Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

Kulturális kilátó

1985. NOVEMBER 30.

I Szslnoki Művésztelep alkotásai Hédmezfivásárhelven

Nemcsak vesztett csatáink vannakI

Megnyílt az Alföldi Galéria

Jelentős képzőművészeti eseményre, az Alföldi Galéria felavatására került sor Hódmezővásárhelyen az idén ősszel.

Néhány nappal a 32. vásárhelyi őszi tárlat megnyitása előtt ezzel a ténnyel igazolódott a vásárhelyi tárlatoknak a magyar művészetben hatást gyakorló hivatása. „Az Alföldi Galéria — az őszi tárlat eddig érdeklődést keltő létének is következménye. Mostantól muzeális értékű gyűjtemény dokumentálhatja az ide kötődő művészeti események mecénálását is felmutató jelentőségét” — írta a katalógus előszavában Bereczky Lóránd művészettörténész.

A gazdag művészeti múlt és az élénk mai képzőművészeti élet sürgette, hozta létre Hódmezővásárhelyen e jeles képzőművészeti gyűjteményt.

Az alföldi festészet, a vásárhelyi iskola címszavak létjogosultsága — művészettörténeti tény. E festőiskola gazdag tárháza az egykori gimnázium kiállító- hellyé alakított emeletén tárul a látogatók elé. Egyelőre — az épület egy részét birtokolja csak a múzeum, s ezért a kezdetektől a felszabadulásig terjedő időszak alföldi festészetét mutatja be a kiállítás. Olyan műveket, amelyeknek témája vagy ihletője az Alföld, s melyeket születését vagy működését illetően alföldi mesterek festettek.

„Az a fajta piktúra — írja Pogány ö. Gábor —, ami ezen a tájon született, nem nyilvánítható pusztán földrajzi terméknek, a művészettörténeti fejlődéstan topográfiájával aligha kaphatunk magyarázatot a vér- mérséklet, a kedély rokonságára. Közelebb kerülünk a válaszhoz, ha a festői fogalmazás hasonlóságából indulunk ki, az éles fények és mély árnyékok alkalmazásából, a formák megvilágításának szélsőségeiből, a nemesveretű ábrázolás méltóságteljes drámaiságából... Falusi témájú festményeink zöme kendőzetlen híradás volt parasztságunk megoldatlan helyzetéről. Szolnok. Kecskemét Szentes, Szeged, Vásárhely művészei mindenre kiterjedő tájékozottságot tanúsítottak városuk és a környék dolgaiban. Nem hatolt ugyan valamennyiünk pillantása oly mélyre, mint a legérzékenyebbeké, de még a felületesebbek is értették a föld sóhaját, tapasztalták a vidéki lét mostohaságát. Viszont a legnagyobbak, az égig érők. Tornyai János, Kosz- ta József, Rudnay Gyula jelképes érvénnyel jelenítették

meg az alföldi tájat és népét, az egész magyarság végzetét és vágyait vetítették vászonra a helyi motívumokból, a múltat és a jövendőt kapcsolták össze működésükkel.”

Gosztonyi Józsefnek, az első vásárhelyi festőnek 1853-ból datált romantikus parasztfigurákat ábrázoló képével indít a kiállítás. Böhm Pál, Molnár József, Keleti Gusztáv tájképei villantják fel a múlt századi alföld-ábrázolásokat.

Természetesen legnagyobb részt az alföldi realisták művei töltik meg a képtár termeit. Tornyaié, Riudnayé, Kosztáé, Endre Béláé, — akiknek törekvése az volt, mély, igazi és jellemző szintézisbe foglalni népünk világát. Akik jelképes érvénynyel jelenítették meg az alföldi tájat és népét. Tornyai János Juss-a, amelyen egyetlen lepedő birtoklása miatt feszülnek az indulatok, a drámai látásmódú tájképek, a Gémeskút, a Vihar, a Bús magyar sors —. melyek, noha nincs rajtuk emberi alak. mégis, az élet árnyékos oldalán élő emberről szólnak

Jelentős művek képviselik a szolnoki, a kecskeméti művésztelen alkotóit — Fényes Adolf, Zemplényi Tivadar, Szlányi Lajos, Aba- Novák Vilmos. Révész Béla, Iványi Grünwald Béla. Szobrok, Medgvessv. Pásztor János. Rubletzky Géza. Kallós Ede munkái teszik változatossá a kiállítást.

