Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-06 / 261. szám
1985.' NOVEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 November 7-e alkalmából Lenin-szobrot avattak Jászberényben A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulójának tiszteletére Jászberényben tegnap koszorúzási , ünnepséget és politikai nagygyűlést rendeztek. Délelőtt fél 11-kor a szovjet hősök temetőjében helyezték el a kegyelet és emlékezés koszorúit. A Lehel Vezér téren levő szovjet hősi emlékműnél 11 órakor rendezett ünnepségen Pádárné Kiss Éva., a HNF városi bizottság titkára méltatta az évfordulót, majd a város párt-, állami és gazdasági vezetői és a fegyveres testületek képviselői helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatán. Délután a város életében kiemelkedő eseményre gyülekezett a közönség a város- központ új terén, a Lenin téren, a 31-es főút. az Attila és a Thököly út találkozásánál kialakított úi csomóponton, amelyet délelőtt adtak át, és ahol a Lenin-szobor Is elhelyezkedik. A Lenin-szobor avatására érkező ünneplők sokaságát az úttörőgárda fúvószenekara indulókkal köszöntötte. Három ómkor megszólaltak a fanfárok, majd a magyar és a szovjet himnusz hangjai mellett felvonták a nemzetiszínű zászlót és a munkásosztály vörös lobogóját. Az ünnepségen megjelenteket — Leonyid Nyikolaje- vicset, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkárát, Szűcs Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, Földesi Istvánt, az MSZMP KB munkatársát, dr. Bozsó Pétert, a megyei tanács vb-titkárát, valamint a szobor alkotóit és a megjelenteket Búzás Sándor, a városi tanács elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet Szabó István, az MSZMP KB tagja, a városi pártbizottság első titkára mondott. Méltatta Lenin, a következetes forradalmár, a gyakorlati politikus és az elméleti teoretikus életművét, aki fáradhatatlanul küzdött az új világért, a szocializmusért. Élete. munkássága máig ható példa minden haladó országban. Hazánkban a szocializmus építése során elért eredmények is az októberi forradalomban gyökereznek — mondotta Szabó István, majd a szoborról és a körötte kialakított térről beszélt. — Zilahi Zoltán, a fiatal szobrászművész Lenin emberléptékű ábrázolására törekedett. A szobornak arca, tekintete, egész testhelyzete nyugalmat, derűt sugároz, amint a dolgos hétköznapok egy rövid szünetében elgondolkozva megpihen. Lenin nagyságát nem a test felnagyításával hangsúlyozta az alkotó, hanem az építész — Jánossy Péter — által teremtett környezettel válik a kompozíció monumentálissá. Ezután Szabó István leleplezte és jelképesen átadta a városnak a faragott mészkő- pádon ülő bronzból öntött Lenin-szobrot. A csiszolt kőlapokkal burkolt teret — a szobor mögött — az esztétikai hatás növelése érdekében egy sarló alakú földmű zárja le. Az építész elgondolását a Jászsági Építőipari Szövetkezet dolgozói az együttes alkotás igényességének megfelelően valósították meg. Jászberény új köztéri szobrára először az úttörők helyeztek el virágokat, majd az ünnepségen megjelent párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői koszorúztak. végül a Lenin nevét viselő két jászsági termelőszövetkezet képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműnél. Ezt követően a Palotásy vegveskar, a Vasas munkásénekkar és az áfész vegyeskarának közös éneklése zárta az emlékezetes szoboravató ünnepséget. , L. P. Tegnap Szolnokon, a MÁV Járműjavító Művelődési Házában tartotta november 7-i ünnepségét a város Rákóczi Üti Általános Iskolája. Az ünnepség keretében vették át a városi pártbizottság