Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-28 / 279. szám
1985. NOVEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÉT ÉVE NEHEZEBB Kiegészítő tevékenység a mezőgazdaságban Mit keres az ipar a mezőgazdaságban? — teszik fel sokan már manapság is a kérdést, holott a mező- gazdaság ipari tevékenysége már bevált gyakorlatnak számít. Olyannyira, hogy a kiegészítő tevékenység árbevétele évente meghaladja a 110 millárd forintot, az összes bevételnek több mint harmadát adja. Létjogosultsága a hagyományokkal és a mostani nemzetDe nem kell a múltba tekinteni ahhoz, hogy a tevékenységek „keveredésére” találjunk példákat. A Volvo cég például nem csak autókat szerel, hanem zöldségféléket is hajtat, vagy a Shell a benzin 'lepárlásán kívül növényvédő szereket is gyárt. Másképpen fogalmazva, a vállalkozás szabályai szerint mindenki azzal foglalkozik, amihez ért, s főképpen amit másoknál jobban képes csinálni. Mindenféle munka végső célja ugyanis a jövedelem fokozása egy-egy gazdaság, vállalat, szervezet számára. Könnyű tehát kiásni a gyökereket, nem nehéz napjaink valóságában példákat találni a szerteágzaó vállalkozásokra, amelyek csoportjába tartozik voltaképpen a mezőgazdaság kiegészítő tevékenysége is. Találkozik a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok törekvése az érvényes gazdaság- és agrárpolitikai elképzelésekkel. Kell is, hogy találkozzon, hiszen nélküA mezőgazdaság kiegészítő tevékenysége a piac törvényei szerint fejlődik. Voltak és vannak hiánycikkek, tehát adott a kereslet, s akik ennek kielégítésére vállalkoznak, fejleszthetik tevékenységüket, így történt ez a kiegészítő tevékenységben is, s 1981- ben 17 százalékkal, egy év múlva 19 százalékkal növekedett a termelés értéke. 1983-ban viszont már gyülekeztek a baljós jelek, mert csak 7,7 százalékkal bővült a kiegészítő tevékenység, változatlan áron számítva. Tavaly sok helyütt megtorpantak, mert országos átlagban mindösz- sze 0,8 százalékos volt a közi tapasztalatokkal egyaránt igazolható. A paraszt- embertől ugyanis soha nem volt idegen az iparhoz hasonló foglalatosság, megvasalta szekerének kerekét, ruhákat szőtt, a téli hónapokban söprűt kötött. Voltak vidékek, ahol a mezőgazdasági munkából soha nem éltek meg az emberek, kényszer is volt másfajta elfoglaltság után nézni a gazdálkodás mellett. lük aligha 'boldogulnának a még oly vállalkozó szellemű vezetők is. A gazdaságok élvezik az erkölcsi és anyagi támogatást egyaránt, amikor akiegészítő tevékenységre vállalkoznak. Szükség is van a munkájukra, mert szinte minden esetben valamely hiány mérséklésén is fáradoznak. Elég benézni egy vasboltba, s rögtön kiderül, mire érdemes berendezkedni egy kiegészítő üzemágban. Azt persze nem lehet állítani, hogy a vasboltokban tájékozódnak a gazdaságok vezetői, de az bizonyos, hogy olyan termékeket gyártanak, amelyekre szükség van a piacon. Az esetek többségében a vállalkozást alapos piackutatás előzi meg, s előbb lesz a terméknek vevője, minthogy gyártását elkezdenék. S ez így van rendjén, mert teljesen értelmetlen volna az a vállalkozás, amelyiknek végeredménye csupán a raktári készleteket növeli. növekedés, s ez számos gazdaságban nyilvánvalóan érezhető csökkenést jelentett. Az idén folytatódnak a mezőgazdaság számára kedvezőtlen változások, s jó esetben szinten marad de többek szerint változatlan áron is csökken a kiegészítő tevékenység termelési értéke. Lázasan kezdték kutatni az okokat, s persze jó néhányra fény is derült. Számottevően csökkent egyes kiegészítő tevékenység jövedelmezősége emelkedtek terhei,, s nőtt a termelés eszközigényessége is. A kisebb jövedelmet adó tevékenységet a gazdaságok önként visszafejlesztették. Számos melléküzemnek azért kellett búcsút mondani, mert a gazdaság központjától távol dolgozott, s így ellenőrizhetetlenné vált. Csökkent az ipar kooperációs készsége is, magyarán, kevesebb megrendelést kaptak a mezőgazdasági nagyüzemek. De erre az időre esik akisvállalkozások térhódítása, s miután ezek mozgékonyabbak, rugalmasabbak, eleve kilátástalan versenyt teremtettek. Leggyakrabban ezeket az okokat emlegetik, s arról kevesebbet beszélnek szakmai körökben is, hogy voltaképpen várható volt a