Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
1985. NOVEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II szakszervezetek élnek jogaikkal Aktlvalllés az Édosz megyei bizottságánál Választól értekezlet a Kőolajkutató Vállalatnál Elsikkasztott tehenek Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Megyei Bizottsága tegnapra a Szolnoki Cukorgyárba hívta össze azt az aktívaértekezletet, amelyen számot adott az elmúlt időszak munkájáról. Az aktíván részt vett és hozzászólt Vanek Béla, az Édosz Jíözponti Vezetőségének titkára. A megyei bizottság beszámolóját Barna Károly titkár ismertette. Elmondta, hogy a szakszervezet termelést segítő tevékenysége eredményes volt, hiszen a vállalatok zavartalanul biztosították a megye lakosságának élelmiszer-ellátását, a fejlesztési célok, a rekonstrukciók megvalósultak, az üzemek korszerűbbek lettek, és jelentősen bővült termékeiknek köre. Fejlődött a munkahelyi demokrácia, amelynek fórumai eredményesen szolgálták a dolgozók bevonását a vezetésbe, a bizalmi testületek többsége alkalmas volt a döntésre,a szakszervezet jogainak gyakorlására. Általános tapasztalat, hogy a dolgozók, a tisztségviselők egyre felkészültebben vettek részt a legkülönfélébb demokratikus fórumok munkájában, azaz jól éltek jogaikkal, a munkahelyi demokrácia adta lehetőségekkel. Igaz, szemléleti problémák néhol kedvezőtlenül befolyásolták a munkahelyi demokrácia még hatékonyabb érvényesülését, a középvezetők egy része például lebecsüli ezeket a demokratikus fórumokat; igaz, az is előfordul, hogy a bizalmiak nem csoportjuk, hanem saját véleményüket tolmácsolják. A megyei bizottság a központi vezetőség kezdeményezésére tanulmányozta a dolgozók munka- és védőruhával való ellátását. Megállapította, hogy elég sok a gond, nem megfelelő a munka- és védőruhák mérete, tartóssága, baj van a minőségükkel. Többször áttekintette a dolgozók segélyezését, az alacsony nyugdíjból élők helyzetét. Az alapszervezetekkel egyetértésben több mint ötven alacsony nyugdíjból élő ember részesült 200—300 forintos nyugdíjkiegészítésben. Hozzájárultak ehhez a munkahelyi kollektívák is, hiszen a kommunista műszakok bérének egy részét a nyugdíjasok segélyezésére fordították. Elismerés illeti a nagycsaládosok, a gyermekeiket egyedül nevelők segélyezését is. Rendszeressé vált a tanév kezdésekor és a karácsony előtt nyújtott segély. Nagy figyelmet fordított a bizottság a közművelődés fejlesztésére, a dolgozók kulturált szórakozásának megszervezésére. Jó példaként említhető a Szakszervezetek Megyei Tanácsa művelődési háza által meghirdetett Alkotó emberért pályázat, amelyen az ágazat több vállalatának szocialista brigádja szép helyezést ért el. A hagyományoknak megfelelően minden évben megrendezték a megyei sportnapot. Elismerésre méltó, hogy arra tervszerű tömegsport keretében készülnek föl a csapatok. A központi vezetőség határozatának megfelelően — a hatékonyabb munkavégzést célul tűzve — módosul a szakszervezeti apparátus szervezeti felépítése. Megszűnik a megyei bizottság és a jövőben a megyei titkár társadalmi aktívák bevonásával végzi feladatát. A megyei titkárság újszerű feladatokat kap. Az eddigieknél is fokozottabb segítséget nyújt az alapszervezeteknek a központi határozatokból adódó helyi feladatok kimunkálásához, a végrehajtáshoz, az ellenőrzéshez, azaz a titkárság operatív munkát fog végezni. Az Édosz megyei titkára Barna Károly lett. * Tegnap tartottak választói értekezletet a Kőolajkutató Vállalatnál, ősz Árpád, az értekezlet elnöke köszöntötte a megjelenteket — köztük Orosz Józsefet, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkárát ,Kóczi Józsefet, az OKGT trösztbizott- ságának titkárát, a vállalat gazdasági és politikai vezetőit. Gratulált Pongrácz Ist- vánnénak, a vállalati szak- szervezeti bizottság titkárának, aki november 7. alkalmából kitüntetésben részesült. Az írásban kiadott beszámolóhoz Pongrácz Istvánná fűzött szóbeli kiegészítést. A választói értekezlet egésze érdemi munkáról adott számot. Arról tanúskodott, hogy a szakszervezeti testületek és tisztség- viselők hathatósan segítették a termelő munkát. Jól érvényesült a dolgozók érdek- képviselete és