180 műalkotást láthat a közönség a most megnyitott galériában. Köztük az Al- földhöz megannyi szállal kötődő Tóth Menyhért kamara-kiállítását is.

— Eredetileg csak állandó kiállításban gondolkoztunk — mondja Dömötör János múzeumigazgató. — Később azonban a megyei társadalmi vezetés figyelemfelhívása alapján átértékeltük ezt a tervet, helyet biztosítottunk időszaki kiállításoknak is. Azt a célt szolgáltuk "ezzel, hogy a helyben élők, így többször forduljanak meg a galériában és hogy ezáltal az idegenforgalmi kínálatot is színesítsük. Az első időszaki kiállítás a Szeged-Alsó tanyán (Móraha- lom) született. Bács megyei Miskén élt Tóth Menyhért festőművész alkotásai képezik. Tóth Menyhért több szállal kötődött Vásárhelyhez. Itt rendezték meg 1964- ben első felszabadulás utáni, kiállítását, rendszeresen szerepelt munkáival az őszi Tárlatokon és több baráti szál is idefűzte. Tóth Menyhért özvegye, Lándori Angéla festőművész ugyanis mindezt ismerve 1981-ben az előző évben elhunyt férje 29 festményét, 17 grafikáját a Tornyai János Múzeumnak adományozta. Az önálló teremben bemutatott Tóth Menyhért művek eltérnek a többi terem műveitől. Bár az élmény, az alföldi táj és a benne élő ember azonos, mégis a korábban megjelenített Alföld képtől egészen eltérő, a látott világból kiinduló, de azt a mese- és mondavilággal is átszőtt egyéni újjákötésre ihlette.

Tóth Menyhért életműve is jelzi azt, hogy a következő időszak, a felszabadulástól máig terjedő idő termését bemutató kiállítás sokkal összetettebb, változatosabb, sokrétűbb lesz a mostaninál.

K. M.

A hlstórikus hely

igézetében

Királyi „csúcs” Visegrádon

1335 mai tanulságai

„S a világ látja, hogy homlokomon van / ama föld koronája, hói az osztrák f partoktól elvált Duna vize csobban. / S merre Pan- chino és Peloro közt vág 1 égnek a füst, szép Szicília öble... I most oly királyt szolgálna, kit a Károly Is Rudolf véréből én nemzék a földre.”

A reneszánsz fénykoráról, — amikor hazánk nem kullogott fáziskéséssel az európai kultúra nyomában — sokat tudunk, sokszor esik szó. Am, annál ritkábban emlegetjük az előzményeket. Ebben az esztendőben kerek évforduló fordította a kutatók figyelmét éppen abba az irányba, hogy a történelmi események ok-okozati következtetését árnyaltabbá tegyük Éppen hatszázötven esztendeje, a Dunakanyar egyik legszebb részén. Visegrádon királyi csúcstalálkozóra került sor. A kései

utódok a historikus hely igézetében idézték meg az egykori történéseket, s a mának szóló tanulságokat.