által alapított vándorzászlót, amelyet az iskola kiemelkedő úttörő mozgalmi munkájáért kapott. Képünkön a tiszaföldvári iskola Ady úttörő csapata átadja a zászlót a Rákóczi úti iskola Szemjonov kapitány úttörőcsapatának Fotó: T. Z. A szolnoki 18 emeletesokben Sárkányrepülők a mezőgazdaságnak A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat kísérleti üzemében elkészítették, s a héten ki is próbálták az ország első, mezőgazdasági célokra, többek között permetezésre használható sárkányrepülő gépét. A 135 kilós önsúlyú, mintegy 10 méteres szárnyfesztávolságú gép vázszerkezetét a vállalat műszaki dolgozói tervezték, a Magyar Honvédelmi Szövetség szakembereivel együttműködve. A gép mintapéldányát osztrák gyártmányú Rotax- típusú kétütemű motor emeli a magasba, de terveznek Trabant-motor meghajtású repülőket is. A vállalat szakembereinek tervei szerint a motoros sárkányrepülő ■ felhasználható sport és oktatási célokra, elsősorban azonban mezőgazdasági, növényvédelmi feladatok megoldására szánták. A gép egyszerre mintegy 80 kiló növényvédőszert vihet magával, amelyet különleges szórószerkezettel permetez szét a nagyüzemi táblákon. Három éve a megyeszékhelyen lezárták a Várkonyi téri 18 emeletes épület ösz- szes lakásában a gázbojlereket. Az intézkedésnek komoly oka 'volt: a termői or m kémények hibájából az égéstermék nem a szabadba, hanem a lakásokba szivárgott vissza, így a vízmelegítők használata életveszélyessé vált. Több terv készült a szolnoki ÁÉV, az Északterv és a megyei tanács összefogásával, hogy ez a probléma megoldódjon. Az egyik elgondolás szerint tetőtéri kazán szolgáltatja a meleg vizet, a másik szerint villany- bojlereket szerelnének fel minden egyes lakásba. A tetőtéri kazán elkészítése anyagi okok miatt maradt el, a villanymelegítők ellen viszont a lakók berzenkedtek, mivel a fürdőszobába a kétszáz literes bojler — ami egy négytagú család napi melegvíz igényét ki tudja elégíteni — nem fért be. A kisebb űrtartalmú készülék nem szolgált elegendő meleg vizet. A végső megoldást egy újonnan kikísérletezett, találmányként elfogadott tárolóé rendszerű gázbojler felszerelése jelentette. Ez a vízmelegítő nem igényel kéménybekötést, a felszerelése, valamint az üzemeltetése is olcsóbb és egyszerűbb, mint a hagyományos villanymelegítőé. A biztonságos használat érdekében a régi kéményt szellőző rendszerűvé alakították át, a fürdőszoba ajtókon szellőző réseket vágtak ki. A készülék úgy működik, mint egy tűzhelyen melegedő „fazék”: gázrózsa melegíti a felette levő tartályban a 125 liter vizet. A bojler folyamatosan működik, ahogyan fogy a meleg víz, úgy melegíti utána a hideget. Olasz gyártmányú automata biztonsági szabályozó ellenőrzi a vízhőfokot. Több péksüteményt, gazdagabb választékot ígérnek Befejeződött a Rákóczi útI sütőüzem rekonstrukciója Tegnap délután Szolnokon Simon József, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának titkára ünnepélyesen adta át rendeltetésének a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat felújított szolnoki péksüteményüzemét. Az egy évvel ezelőtt kezdett, mintegy 50 millió forintba kerülő rekonstrukció befejezésével jelentősen javul majd a megyeszékhely péksütemény-ellátása. Az 1959-ben eredetileg kenyérgyárnak készült, az utóbbi években egyre inkább elavuló Rákóczi úti üzemben ugyanis a felújítás megkezdesse élőit két műszakban már csak napi 4 tonna péksüteményt tudtak megsütni, ez pedig lényegesen kevesebb volt az igényeknél. A tegnap üzembe helyezett két, egyenként 24 négyzetméteres mozgó sütőfelületű, valamint két négy sütőteres