kiegészítő tevékenység megtorpanása Egyre többen vállalkoztak ugyanis, s ezt nem követte a lehetőségek bővülése, végül is kevesebb jutott a többi osztoz- kodónak. S ez is a piac törvényszerűségeiből következik. S persze abból is, hogy a kínálkozó lehetősé-, gek egy részét el sem érhették a gazdaságok, mert nem volt pénzük a kivitelezéshez. A szegényebb tsz-ekben A kiegészítő tevékenység fejlesztéséhez is előbb kell pénz, beruházás, mert enél- kül csupán álom mara'd a majdani jó üzlet. S manapság egyre több befektetésre van szükség, hiszen a kevésbé eszközigényes termelésnek már van gazdája, s a lehetőségek elsősorban másutt kínálkoznak. Bizonyos, hogy a kiegészítő tevékenység hanyatlása elsősorban a kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodó üzemeket viseli meg, hiszen nekik van nagyobb szükségük a szerény jövedelem kipótlására. Ám aligha feledhető, hogy a hanyatlás mostani mérté - ke nem okozhatna nagyobb megrázkódtatást. S hogy mégis ez történik néhány helyen, annak nem csupán a kiegészítő tevékenység megtorpanása az oka: rendkívül alacsony a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem, s az ipari munkák elmaradása ezt az ellentmondást nagyítja föl. V. F. J. Volvo és Shell Új versenytársak Politikai Akadémia Pil Lénárd előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján tegnap Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára „A tudományos és műszaki haladás időszerű kérdései” címmel előadást tartott. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, társadalmi, gazdasági, tudományos és műszaki életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetője köszöntötte. Cserfa Miklós köszöntése Tegnap délelőtt 10 órakor a megyei pártbizottság épületében Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte Cserfa Miklóst, a MÁV Járműjavító nyugdíjas dolgozóját, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét 75. születésnapja alkalmából, és átadta a megyei pártbizottság köszöntő levelét és ajándékát. A szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajfuze- mében októberben indult egy új termék, a Tabán sajt gyártása. Alacsonyabb zsírtartalommal, a korszerű táplálkozás igényei szerint készül. Az új sajt a havi termelés mintegy 15—20 százalékát teszi ki T. Z. Ilczél György Szolnokra (Folytatás az 1. oldalról) védelmi előírások. Felesleges munkaerő foglalkoztatását is megkövetelik esetenként. Persze, adottságaink is mások. Dániában megszabják a termelőnek, hogy pontosan mikorra vigye be a répát a gyárba. A lepakolásról neki kell gorfdoskodnia. Nálunk meg egész üzemrész szolgál ilyen célokat. Ott nincs üzemi rendészet és nincs karbantartást igénylő kerítés. A bérelszámolás ott mindössze egy ember kétnapi munkáját igényli, mert segít a számítógép- Mi százmilliós raktárkészlettel vagyunk kénytelenek gazdálkodni, mert ha elromlik egy-egy alkatrész, jószerével csak külföldről tudjuk beszerezni. Nagyon sokat fejlődött a gyárunk, ez tény, de az is tény, hogy lemaradásunk megszüntetésében nem elképzelésekben, hanem tőkében vagyunk szegények. Az eszmecsere sok egyéb témát felölelt — többek között azt, hogy nálunk a fejlett országokhoz képest már a növénytermesztésben kezdődik a lemaradás, ha azt nézzük, hogy egy-egy ember milyen nagy területet művel meg. A sokrétű eszmecsere után Aczél György a Rákóczi falvi Rákóczi Termelőszövetkezetet kereste fel a vendéglátóinak kíséretében. A tsz központjában Bereczki László elnök és Kozma Imre párttitkár fogadta a vendégeket A tsz-elnök rövid tájékoztatója után kérdéseket tett fe, Aczél György. Többek között arra volt kíváncsi, hogy a helyiek véleménye szerint az ezredfordulóig meg lehet-e kétszerezni a mezőgazdaság hozamát? — Igen — hangzott a válasz, csak az a kérdés, hogy megéri-e, gazdaságos lesz-e a termelés’ Az eszmecsere után itt is üzemlátogatás következett, melynek során megtekintették a gazdaság hagymaüzemét, virágházát és cipőipari üzemét. A kora délutáni órákban a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba látogatott Aczél György. Ott Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese, Czakó Jánosáé, az intézmény vezetője, és Kenyeres Sándorné, a pártalapszervezet titkára