Hatszázötven esztendővel ezelőtt. 1335 novemberének elején miért ült le egy asztalhoz Károly Róbert. Nagy Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király? Mert érdekegyeztetésre került sor, ahol ki-ki nyert is, veszített is. Ugyanis Ausztria és Magyarország között a határvidék miatt gyakori volt az incidens. A csehek és a lengyelek között Sziléziáért folyt a harc. Károly Róbert reáloolitikusi stratégiával találta meg a megegyezés kulcsát. A tárgyalások eredménye nagy horderejű volt. A cseh uralkodó lemondott a lengyel királyi címről. ígv a lengyeleké lett Szilézia. Ily módon a békekötés lehetővé tette a három ország ásványi kincseinek ésszerű kiaknázását. A

politikai rendeződés megnyitotta az utat a társadalmi, gazdasági reformoknak Ez tette lehetővé, többek között, a közigazgatás átszervezésé, a valutáris reformot. Ez utóbbi stabil, jó fizetőeszközt eredményezett. Igaz, a magyar aranyforint szükségessége évszázadok óta érlelődött, mégis csak 1326-ra tehető a Karlov Rex feliratú, firenzei liliomot és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló aranyforint A békés rendezés eredménye volt az is, hogy megegyeztek a kereskedelmi utak átszervezésében. Bécs elkerülésével annak monooolhelyzetét akarták megnyirbálni. Íme a tanulság: a jövő szempontjából létkérdés az egymás mellett élő nemzetek együttműködése. S példa arra, hogy a vitás kérdéseket — megfelelő érdekegyeztetéssel — békésen lehet rendezni.

E. K.

Sziget visszavétele

Tudjuk: az Oszmán birodalom összeomlása 1693-ban, Bécs sikertelen ostromával kezdődött. 1686. szeptember 2-án felszabadult Buda. jó egy hónapra rá —, október 22-én Bádeni Lajos elfoglalta Pécset, húsz nappal utóbb pedig Siklóst.

Több mint két évvel Pécs visszavétele után, 1689. január 26-án, Szigetvár is felszabadult, majd 1690. április 13-án Kanizsa is meghódolt, 1694-ben pedig a mai Magyarország területén volt utolsó várból, Gyuláról is kivonult a török. Az események végére az 1699. január 26-i karlócai béke tett pontot. Felszabadult Magyarország a másfél évtizedes török rabság alól.

Szigetvár felszabadulásának a 300. évfordulójára már most készülődnek. Hogyan? Dr. Nagyváradi János tanácselnökhöz szól a kérdés.

— Ügy alakult, hogy a vár 1566-os elestére mindenki emlékezik. hivatalosan megemlékezünk róla a Zrínyi-napok keretében. A visszavétel emlékezete azonban csendesebb. Talán azért, mert ez nem egy látványos harci cselekmény eredménye volt?. .. Pedig szerintem hazánknak ez a tragikus emlékhelye megérdemelné, hogy a török uralom alóli felszabadulást is az eseményhez méltó módon ünnepeljük meg. Ez is a mai fiatalság hazafias nevelését szolgálná. Köztudott, hogy a nemzeti tragédiát jelentő vesztett csatákról megemlékezünk, pedig szükség van a nemzeti sikerélményre is. Egyik ilyen Szigetvár felszabadulása is.

— A török elleni felszabadító háborúra emlékezés nyitánjrát Bécs adta 1983-ban a visszavert török ostrom 300. évfordulóján. A másfél évtizedes háború egyik eseménye volt Sziget visszavétele. Erre készülnek önök...

— Igen. Mi szigetváriak bizonyosak vagyunk abban, hogy a főváros is megfelelő ünnepélyességgel fog megemlékezni jövőre Buda visz- szavételéről. ami nyitánya lesz a hazai 300 éves évfordulós ünnepségeknek. Mi abban a tudatban készülünk, hogy városunk a mai Magyarország területén volt várak utolsóinak az egyikeként szabadult fel a török rabság alól, s az erre való emlékezésnek akarunk méltó kereteket adni.

— Például hogyan?