falazat nélküli kemencében viszont már 20 tonna különleges minőségű kenyeret (például zsemleveknit), leveles tésztát és finom pékárut készíthetnek. A kapacitásnövekedéssel hosszú távra megoldódott Szolnok és térségének péksütemény-ellátása. Nemcsak több ánut szállíthat az üzletekbe a vállalat, hanem — állítják a vállalat vezetői — a termékválasztéki jrlentős gazdagítására is vállalkozni tudnak, ha a kereskedelem új fajta péksüteményeiket is rendel. A vásárlói igények kielégítéséhez persze a Sütőipari Vállalatnak is részt kell vállalnia a piackutatásból, márcsak azért is, mert a megnövekedett termelési lehetőségeket csak a kereslethez alkalmazkodva használhatják ki teljesen. A beruházás révén növekedett a térség kenyérellátásának biztonsága is, mert a felújított üzem szükség esetén kenyérsütésre is alkalmas: ha a szolnoki kenyérgyárban üzemzavar van, képes az alapellátás feladatait átvállalni. A Rákóczi úton egy hete megkezdett próbaüzem eddigi tapasztalatai kedvezőek, érezhetően javult az itt gyártott péksütemények minősége. Jó munkát végeztek tehát az építést és a szerelést végző TRW dolgozói, de elismerés illeti a süteményüzem kollektíváját is: a beruházás idején is mindent megtettek, hogy jusson a boltokba péksüteményeikből Néhány napja már korszerűbb gépekkel, jobb munka- feltételek között dolgoznak — remélhetőleg ezt a vásárlók is érezni fogiák a péksütemény-ellátás javulásán. SZIM>gépek exportra, téglaértékesítési gondok (Folytatás az 1. oldalról) A Vízgépészeti Vállalat 1- es számú, kunhegy esi gyárában az első félévi lemaradást a harmadik negyedév végére sikerült pótolni, a 168 milliós éves árbevételi tervet időarányosan teljesítették. A termékszerkezetet az év utolsó negyedévre úgy alakították, hogy az előirányzottnál 4—5 millióval több árbevételt érjenek el. ez biztosítja az éves nyereségterv elérését is. A hazai igények kielégítése mellett fokozott figyelmet fordítanak Kunhegyesen az exportra, közvetlenül 25 millió forint értékű víztornyot, iszapvíztelenítő berendezésék részegységeit, továbbá vízszintes tengelyű szellőztető retorokat készítettek kivitelre. “A külföldi piaci értékesítés fele-fele arányban a szocialista és tőkés piac között oszlik meg. A vállalat beruházási javakat gyárt, s ez nehezíti helyzetét, mert kevesebb mértékig gondokat is jelent, ha kevesebb a beruházás, kisebb megrendelést kap. Különösen érezhető ez most, a VII. ötéves terv küszöbén; a gyáregység Jövő évi kapacitásának alig több mint a fele van eddig szerződéssel lekötve. Pedig a gyártmány- fejlesztéssel is rendszeresen törődnek: megkezdték az úgynevezett gyertyás szűrők készítését, továbbá egy új típusú víztorony gyártását. Hosszú idő után a termelési bőség zavarával küszködik, téglaértékesítési gondja van az Alföldi Téglaipari Vállalatnak. A térségben csökkent a lakásépítés üteme, így a kereslet visszaesése miatt máris jelentős készlet halmozódik fel. A helyzet ismeretében a vállalat a termelés mérséklésére kényszerült, az év végéig égetett téglából várhatóan 6,7 millió darabbal gyárt kevesebbet a tervezettnél. A vállalat munkáját az elmúlt téglahiányos években is a zökkenőmentes termelés jellemezte, az egyes gyárak termelése a rekonstrukciók ellenére az idén is ütemes volt. Az első háromnegyed évbén a keresett B 30-as falazóblokkból 64,5 milliót, tíz és fél millióval többet gyártottak a tervezettnél. A jelenlegi értékesítési gondok, a termelés kényszerű csökkentése természetesen kihat a termelékenység alakulására, az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték a tervhez képest legalább négy