Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
1985. NOVEMBER 7. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP I5 NB l-ben az Alföldi Olajbányász Kellékek egy bajnoki címhez Sikeres felkészülés, kifogástalan csapatszellem Nem átszállójegyet váltott az együttes Egy átalakulóban lévő, előnyösen megváltozott, új arcát mutató csapat körvonalai bontakoztak ki Szolnokon a tavaszi fordulóban. Dinamikus, gyors, mozgékony, gólratörő, fegyelmezett játékával sorozatban aratta győzelmeit s hirtelen bajnokesélyessé lépett elő. Szakberkekben is feltűnést keltett ez a változási, különösen azok után, hogy tavaly csak osztályozó árán maradtak az NB Il-ben. Az idén aztán kétséget sem hagytak afelől, hogy ők a legjobbak, mint az állványáról kilőtt rakéta, olyan sebességgel törtek a bajnoki cím felé, s miután Százhalombattán megnyerték a Dunai Kőolaj elleni rangadót, már az NB II Közép csoportjának bajnokaként, újonc NB I B-s csapatként tértek haza az Alföldi Olajbányász férfi kézilabdázói. Ragyogó siker, amire, valljuk be, nagyon kevesen számítottak. A jól végzett munka tudatában ültünk le beszélgetni Kugler Flórián szakosztály- vezetővel és Horváth József edzővel' az eredményesen zárt bajnoki év hátteréről, a siker összetevőiről. Horváth József három tényezőnek tulajdonítja ' a bajnoki címet. Sorolta: — Az első a sikeres felkészülés. Az elmúlt egy évben rendszeres, kemény edzésmunkát végeztünk, alig volt hiányzás, erőnlétben a mezőny fölé nőtt a csapat. A másik, hogy egy éve teremben játszunk, és ott tartjuk az edzéseket is. így megfelelő az átmenet az edzések és a mérkőzések között, érvényesültek a csapat erényei, közülük például a gyorsaság, és alkalmazni tudták a játékosok az edzéseken gyakorolt taktikai skálát. A harmadik a jó menedzselés. Tizenhat évet eltöltöttem a szakosztályban, de ilyen gond nélküli. nyugodt évet még nem zártunk. A vezetés nemcsak névben, hanem tartalmában is az volt. Ha adódott valami bai. már intézkedtek, segítettek a játékosok napi gondjain, akik érezték, hogy törődnek velük. — A színvonalas, intenzív szakmai munka eredményeként baráti hangulat alakult ki, megértik egymást a játékosok az edzővel — egészítette ki Kugler Flórián. — Sokat jelentett a bázisszervek segítsége. A Kőolajkutató Vállalatnál dolgozik a játékosok többsége, ugyanakkor a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat az anyagi támogatásból vállal többet. A két vállalat közötti munkakapcsolat javulása a sportban is megmutatkozik. Doppingolta a csapatot az egyhetes finnországi túra is. Döntőnek tartják azt is, hogy a szakosztályban a játékosok kilencven százaléka mindig saját nevelésű volt és jelenleg is az. Erről nem mondanak le, de a magasabb osztályba liütotti csapatot erősíteni kell. Ami pedig a csapat jövőjét illeti, szeretnének bentmaradni az NB I B-ben. Ennek egyik feltétele a terem. A 14 csapat közül tíz hetenként hat-hét edzést tart teremben. Az Olajbányász jelenleg csak hetenként kétszer tarthat edzést a sportcsarnokban. A versenyképesség érdekében szeretnék összehangolni a tiszaligeti sport- csarnok igénybevételét a többi csapattal úgy, hogy ők is legalább hatszor tarthassanak