érdekvédelme. Bevezették például a hűségjutalmat. Ilyen címen az idei bányásznapon több mint 35 millió forintot fizettek ki. A vállalat dolgozóinak bére öt év alatt 64,5 százalékkal emelkedett. A műszakpótlék és a tereppótlék rendezésével lehetővé vált a többműszakos, nehéz körülmények között végzett munka kellő megbecsülése. A beszámolási időszakban bővítették és korszerűsítették a vállalat szolnoki konyháját és éttermét. Befejezték a szolnoki kétszáz személyes munkásszálló rekonstrukcióját, és elkezdték a szegedi négyszáz személyes munkásszálló építését. Éves átlagban 1360 dolgozó elhelyezéséről gondoskodik a vállalat. Támogatták a dolgozók lakásépítését és lakásvásárlását. Az utóbbi, öt évben 523 dolgozójuknak nyújtottak segítséget lakásgondjaik enyhítéséhez. Eredményeket tudnak felmutatni az üzemegészségügyben és a szociális ellátottságban is. Algyőn például tavaly adtak át egy háromszáz személyes öltözőt — fürdőt, a berendezésekhez pedig mobil öltözőt, fürdőt biztosítottak. Szolnokon 1982- ben üzemorvosi rendelőt avattak. Az általános orvosi ellátás mellett a fizikotherá- piás, a laboratóriumi, az audiológiai és a fogászati ellátás is biztosított. A vállalat üzemeiben is megoldott az alapvető üzemorvosi ellátás. Üzemegészségügyi, orvosegészségügyi ellátásra több mint 22 millió forintot fordított a vállalat a most záruló választási ciklusban. A szakszervezeti munka megannyi részletkérdésével is behatóan foglalkozott a választói értekezlet. Volt miről számot adni, minden vonatkozásban, hiszen — csupán példaként említve a kulturális témakörből: 40 ezer forintot fordítottak új könyvek vásárlására. A beszámoló és a vita után újjáválasztották a szakszervezeti bizottságot és a szám- vizsgáló bizottságot. A vszb titkára — ezt a tisztséget hosszú évekig betöltő, és most nyugdíjba vonuló Pongrácz Istvánná után — Lukács István lett. Az elnöki tisztet Sebők Csaba tölti be. — ES—SB — részes, festett- és nyomottmintás modelleket — alakított ki, amelyek gyártásával helyettesíthető az eddigi import. A 22 millió forintos' beruházás a vállalat tervei szerint egy év alatt térül meg, és a korszerű berendezéseken még az idén 120 ezer, főként a fiatalok körében kedvelt ruházati cikk alapanyagát dolgozzák fel késztermékké. Az új magyar divatcikkek, amelyekből jövőre már 300 ezer darabot készítenek, az eddigi tőkés importból származó, azonos színvonalú termékeknél 15— 20 százalékkal lesznek olcsóbbak, és döntő többségük az amerikai Wrangler márkanéven kerül forgalomba. Erre azért nyílik lehetőség, mert a magyar gyártók bemutatták a világhírű cég képviselőinek legújabb kollekciójukat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy folyamatos ellenőrzés mellett, a magyar vállalat alkalmazhassa a márkenevet. A sportos szabadidő-ruhákat a gyártók a karácsonyi vásárra nár az üzletekbe küldik. Vendégek az NDK-ból Az NDK Társadalomtudományi Intézetének két munkatársa látogatott tegnap Szolnok megyébe. Kurt Krambach osztályvezetőt és Reiner Jahnt, az intézet munkatársát Szolnokon, a megyei pártbizottság székházában fogadta Simon József, a megyei pártbizottság titkára, aki a megye lakosságának társadalmi helyzetéről, életéről tájékoztatta a vendégeket. A beszélgetésen jelen volt Bálint Ferenc, az MSZMP MB gazdaságpolitikai osztályának vezetője is. A tájékoztatót követően az NDK-beli delegáció Bálint Ferenc kíséretében Jászalsó- szentgyörgyre utazott, a Petőfi Termelőszövetkezetbe. A közös gazdaságban Halla Zoltán, a községi tanács elnöke és Fekete Tibor téesz- elnök adott tájékoztatást az alsójászsági településen élők társadalmi helyzetéről, a szövetkezet tevékenységéről és a településfejlesztést segítő munkájáról. Délután a házigazdák bemutatták vendégeiknek a községet, és a termelőszövetkezet ipari melléküzemágaként működő tornacipőt gyártó üzemet, majd a téeszben folytatott kötetlen beszélgetés után, a késő délutáni órákban az NDK Társadalomtudományi Intézetének munkatársai visszautaztak Budapestre. Több Ólba fal Kétszeresére, évi félmillió négyzetméterre növelte Álba fal gyártó kapacitását a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Két gépen, két műszakban készíti már a belső falazásra, hő- szigetelésre, tűzvédelemre, tettőtét-beépítésire alkalmas válaszfal-lapokat. A kapacitásnövelő beruházást a termék iránt megnövekedett piaci kereslet tette szükségessé és lehetségessé, a lapokat ugyanis már nemcsak a hazai építkezéseken, hanem külföldön — például — Ausztriában — is használják. Rövidesen — még e hónapban — ismét megjelenik az ország helységnévtára, amelyet 12 év után állított össze újra a Központi Statisztikai Hivatal. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelenő kiadvány az 1985. július 1-i helyzetet rögzíti. Eszerint hazánkban 12 év alatt a városok száma 83-ról 109-re növekedett, a községeké — összevonások és várossá nyilvánítások következtében — 3106-ról 2955-re csökkent. Az elmúlt évi államigazgatási változások miatt ennél is nagyobb mértékben csökkent a községi tanácsok száma: a fővárosi, a budapesti kerületi és a városi tanácsokon kívül 1377 nagyközségi és községi tanács látja el a közigazgatást az országban, szemben az 1973. évi 1669-cel. A helységnévtár tartalmazza az ország valamennyi lakott településének nevét, államigazgatási területi beosztását, az egyes helységek területének nagyságát, lélekszámát, a beépítés jellegét. Részletes adatokat közöl arról, hogy a városok, községek központjától a legtávolabbi lakóépület hány kilométerre van, s milyen messzire találhatók a településekhez tartozó, úgynevezett külterületek. Az is megállapítható a helység- névtárból, hogy a külterületeken egyre kevesebben laknak, mind többen beköltöznek a tanyákról, majorokból a községekbe. Hazánkban egyre elterjedtebb a bérhizlalás. Ezen azt kell érteni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek — különböző megfontolásból — állataik egy részét magánszemélyeknél helyezik el, akik vállalják a gondozást. a szaporulat fölnevelését. E forma elterjedését gyorsította a szakemberhiány, és a költségek hirtelen növekedése. A tágas falusi porták egyikén másikán viszont jut hely az így elvállalt állatoknak. Amelyik termelőszövetkezetben élnek ezzel a megoldással, ott nincs szükség új telep építésére, ami — köztudottan — nagyon sokba kerül, és hosz- szú idő múlva térül csak meg. Az ötlet tehát jó, támogatásra érdemes. Ám van egy szépséghibája: visszaélésre ad alkalmat. A vállalkozók elleni büntetőeljárások kisebb hányadát azok az ügyek jelentik, amikor az állattartók jóhiszeműen, a magas jövedelem reményében vállalják a többletmunkát, anélkül, hogy kellően felmérnék saját képességüket. Sokan egyszerűen megfeledkeznek arról, hogy az állattartáshoz szakismeretek is kellenek. Mire a naiv vállalkozók erre rájönnek, többnyire baj van: hullanak az állatok, tetemes a kár. Az erejüket rosszul felmérők mellett sokkal veszélyesebbek a gyors meggazdagodásra törő spekulánsok: manipulációikat egyértelműen a szándékosság jellemzi, ők a kihelyezett állatállományt sajátjuknak tekintik, a takarmány, illetve a készpénzelőleg megszerzése érdekében olykor több szerződést is kötnek. Ám az elhullott állatokért általában nem vállalják a felelősséget, mondván, rajtuk kívülálló okok miatt történt mindez. Mivel ezek az emberek gvakran nem rendelkeznek jelentős ingó és ingatlan vagyonnal, a szerződésszegés miatti követeléseket is nehéz behajtani rajtuk. Az állatkihelyezés elsősorban azért csábítja az ügyeskedőket, mert ma még számos kibúvóra van lehetőség A 12 évvel ezelőtti kiadvány adataihoz képest nem változott a legnagyobb városok sorrendje: Budapest utón a legtöbben változatlanul Miskolcon, illetve Debrecenben és Szegeden laknak. Hárommal gyarapodott azoknak a városoknak a száma, amelyeknek lakossága meghaladja a 100 ezret, ezek: Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár. Az adatok tanúsága szerint az ország legkisebb lakott települése a Vas megyei Ne- mesmedves, ahol tizenhatan, illetve a Zala megyei Felső- szenterzsébet. ahol huszonheten élnek. Száz lakos alatti község az országban jelenleg összesen 41 található. A legutóbbi összeszámlálás óta két település — a Veszprém megyei Iharkút és a Baranya megyei Gyűrűfű — teljesen elnéptelenedett, így ezek a helységnévtárban már nem szerepelnek. A helységnévtár támpontul szolgál a magyar települések neveinek helyesírásához