százalékkal csökken. — enűrész >— A gyepgazdálkodás rejtelmei A szakembereknek nem kell bizonygatni, hogy a gyepgazdálkodás a magyar mezőgazdaság „mostohagyermeke”, hiszen az elmúlt 50 évben — a statisztikai adatok is ezt támasztják alá — a természetes gyepek évi termésátlaga allg-alig változott. Három évvel ezelőtt — 1982-ben — a gyeptelepítések állami támogatásának megszűnésével a helyzet tovább romlott, s a vetőmagvak iránt is csökkent a kereslet. így aztán gyakran elhangoztak a hozzáértők szájából olyan kijelentések, hogy a gyepgazdálkodás jelenleg a legmélyebb ponton van, innen már csak fölfelé lehet elmozdulni... Pedig az ágazat fejlesztése nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodását javítaná, hanem népgazdasági érdekeket is takar, hiszen az állattenyésztés takarmányszükségletét is nagyban fedezné. Ezért a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a közelmúltban pályázatot hirdetett a gyep-gabona váltó gazdálkodás bevezetésére. Arról van szó, hogy a gyepterületeken két-három évig őszi vetésű gabonát — búzát, árpát termelnének a mezőgazdasági nagyüzemek, majd pedig visszatelepítenék a gyepet. Így a talajok szerkezetének javulásával lehetőség nyílna arra, hogy a gyepen hektáronként termelt jelenlegi 15 mázsás szénaérték három, három é£ félszerese emelkedjen. Éppen ezért a gyepgabona váltós gazdálkodás bevezetésével csökkenthető lenne a szántóföldi takarmánytermő területek meny- nyisége, ugyanakkor a területekre áru — így ipari és kertészeti növények — termelésére lehetne igénybe venni. Ez így szépen hangzik, de mi a hetyzet a vetőmaggal? Az is biztosítottnak látszik, mivel az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer partnergazdaságai a hazai nemesítésű vetőmagvakból minden igényt ki tudnak elégíteni, hiszen mnitegy 17 fajta és 35 faj áll rendelkezésükre. Ez annál is inkább fontos, mert megalapozott szakmai vélemények szerint az importból behozott vetőmagvak itthoni ökológiai viszonyainak nem felelnek meg olyan színvonalon, mint a hazai termesztésű- ek. Az itthoni fajták hozamukban, minőségükben, fagy- és aszálytűrő képességükben felülmúlják a külföldi fajtákat. A pályázat, a maga támogatási módszereivel ösztönöz. Most már a gazdaságok döntésén múlik, hogy a gyep-gabona váltós gazdálkodás meghonosodik-e hazánkban? S ha igen, akkor már csak az a kérdés: hogyan, és milyen színvonalon? N: T. ÚI mikroelektronikai gyártósor Űj, nagyteljesítményű gyártósort avattak fel tegnap a Mikroelektronikai Vállalatnál, s ezzel az 1981- ben minisztertanácsi határozaton alapuló elektronikai központi fejlesztési program mikroelektronikai beruházása — két szakaszban — jórészt szovjet gépek vásárlásával megvalósult. A gyártóüzem kialakítására és a modern technológiák beszerzésére összesen kétmilliárd forintot fordítottak, a beruházással kapcsolatos kutatófejlesztő munkákra 1,5 milliárd forintot költöttek, A program részeként Budapesten a ,Fóti úton egy meglévő épületben korszerű gyártócsarnokot alakítottak ki, ide telepítették a gépsorokat. Tavaly adták át az első technológiai sort, amelyen jórészt számítástechnikai áramkörökhöz készítenek szilíciumszeleteket szovjet licenc alkalmazásával. A beruházás második szakaszában most egy másik szelet- gyártó-sort állítottak üzembe, amelyen híradástechnikai cikkekhez, így televízióhoz, képmagnókhoz, stb és méréstechnikai eszközök előállításához szükséges integrált szilíciumszeletei készülnek majd NDK-beli licenc és saját fejlesztés eredményeként Így a vállalatnál évente összesen 12—15 millió áramköri elemet gyárthatnak. Biztonságos