edzést. Az utánpótlás nevelését tovább tervsze- rűsítik. A Szandaszőlősi Általános Iskolában, már hetenként kétszer, mintegy 30 tanulónak kézilabda szakedzést tartanak. Szorosabb kapcsolatot létesítenek a gépipari szakközépiskolával, de a többi oktatási intézménnyel is, felajánlják, ha igénylik, szakmai téren, pályakérdésben vagy egyéb területen, segítenek. Végül érzékeltessük néhány számadattal a csapat jó szereplését. Az NB II-ben tizennégy játékos szerepelt, az átlagéletkor nagyon jó, 23 év. Az edző 1-től 5-ig terjedő osztályzata alapján Kocsis Lajos nyújtotta a legjobb teljesítményt. A Dunai Kőolaj és a Szilasmenti Tsz tavaly még NB I B-s csapatával harcoltak a bajnoki címért. Döntő volt, hogy teremben játszottak, mert ezzel emelkedett a nézőszám is. Az NB I B-s mérkőzéseket szeretnék a férfi kosárlabda-, vagy a női röplabdacsapattal közösen rendezni. Az Alföldi Olajbányász harmadszor került a magyar kézilabda-bajnokság második vonalába. Ha meglesz a remélt összefogás, a közös akarat, akkor nem átszálló jegyet váltottak. (pataki) Vízilabda OB I Jobb volt a Vasas Kupaszorda Búcsú ' a további küzdelmektől Steaua Bukarest—Bp. Honvéd 4:1 (2:0). A Honvéd kiütéses vere- -séget szenvedett Bukarestben, a román bajnok 4:2-es összesítéssel jutott a BEIK legjobb 8 csapata közé. Videoton—Legia Varsó 1:1 (1:0). Az UEFA Kupa varsói visszavágóján jól játszottak a fehérváriak, de 2:l-es ösz- 6zesítéssel a lengyelek jutottak tovább. Vasas—Szolnoki Vízügy SE 6:4 (1:2, 1:0, 3:2, 1:0). Damjanich uszoda 500 n. V.: Császár, Szarka. Vasas: Nemes—Földi, Mészáros, Budavári, Kunez 3, Udvardi 3, Kenéz. Csere: Méhes, Bene, Kriger. Edző: Rusorán Péter. Szolnok: Pintér F.—Bogdán 1, Rekita, Tóth Cs._ Lengyel 1, Pintér I., 1, Hasznos. Edző: Babarczi Roland. Nagy érdeklődés kísérte a rangadót, hiszen ha a Szolnok győz, akkor átveszi a vezetést a táblázaton. Jól is kezdődött a mérkőeés, 1:0- ra, 2:l-re, majd 3:2-re vezetett a Szolnok, innen aztán a Vasas vette át az irányítást. Talán a túlzott akarásnak, vagy a nagy tétnek köszönhető, hogy kimaradt hét emberelőnyös helyzet, pontatlanul lőttek a Vízügy SE játékosai, meddő volt Lengyel centerjátéka, a Vasas kapuja előtt pedig leálltak birkózni, ami nem a szolnokiak erénye. Eár Budavárit az első negyedben 3.40-kor cserével végleg kiállították, nem tört meg a Vasas lendülete, Kuncz és Udvardi sorozatban lőtte az akciógólokat. és a vártnál biztosabban győzött Hétvégi események Csütörtök Asztalitenisz. Megyei II— ILI. osztályú egyéni bajnokság, Szolnok, Killián Főiskola 9.30. Atlétika. Mezei futóverseny, Szolnok, Szandairét, 9.30. Jégkorong. Lehel SE— Miskolc, Jászberény, hűtő- gépgyári műjégpálya, 16. Kosárlabda. Magyar Népköztársasági Kupa, női: SZMÁV MTE>—ÉGISZ, Szolnok, Véső u. 11. Ökölvívás. Országos ifjúsági bajnokság, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok. selejtező, 17. Röplabda. NB II. Férfi: Tószeg—Salgótarján, Tószeg, általános iskola, 11. Teke. November 7 Kupa férfi és női torna, Szolnok, Munkásőr u. 8. Labdarúgás. Megyei bajnokság: Kisújszállás—Tjszia Cipő SE, 13, Balogh, Jászla- cfány—Kunszentmárton, 13, Tombor, Kunhegyes—Rákó- cziújfalu, 