fogadta- Az intézmény és Győrfi Sándor kiállításának megtekintése, illetve a szobrászművésszel is folytatott rövid eszmecsere után a Politikai Bizottság tagjának programja a megyei pártbizottságon folytatódott, ahol aktívaülésen előadást tartott, illetve válaszolt a hozzá előre eljuttatott kérdésekre. Az előadáson részt vett Szabó István, a KB tagja, a jászberényi városi pártbizottság első titkára, Mohácsi Ottó megyei tanácselnök, Fábián Péter, Simon József, a párt- bizottság titkárai. Az aktívát Majoros Károly nyitotta meg. Aczél elvtárs előadásában időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről beszélt. (Az aktíva anyagának ismertetésére lapunkban visszatérünk.) Az aktíva Majoros Károly zárszavával ért véget. Az előadás után Aczél György találkozott és eszmecserét folytatott a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival időszerű kérdésekről. A találkozón részt vett Szabó István, a KB tagja, a jászberényi városi pártbizottság első titkára is. Aczél György a késő délutáni órákban visszautazott a fővárosbaS B. Fotó: TKL Kiállítás és tanácskozás Újítások az élelmiszer-kereskedelemben Vasútvillamositási konferencia Nemzetközi vasútvilla- mosítási konferencia kezdődött tegnap csehszlovák, francia, jugoszláv, kínai, magyar, olasz, osztrák, NDK- és NSZK-beli szakemberek részvételével Pécsett, a mecsekaljai várost Budapesttel összekötő vonal villamosításának befejezése alkalmából. A tudományos tanácskozáson a vasútvilla- mosítás fejlődéséről és az új üzemeltetési módszerek hazai és külföldi tapasztalatairól kétnapos eszmecserét folytat a háromszáz meghívott. A konferencia megnyitóján egyebek között elmondották, hogy hazánkban az eddig elkészült ezerkilenc- száz kilométeren felül további másfélezer kilométer hosszú vasútvonal villamosítható gazdaságosan. Ebből az évtized végéig négyszázhetven kilométeren tervezték elvégezni a munkát, s a Budapest—Székesfehérvár—N agykanizsa—Gyékényes valamint a Dombóvár-Gyékényes vonalakon már elkezdődött a villamosítás előkészítése. E két fővonalon kívül a Hatvan— Salgótarján, Felsőzsolca— Hidasnémeti és a Kazincbarcika—Ózd közötti vasutat is villamosítják. Tegnap a Skála-Metró és a MÁV közös kongresszusi termében kiállítás nyílt az élelmiszer-kereskedelem közhasznú újításaiból. Mintegy 100—120 olyan ötletet, újítást mutatnak be, amelyek segítik az élelmiszer-kereskedelem munkáját, gyorsítják a kiszolgálást, könnyítik a nehéz fizikai munkát, energiát takarítanak meg, s fokozzák a biztonságot. Figyelemreméltó újítás például az energiatakarékos hűtőtakaró, amely arra szolgál, hogy a nyitott tetejű bolti hűtőpultokból az üzlet zárva tartása idején ne „szökjön ki” a hideg, s a mirelit árut kisebb energiával is kellő hőfokon tarthassák. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat újítói olyan bolti felvonót fejlesztettek ki, amely a hagyományos lift árának csak egytizedébe kerül, s nagymértékben tehermentesíti a dolgozókat az árumozgatás fáradalmaitól. A kiállítást a belkereskedelem újítási hónapjának keretében — azzal a céllal rendezte — a Kereskedelemszervezési Intézet, hogy az újításokkal foglalkozó kereskedelmi szakemberek megismerkedhessenek a hasznos ötletekkel, tájékozódhassanak a már megvalósított újításokról. A megnyitó után került sor az élelmiszer-kereskedelem újítóinak tanácskozására, amelyen részt vettek a Belkereskedelmi Minisztérium, a Találmányi Hivatal, a KPVDSZ, valamint äz élelmiszer-kereskedelmi vállalatok újításokkal foglalkozó munkatársai. A tanácskozáson elsősorban azt vitatták meg, milyen módon lehetne jobban ösztönözni az újítókat mind több ötlet, javaslat kidolgozására. Egyetértettek abban: fokozott anyagi és erkölcsi elismerésre lenne szükség annak érdekében, hogy az alkotókedv növekedjék, s mind szélesebb körben alkalmazzák a praktikus újításokat. A kiállításon is számos olyan ötletes újítás látható, amelynek széles körű alkalmazása eddig különféle adminisztratív és jogi problémákba ütközött. A résztvevők megállapodtak abban, hogy létrehozzák az újítók klubját, ahol mód nyílik a rendszeres tapasztalatcserére, s jogi szakemberek segítik szaktanácsaikkal az újítókat. Látogatás a Rákóczi Tsz cipőipari őzemében