is, mert a megyék, városok és községek elnevezését a hivatalos írásmóddal rögzíti. A külterületeknek, például a tanyáknak hivatalos írásmódja nincs, de ezek megnevezésénél is célszerű a helységnévtárhoz igazodni. Az írásmódban a korábbi kiadványhoz képest egy általános változás van: azok a településnevek, amelyekben a víz szótag szerepel, mindig hosszú „í”-vel írandók — a szerződéskészítés gyakorlatában, a kihelyezett állatok tartásának ellenőrzésében. A szerződő felek a kölcsönös jogok és kötelességek meghatározásánál nem mindig tisztázzák kellő nyomatékkai a tulajdonjogi kérdéseket. A szerződéskötést — ha a szövetkezet helyesen jár el — környezettanulmány előzi meg, amely kiterjed a tartási körülményekre, valamint a vállalkozók anyagierkölcsi megbízhatóságának vizsgálatára. Különösen fontos ez a kívülállók, a nem mezőgazdasági dolgozók esetében. így megelőzhető, hogy büntetett előéletű, több mezőgazdasági nagyüzemmel perben álló, kötelezettségeit nem teljesítő személlyel kössenek a nagyüzemek szerződést. Sok esetben — érthetetlen okból — a szerződések nem tartalmazzák a kihelyezett állatok értékét, a takarmánybiztosítás kötelező voltát. az átadott eleség értékesítésének tilalmát. Számos szerződésben nincsenek rögzítve a biztosítékok — jelzálog, kezesség — sem. Az egyedi jelölés hiánya, a kihelyezett állatok nehéz azonosíthatósága is sok gondot okoz, főként az ellenőrzéseknél és az elhullásoknál. Becslések szerint jelenleg 70 ezer szarvasmarha, 350 ezer sertés, és mintegy 80 ezer juh van hizlalásra kihelyezve a vállalkozóknál. Az eredmények azt igazolják, hogy ez az integrációs forma hosszabb távon is hasznos kiegészítője lehet a nagyüzemi állattartásnak. A vállalkozók döntő többsége tisztességesen, becsületesen dolgozik teljesíti vállalt kötelezettségeit, Nagyrészt az üzemekben és az illetékes hatóságokon múlik, hogy az itt-oft előforduló visszaélések száma a jövőben csökkenjen. Ezért mihamarabb rendezni kell a szabályozás és a gyakorlat hiányosságait, hogy az alkalom senkit se csábítson sem sikkasztásra, sem ügyeskedésre. Cs. J. Bővítik a választékot Hőszigetelő vakolatok Az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári üzemegysége az idén 21 ezer köbméter perlit alapanyagú hőszigetelő vakolatot gyártott. Az osztrák Terranova cég licence alapján öt éve készít a vállalat ilyen terméket, s bár már megtízszerezte a termelést, a kereslet ennél is dinamikusabban emelkedett. A nyáron a sa- játház-építők csak előjegyzésre, több hónapos várakozás után juthattak hozzá ehhez a keresett áruhoz, s ha az üzem győzte volna a gyártást, akár 50 százalékkal több hőszigetelő vakolatot is eladhatott volna. A növekvő kereslet kielégítésére bővítik az üzemet. Már elkészítették egy újabb gépsor és üzemrész terveit, s a számítások szerint a jövő évben tető alá kerül az új üzemrész. A gépsor a jelenleginek több mint kétszeresére, évi 50 ezer köbméterre növeli a hőszigetelő vakolat gyártását. A választékot a gipsz és perlit keverékéből készített belsővakolat- termékcsaláddal bővítik. Ez a vakolat is javítja a szobák falának hő- és hangszigetelését. Ugyanakkor ebből az anyagból kiegészítő bevonat nélkül is sima felület készíthető, amely azonnal festhető, tapétázható. A termelés- és választékbővítés a hazai ellátáson kívül exportra is lehetőséget nyújt. Hazai termékek Wrangler márkanéven A Budapesti Finomkötöttárugyárban megkezdte az üzemszerű termelést az a hat korszerű kötőgép és három kikészítő berendezés, amelyeken egy új gyártmány- család, a sportos szabadidő-ruházat alapanyagát gyártják. A nagy teljesítményű NSZK-beli kötőgépeken úgynevezett bélésbefek- tetéses árut készítenek; kívül a pamuttal kevert műszál a formatartósságot, belül a tiszta pamut „bélés” a rugalmasságot és a légát- eresztést biztosítja. Korábban a BFK ilyen, a belföldi fogyasztók körében is mindinkább keresett terméket nem tudott előállítani, az utcai viseletre is alkalmas szabadidő-ruházati termékeket tőkés importból vásárolta a belkereskedelem. A vállalat külföldi tervezőkkel is együttműködve most olyan cikkcsaládot — többKecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár — túl a százezren Új helységnévtár