13. Inges, Középtiszai Medosz—Besenyszög, 13, Kökény, Szolnoki cukorgyár—Szászberek, 13, Bart- ha, Tiszaföldvár—Tiszafüred, 13, Ferge, Mezőtúri FSE —Jászapáti, 13, Pethő, Szolnoki MÁV MTE junior— Szajol. Tiszaliget, 13, Bohár, Törökszentmiklós—Jászkisér, 13, Boros. Tömegsport. November 7 Kupa kispályás labdarúgó- torna, Kunszentmárton. Idegenben szerepel: a férfi kosárlabda NB I-ben az Alföldi Olajbányász Egerben. Péntek Jégkorong. Előkészítő bajnokság: Lehel SE;—Volán, Jászberény, hűtőgépgyári műjégpálya, 10. ökölvívás. Országos ifjúsági- bajnokság, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok, elődöntők, 16. Idegenben szerepel: a női röplabda NB I-ben a Szolnoki Vegyiművek a fővárosban a Csepeli Duna ellen, az SZMÁV MTE NB Il-es férfi tekézői Nyíregyházán. 8zombat Asztalitenisz.NB II. Női: H. Killián FSE—Gamma, Szolnok Killián Főiskola, 11. Férfi: Sz. Spartacus—Borsodi Kinizsi. Szolnok. Vízügyi Szak- középiskola, 11. Megyei ösz- szevont újonc fiú és leány csb., Killián Főiskola, 14. Jégkorong.' OP I: Lehel SE—Volán, Jászberény, hűtőgépgyári műjégpálya, 11. Ökölvívás. Országos ifjúsági bajnokság, döntőik, Szolnok, tiszaligeti sport- csarnok, 10. Röplabda. NB I. Női: Sz. Vegyiművek—Csepeli Duna. Szolnok, dr. Csanádi u. 12. NB II. Férfi: Sz. Titász— Debreceni Sí, dr. Csanádi u. 10. Vívás. Józsa János emlék- verseny, Szolnok, Véső u. 8. Labdarúgás. NB II: Szolnoki MÁV MTE—Eger SE, Szolnok, Tiszaliget, 13. Területi bajnokság: Szolnoki VeSportegyesületi elnök társadalmi munkában Szerethetnék mást isf mint Szolnokot? Az élet utánozhatatlan jellemábrázolási készséggel képes megalkotni emberszobrait Ambrus János munkás- igazgató; egyénisége és beosztása közé nagy megnyugvással tehetjük az egyenlőségjelet. Szálkás alakja kissé meghajlott szeme köré ráncok gyűrődtek, tenyerében még ott őrzi a szerszám nyelének melegét. Életútja olyan röppálya, amilyenről politikai tankönyvekben tanultunk. Nagyapja 1917-től, édesapja 1926-tól kereste kényeiét a Szolnoki MÁV Járműjavító Üzemben. Volt olyan időszak, amikor három Ambrus — három generáció — dolgozott együtt. Ambrus János 1941. szeptember 1-én megszeppent ipari tanulóként lépte át a gyárkaput, majd 1944-ben szabadult géplakatos-esztergályosként. Vannak pillanatok, melyek éveket képesek lendíteni az idő kerekén. Ambrus János felnőtt férfivé a háború egyetlen napja alatt érett. Erre így emlékezik: — Szolnok bombázása 1944. június 2-án, pénteki napra esett. Csütörtökön felvettem első, férfias öltönyömet, és este színházba mentem. Az előadás után a barátokkal beültünk beszélgetni egy vendéglőbe, s mire . hazaértem, aludt a család. Reggel ötkor indultunk apámmal a gyárba. A légiriadót az öregemmel a főnökség pincéjében vészeltük át, fél kettőkor értünk haja, és a Kürt utcában a házunknak csak a hűlt helyét találtuk. Apám szinte megőrült a kétségbeeséstől, hiszen anyámat, lánytestvéremet és az egyik cibakházi rokonlányt hagytuk otthon. Hamarosan kiderült, hogy anyámék életben maradtak: jó-anyám a péknél állt sorba kenyérért, amikor a rádióból hallotta a közelgő légiveszély hírét. Hazaroíhant, kirángatta a lányokat az ágyból, és a pincébe szinte már a ’égnyomás