— Városunknak régi, bensőséges kapcsolata van a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiával : nagyon örülnénk, ha az ott dolgozó hadtörté- nészek, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, a Janus Pannonius Tudományegyetem történészeti feldolgoznának témákat

Szigetvárnak ebből a korszakából. Én még olyant is el tudnék képzelni, hogy megvizsgálják: melyik ország mit és mennyit vállalt

Szigetvár török alóli felszabadulásának 300. évfordulójára készül — 1989-ben felújított belváros fogadja az ünnepségek résztvevőit

a török megállításában, majd visszaszorításában, hogyan nézett ki az a 17. századvégi ,Jnter nacionalizmus”, amely végül is Magyarország területének török iga alóli felszabadításához vezetett. El lehetne képzelni a Művelődési Minisztérium, a megye és a város által közösen kiírt pályázatot képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotásokra. amelyeket itt mutatnának be, illetve itt jelennének meg. A Várbaráti Kör gondozásában, Molnár Imre szerkesztésében „Hely- történeti olvasókönyv” készül, amelynek a megjelentetését 1989-re időzítjük. Ez a város egész történetét feldolgozza. de különös figyelemmel lesz a hódoltság korára és az azt megelőző itteni életre. Ezenkívül új Zrínyi-kiadványok is készülnek.

— Gondolom, más módon is emléket kívánnak állítani a jeles esemény évfordulójának.

— Készülünk úgy is, hogy a 300. évforduló a hetedik ötéves tervidőszakra esik, s a tervfeladatok egy részét ehhez kötjük. Feltéltenül helyre kívánjuk állítani valamennyi hódoltságkori műemlékünket. Azt szeretnénk, ha a híres Dorffmeister freskó restaurálása mindenképpen megtörténne születésének 200. évfordulójára Nagyobb renoválással összekötött födémcserét tervezünk a várbeli Szulejmán dzsámiban. Fel kell gyorsítani a vár, a nagyon rossz állapotban lévő várfalak felújítását. Rendbe kell tenni a volt dervis-iskola környezetét, továbbá a vártól északra lévő Kumillaforrást és környékét.

Folytatódik a belváros felújítása. Addigra elkészülünk a Zrínyi téren a Török Bálint egykori háza helyén épült Istvánffy-ház renoválásával. Maga a tér új burkolatot és közvilágítást kap, emlékkutat állítunk, s a helyhez illő utcabútorokat helyezünk el. A Zrínyi tér fontos történelmi tere Szigetvárnak, hiszen itt esett el Zrínyi Miklós kitörő seregének a nagy része. Persze, a tér átalakítása a 6-os út elkerülő szakasza megépítésétől függ. Ha összefogjuk az erőinket, ez meg is történhet. Tudjuk: a térrendezés csak másodlagos cél, az elsődleges az, hogy biztonságossá tegyük a városon átmenő forgalmat, ami jelenlegi formájában szinte bé- nítólag hat belvárosunk életére.

A legnagyobb vállalkozásunk a művelődési ház. vagy ahogy én szívesebben nevezem: a vigadó megépítése a mostani ifjúsági park helyén Makovecz Imre már elkészítette a tanulmány- tervet, most már a kiviteli terveken dolgozik, mi pedig megkezdtük a megvalósításra irányuló koordinációt. Fontosnak tartom, hogy a vigadó megépítéséről szóló döntés hazánk felszabadulásának a 40. évfordulóján született, s az intézménynek a török alóli felszabadulás 300. évfordulóján állnia kell. Talán meglesz addigra az új telefonközpontunk is. Természetesen mindkettő városon kívüli feladatokat is szolgál, azaz nemcsak Szigetváré, hanem az egész térségé lesznek. Ezért is számítunk mindkettőnek a megvalósításában a társadalmi összefogásra.

— Van-e már valami konkrét elképzelése az évfordulós ünnepségeket illetően?

— Egy dolog bizonyos már: a várban ez alkalommal tesznek ünnepélyesen esküt Néphadseregünk akkor végző fiatal tiszthelyettesei. Tudományos ülésszakot is tervezünk a városnak a török alóli felszabadulásáról.

H. I.

Részlet Kis Ernő népművész Zrínyi kirohanása című fafaragásából

A szigetvári Zrlnyl-vár

A Tornyai terem

(Dömötör Mihály felvétele — KS)