T. Z. Négy megye negyvennégy gazdaságából fogadja a répát a Szolnoki Cukorgyár Túl a kampány harmadán Túlteljesítették október havi termelési tervüket

Next

/
Thumbnails
Contents