lökte be őket. Ott álltunk a romok mellett egy 6zál ruhában — és örültünk egymásnak. Az állomástól meglehetősen távol levő otthonunk nem lehetett katonai célpont, minden bizonnyal véletlenül ejtett le oda egy bombát valamelyik repülőgép. A törmelékek alatt egyetlen üveg befőtt maradt épen, deákon még a celofán sem sérült meg. Apám elkeseredésében a földhöz vágta; „Menj te is a többi után!” A Járműjavítóban az élet 1944. november 7-én indult. gyiművek—Volán-Rákóczi, 13, Heckmann, Karcag—Balmazújváros, Karcag, 13, Nagy F. Megyei bajnokság: Rákóczid j falu—Jászladány, 13, Sándor, Kunszentmárton —Kisújszállás, 13. Tajthy, Tisza Cipő SE—Törökszentmiklós, 13 (Békés megyéből), Jászkisér—Szolnoki MÁV MTE junior, 13, Somogyi, Szajol—Mezőtúri FSE, 13, Major, Jászapáti—Tiszaföldvár, 13, Szabari, Tiszafüred —Szolnoki Cukorgyár, 13. (Heves megyéből), Szászberek—Középtiszai Medosz, 13, Molnár, Besenyszög— Kunhegyes, 13, Trencsényi. NB-s ifjúsági és serdülő bajnokság: SZMÁV MTE—Salgótarján, Szolnok, Mátyás kir. u. 10.30 és 12, Csipe. Tudósítóink figyelmébe. Kérjük, hogy a megyei labdarúgó-bajnokság november 7-i és november 9-i fordulójáról november 10-én délelőtt tudósítsák lapunkat. A tudósításokban szöveget nem kérünk, csak az eredményt, a helyszínt, az összeállítást, a góllövőket és a jókat közöljék. Romeltakarítással kezdődött, majd lassan talpra állt az üzem, pattogni kezdett a kaucsuklabda is, és Ambrus János az asztaliteniszezők között érezte legjobban magát. Játékos volt, de amikor intézőre lett szüksége a csapatnak, azonnal letette az ütőt, és a gárda napi gondjainak intézését vette a kezébe. A szakmában is kitűnt ambíciójával: 1950-től normás, 60-tól csoportvezető, technológus, munkaügyi és személyzeti osztályvezető, függetlenített szakszervezeti titkár lett, egyenletesen lépdelt fölfelé a ranglétrán, majd 1973-ban a Járműjavító igazgatójává nevezték ki. A MÁV sportegyesületnek 1949-ben lett elnökségi tagja, majd 1978-ban az egyesület elnöke lett, 1979. június 29-e óta pedig a Szolnoki MÁV MTE társadalmi elnöki tisztét látja el. Munkája mellett felsőfokú szakmérnöki diplomát szerzett, s a szakmai megméretésre hamarosan sor is került. A közel 1 milliárd forintos beruházással végrehajtott Diesel-program volt az igazi próbatétel. Amikor 1973- ban az utolsó gőzmozdonyt és az első megjavított dízel- mozdonyt kiadták a kezükből, 17 felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember volt az üzemben, ma a számuk 70 körül van, és ekét adat még nem is adja visz- sza teljességében azokat az erőfeszítéseket, melyeket a nagy múltú üzem a talpon- maradásért tett. Kazánkovácsokból lettek elektroműszerészek, lakatosokból programozó szakemberek. — Megcsináltuk ezt is — mondja Ambrus János, és bólint hozzá. Nem dicsekvően, inkább magamagának szóló elégedettséggel. Közeli jó ismerősei tanúsíthatják, hogy egy-egy oldott társaságban gyakran arat zenei babérokat is nótaismeretével. A szálak természetesen itt is a JárműKSI—Lehel SE 7:4 (1:0, 4:3, 2:1). Jászberény, 250 n. Lehel: Csókási—Kolbenhayer, Farkas—Kövesi, Rétfalvi, Vrbanics. Csere: Bállá. Katona. Redler, Simon, Sipos, Bathó, Szikszai, Rigó, Havrán, Bahó, Szabados, Baksa, Szabó, Fekete. KSI: Nagy-Csóka, Kangyal—Zsit- va, Dobos. Lacza. * Csere: Szedlák, Karsai. László, Kiss, Mayer, Lakatos, Kövesdi, (Kaltenecker, Korpás, Mat- za, Varga, Körösi. Gólütők: Lacza, Korpás, Lakatos, Zsitva, Dobos, Matza, illetve Havrán (2), Sipos, Rétfalvi. Kiállítások: 14 p., illetve 16. p. Az első harmadban a KSL szerzett vezetést, amit Havrán a második harmad kezdetén még ki tudott egyenlíteni, de nem sokáig örülbe vezetnek: több mint 100 éve már annak is, hogy az üzemben az elhalt munkatársak búcsúztatására dalárda szerveződött. Ebből lett idővel a mai, fesztiváldíjas munkáskórus, ahol az igazgató szerint sikerült megvalósítani az eszményi demokratizmust: a segédmunkás és a jogtanácsos nagy- nagy egyetértésben hódol a dal szeretetének. — Szívesen veszem a kulturáltan nótázó, jó kedélyű társaságot. Az ordítozó, mindenkit túlharsogó énekeseket nem szeretem. Az a véleményem, hogy becsüljük egymás nótáját... Ez a szépen hangzó kinyilatkoztatás akár Ambrus János ars poétikája is lehetne. Szabadideje szűkre szabott, ha mégis ráér kedvtelésének hódolni, lélekszakadva igyekszik bepótolni az elmulasztottakat: pénteken felutaznak Budapestre a feleségével, és olykor négyöt színházi előadást is végignéznek egy hétvégén. Aztán az unokák: rájuk som jut annyi idő, amennyit szeretne, hiszen társadalmi funkcióit felsorolni is nehéz. Tagja a városi pártbizottság egyik szakbizottságának, a Közlekedési Tudományos Egyesület területi elnöke, tagja a KÖTA megyei elnökségének, és sokáig végzett társadalmi munkát a Népi Ellenőrző Bizottságnál. Óvodák, iskolák, közintézmények a megmondhatói, vezetőik hányszor v nyúlnak a telefon után, hogy a Járműjavítót kérjék, amikor egy-egy tennivaló megoldása kilátástalanná válik. Ilyenkor soha nem marad el a segítség. — Honnan a városnak ez a megszállott szeretete? — kérdem Ambrus Jánost. — Mit szeretnék mást, mint Szolnokot, amikor itt láttam meg a napvilágot 1927-ben, itt kaptam vissza csodával határos módon a családom egy részét, és lettem hosszú évtizedek után a Járműjavítóban az első szolnoki születésű igazgató? Munkatársai — a portástól a főmérnökig —, barátai. Igazgatótársai, felettesei mindig éreztetik vele a kollektívának szóló megbecsülést. így már érthetőbb a szemérmes vallomás, amit búcsúzóul mond: — A város iránti rajongás a legkevesebb, amit adhatok! Ambrus Jánost Szolnok Város Tanácsa november 4-én a város felszabadulásának 4L évfordulóján a Pro Uibe Szolnok díjjal tüntette kibe tett a hazai közönség. Alig félperc múlva már ismét a vendégek vezettek, sőt elhúztak 4:l-re. A Lehel mindent megtett a felzárkózásért, de a játékrész végéig csak egy góllal sikerült csökkenteni a hátrányt. Az utolsó harmadban mindkét csapat játékosai sokat szabálytalankodtak, hol az egyik, hol a másik gárda játszott emberelőnyben. Gyakran négyen a három ellen. A' gólütés azonban íey ds a vendégeknek ment jobban. A Lehelnek sokat kell javulnia a helyzetek kihasználásában, ha sikerrel akar szerepelni* a következő ösz- szecsapásokon. Jók: Zsitva, Dobos. Lacza, ill. Havrán és Csókási. * — Rédei — Palágyi Béla Jégkorong OB I Nem sikerült a bemutatkozás
